Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 274-296. szám)

1930-12-02 / 274. szám

1930. december 2. JSÍYÍRYIDÉK. A Reformátis Nőegylet jótékonycéln műsoros Magyar Est-je Szombaton este élvezetes mű­sorral gyönyörködtette a Korona nagytermét zsúfolásig megtöltő közönségét a Ref. Nőegylet agilis vezetősége. Valóban »Magyar Esti volt ez, mert költészetben, ének­ben. táncban a magyar lélek ereje, derűje és méltósága fogott meg és ejtett rabul bennünket. A meg­nyitó beszédet Fehér Gábor ág. ev. leánygimnáziumi tanár tartotta a Nőegylet főtitkári minőségében. A kálvinizmus és az irodalom ösz­szefüggésének több évszázados problémájáról beszélt. Erős tör­ténelmi ériékkel rámutatott arra a letagadhatatlan tényre is, hogy a kálvinizmus életében az utolsó félszázad a dekadencia hullám­völgyét jelenti s ennek oka a bib­liás magyarság kipusztulása, a zsinat-presbiteii rendszer korhadá­sa, sőt a centralisztikus egyház­alkotmányi rendszer erőre kapása. A dekadencia az irodalmi téren egész sajátságosan abban jelent­kezik. hogy bár a kálvinizmus te­remtő ereje megnövekedett, a nagyokat mégis nemcsak hogy el­szigetelik. de határozott ellenség­ként kezelik. Adyra hivatkozik, akinek a legszivósabb ellenségei épen kálvinisták voltak. Nagy baj, hogy irodalmi léren nincs kálvinista öntudat, mert a kálvi­nizmus igazi egyházi vagyona az irodalom. Ezt érezte meg a Nő­egylet vezetősége^ mikor ez az estet' megrendezte és felkérte szerep­lésre Áprily Lajost, az erdélyi magyar lélek ékes szavú és mély érzésű lantosát, Cselény Józse­fet a magyar népdal országszer­te ismert és kedveit énekesét és dr Vietórisz Józsefet, akinek szabol­csi vonatkozásai mellett, ezen az es­tén még szimbolikus jelentősége is volt, mint a protestáns testvéri" • ség kifejezőjének. A megnyitó beszéd után Cse­lény József, a Nemzeti Szinház mű­vésze lépett a pódiumra. Uj és ré­gi gyönyörű magyar dalokat éne­kelt diadalmasan csengő bariton­jával, Lakatos Vidor cigányzene­karának szépen alkalmazkodó ki" sérete mellett. Valahányszor fel­csendült a rádióból -jól ismert, me­leg és kifejező erejű hang a te­remben. minden s zem felragyo­gott. Az öregeké az egyre távo­lodó emlékektől, a fiataloké a je­len édes. bus érzéseitől. A mű­vész szövegkiejtése, arcjátéka, tag­lejtései. hangjának kifejező dina­mikája "és mindenek felett maku­látlanul tiszta csengése betöltötte, uralta és rózsás jókedvre hangolta az egész termet. A közönség köve­telte a ráadásokat s a művész ad­ta Szivesen. közbe — pihenésként — egy Szép Szabolcska verset sza­valt el és Endrődi Sándornak egy kisebb versén parodizálta fairen, gető kacagás közben néhai Bakó László. Csortos Gyula és Rózsa­hegyi Kálmán egyéni elő­adás módját. A magyar nóta emelkedett hangulatát két költő mélyítette el hatalmasan. — Dr. Vietórisz József c. főigazgató »Magyar Zsoltár® c. alkalmi ver­sét olvasta föl erőteljes, fiatalos lendülettel. Az ezer sebből vérző magyarság rendületlen vallásos hi­tének őserejü himnusza ez a köl­temény. amely a XC Zsoltár gon­dolatmenetéhez simul. Áprily La­jos hét versét olvasta fel. Az Imádkozom legyek vidám, Októ­beri séta. Hollóének, Az arany­mosó balladája, Esti dal, Silen­tium és a Halálmadár cimüeket. A trianoni őrület által az anyaor­szág testéből kiszakitott erdélyi magyarság lelkének zokogása re­meg Áprüy minden sorában. Li­lája szinte tragikusan komor. — Mély megilletődéssel és megren­düléssel hallgattuk a magyar bá­nat ritmikus lüktetését, gyö­nyörködtünk zamatos nyelvének zenéjében, képeinek eredeti szi­nei és a hangfestés ereje meglát­tatták velünk Áprily Lajosban a mély érzésű erdélyi magyart a könnyed művészt és az elmélyedő filozófust. Lapunknak átengedte az Októberi séta és Esti dal cimü felolvasott verseit, melyeket más helyen közlünk. Ennek a parázsló liangulatu Magyar Estnek nem is lehetett más befejezése mint a diszpalotás. Az elnökség mindent elkövetett, hogy a ruházat meg­felelő legyen; sajnos a férfiak ré­szére az egyszerű és tisztes fekete magyar ruhát tudta csak beszerez­ni. amiben két derék iparosunk, ifj. Perjéssy Kálmán magyar szabó és Kada József cipész állottak az elnökség segitségére. Ha felemiit" jük, hogy a táncoló uri leányok és fiuk, névSzerint Csipkés Ica, Kel" ler Gabi, Mikier Sári, Nagymáté Olgi. Székely Panni, Ferenczy Kató. Arató Béla, Ártim József, MihályovSzky János r Szabó László, Szakács György és Tóth Andárs. Kovách Árpád zenetanár pompás zongorajátékára jó kedvvel és ügye" sen táncoltak, akkor mindenről be­számoltunk, ami a nagyterem­ben történt. De indiszkrétek le­szünk és a művész-szoba rejtel­meit is leleplezzük. Az egyik szög­letben városunk kedvelt nő-poétá­ja dr Méreyné Juhász Margit jegy­zi 'szorgalmasan az Áprily Lajostól módszeresen, de ez alkalommal prózában kivett interjút; a s z oba közepén a viruló leány sereg kellő közepén verejtékezve adja az auto­grammot Cselény József. Áprily Lajos nem kerülhette ki a sorsát. Molnár Sándor vallástanár is itt verejtékezik, de nem az autógramm Írástól, hanem a sikerrel járt ren­dezői munkától. Tőlem nem kért senki autogram­mot! íme! a kicsiségnek i3 V an áldása. fN. V.) Febér Artnr előadóestje Fehér Artúr, az ismert, kiváló előadóművész vasárnap este az iz­raelita elemi iskola nagytermében előadóestet tartott szépszámú, in­telligens közönség előtt. A jóval ii óra után végződő előadóest ke­retében ez alkalommal csak ma­gyar költők és irók szerepeltek a műsoron. Művészetéinek kivételes nagyságáról alig mondhatunk ujat s ez alkalommal is csak megerő­síthetjük azt a felfogásunkat, hogy ma is egyike legkiválóbb előadó­művészeinknek, aki a hang csodá­latosan színes változataival eleven­né teszi, szinte érzékelteti a köl­tői gondolatokat. Az előadóestet dr Bemstein Béla főrabbi megnyitó szavai vezették be. Taine miliőelméletébe kapcso­lódva, az irodalom és nemzet egy­másra való kölcsönhatásáról szó­lott s a nemzeti lélek megismerése szempontjából szükségesnek jelen­tette ki az irodalomnak miniéi mé­lyebb megismerését. Különösen al­kalmasnak találja azt, ha vannak kiváló előadók, akik toimácsolói lehetnek az irodalmi alkotásoknak, mert a helyesen felfogott tolmá­csolás az Írásművek rejtett szépsé­geit, igazi értékeit is felszinre hozza. A bevezető szavak után Fehér Artúr lépett az emelvényre. Som­lyó Zoltán Prológusa után Szabol­csi Lajos, Karinthy Frigyes, Kis József, György Ferenc, Erdélyi József és Ady Endre költeményei­ből, illetve prózai müveiből adott elő. Az előadóest első felében kü­lönösem Kis József Jehová-jával aratott sikert. A halk, sejtelmes szavaktól a belső viharzást érzé­keltető kitörésig az emberi hang csodálatos orgonája búgott, harso­gott végig a teremben. Benne sirt, jajongott egy nagyon megalázott, de magát megkeményítő lélek büsz kesége, törhetetlen akaratereje. — Nagyon nagy közvetlenség nyilat­kozott meg Szabolcsi Lajos: A debreceni vásár c. hangulatos no­vellájának előadásában. Műsorá­nak második felét részben a hu­mor szőtte át, amelynek során. Ka­rinthy irásai jutottak szóhoz. A műsor végén azonban ismét vissza­tért a komoly tónushoz mely egyé­niségének jobban is megfelel s Ady három szép versével és Szabolcsi Lajos költeményének elmondásá" dásával zárta műsorát. A közön­ség nem fukarkodott az őszinte elismerés jeleinek nyilvánításával. Az állami tanítók memorandnmmal fordultak a kultuszminiszterhez Az Állami Tanítók Egyesülete felíratott intézett Klebelsberg Ku" nó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, amelyben feltárja az állami tanítók kedvezőtlen hely­zetét. Az állami tanítók, tekintet­tel az ország kedvezőtlen pénzügyi helyzetére, ez alka'ommal nem sür­getik az összes anyagi sérelmek orvoslását, hanem tiltakoznak minden olyan Kí­sérlet ellen, amely a létmini­mumnál is szűkebbre szabott tanitói fizetések csökkentését eredményezné. Addig is, amig az ország teher­bíró képessége javul, a következő kérelmeket terjesztik a miniszter elé: — Kérik, hogy minden állami jellegű tanintézetben a tanitók gyermekei, tekintet nélkül a lét­számukra, télies tandíjmentességet élvezzenek. Helyettes és rendes ta­nítói állásokra elsősorban a taní­tók gyermekeit nevezzék ki. A tanyai és falusi tanerők gyermekei­nek nevelésére szolgáló internátu­sokat haladéktalanul építsék fel, illetve rendezzék be, hogy azok a törvényben előirt hivatásuknak már az 1931—32-ik tanévben meg­felelhessenek. Fehér pamutvászon 68 f. | Slffonvászon 88 f. Mosó voile 78 f i 1 Tennfs flanell 78 f. | Kartonok 88 jJ November 27-én, csütörtökön vette kezdetét a | í a. mosó Karácsonyi vásár rendkívül leszállított olcsó árak mellett Ungár Lipót áruházában Nyíregyháza, Luther-utca 4. sz. flanelek 1-30 la. Mosó 1<O A barhettek 1 OU P Legújabb mosóselymek {műselyem) 1 50 P Mintás Japone selyem 340 la. Selyem harisnyák (mfiselyem) 2 80 P Női- és férfi szövetek, crepp de chinek a legolcsóbb alkalmi árakon. Maradékok minden cikkben féláron. 7638-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom