Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-06-06 / 125. szám

1931. junius o. KOZGAZDASAG ^IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIH llllllllllllllllllinilllllllllllllllllllllllllllllIM A földtehermentesitési törvény kamat-problémái Irta: Ivá dy Béla, ' országgyűlési képviselő, a Magyar Gazdaszövetség elnöke. Az utolsó évtized egyik legfontosabb törvényalkotásának, az önhibájukon kivül'bajbajutott gazdák megsegítésére alkotott földteherrendezési törvénynek, minden sikere a kamatkérdés megoldásától íügg. Vizsgáljuk, tehát ezt a kérdést tárgyilagosan, de behatóan, mert hiszen egyetemes nemzeti érdek, hogy ez a nagy alkotás tényleg megmentse azokat, akiknek talpa alól önhibájukon kívül kicsuszóban van az ősi rög. A törvény akként rendelkezik, hogy a kötvények kamatát, a sorsolás részleteit a pénzügyminiszter állapítja meg. Viszont, a végrehajtási utasítás szerint a kötvény után 6 és fél százalék lesz a kamat, i és fél százalék a törlesztés. Már most annál a kisgazdánál, akit törvény alapján szanálnak, igazán mellékes, hogy imennyi esik ebből az összegből" kamatra és mennyi törlesztésre, mert végeredményben 8 százalék az, aimift éyenk'.nt fizetnie kelt. Nekem itt — őszintén megvallva, — bizonyos aggodalmaim vannak. Sajnos, — amint nagyon jól tudjuk, — nincs meg az az egy-két millió pengő, amit az állami költségvetésbe beilleszthetnénk arra, hogy entnek igénybevételével, i—2 százalékkal leszállíthassuk ezeket a terheket, de a kérdés nagy jelentőségével, mégis foglalkoznunk kell. Vegyünk példának egy 30—35 holdas kisgazdát, akinek 25000 P adósságát rendezték a földteherrendezési törvény alapján. Ha ennek "a gazdának a fizetési kötelezettségét csak 2 százalékkaf bírnék is leszállítani, akkor évi 500 pengő volna az az összeg, amivel kevesebbet kellene fizetnie. Nem kicsinyelhető összeg ez, ha meggondoljuk, hogy 6 százalék mellett is, 1500 P-t keli ennek a gazdának a gazdaságából kötelezettségeire elvonnia. Már most mit jelent ez az 500 P, amellyel könynyithetnénk ennek a gazdának a helyzetén? Jelent a mai búzaárak mellett 30—35 métermázsa búzát, jelent 40—45—50 méterjmózsa rozsot, jelent 2—3 tinót, vagy más jószágot, jelent 2—3 lovat, jelent 3—4 sertét stb. Vagyis oly nagy összeg ez, olyan nagy rubrika egy ilyen kisgazda gazdaságában, hogy ennek, az immár törvénnyé lett) gyönyörű elgondolásnak száz százalékos sikerét, akkor láthatnók igazán biztosítva, ha valami tehetőség volna arra, hogy a kamatterhet még bizonyos módon leszállítsák. Az nem kétséges, hogy a kötvények píasszirozása, biztonsága szempontjából 6 és fél százaléknál lejebb nem igen lehet mienni, mégis, talán a pénzügyminiszter urnák lesz valami elgondolása, amely ennek a tehernek a csökkentésére is módot ad valamiképpenAkt "ismeri a tmagyar gazdatár! sadalom ezeresztendős földszerete. tét, az tudja, hogy a szanálási ef• járásba bevont gazda — ha sorsát bármiként megsínyli is, —« a földjét mégis megtartja és a terhére rótt kötelezettségeknek ele get tesz. Ám mégis megfontolandó — nem is az egyén hanem a :mindennéf fontosabb köz érdekében, — hogy vájjon a mai súlyos értékesítési'lehetőségek mellett, —'eleget tehet-e kötelezettségének az Jilyként szanált gazdatársadalom nem voína-e helyes — ha látjuk ezeket az akadályokat és ha már úgyis 'áldozatokat hozunk — gyökerében rendezni ez't a kérdést is és tériyJ leg megadni a (módját annak, hogy a megsegítés valóban és tökéletesen meg is történjék, illetve, hogy a szanált gazda tényleg, gazdasá. gábati zökkenő nélkül tovább gaz' dálkodhassék? Azok a magyar föld szeretetébőt áradó meleg érzések, amelyek Wekerlc Sándor ^pénzügyminisztert en nek a törvénynek a megalkotásánál áthatották,, minden kétséget kizáróan, ma is változatlanul élnek benne és meg vagyok győződve ,hogy ezzel a hivatottságga' és hozzáértéssel, amelí'yet a törvényt megalkotta, ennek célravezető és eredményes végrehajtásáéról is gondoskodni fog. A reklám A reklám a tudomány szolgálatában Az az ősi konzervativizmus, amely a magyar népet jellemzi, nehezen enged magához .minden uj áramlatot. Igy van a reklámmal is mindkét fél: közönség és kereskedelem. A kereskedő nem sziveser* alkalmazta, imiert teher tétel volt> látszólag vagyon tétel nélkül, — a közönség jórésze idegenül fogadta, hosszú /időn át, mert azt gondolta, azért »kiabálnak«, hogy könnyebben be tudják csapni. Ha a kérdéssel behatóbban foglalkozunk és minden körütaényt mérlegelünk, ugy látszik, mintha valami 'alapigazsága lenne az idegenkedésnek. Sok dolog, amit hozzánk idegenből plántáltak át, meghamisítva került forgalomba. Igy kellett lenni a reklámimiai i

s és innen van az idegenkedés. Bizonyára a )>Jó bornak nem kelt cégér!!« elve alapján állva, nálunk a tossz bornak csináltak illetéktelenek és lelkiismeretlenek cégért, illetve reklámot, annak átültetésekor. Ma azonban már lényegesen nneg Változott a helyzet. A rohanó, modern életnek sürü fogaskerekei gyorsan rombolnak mindent, ami az emberi szükségletet képezi s az ezelőtt évekig tartó közszükségleti cikkek élettartama csak hónapokra terjed. Tehát megnövekedett a fogyasztás és igy az eladási lehetőseg gyakoribb. Ma már nem elég a ritka forint, hanem a sürü krajcárok kellenek mind sűrűbben. És aki mentül sűrűbb krajcárokat .akar magának szerezni, annak 'föltétlen fel kell míjgára hívni a közfigyelmet. Ez pedig gyorsan és eredményesen csak a reklám utján lehetséges. Ma már túlhaladott álláspont az, hogy az én portékám jobb' mint a szomszédomé, hát majd rá jön a közönség és megcsinálja a jó hírt az árunak, mert a szomszédom is jó árut tarthat, talán tetszetősebbet is, mint én, de amellett üti a reklámdobot is és a vevők odamennek, ahova a figyelmük irányitva lesz. Talán semmi sem igazolja jobban az utóbbi években a reklám létjogosultságát, mint a imiagas frekvenciájú villamos gyógyintézetek által elért eredmény. A gallspachi tudós mechanikus laboratóriumából világgá repült a magas feszültségű villamos "áram gyógyító erejének híre a reklám szárnyán. Igaz, hogy a sikerés gyógymódnak hírét viszik a betegek a szélrózsa minden irányába, de a horribilis befektetést igényelő rendelő inthetek nem elégedhetnek nneg, a csigalassuságu teijedésével gyógyító hatást elért hírüknek^ hanem kénvtelenek fénybe venni a Reklám különféle módszereit, hogy be fektetésüknek eredményét láthassák mtnéf előbb. Az eredmény nem marad el. Talán az egészséges eimH berek, akik betegek nem voltak, nem is tudják megérteni, hogyan lehetsféges rövid idő alatt olyan hatalmas pácienturát teremteni, mint aminők ezek a villamos gyógy intézetek teremtettek maguknak. — Pedig nagyon egyszerű, ha a beteg ember lélektani gondolkozásának alapjára helyezkedünk. Egy évek óta tartó kinzó fájdalomtól 10—20 kezelés után megszabadulhat a beteg, Ez a 10—20 kezelés 30—60 pengőbe kerül. Szó sincs róla, . hogy szegény embernek ez nagy pénz. De aki beteg, aki álmatlan éjszakákon, testi fájdalomtól és vízióktól gyötörtén hányódik a kórágyon, nem adja-e el az .utolsó párnáját is, hogy megváltsa magát a kínszenvedéstől? Nem teóriák, hanem az élet igazolja, hogy a reklám ma már életszükséglet. A legképzettebb, a legképzettebb, a legnagyobb profesz?£or is elülhet a rendelőjében, ha a reklámnak valamilyen formájában nem propagálja tudását az arra igényt tartók között. A reklám tehát nemcsak a kereskedőnek, iparosnak, hanem a tudományos pályán működőknek is szolgálatába szegődik, ha csak a legdiszkrétebb formában is. Nélküle élni nem lehet, de viszont vele visszaélni sem szabad, mert amilyen mértékben hasznára van, olyan, sőt nagyobb mértékben ártalmára is lehet a vele foglalkozóknak. Sport Pillér György nyerte az 1931. évi egyéni Enrópa kardbajnokságot Tegnap fejezték be Bécsben az 1931. évi egyéni Európa-kardbajnokságért folyó küzdelmeket. A mérkőzést az olasz vívók kívánságára az uj rendszer szerint vivták meg, noha az uj rendszer ellen valamennyi nemzet tiltakozását jelentette be. A Jury d' Appel az olaszok kívánságát honorálta. Az eddigi rendszer szerint valamennyi vivó körmérkőzésen vett részt s igy természetszerűleg a legjobb vívók kerültek egymással szembe a döntő mérkőzésen. Az uj rendszer a kiesés alapján áll s igy megtörténhetik az, hogy elsőrangú vivó már az elején kiesik a küzdelemből s gyengébb vivó, ha a sorsolás részére kedvező volt minden esetben, felkerülhet egészen az első mellé. A mérkőzést egyébkén «f*a magyar vivók fölényes győzelemmel nyerték meg. Éppen a kiesési rend1 szer alapján azonban Pillér és Petschauer nem mérkőztek egymással. A bajnoki mérkőzés eredménye a következő: Európa 1931. évi egyéni kardbajnoka Pillér György. 2. Kabós Endre. 3. Petschauer Attila. 4- Casmir (Németország). 5. Gerevich Aladár. 6. Anselmi (Olaszország.) 7. Gaudini (Olaszország.) 8. Marzi (Olaszország.) Ezzel a győzelmével s az előző napi kardcsapatbajnoki győzelemmel ismét bizonyságot tettek a magyar vivók arról, hogy a kardvívást ban töretlenül állanak az élen. Püler asszói a következők voltak: Pillér—Anselmi 5:4. Pillér—Gerevich 4:4, 5:4. Pillér—Kabos 5:3. Petschauer asszói : Petschauer—Gaudini 5üPetschauer—Casmir 5:3, másodszor 5:2Petschauer—Anselmi 5:2, — majd 5:6. Petschauer—Kabos 3:5. Ezzel a vereségével került Petschauer Kabos mögé a harmadik helyre. LOVASPÖLÓ. Bécsi jelentés szerint a magyar honvéd tiszti combinált csapat 15:2 arányú győzelmet aratott a bécsi lovaspóló csapat Telelt. LABDARÚGÁS. Pardubitzban a cseh és magyar amatőr labdarugó mérkőzést a cseh csapat nyerte meg 3:0 (1:0) ; arányban. I 0 Eszék. Budai 11 —Gradjanski c2:2 (1:1.) 1 ÚSZÁS. 1 A Császárfürdő uszodájában tegnap a BEAC versenyt rendezett, amely egyúttal válogató verseny is • (volt a Magdeburg—Budapest közötti szombati és vasárnapi mérkőzésre. Az 50 m. gyorsúszást Hadi Jenő nyerte 28 mp. idővel. 200 m. gyorsúszásban első lett 3 Szabados 2 p. 26.4 mp. idővel. é 200 m. első osztályú mellúszásban első Hild László 2 p. 59.6 mp. Milánóból jelentik. Az FTC íuszógárdája igen szépen szerepelt Milánóban. 100 m. gyorsúszásban első lett Székely András 1 p. 2.2 mp. 400 m. gyorsúszásban: 1. Az Olasz Gambi 5 p. 40 mp, A 4X200 m. stafétát az FTC csapata ttyerte. — Nyolctized fí.lérbe kerül egy darab levélboriték cégnyomással a Jóba-nyomdában, ha egyszerre 1000 darabot rendel.