Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-01-01 / 1. szám

S5SA ANDR.* ~ f "JZEUM Myfre'w'!^ ', i? .. 15. J^íVíRYIDÉK. 1931. Január /. HA ANÓD HA ELEM Az iparosság politikai újéve Irta: Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő férfiakra van szükség! A beteg' aki az élethez való reményét már feladta, menthetetlen. Nemzet, a melyik nem bizik a saját életerejében, nem kelhet uj életre. Nem kritikátlan öntulbecsülést hirdetek, de hirdetem az erőseknek, az egészségeseknek önmagukban való bizását, a legfontosabbat, amire a nemzetnek válságos napjaiban szűk-, sége van. Beszámolót szerettem volna adni az évforduló alkalmából, be kell vallanom: nem sikerűit. Ez a nap még c.sak a naptárnak piros betűs napja; nekünk semmi más, csak a régi rossznak a folytatása. Egy ujabb lépcsőt üdvözlünk benne, a szebb jövő felé. Eleink' borraí> búzával, békességgel köszöntötték az újévet. Én nem élek a régi szerrel. Én ma: bátorságot, bölcseséget és bizalmat hirdetek. És ez maradjon a jelszó, mindaddig, amig ei nem jő a mi igazi ujesztendőnk. Minden magyar vigasságos ujesztendeje, amelyik, — nem biztos ugyan, hogy január i-vei lesz jelölve a naptárban, de bizton hiszem, hogy ujabb ezer esztendeig fog tartani. És ha ez az idő eljön, akkor én is a régi móddal köszöntök: borral, búzával, békességgel. De addig: félre az utbói a gyávákkal, menjünk emelt fővel a magunk utján! A bátorság; bölcseség és bizalom utján! A magyar gazdasági válságnak óriási hullámverésében a magyar iparosság kétségtelen egyik legnagyobb szerepét viszi. A magyar földmüvesnépnek is kimondhatatlan nehéz az élete most, azonban mellette a falusi iparosságnak és a városi iparosságnak még ennél is súlyosabb lett a megélhetési kérdése. Az iparosság, amely a mezőgazdasági lakosságból élt és annak a szükségleteit látta ei, ma a gazdaság és a földmivesnép haldoklása miatt szintén mint hűséges társa érzi a sülyedésnek a mély ségeit. Igaz, hogy a magyar válság, nemcsak magyar kérdés, azonban meg keh állapitanunk; hogy a magyar kérdésen belül áz iparosságnak külön fájdalma van. A bajok megállapítását nem akarom folytatni, mert azt minden iparos ember, minden politikus és minden közgazdász, aki nyitott szemmel jár, élesen látja. A kivezető utat megtalálni azonban, a gyógyulásnak a mesgyéjét kutatni és megállapítani emberfeletti munka és mégis azt mondom, hogy nem reménytelen a magyar iparosságnak, a magyar kézmüiparosságnak a sorsa. A mélypont után már csak a felfelé menés következhetik, csak az iparosságnak ebben a vonatkozásban téves utakra nem szabad jutnia. Elismerem, hogy a magyar iparossággal szemben a vezetőkörök Csak elmondom: Mint iszonyodó fák a vihar sodrában állok előtted magosságos Hatalom, fogadd a dalom s benne tisztult érzések harsonáját, vesztett világom kihunyó mécsesét s add, hogy meg ne vessék Igazságomat, hanem inkább meglássák és megszeressék. 2Filléreket hullattam egy Szegény-Szegény kezébe és megcsókolta érte a kezem> bár a Sors szórna elébem pár öröm-fillért, hogy áldanám érte szeszélyes lépteit. Magányomnak léha látogatói vannak, de meg sem pihennek, csak to vább rohannak... szemüket meresztik, nyelvüket rám öltik, Isten tudja miért, lelkemet meggyötrik. Fehér a ruhájuk, mint az angyaloknak, fekete a vérük, mint az ördögöknek: bűnöket susognak, jóságot dörögnek. Ha eltűnődöm ezen az életen: csak annyi — érzem — mint futó csillag utja titkosan hallgató, csodás éjeken. Tartallyné Stima Ilona. rezték és sokszázezer példányban koiportálták, jónak láttam csontvázam épsége érdekében (már a muzeummal kötött szerződés értelmében is!) a legközelebbi gyorsvdnattai Magyarországra szállítani azt. — Szóval a helyzet most az — vetette fel a kérdést Regőcze —> hogy a csontvázad Németország tulajdonit képezi és halálod napján esedékessé is válik? — Nevetni fogsz — kiáltott vígan Karfiol. — Legutóbbi sikkasztásomból kifolyólag szorosabb ismeretséget kötöttem egy magasrangu állami tisztviselővei, akinek révén betekintést nyerhettem a kereskedelemügyi minisztérium vámszerződési kötelékeibe. Kiderült* habár Németországgal teljes mértékben fennáll a kedvezményes vámtarifa-egyezményünk, érthetetlen és eléggé ei nem ítélhető könynyelmüség'gei a csontvázakra vonatkozó díjtételt kihagyták. Ami azt jelenti, hogy a csontváz ugy az export, mint az import Szempontjából különleges árunak tekintődik és például kivitel esetén horribilis tarifával fogják elszámolni azt. Regőcze ismét megszólalt: — Ne haragudj — mondta, — de az utóbbiakra vonatkozólag egy igen fontos körülmény alighanem kikerülte a figyelmedet. Az adásvételi szerződést te Berlinben irtad alá. feltételezem tehát, hogy a muzeum ugy értelmezte azt, hogy a lefizetett 6oo márka ellenében ab Berlin tartozol a csontvázadat rendelkezésére bocsátani, nem pedig külföldi relátióban, nevezetesen budapesti paritásban. Kérdés tehát> nem szegted-e meg hirtelen történt elutazásoddal a szerzödés-szabta kötelezettségeid egyik sarkalatos, — mondhatnám leglényegesebb tételét? Ne értsd félre szavaimat — tette hozzá őszinte jóakarattal — mindezt természetesen csak azért mondom, nehogy utólag valami kellemetlenség származzék belőle. — Helyesen beszéltél és köszönöm is a figyelmeztetésedet — szorított kezet Regőczével Karfiol. — De ne hidd azt, hogy fentiekre én nem gondoltam volna. Sőt. Hazaérkezésem után első dolgom volt felkeresni a német követséget, ahol bemutatva a szerződés birtokomban levő ellenpéldányát, a legteljesebb biztosítékot kaptam eljárásom korrekt voltáról. Mert bár tényleg »ab Berlin« szólt csontvázamat illetőleg a szerződés 2-ik pontja, mégis adott esetben kényszerítve voltam a 3-ik pont érteimében annak épségben tartása céljából odahagyni Németország területét. Elvégre is egy tulajdonosra nézve fontosabb az a tény, hogy milyen állapotban van a tulajdonát képező tárgy, mint amennyire lényeges annak tartózkodási helye. Tehát csak) a szerződés szelleméhez való feltétlen ragaszkodásomnak ad I tam kifejezést Budapestre való uta zásommai s nemhogy esetleges diplomáciai következmények, netalán komolyabb súrlódások keletkezhetnének ebből a két állam között — emelte föl a hangját Karfiol, — de a német nemzeti vagyon kímélése körül kifejtett érdemeim elismerése jeléül külön köszönetét tolmácsolta előttem a német konzulátus. — Szerencsés ember vagy — gra tulált őszintén Jegenye. — Várd meg a végét — nevetett Karfiol. — A kereskedelmi minisztériumban szerzett értesüléseim birtokában a mult héten ügyvédemmel levelet írattam a Birodalmi Muzeum igazgatóságának, — amelyben bejelentettem, hogy elhaláloztam és csontvázam a szerződés 5-ik pontja értelmében rendelkezésükre áll, várom tehát mielőbbi szives intézkedésüket... — És?!! Es?! — kérdezték az izgalomtól egyszerre. Karfiol felelet helyett a zsebébe nyúlt, táviratot vett elő és felolvasta : — »Vonatkozó vámszerződés hiányában ügyfele csontvázára nem reflektálunk. Főzzenek belőle enyvet. — Birodalmi Muzeum; Berlin.« < suiyos hibákat követtek ei és elmu. lasztották a legalkalmasabb eszkö. zöknek az érvényesítését a legalkalmasabb időben és ha az iparosság mozgott és panaszkodott, tette ezt azért, hogy az egész ország figyelmét magára vonja. Nem végeztünk tehát hiábavaló munkát* hanem az osztály, a magyar iparososztály súlyos, nagy kérdéseire hívtuk fei az egész magyar közvéleményt. Elismerem, hogy a magyar iparosság rengeteget csalódott, hogy azt kevés osztály mondhatja magáról. Ezek a hibák szerintem nem mindig az osztály vezetőiben voltak meg, hanem bizony az iparosság maga is saját magával szemben is sok hibát követett el. Az iparosság politikai újéve tehát nem állhat abból, hogy külön önálló politikai pártban érvényesülhet, mert az iparosság szerintem önálló politikai mozgalomban mindig hátrányos helyzetben lesz. Az iparosságnak nem lesz osztályplrtja, mint a proletároknak, — mert az osztálypárt mindig egyoldalú politikára vezet. A magyar iparosságnak gazdaságilag össze kell fognia mindenkivel, hogy az ő nagy pénzügyi és nagy gazdaságt kérdéseit együttes erővel legyen képes megoldani. Az iparosságnak osztályöntudat a nem olyan erős, hogy egy közös iparospártban tömörülhessen. Az iparosságnak magának minden politikai pártban érvényesítenie keli a maga törekvéseit. Az iparosság egyes tagjainak világnézetüknek, gazdasági törekvésüknek és szociális küz delmüknek megfe'előleg kell elhelyezkedniük az egyes politikai pártok kereteiben. Az iparosság sehol nem él egy tömegben olyan nagy számban, hogy politikailag is érvényesülhessen. De ha egy tömegben élne is, akkor is, akik ismerjük a magyar iparosság lelkületét, — tudjuk nagyon jól, hogy az iparosság hűségesen, öntudatosan egy tömegben nem fog megnyilatkozni. Ezt a tételt ugy kell vennünk, ahogy van, az életet és a tényeket nem lehet szépítenünk, éppen ezért ebből az iparosságnak azt a tanulságot kell levonnia, hogy az iparosság önálló politikai pártban nem tömörülhet, ha csak az iparosság politikai haladását erélyesen befolyásolni nem akarja. Az iparosságnak önálló pojitikai pártban való tömörülése bizalmatlanságot kelt a meglévő pártokban és előbb utóbb arra vezet, hogy mint paraIeli haladó politikai organizációt tekintik. És miután egy önálló iparos politikai párt önállóan cselekedni és eredményeket elérni nem fog tudni, ennélfogva örökké függvénye lesz valamelyik pártnak, amely az önálló iparospártot magához láncolja. Tanulság ebből az, hogy az iparosság politikai újéve arra törekedjék, amit az élet mond az iparosságnak, hogy nem önálló iparospártot, hanem az iparosérdekeket megértő politikai pártokkai összefüggve vigyék ismét előre a következendő esztendőben az iparosságnak gazdasági" és pénzügyi politikai törekvéseit. — ön ís meg lesz elégedve az uj szab. paraffin beágyazással ké. szült Palaba anódtelepekkei és a tökéletes Palaba zseblámpaelemekkel. Ügyeljen 1 Csak Palaba névver* valódi! 8231-3