Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 274-296. szám)

1930-12-05 / 277. szám

JNltfmriDÉK. 1930. december 5. Szimbolikus szobor Uj szoborral gazdagodott hazánk fővárosa, olyan szoborral, amely nem csupán egy halott magyar lángész mulandó nagyságát örö­kiti meg az utókor számára, hanem egy halhatatlan eszme múlhatat­lan dicsőségét hirdeti időtlen idők­ig. Mert a ragyogó tollú magyar publicistának, Rákosi Jenőnek a szobra szimbólum is egyúttal. — Szimbóluma azoknak az eszmék­nek. amelyeknek legelső és leg­keményebb harcosa Rákosi Jenő volt. szimbóluma Magyarország feltámadásának, a gyilkos és hazug trianoni békediktátum revíziójá­nak, szimbóluma annak a maga­san lángoló, dacos hitnek, ameiy töretlenül él minden magyar lel­kében. a nemzetünk jövőjébe ve­tett csüggedetlen bizalomnak. Rá­kosi Jenő alakjában a bronz-szobor az eszmét testesiti meg, amelynek terjesztéséért, meg\a!ósu ásáért har colt ragyogó tollának fiatalos hevé­vel az agg magyar publicista olyan időkben, amikor a lefegyverzett magyafnak egyetlen fegyvere a toU maradt. De a szobor létrejöttének a körülményei. e szimbólu­mon kivül mást is jelent. Jelenti, hogy ma — hála Rákosi fáradhat­tatlan fanatikus munkájának — a magyarság már nem áll egyedül a vérlázító igazságtalanságok jó­vátételéért folytatott gigászi küz­delmében., hogy a magyar tollak hatalmas szövetségest nyertek egy idegen ember tollúban, akit noha semmiféle szubjektív érzelem, vagy önös érdek nem fűzött soha Ma­gyarországhoz, fascinált a magyar igazság tisztasága^ a magyar igaz­ság lenyűgöző ereje. Rákosi Jenőnek, a revíziós esz­me bajnokának Szobrát Rotherme­re lord ajándékozta Budapestnek, s ezzel a nemes gesztusával a nagy angol publicista és ujságfejedelem nemcsak Rákosi emlékének hó­dolt. hanem ujabb hitett tett a magyarság igazsága mellett, ujabb hűséget fogadott a revízió eszméjé­nek. amelynek világgá kürtölésé­vel felrázta az emberiség tespedő lelkiismeretét. »A magyar testvé­rek száműzetésbe parancsolt mil­lióinak felszabadítása, amiért Rá­kosi oly hősiesen harcolt, még tel­jesülésre vár, de én hiszem, hogy kikerülhetetlen, mint az isteni igaz­ságszolgáltatás, egyre jobban kö­zeledik ás olyan "bizonyos^ mint a holnapi napfelkelte*, — üzente a iord megbízottja által Magyaror­szág népének, s az üzenetből ki­csendülő biztatás eiszárnya,Va hatá­rokig és messze trn az erőszakos határokon mindazon magyar mil­liók lelkébe, akik egyre szomjasab­ban és bizakodóbban szövik tovább Rákosi látomásszerü gyönyörű ál­mát az újra egységes és boldog Nagymagyarországról. Rákosi Jenő megérdemli, hogy a szobra több legyen, mint egy ra­gyogó elméjű magyar írónak emelt •mlékmü. Megérdemli, hogy bronz alakjára feltekintve az utódok lel­két ne a mult iránti kegyelet hassa csupán át. hanem a jövőbe vetett bizodalom is. Megérdemli, hogy halálán tut is szobrának szimbólu­mával tovább propagálja azt a" magasztos eszmét, amelynek meg­valósulását nem érhette meg ugyan Mikulásra TÜNDÉRVÁSÁR mesés és képes­könyven, társas­játékok 40 f.-től kaphatók az Ujságboltban. — de amelyet ő indított ei a meg­valósulás felé. a próféták, a jövő­belátók örökifjú hitével akkor azok ban a vigasztalanoknak látszó idők­ben. amikor a fiatal magyarokon is már erőt vett a csüggedés. Magasztos ünnep volt ez a szo­borleleplezés. A hála és a bizako­dás ünnepe. Ámde mi látjuk azt a másik ünnepet, azt az ujjongó örömünnepet, amikor ugyanennél a szobornál az eszme diadalát fogja megünnepelni az egész ország, az ezeréves Nagymagyarország újra egyesitett magyarsága. A vasárnapi bérlőgyőiésen a szabolcsi bérlők a Tiszántúl speciális mezégazdasági kíván­ságaival is foglalkozni fognak A Magyar Földbérlők Szövetsé­gének vasárnapi gyűlésén. amely délelőtt io órakor a Városháza dísztermében lesz^a magyar bérlő-, társadalom több életbevágó fontos­ságú kérdése fog szerepelni. Igy például a termelési segé/yék sorsa és a válságba kerülő bérlővagyon megmentésének biztosítása. Ugyanezekkel a kérdésekkel fog­lalkozott legutóbb a Szövetség elnöki tanácsa, ahol számos fel­szólalás szegezte ie a bérlők állás­pontját. A bérlőtársadalom azt kívánja. hogy a kormány marad­jon meg a termelés segítésének egyedül helyes utján. A legsúlyo­sabb helyzetben azok a bérlők van­nak. akiknek minimalizált vagy maximál tbért keli fizetni. Az elnö­ki tanács egyhangúan elhatározta, hogy ebben a kérdésben részlete­sen megokolt sürgős felirattal for­dul a miniszterelnökhöz és a szak­miniszterekhez. -"Ezekkei *a fontos "kérdésekkel foglalkozik vasárnap a nyíregyházi gyűlésen a Bérlőszövetség szabof­csi körzete is. amelyen értesűfé­s'ünk szerint részt vesz az elnökség rSSzeröi többek íözött Lonkay Gusztáv. Lichtschein Samu, "Lé­nárd Lőrinc.., Bessenyey Zénó is. A rencfkivüTi értékesítési és hitei­vlltság. valamint aTiérToket sújtó kétszeres adóztatás miatt a va­sárnapi gyűlésen bizonyosan tö* fnegesen vesznek részt Szabolcs­megye bérlői, hqgy a Tiszántúl speciális mezőgazdasági kíván­ságainak és szükségleteinek han­got adjanak. A nyíregyházi polgárság és honvédség békés egyetértésének és barátságának jegyében fog lezajlani a tüzérek szombati Szent Borbála estélye Mióta megcsonkításunk árán ön­álló nemzetté lettünk s van önálló hadsereg csonkunk^ egészen termé­szetesen fejlődött ki a hadsereg és a polgári társadalom között a mé­lyebb érzelmi kapcsolat is, amely­nek egy-egy katonai ünnepélyen, vagy viszont a polgári ünnepélyen mindkét társadalmi osztály igyeke­zett kifejezést adni. Ennek az ösz. Szefogásnak^ a katonai és polgári társadalomnak egységét fogja szol­gálni a nyíregyházi tüzérek szom­bat esti Szent Borbála estélye is, amelynek sikere érdekében az es­télyt rendező tüzérek minden le­hetőt elkövetnek. i Az estélyt műsoros előadás ve­zeti be. A katonazenekar megnyi­tója után egyfelvonásos tréfa, ko­moly költemények és más műsor­számok fogják szolgálni a közönség szórakoztatását. A műsor számai­nak lepergése után pedig kezdetét veszi a tánc, amely a reggé'i órák­ig a legteljesebb vidámság jegyé­ben fog bizonyára lefolyni. A Szent Borbála estéiyre szóló meghívókat részben már szétkül­iflötte a bál rendezősége s azok kéz­besítése részben most van folya­matban. A műsoros előadás s az azt követő tánc az Ipartestület székházának hatalmas nagytermé­ben lesz. Nyolcórai smniaidő a városházán Az esti órákban sétáló, vagy a napi munka fáradalmai után haza siető nyíregyháziaknak feltűnt mos­tanában, hogy a városháza egyéb­ként ilyenkor sötét ablakai végig az egész fronton világosak. A nagy teremben tárlat van, ott érthető a a fény, a kis tanácsteremben sem volna feltűnő a világosság, hiszen ott mélyen az esti órákba nyúló tanácskozások folynak nem egyszer de mit mit jelent a fény a hivatal­szobákban ? ; Aki kíváncsiságában utána né­iíett a dolognak, megtudta, hogy a világos ablakok takarékosságot, munkatöbbletet jelentenek. Decem ber i-től kezdődőleg dr Bencs Kál­mán kir. kormányfőtanácsos, pol­gármester elrendelte, hogy a dél­utáni órákban is dolgozni keli a városházán. Igy a délelőtti hiva­| talos óra nyolctól egyig tart, ami összesen öt órai munkaidő. A fi­zetési osztályba nem sorozott tiszt­viselők megjelennek délután három órakor és hatig dolgoznak, a fize­tési osztályba sorozott tisztviselők pedig négy órakor kezdik meg a hivatali teendőket és ott marad­nak este hatig. Ez azt jelenti, hogy a városháza tisztviselőinek nagyré­sze napi nyolc, kisebbik része napi Lé' érát tölt a hivatali < ba négy fala között, ami nem kis dolog. Ha most ezt az uj rendelkezést a takarékosság szemüvegén át néz­zük, azt látjuk, hogy a többletmun­ka^ feleslegessé tesz egyes munka­erőket, akiket a város esetleg más beosztásban alkalmazhat. Ha a dél­utáni munka beosztás tendenciája ebben az eredményben jut kifeje­zésre, akkor itt valóban takarékos­ságról lehet sró. Ha azonban a vi­lágítási és fűtési kiadások tételei­nek emelkedését nézzük, akkor a mérleg másik serpenyője billen le. A közönség mindenesetre nyer ezzel az uj beosztással. Nem ab­ban, hogy talán most már délután is elintézheti ezentúl ügyes-bajos dolgait a városházán, mert az uj hivatalos órák elrendelése ezt nem teszi lehetővé. A délutáni órák­ban ugyanis feleket nem fogadnak a városházán ezentúl sem. De nyer­het a közönség abban, hogy a meg növekedett munkaidő módot ad a hivataloknak arra, hogy az akták haladásának tempóját megélénkít­sék. Ámbár el keli ismerni, ezen a téren a városházán nem volt ed­dig sem panasz. BPOLLO mo^G Ma, csütörtökön utoljára 5, 7 és 9 órakor A FEHÉR HEGYEX FIA a jelenkor legoagyobb film­fzinéáíének első tökéletas Péntektől—vasárnapig = Csak 3 napig EMIL JANN1NGS AZ ÉK FIAM... és az Amerikai Tadominyos Áksdémián kitüntetett hang03 filmje Az évad legszehb s legjobb fílmregsnye. Eredeti alpesi ének és táncok. — Gjöayörü alpesi felvételek. Rendes helyárak. — Jegyelővétel. A felső kereskedelmi iskola nagysikerű szülői értekezlete A városi felső kereskédeimi is­kola november 30-án vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel nagysi­kerű szülői értekezletet tartott, a melyen az iskola felügyelő bizott­ságának tagjain kivül mintegy 60 érdeklődő s zülő és szállásadó vett részt. ' 1 A megjelenteket Marg'ócSy Emil igazgató üdvözölte keresetlen szi­vességü szavakkal. Beszámolt azok­ról az intézkedésekről, amelyeket az iskola a növendékek testi és szei lemi jóléte érdekében tett legújab­ban. Az iskola biztosította növen­dékeit baleset ellen, a bejáró ta­nulóknak délután otthont nyújt, gyakorlati kiképzésük érdekében szülte példátlan mértékben fejfeszt'i irodai gépszertárát, közgazdasági ijLüveltségüfcet pedig pályázatok ki­írásával* mélyíti. Ezután Bácskai József előadó ta­nár tartott felolvasást a szállás­adók kötelességeiről. Az üzleti alapon álló, ridegszivü szállásadó alakja helyett a mintaszerű szál­lásadó alakját rajzolta meg, aki a tanuló testi, értelmi és erkölcsi nevelésére egyforma buzgósággal visel gondot. A diákszoba életé­nek jellemzése, az ideális napirend összeállítása és sok más részlet az előadó gyakorlati érzékérői tett bi­zonyságot. az ifjúság felki értékei­neje hangoztat ása^ a jó szál fásadó jelentőségének kidomboritása pe­dig mély. erkölcsi felfogásáról ta­núskodott. Nagy élvezettel figyelte a hall­gatóság dr. Mérey Ferenc tanát fejtegetéseit is a modern történet­tanításról. annak céljárói, anyagá­ról és módszereiről. "A mult reális és tiszta képét a fontos vagy jel­legzetes adatoknak gondolkozásra késztető, a tanulóktói'aktív sze'L'e­mi tevékenységet kiv'ánó feldolgo­zása aalkitja ki a növendékek lei­kében. főképen a történeti olvas­mányoknak, az eredeti történelmi forrásmunkák alka'mas részleteinek olvasása ás feldolgoztatása ál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom