Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 274-296. szám)

1930-12-10 / 280. szám

JMVíryidék. á pósta becsülete Külföldet járó ember gyakran tapasztalhatta, hogy mily büszkén szoktak hivatkozni idegen nemze­tek fiai postájuk jóhirnevére. Szin­te nemzeti kérdéssé vált, hogy a posta becsületébe vetett hit meg ne inogjon s mi különösen teljes, joggal hivatkozhatunk mindig a, magyar posta feltétlen megbizha­tóságára, pontosságára s lelkiis­meretességére. Nem is volt példa még arra, hogy ezt bárki is két­ségbe merte volna vonni. Még a legzavarosabb forradalmi időkben is a pósta volt az az intézmény, amelyik nem téveszthette szeimi elől magas hivatását. Csak a l eg­lelkiismeretlenebb s legoktalanabb vádaskodás merészelhet arra vál­lalkozni, hogy politikai szempon­tok előtérbe tolásával támadás központjába állítsa a legbecsüle­tesebb magyar intézmények egyi­két, a postát. Sajnos megtörtént a minapiban, hogy a fővárosi válasz­tásokkal kapcsolatban az ellenzék olyan hallatlan s igaztalan pergő­tüz alá vonta az ország házában a postát, amire példa még nem volt. Tette pedig ezt azért, mert Büdh­ler elvtárs azt állította, hogy száz­ezer szavazójegy eltűnt. Jól je­gyezzük meg: Büchler elvtárs mond tá. Büchler elvtársnak pedig a szava ugylátszik elég volt az ellen­zék szemében arra, hogy mindnyá­junk féltett, nagyrabecsült közin­tézményét a postát a Ieghallatla­nabb támadásban részesítse. Sze­rencse, hogy a parlament nevezett ülésén jelen volt a posta legfőbb őre, a kereskedelemügyi minisz­ter is, aki teljes mértékben meg­védte ennek az ártatlanul megvá­dolt közintézménynek a becsületét, örömmei vettük a hirét annak, hogy a magyar köztisztviselői kar egyik legnagyobb társadalmi intéz­ménye a Kansz is sikraszállt a támadások visszaverésére. Hova sü lyedne közállapotunk, ha tisztán agitációs okokból, pártpolitikai cé­loK érdekében talán azért, mert egyes intézmények hivatalnoka* nem a szélsőséges politikai maga­tartás szekerét tolják, — az ellen­zék részérői támadási felületül szolgálnának, cibálva a legbecsü­letesebben, a leglelkiismereteseb­ben működő, közérdeket szolgáló intézményeket, demagógiából, lé­lekvásárlási célokból s más hasonló okokból? Ez a machináció igy nem mehet tovább, tiltakozik ellene minden becsületes magyar ember. A magyar posta jóhimeve világ­szerte ismeretes. A jelen esetben sem érheti a legcsekélyebb vád Sem. Közel háromezer szavazójegy gyors kikézbesítésére kellett vállal­koznia, karácsony hónapjában. A posta vállalta a nehéz feladatot, s annak derekasan meg is felelt. Kikötötte azonban, hogy a nagy­számú ajánlottan kézbesítendő sza­vazójegy eljuttatását csak hat nap leforgása alatt vállalhatja. Már most mi történt? A második na­pon lezajlott a parlamentben az ellenzék furcsa és megdöbbentő demonstrációja. A szegény postá­sok holtfáradtra válva járták Bu­dapest palotáinak lépcsőházait, munkájukat megsokszorozva vé­gezték valóban nehéz feladatukat s közben arról kellett értesüiniök, hogy az ellenzéki politika szélső berkeiből lopással, sikkasztással, szóvai a iegbecstelenebb vádakkal illették őket. Ezekre a csúnya, eléggé ei nem ítélhető vádakra , méltó és frappáns választ adott a j magyar posta. A hat nap tartamá­ra vállalt szavazójegyeket négy nap : alatt kikézbesitette. Aki ismerős j a posta forgalmának lebonyolítása 1 körül az mérfegelni képes ezt a teljesítményt. Tudnunk keli Ugyan­is, hogy nem könnyelműen kezelt vagy kezelhető cédulákról volt Szó, mert a postának minden egyes szavazóboritékot kézbe kellett ad­nia. Minden tekintetben elitélendő választási kortésfogásnak tartjuk az ellenzék támadását, de ebben az esetben visszafelé sült e/a fegyW ver, mert a posta becsületérői 1930. december 10. —'I'IW »ii il visszapattantak a vádak s ott se­beztek, ahonnan azokat elinditot­ták. Szükségesnek tartottuk mind­ezt elmondani a posta jóhirneve és becsülete érdekében, amit el­rabolni nem sikerült a íeglelketie­nebb politikai agitációnak sem. Impozáns keretek között megalakult Nyíregyházán a Szabolcsvármegyei Gazdaszervezetek Szövetsége Vasárnap délelőtt impozáns mé­retű alakuló gyűlést tartott Nyír­egyházán a Gazdaotthon helyisé­gében a Szabolcsvármegyei Gaz­daszervezetek Szövecsége. A gyű­lésen, amelyen a vármegye vala­mennyi községe képviseltette ma­gát Pápát Mihály a Nyíregyházi Gazdaszövetség elnöke elnökölt. Megjelentek Erdőhegyi Lajos dr Szabolcsvármegye főispánja, Ná­nássy Andor országgyűlési képvi­selő, Kausay Tibor vármegyei gazdasági főfelügyelő, Szomjas Gusztáv volt főispán, földbirtokos, Meisner Ernő országos mezőgaz­dasági főfelügyelő, Eszenyi Jenő a Magyar Földbérlők Szövetségé­nek elnöke, Szávozd Richárd és Diőszeghy Ottó az Országos Me­zőgazdasági Kamara képviseleté­ben Rhédey Lajos gazdasági taná­csos az Omge képviseletében, vitéz Ceglédy Béia a Tiszántúli Mező­gazdasági Kamara igazgatója, Si­may Imre a Tiszajobbparti Kama­ra képviseletében, Ulrich Jenő az Okh. kiküldöttje, Mangold Béla igazgató az Export-intézet kép­viseletében, Góth László m. kir. gazdasági főtanácsos, Hoffer Ber­talan és még sokan mások. A gyűlést féi 12 órakor Pápai Mihály elnök a Hiszekegy imával nyitotta meg. Üdvözölte a megje­lent vendégeket, majd néhány mondatban a nyomasztó gazdasági helyzetet vázolta, amely parancso­lóiag követeli a gazdák szervezke­dését. Ezután általános érdeklődés mellett Szomjas Gusztáv volt fő­ispán, földbirtokos, az Országos Gazdaszövetség budapesti vá­lasztmányának tagja, aki először vetette fel a községi gazdaszer- | vezetek egy nagy egyesületbe való j tömörítésének gondolatát, mint az I Országos Földbérlőszövetség nyír- • egyházi csoportjának elnöke emet- j kedett szólásra. i < I Hatalmas beszédében a világ- s szerte duló gazdasági válság okaira mutatot-t és kifejtette, hogy a ba­jokat radikálisan megoldani csak a békeszerződések revíziójával le­het. A gyűlés legfőbb célja — mondotta — a gazdasági válság­ból való kivezető ut keresése, amit az erők egyesítésével, politika mentesen kívánunk el­érni. A nu táborunkban he­lyet foglalhat mindenki, aki a mezőgazdasági élettel bármi­lyen érdekközösségben van.— Nem ismerünk felekezeti vagy politikai ellentéteket, mert a nemzetnek egyetértésre van szüksége. < Kifejtette, ho»gy olyan intéz­ményt akarnak szervezni, ahol he­lyet fo'glalhat a kis- és nagy Igazda, a földmives és kisiparos, a vidéki kereskedő és szatócs. A szövetség kívánni fogja az uzso­ratörvény megalkotását a kisembe­reket fojtogató intézetekkel szem­ben. A külkelereskedelmi mérleg stabilizálását a külföldi luxus cik­kek behozatalának korlátozásával. Majd az állami háztartás túlmére­tezése ellen emelt szót. Szerinte meg kell találni a módját, hogy a polgárok az elviselhetetlen adó­terhektől megszabaduljanak, mert az egész gazdasági élet jövedelmezőségét csak az adó és kamat mérséklésével lehet talpraállitani. — Hangsúlyozta, hogy a mai gazdasági helyzet kulcsa az áliam és a bank kezében van. Szomjas Gusztáv végűt szer­vezkedésre szólította fei az ország kisgazdatársadalmát. A lelkes él­jenzéssel fogadott beszéd után Erdőhegyi Lajos dr emelkedett szólásra. Nem mint főispán va­gyok itt — mondotta — hanem mint magyar gazda és kijelentem, hogy BFOJLsl*© MO'^G Kedden és szerdán 5, 7 és 9 órakor Az évad legnagyobb sikert ért 100PA>-os hangos bűnügyi filmje KI A TIGRIS? és a nagyszerű UFA kisérő műsor. Csütörtökön csak 1 napig SÁMSON és DELILA Lukács Pál és Korda Mária. ezt a szervezkedést helyeslem és minden tekintetben rendel­kezésre állok a Szövetségnek. Nem csak mint főispán, hanem i mint gazda is, az önök támo­gatását fogom elősegíteni. A főispán biztató szavait perce­kig tartó zugó taps követte, majd Mikecz ödön dr a (Nyíregyházi Gazdaszövetség ügyésze a Sza­bolcsvármegyei Gazdaszervezetek Szövetségének programmját is­mertette. Addig a helyzet nem javul — mondotta — míg a mezőgazda­sági szervezetek nem dolgoznak együtt. Ne legyenek kívánságaink csak pusztába elhangzott szavak. Nem követelünk lehetetlent, csak azt, ami az ország^ érdeke. A Gaz­daszervezetek Szövetsége küzd a a kartelek ellen, az adók mérsék­lését követeli és az értékesítés lehetőségét óhajtja megoldani. A vármegye gazdaparlamentje akar lenni. Nincs szükségünk elnökökre, nem kivonunk tisztségeket, csak lelkes munkát várunk mindenkitől. Ezt a szervezkedést követeli az élet, a gyógyulás gyors szüksége. Füg­getleníteni kell a gazdamozgalmat minden más behatástól, hogy ne váljék politikai vadászterületté Sza­b olcsvármegye. Ezután felolvassa a kormány elé terjesztendő határozati javaslatot, ia melyben a Szövetség kéri, hogy a kormány a válságprogramot a me­zőgazdasági képviseletek bevonásá­val goigozza ki, a burgonyaszálli­tásoknál a vasúti fuvardíj csök­kentését. a rozskenyér általájnos fo­gyasztásának bevezetését, a szesz gyártás támogatását, hogy ne csak a nagybirtokosok kaphassanak — szeszgyár alapítására engedélyt, ha­nem a tömörült kisgazdák is; a helyi viszonylatnak megfelelő do­hányfajták termelését a kisterme­lőknek is tegye lehetővé, akjció­hitelek visszafizetésére három évi határidő adassék, a földímivelésügyi tárca a költségvetésben megfele­lően dotáltassék, a cukorrépa szer­ződéseknél az állam kösse ki a gazda részesedését; a borfogyasztá­si adő eltörlését; a piaci helypén­zek országos • megszüntetését; az ipari kartelek ellen való energikus védekezést s végül a gazdák ér- " dekképviselete által megállapított mértékű adócsökkentést. A határozati javaslathoz többen szóltak hozzá. László Albert de­mecseri gazdaszövetségi elnök a Tiszai Ármentesitő társulat magas ártéri dija ellen tett panaszt. Ká­der Frigyes rakamazi főbiró a köz­munkák kivetése, valamint a jö­SüLVATOR FORMÁS a vese, hólyag, reuma gyógyvize a húgysavas csapadékot feloldja és ilyenek képződését megakadályozza. A reumás fájdalmakat megszünteti. Vese és hólyaghomokot eltávolít. Cukorbetegek gyógyitala. 5897—4 Üzletvezetőség: Budapest, Erzsébet-téri. Lerakat: Altér Bernát Nyíregyháza ms

Next

/
Oldalképek
Tartalom