Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 274-296. szám)
1930-12-05 / 277. szám
JNltfmriDÉK. 1930. december 5. Szimbolikus szobor Uj szoborral gazdagodott hazánk fővárosa, olyan szoborral, amely nem csupán egy halott magyar lángész mulandó nagyságát örökiti meg az utókor számára, hanem egy halhatatlan eszme múlhatatlan dicsőségét hirdeti időtlen időkig. Mert a ragyogó tollú magyar publicistának, Rákosi Jenőnek a szobra szimbólum is egyúttal. — Szimbóluma azoknak az eszméknek. amelyeknek legelső és legkeményebb harcosa Rákosi Jenő volt. szimbóluma Magyarország feltámadásának, a gyilkos és hazug trianoni békediktátum revíziójának, szimbóluma annak a magasan lángoló, dacos hitnek, ameiy töretlenül él minden magyar lelkében. a nemzetünk jövőjébe vetett csüggedetlen bizalomnak. Rákosi Jenő alakjában a bronz-szobor az eszmét testesiti meg, amelynek terjesztéséért, meg\a!ósu ásáért har colt ragyogó tollának fiatalos hevével az agg magyar publicista olyan időkben, amikor a lefegyverzett magyafnak egyetlen fegyvere a toU maradt. De a szobor létrejöttének a körülményei. e szimbólumon kivül mást is jelent. Jelenti, hogy ma — hála Rákosi fáradhattatlan fanatikus munkájának — a magyarság már nem áll egyedül a vérlázító igazságtalanságok jóvátételéért folytatott gigászi küzdelmében., hogy a magyar tollak hatalmas szövetségest nyertek egy idegen ember tollúban, akit noha semmiféle szubjektív érzelem, vagy önös érdek nem fűzött soha Magyarországhoz, fascinált a magyar igazság tisztasága^ a magyar igazság lenyűgöző ereje. Rákosi Jenőnek, a revíziós eszme bajnokának Szobrát Rothermere lord ajándékozta Budapestnek, s ezzel a nemes gesztusával a nagy angol publicista és ujságfejedelem nemcsak Rákosi emlékének hódolt. hanem ujabb hitett tett a magyarság igazsága mellett, ujabb hűséget fogadott a revízió eszméjének. amelynek világgá kürtölésével felrázta az emberiség tespedő lelkiismeretét. »A magyar testvérek száműzetésbe parancsolt millióinak felszabadítása, amiért Rákosi oly hősiesen harcolt, még teljesülésre vár, de én hiszem, hogy kikerülhetetlen, mint az isteni igazságszolgáltatás, egyre jobban közeledik ás olyan "bizonyos^ mint a holnapi napfelkelte*, — üzente a iord megbízottja által Magyarország népének, s az üzenetből kicsendülő biztatás eiszárnya,Va határokig és messze trn az erőszakos határokon mindazon magyar milliók lelkébe, akik egyre szomjasabban és bizakodóbban szövik tovább Rákosi látomásszerü gyönyörű álmát az újra egységes és boldog Nagymagyarországról. Rákosi Jenő megérdemli, hogy a szobra több legyen, mint egy ragyogó elméjű magyar írónak emelt •mlékmü. Megérdemli, hogy bronz alakjára feltekintve az utódok lelkét ne a mult iránti kegyelet hassa csupán át. hanem a jövőbe vetett bizodalom is. Megérdemli, hogy halálán tut is szobrának szimbólumával tovább propagálja azt a" magasztos eszmét, amelynek megvalósulását nem érhette meg ugyan Mikulásra TÜNDÉRVÁSÁR mesés és képeskönyven, társasjátékok 40 f.-től kaphatók az Ujságboltban. — de amelyet ő indított ei a megvalósulás felé. a próféták, a jövőbelátók örökifjú hitével akkor azok ban a vigasztalanoknak látszó időkben. amikor a fiatal magyarokon is már erőt vett a csüggedés. Magasztos ünnep volt ez a szoborleleplezés. A hála és a bizakodás ünnepe. Ámde mi látjuk azt a másik ünnepet, azt az ujjongó örömünnepet, amikor ugyanennél a szobornál az eszme diadalát fogja megünnepelni az egész ország, az ezeréves Nagymagyarország újra egyesitett magyarsága. A vasárnapi bérlőgyőiésen a szabolcsi bérlők a Tiszántúl speciális mezégazdasági kívánságaival is foglalkozni fognak A Magyar Földbérlők Szövetségének vasárnapi gyűlésén. amely délelőtt io órakor a Városháza dísztermében lesz^a magyar bérlő-, társadalom több életbevágó fontosságú kérdése fog szerepelni. Igy például a termelési segé/yék sorsa és a válságba kerülő bérlővagyon megmentésének biztosítása. Ugyanezekkel a kérdésekkel foglalkozott legutóbb a Szövetség elnöki tanácsa, ahol számos felszólalás szegezte ie a bérlők álláspontját. A bérlőtársadalom azt kívánja. hogy a kormány maradjon meg a termelés segítésének egyedül helyes utján. A legsúlyosabb helyzetben azok a bérlők vannak. akiknek minimalizált vagy maximál tbért keli fizetni. Az elnöki tanács egyhangúan elhatározta, hogy ebben a kérdésben részletesen megokolt sürgős felirattal fordul a miniszterelnökhöz és a szakminiszterekhez. -"Ezekkei *a fontos "kérdésekkel foglalkozik vasárnap a nyíregyházi gyűlésen a Bérlőszövetség szabofcsi körzete is. amelyen értesűfés'ünk szerint részt vesz az elnökség rSSzeröi többek íözött Lonkay Gusztáv. Lichtschein Samu, "Lénárd Lőrinc.., Bessenyey Zénó is. A rencfkivüTi értékesítési és hiteivlltság. valamint aTiérToket sújtó kétszeres adóztatás miatt a vasárnapi gyűlésen bizonyosan tö* fnegesen vesznek részt Szabolcsmegye bérlői, hqgy a Tiszántúl speciális mezőgazdasági kívánságainak és szükségleteinek hangot adjanak. A nyíregyházi polgárság és honvédség békés egyetértésének és barátságának jegyében fog lezajlani a tüzérek szombati Szent Borbála estélye Mióta megcsonkításunk árán önálló nemzetté lettünk s van önálló hadsereg csonkunk^ egészen természetesen fejlődött ki a hadsereg és a polgári társadalom között a mélyebb érzelmi kapcsolat is, amelynek egy-egy katonai ünnepélyen, vagy viszont a polgári ünnepélyen mindkét társadalmi osztály igyekezett kifejezést adni. Ennek az ösz. Szefogásnak^ a katonai és polgári társadalomnak egységét fogja szolgálni a nyíregyházi tüzérek szombat esti Szent Borbála estélye is, amelynek sikere érdekében az estélyt rendező tüzérek minden lehetőt elkövetnek. i Az estélyt műsoros előadás vezeti be. A katonazenekar megnyitója után egyfelvonásos tréfa, komoly költemények és más műsorszámok fogják szolgálni a közönség szórakoztatását. A műsor számainak lepergése után pedig kezdetét veszi a tánc, amely a reggé'i órákig a legteljesebb vidámság jegyében fog bizonyára lefolyni. A Szent Borbála estéiyre szóló meghívókat részben már szétküliflötte a bál rendezősége s azok kézbesítése részben most van folyamatban. A műsoros előadás s az azt követő tánc az Ipartestület székházának hatalmas nagytermében lesz. Nyolcórai smniaidő a városházán Az esti órákban sétáló, vagy a napi munka fáradalmai után haza siető nyíregyháziaknak feltűnt mostanában, hogy a városháza egyébként ilyenkor sötét ablakai végig az egész fronton világosak. A nagy teremben tárlat van, ott érthető a a fény, a kis tanácsteremben sem volna feltűnő a világosság, hiszen ott mélyen az esti órákba nyúló tanácskozások folynak nem egyszer de mit mit jelent a fény a hivatalszobákban ? ; Aki kíváncsiságában utána néiíett a dolognak, megtudta, hogy a világos ablakok takarékosságot, munkatöbbletet jelentenek. Decem ber i-től kezdődőleg dr Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester elrendelte, hogy a délutáni órákban is dolgozni keli a városházán. Igy a délelőtti hiva| talos óra nyolctól egyig tart, ami összesen öt órai munkaidő. A fizetési osztályba nem sorozott tisztviselők megjelennek délután három órakor és hatig dolgoznak, a fizetési osztályba sorozott tisztviselők pedig négy órakor kezdik meg a hivatali teendőket és ott maradnak este hatig. Ez azt jelenti, hogy a városháza tisztviselőinek nagyrésze napi nyolc, kisebbik része napi Lé' érát tölt a hivatali < ba négy fala között, ami nem kis dolog. Ha most ezt az uj rendelkezést a takarékosság szemüvegén át nézzük, azt látjuk, hogy a többletmunka^ feleslegessé tesz egyes munkaerőket, akiket a város esetleg más beosztásban alkalmazhat. Ha a délutáni munka beosztás tendenciája ebben az eredményben jut kifejezésre, akkor itt valóban takarékosságról lehet sró. Ha azonban a világítási és fűtési kiadások tételeinek emelkedését nézzük, akkor a mérleg másik serpenyője billen le. A közönség mindenesetre nyer ezzel az uj beosztással. Nem abban, hogy talán most már délután is elintézheti ezentúl ügyes-bajos dolgait a városházán, mert az uj hivatalos órák elrendelése ezt nem teszi lehetővé. A délutáni órákban ugyanis feleket nem fogadnak a városházán ezentúl sem. De nyerhet a közönség abban, hogy a meg növekedett munkaidő módot ad a hivataloknak arra, hogy az akták haladásának tempóját megélénkítsék. Ámbár el keli ismerni, ezen a téren a városházán nem volt eddig sem panasz. BPOLLO mo^G Ma, csütörtökön utoljára 5, 7 és 9 órakor A FEHÉR HEGYEX FIA a jelenkor legoagyobb filmfzinéáíének első tökéletas Péntektől—vasárnapig = Csak 3 napig EMIL JANN1NGS AZ ÉK FIAM... és az Amerikai Tadominyos Áksdémián kitüntetett hang03 filmje Az évad legszehb s legjobb fílmregsnye. Eredeti alpesi ének és táncok. — Gjöayörü alpesi felvételek. Rendes helyárak. — Jegyelővétel. A felső kereskedelmi iskola nagysikerű szülői értekezlete A városi felső kereskédeimi iskola november 30-án vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel nagysikerű szülői értekezletet tartott, a melyen az iskola felügyelő bizottságának tagjain kivül mintegy 60 érdeklődő s zülő és szállásadó vett részt. ' 1 A megjelenteket Marg'ócSy Emil igazgató üdvözölte keresetlen szivességü szavakkal. Beszámolt azokról az intézkedésekről, amelyeket az iskola a növendékek testi és szei lemi jóléte érdekében tett legújabban. Az iskola biztosította növendékeit baleset ellen, a bejáró tanulóknak délután otthont nyújt, gyakorlati kiképzésük érdekében szülte példátlan mértékben fejfeszt'i irodai gépszertárát, közgazdasági ijLüveltségüfcet pedig pályázatok kiírásával* mélyíti. Ezután Bácskai József előadó tanár tartott felolvasást a szállásadók kötelességeiről. Az üzleti alapon álló, ridegszivü szállásadó alakja helyett a mintaszerű szállásadó alakját rajzolta meg, aki a tanuló testi, értelmi és erkölcsi nevelésére egyforma buzgósággal visel gondot. A diákszoba életének jellemzése, az ideális napirend összeállítása és sok más részlet az előadó gyakorlati érzékérői tett bizonyságot. az ifjúság felki értékeineje hangoztat ása^ a jó szál fásadó jelentőségének kidomboritása pedig mély. erkölcsi felfogásáról tanúskodott. Nagy élvezettel figyelte a hallgatóság dr. Mérey Ferenc tanát fejtegetéseit is a modern történettanításról. annak céljárói, anyagáról és módszereiről. "A mult reális és tiszta képét a fontos vagy jellegzetes adatoknak gondolkozásra késztető, a tanulóktói'aktív sze'L'emi tevékenységet kiv'ánó feldolgozása aalkitja ki a növendékek leikében. főképen a történeti olvasmányoknak, az eredeti történelmi forrásmunkák alka'mas részleteinek olvasása ás feldolgoztatása ál-