Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-06-04 / 124. szám

.NYIRVIDÉK. 1931. junius 4. Társadalmi problémák ^fiiitmmimviirimmiiiufiiuiviHiHiiuuiiiiiiiuiiiiiiutmtiiii witMuufitHttfiiiiiimitMHitiHJtuiimmiiiiimíijuinniuiuiiiisiiiiuiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiw Az ifjnság pályaválasztása Az év végén megszokott téma az ifjúság pályaválasztásának problémája. Boldog békeévekben ugyanis volt miből választani. Nem sok gondot okozott ez a kérdés. Elment az ifjú ember jogásznak és a magyar ölet elhívott minden jogászt. Ha kivételesen érdeklődött valamely tudományág iránt, ott volt a bölcsészeti pálya, de szép jövőt igért a papi, a katonai pálya is. Ma, ebben a csonka országban a fokozódó takarékosság melleit nem nyilnak uj elhelyezkedési lehetőségek. Sőt az eddigiek is. csökkennek. A fővárosról a napokban állapította meg a kultuszminiszter, hogy felhalmozza az intellektuális proletariátust. A harmincévesek szervezkednek elhelyezkedésük érdekében és megostromolják a kormányt az álláshalmozások törvényhozási uton való megszüntetése érdekében. Nyilvánvaló, hogy ma sulyos gond a szülők vállán a gyermekek elhelyezkedésének problémája. Amikor az idén felvonultak Nyíregyházán is a ballagó diákok, hány járókelő volt, aki sóhajtva nézett a küzdelmes életbe induló ifjak után. Hol találnak ezek elhelyezkedést.. Az első évet a hadseregnél tölthetik. De mi lesz ezután. Ha a megszállott területeknek legalább a színmagyar területeit visszacsatolnák, egyszerre ezrek és ezrek találnának ott elhelyezkedést. De mi legyen a fiukkal addig ? Nem régen Nagy Emil volt miniszter irta egyik vezércikkében, hogy meglátogatta fiát, akit feltűrt ujjal, szorgos munkában talált. Baromfiladát szegezett. Baromfitenyésztő lett. Boldogan hirdette a miniszter, (ezt a mentalitást. Amikor emlékembe idéződik vezércikke, nem azt mondom, hogy most már minden fiatalember álljon be egy baromfifarmba és legyen tenyésztő. Elvégre ehhez csak az fogjon hozzá, aki nek van némi tőkéje és van nagy türelme, állatsíreretete. Dé a cikk tenorja tanulságos. Keressük meg a pályák közül azokat a gyakorlati pályákat, amelyek minden körülmények között megélhetést biztosítanak. Elsősorban az állattenyésztés, a gyümölcstermesztés jöhet e tekintetben száamitásba. Ha a gazdasági helyzet javul, az ipari_ és kereskedelmi pálya újra megnyílik a törekvő fiatalság számára. Ma a tisztviselői pálya elnyeréséhez nem elég a kvalifikáció, összeköttetések kellenek, hogy a kérvényezők ezrei közül ránk essen a választás. A mérnöki, az ügyvédi, az orvosi pálya túlságosan lefoglalt, válsággal küzdők pályája lett. A tanári és a tanitói még jobb elhelyezkedést biztosit, bár szegénységet kell fogadnia, aki ezeket a mártirs<orssal járó pályákat választja. Az utóbbi időben érettségi után egy (évre a tanítóképzőbe megy sok ifjú, hogy oklevelet szerezve elhelyezkedhessék. Csakhogy a miniszter legutóbb megjelent korlátozó rendelete a tanitói pálya kezdését ilyen szegényessé tette, hogy ez is visszatart sok ifjút. Igaz, hogy ma boldog az a fiatalember, aki egyáltalán álláshoz juthat és eleinte nem tekinti a kisebb fizetést. Megszállott területen eleinte a magyar fiuk háttérbe kerültek. Ma már a magyarság élni akarása az uj helyzethez alkalmazkodva biztosítja a. magyar fiuk számára, is az életharc sikeres megvívását. Magyar, német és román nyelvet tanul ma az erdélyi magyar fiu és ma már sokan vannak, akik a bukaresti román egyetem hallgatói és kitűnnek szorgalmukkal, előmenetelükkel. A magyarság értékes és keresett munkása a román megszállott kerületnek. A nehéz helyzet kiváltotta vitalitás fogja életrehivni a csonka haza fiait és leányait is. A magyar intellektuális osztály mnltja, jelene és jövője Kétségtelen, hogy az emberi jogtiprás legklasszikusabb dokumentuma a trianoni »békeszerződés«, a magyar társadalom minden egyes rétegét erősen sújtotta, de legrettenetesebben az intellektuális osztályt. Ma Csonkamagyarországon sokezer érettségizett, egyetemet végzett fiatalember várja tétlenül, kétségbeesetten a végzetes idők jobbrafordulását és — valljuk be — momentán reménytelenül. Az iskolapadból, vagy a családi körből a harctérre került intellektüel a háború után arra eszrrtelt, hogy számára nincs hely a társadalomban. A pozicíókat elfoglalták azok, akiknek a frontszolgálat alól sikerült kibujniok, beözönlőitek a barbár megszállott csapatok elől menekülő tisztviselők tömegei s a kenyérharc alattomos küzdelmétől elszokott, idegileg megviselt frontharcos lesodródott az érvényesülés útjáról. Természetesen nagy általánosságban így járt az intellektuális osztály háború etáni generációja is. A régi tradíciókban élő családapák nem vették észre az uj időket, a régi lehetőségek változását s ahelyett, hogy fiaikat kereskedő vagy ipari pályára adták volna, továbbra is hivatalnokokat, ügyvédeket, mérnököket és orvosokat nevelnek belőlük. Az intellektue-ek túltermelése okozta a protekció mai burjánzását a kijárás, a kilincselés divatját. — Fiamat, rokonomat álláshoz juttatni — ez ma az apák jelszava,_ f£z a probléma foglalkoztatja a szülőket és ez lesz a legnehezebb feladat — ha csak valami radikális megoldást nem találnak — a jövőben is. Radikális megoldás ? Szinte lehetetlenség ezt a kérdést az ország mai keretei mellett megoldani. A bajokat enyhíteni azonban lehetne erélyes, célszerű és igazságos intézkedésekkel. Elsősorban meg kellene szüntetni az álláshalmozás lehetőségét. Ma tömegével vannak olyan szerencsés, kiválasztott férfiak ebben az országban, akik egyszerre négy-öt helyről húznak busás fizetéseket, akik tisztes nyugdijukon kivü két-három jól dotált állást töltenek be. A parlamentben már foglalkoznak e gondolattal, már vannak, akik látják, hogy az uj generáció el helyezkedését feltétlenül biztosítani keli, ha a nemzetet meg akarjuk menteni a jövő számára. A nőnevelés problémái A nevelési problémák között két j ségkivül igen fontos helyet loglal fcl a nőnevelés problémája. A kérdés társadalmi és gazetasági vonatkozásai miatt annyira szétágazó, hogy arra egyetemesen megnyugtató feleletet nem igen lehet adni. A kérdést mindenkor a különleges viszonyok határozzák meg. Ezért mi is a társadalmat szólaltatjuk meg és így igyekszünk a kérdés egy-egy részét megvilágítani. Az egyik felelet a kérdésre a következő : A mai középiskolák megadják mindazt, ami az általános müveitséghez okvetlenül szükséges, de nem nevelnek a leányokból életrevaló asszonyokat. Azért ezenkívül szükség van arra, hogy valami életpályát válasszunk tehetségünk szerint és abban az irányban tökéletesítsék magukat. A pályaválasztásnál arra törekedjünk, hogy otthon, a háztartási munka elvégzése után dolgozhassunk. Azt hiszem, azt mondanom sem kell. hogy sokkal kevesebb pénz kell az olyan háztartáshoz, ahoz a háziasszony kezében van a vezetés. Főzésen kívül taníttassuk leányainkat varrni, az ügyesebbek saját ruháikat egyedül varrhatják meg. Ez is sok megtakarítást jelent Annyit mindenesetre meg tud tanulni mindenki, hogy egy ruhafelsziegés, vagy hasonló baj miatt rlem kell varrónőhöz fordulni. Tanítsuk őket egyszerű, tetszetős kézimunkákra, hogy ennek a tudásuknak a jövendő otthonuk csinosításánál hasznát vehessék. Aki ilyen apróságok készítésében örömét leli, az nem fog mindig tárdaság után vágyódni, jól fogja magát érezni otthon ís. Nem azt mondom ezzel, hogy ne járjanak társaságba, de a boldogságot a saját otthonunkban keressük. Egy müveit, tanult asszony is lehet jó háziasszony. Jó beosztással marad még ideje arra is, hogy tudását bővítve, férjének munkájában is segíthet, könnyíthet a megélhetésért való küzdelemben. Gyermekeinek nevelését okosan irányithatja. Ez az igazi asszonyi hivatás. P. M. íparmüvésznő. Az apa a probléma megoldásának titkát a következőkben látja : Miután kétszer is árván maradtunk, öt leányomat anya nélkül magam neveltem fel, s ennélfogva bátorkodom férfi létemre ehhez a kérdéshez hozzászólni. Nem könnyű feladat a gyermeknevelés, de nem is igen nehéz annak, aki szeretni tud 1 Sajnos azonban sok ember nem tud szeretni. Azt a szeretetet értem, amikor türelmesen, szeiiden, önfe-áldozóan. alárendeljük énünket a gyermekeink boldogságának, illetve, amikor naponként odaadjuk lelkünknek egy darabját érettök. Szent meggyőződéssel vallom, hogy a gyermekeket erkölcsösen és. szeretetten, tehát vallásosait kell nevelni. És pedig ezt a nevelést igen korán kell elkezdeni. Kis leányaim még alig tudtak beszélni, már elmondtak egy kis imát. Nőttek, okosodtak ! Az imát megértették! Lelkiszükségletté vált! Megtanultak engedelmeskedniMegisjmerték a kötelességtudást. — Dolgoztak, igyekeztek — talán azért is, mert engem igen szerettek — és mert unos-untalan azt hallották, hogy csak az az ember lehet egészséges és boldog, aki dolgozik. Ne hazudj, mert aki hazudik, az nem ember ! És aki hazudik — az minden rosszra képes ! Nem volt minden bővében. — Nem kaptak sok és drága játékot és ajándékot. Boldogok vagyunk, hogy sokan vagyunk és hogy szeretjük egymást. Ma leányaim — már boldog aszszonyok és anyák is vannak köztük — mind a természetért raiongó, mindenben a szépet meglátó, az életet szerető, nem nagyigényű a szerény, de igen meleg otthonunkat megbecsülő leányok, akik hisznek az Istenben és a — boldogságban. Ugy-e, hogy nem nehéz a leánynevelés ? Nem kell hozzá semmi, csak egy kis önfeláldozó szeretet: különösen az első tiz éven át, mert később, már csak a vadhajtásokat kell nyesegetni. A többit elvégzi a. jó iskola s az egészséges testedzés. Egy szerető apa. FISK-RUGGED MINDEN KÖVETELMÉNYT KIELÉGÍTŐ PliEüItlftTlif Képviselet és lerakat: JÁRAY ERVIN, Nyiregyháza, Vay Ádám utca 7. szám. — A Vasúti Útmutató, a Máv. hivatalos menetrendje megjelent és, kapható az Ujságboltban. Ára i P 6o fillér. Üzlethelyiség a város legforgalmasabb helyén augusztus 1-ére kiadó. Értekezni: Luther-u. 6. 3687-3 Megjelent a nyiregyházi zsebmenetrend, mely magába foglalja a Nyíregyházára érkező és innen induló összes vonatok érkezési és indulási idejét. — Darabja AX fillér. Kapható a Jóbay II nyomdában. Széchenyiút 9. szám. Telefon 139.