Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 274-296. szám)

1930-12-28 / 294. szám

2 JsíVímriöÉKL 1930. december 28. A béke szilárd alapjai Henderson angol külügyminisz­ter legutóbb rádióelőadást tartott Londonban, amelyben azt hangoz­tatta, hogy az emberiség jelenleg a történelem egyik legfontosabb kereszt-utjához érkezett. Olyan időket élünk, amikor választani kell a béke és a háború, továbbá a civilizáció továbbfejlesztése vagy a barbár múltba való visszasülye­dés között. Ha nem sikerül a bé­két szilárd alapokra fektetni mon­dotta a brit birodalom külügymi­nisztere, még mielőtt a legutolsó háború emléke a lelkekben elhal­ványodnék, akkor inkább előbb, mint utóbb uj világkatasztrófa fogja a nyugati civilizációt elnyel­ni. íme az európai politikának egyik igen súlyos tényezője a hely­zetet ma igy látja. Megérett benne véglegesen az a meggyőződés, hogy a békét más, tartós alapokra kell fektetni, mert különben világvesze­delem következik. Igen, a béké­ket uj alapokra kell fektetni, mond-: júk mt magyarok, már a békeszer­ződések aláírásától "kezdve s kon­zekvensen hangoztatjuk, hogy mindaddig a világnak nem lehet békéje, amig győző és legyőzőt* közt imperiumot gyakorló nem­zet és a nemzeti kisebbségek kö­zött különbségek vannak. Meg nem szüntünk a világ közvélemé­nye és illetékes fórumai előtt hang­súlyozni, hogy a lefegyverzés kér­désében is a tekintet nélküli pár­tatlanságnak és egyenlőségnek kelt megnyilvánulnia, mert ellenkező esetben a fegyverkező és már fel­fegyverzett hatalmak azok, ame­lyek a békének a legnagyobb el­lenségei. A magyar kormány és a magyar közvélemény, emlékezünk jói rá, a nemzetközi viták esetén a független nemzetközi bíróság íté­letét követelte, hogy ezáltal eleje vevődjék annak, hogy tisztán jogi kérdésekben az erőszak és a poli­tika érvényesülhessen. Ami meg­ingathatatlan meggyőződésünk sze­rint a világbékét csak az eddig el­követett sérelmek orvoslásával le­het flslravezetően szolgálni, mert minden más ut háborús konfliktu­sokhoz, nyugtalansághoz és elége­detlenséghez vezet. Hogy most Henderson külügyminiszter mint-< egy felsikolt a béke veszélyeztetése miatt, az azoknak a békediktátu­(mioknak a következménye, mely minden méltányos, jogos és enr ben szempontot félredobott a pa­ragrafusok kirovásánál s fegyveres erő bázisán nyugvó erőszakkal próbálta megoldani a kérdéseket. Háború csak "ugy nemi lesz, békés korszak csak ugy következhetik, ha Európa mintegy negyvenmilliós népkisebbségei megkapják azokat az elemi jogokat, amelyek őket Isten és ember előtt megilletik. Ha a páriskörnyéki békék határ­revízióját végrehajtják s a leti­port nemzeteknek megadják a le­hetőséget arra, hogy újra teljes erejüklcel és minden igaz szándé­kukkal szolgálhassák az igazi béke útját. A Magyarországgal elkövetett igazságtalanságok, akármennyire is nem akarják kimondani egyesek a lényeget, okai elsősorban annak, hogy az európai egyensúly kérdé­se nem tud nyugvópontra jutni' mert minduntalan felhangzanak azok a sérelmek, a megszállott te­rületekről és a megcsonkított or­szágból, melyek keserves tizesz­tendő alatt a müveit Nyugaton annyi megértő visszhangra talál­tak. Ha az európai hatalmak Hen­dersonnak ezt a vészkiáltását ko­molyan veszik es felelősségtelje­sen mérlegelik, akkor állítjuk iga­zunk egész határozottságával, csak egyetlen egy ut íehet a háborús ve­1 szedelem megelőzésére és az általá­nos aggodalom és kétségbeesés meggátlására, ez pedig az, hogy minéi előbb üljenek össze az ille­tékesek s tegyék jóvá azokat az égbekiáltó igazságtalanságokat, me lyeket háborús elvakultságukban egy évtizeddel ezelőtt Európa any­nyi szenvedő nemzetére mértek. Abban az esetben, ha a reparációk gyógyító irt találnak a vérző se; bekre, ugy sok országban meg­szűnik á nyomor, a kétségbeesés és a munkanélküliség s a zzai együtt eltűnnek ezeknek a bajok­nak 'a fenyegető politikai követ­kezményei is. — KÉPKERETEK nagy válasz­tékban Májer Gáspár üvegesnél, Körte-u. 22. Telefon 5-24. Aranyo­zást vállalok! 7905-9 Hivatalok részére mindenféle könyvkötéseket vállal és készit a Jóba-nyomda könyvkötészete Nyír­egyházán. Széchenyi-ut 9. Telefon 139­Ma szombaton utoljára 5, 7 és 9 órakor A szezon legpompásabb hangosfilmje VARIETE SZERELEM Lina Brsgnette főszereplésével. Két szenzációs burleszk Vatárnap 3, 5 7 és 9. hétfőn kedden 5, 7 és 9 órakor Rendkívüli napon rendkívüli premier, Hans A. Schletor Llen Dlers első orosxtirgyn HANGOS filmattrakciíja A DONKOZÁKOK DALA (Az élet vándora,) orosz szerelmi ballada. Rendezte GeorgAstgaro f ; L rész: Menyasszonyszöktetés II. réír: A cigányleány bossxuja. prológusban az eredeti I >nkozik kórus fellépte. | Do'nko: És a hangos Tinta Muki trükfilm. Szabolcsi rovások írja: Kállay András. Magyar Kipp van Winklékhusz éves álmukból felébredve belenéz­tek a lillafüredi kútba és annak tükrében meglepődve látták, hogy őket a jó Isten is kisgazdáknak teremtette. Nosza elindultak a rögös kis­gazda utakon, amelyeken azután bámulatos rövid idő alatt szédítő pályát futottak be e kisgazdanur­mik kisgazda legelőkön merkanti­lis szellemtől serkentve. A kutya sem látta t- olvasóim ezeket az uj kisgazdaprófétákat ott a Dohány-utca 83. szám alatt ez­előtt 25 évvel, ahol a kisgazda­párt bölcsője ringott egy szegé­nyes otthonban, hol néhányan szer­kesztettük, ahonnan terjesztettük a kis »Magyar Lobogót« nem tö­rődve gúnnyal és lekicsinyléssel. — Hol voltak tehát akkor á mostani kisgazdamessiások? Aludtak t. ol­vasóm, kisgazdagondok nélkül, mélyen és édesen, husz éven át. Hiába rázta őket kedves emlékű Nagyatádi Szabó István. Most bezzeg? Hangos tőlük e szerencsétlen szegény ország. Va­lahányszor egy-egy képviselő ma* darak és fák napját tart, illetve beszámol és a népgyűléseken dö­givei születnek meg az uj kisgazda pontok, amelyekkel szegény Nagy­atádi minden közösséget megta­gadna. Még eddig csak nyugvópontra ültek az uj lehetetlen kisgazdapon­tok, ha megszólalt valamerről egy vadászkürtnek bus, fájdalmas hangja, ám most már siket fülekre talái és elnyomja szomorú hangját a hívatlan és kártékony kisgazda szarkák csörgése és kisgazdavar­juk károgása. A véres kardot hordozzák széj­jei Szerte a nyomorúságtól lesúj­tott, keserűséggel telitett ország­A berlini örökség Irta: Heves Ferenc. — A Nyirvidék eredeti tárcája — -Karfiol, a tudatalatti becsüle­tesség hőse eldobta a cigarettá­ját: — Emlékeztek még — kezdte közvetlenül — hogy milyen sze­rencsés körülmények között jutot­tam most két éve 3000 pengőhöz azáltal, hogy egy éjszaka a Vá­rosligetben eladtam az álmomat egy idegbeteg embernek. Nem sok­kai azután, hogy az általatok is­mert módon a szerződés ellenére is. visszanyertem alvási képessége­mét, megvalósítottam régi vagya­mat és a 3000 pengő romjain Ber­linbe utaztam. Színházi ember va­gyok, a mozit lenézem, feltételez­hetitek tehát, hogy nem a film vonzott a sokmilliós német fővá­rosba. A célom egészen más utak­ra gravitált. 1 — Mit csinált? — kérdezte Re­gőcze. — Gravitált. Anyai nagybátyám* a 78 esztendős Schellenberg Hu­gó két tehermentes bérpalota tu­lajdonosának vallotta magát Ber­linben, légypapirgyára pedig Euró­pa-szerte népszerű és bevezetett volt a ieg*yek körében. Mint nagy­bátyám egyetlen élő rokona, joggal tartottam magamat e hatalmas va­gyon általános örökösének. Meg­jegyezni kívánom, hogy fentiek dacára is az öreg zsugorisága nem ismert mértéket. Egyizben töl­töttcsirkét ebédeltem vele egy ven­déglőben s ő képes volt a cérnát kihúzni a csirkéből, hogyha leg­közelebb leesik egy nadrággombja, azzal varrhassa fel azt. — Hugó bácsi meglehetős rideg­séggei 'fogadott. Sejtette, hogy vá­ratián jövetelem célja a végrende­let körü't tapogatózás fesz s min­den energiámat latba kellett vet­nem, hogy elereljem az öreg rossz­hiszemű gondolatait. Ez részben, sikerült is: megengedte, hogy hoz­záköltözzerrt s igy csakhamar ott­honosan érezteml magamat Berlin­ben. Termén zeteen mindig a inagy; bátyám számlája terhére. — Nem lett volna semmi baj, ha egy téli délélőtt meg nem pofozza az öreget a saját házában egy tán­cosnő. Az inzultus ugyan elleneim irányult, de az a szegény lokáinő' éjjeh hivatásánál fogva nappal rosszul látott és különben is, ha egy nő pofozódni akar, nemi igen válogat... Igaz, Jegenye? — Tökéletesen — felelt a házas­ságszédelgő és gondosan megigazí­totta feltűnően dagadt balarcán a köteléket. — Elég az hozzá — folytatja Karfiol — hogy a botrányból ki­folyólag Schellenberg kitagadott. Kijelentette dühében, hogy jóté­konycélra sem hagyja a vagyo­nát, mert ez esetben én megtá­madhatnám a végrendeletet azon a címen, hogy ő nem volt épeszű. Ellenben eddigi agglegénysége da­cára most megnősül, csupán azért, hogy gyermeke, azaz kizárólagos jogú örököse szülessen... — Pardon — szólt közbe Irinyi, a zsebmetsző. — Ha jól 'tudom, a nagybátyád 78 éves volt. Nem volt tenát kissé könnyelmű kijelenti ez részéről? — Várj — felelt Karfiol. — Anyai nagybátyáim- Schellenberg Hugó erre is gondolt. Szavát ad­ta, hogy holnap regge* felkeresi a Berlinben időző világhírű orosz fiatalító tanárt s a céi érdekében aláveti magát a műtétnek. — Az orosz professzor Moszkvá­ból indult útjára s Pánson ke­resztül érkezett Berlinbe, ahot he­tedik hete tartózkodott. Állítólag néhány operációja nem sikerült kellőkép, de volt még egy körül­mény, ami visszatartotta rendelő­jétől a tömegeket. A szenzációéhes újságok minden esetben lehozták a pánciens nevét s ez a bántó nyil­vánosság magyarázza elsősorban, hogy másnrjp reggel mindössze egyetlen embert' találtam a váró­szobájában. — Tervemi a következő volt: Ha­talmas álszakállal, sötét szemüveg­gel eiváltoztátva külsőmet, le fo­gom beszélni nagybátyámat a fia­talításról. Bíztam magamban, rá­t beszélő képességem erejében s ter­vemnek megnyertem a sorára váró aggastyánt is. Megígérte, hogy akár kell, akár nemi v tőle telhetőleg ordítozni fog a műtét alatt, hogy ezzei'is könnyítse a dolgomat. , — Ami még hátra van, az percek alatt folyt fe, de annál "drámaibb fordulattal végződött rámnézve. Az aggastyán bevonult a műtőbe, Schellenberg ugyanákkor megérke­zott s én hozzáfogtam)a munkához; Nem is ment nehezen. Beadtam neki, hogy a pénzemet jöttem vlsz^ sza^övetefai a tanártól mert nem, síKerüft az operáció, bár majdnen^ belehaltam a fájdalmakba. Szugi gesztiv előadásom/ s a boncterem­bői hallatszó folytonos üvöltés any? nyira hatott az öregre, hogy sirv a mondott köszönetet nekem az éle­te megmentéséért. Hálából bizal­masan megsúgta azt is, hogy 78 éves létére mi vezette tulajdon-; képen a fiatalító eljáráshoz. Regőcze felnevetett: — Neked mondta? Ez jó. Képze­lem, milyen jól mulattál a vén gazemberen. — Ahogy én mulattam — vála­szolt sötéten Karfiol. — Most jön a fordulat!! Hugó bácsi bevallotta* hogy a megfiatalodásra, mint olyanra néki nincs is szüksége. El­lenkezőleg. Épen néhány héttel Az­előtt született egy törvénytelen gyermeke s hogy megmeneküljön az apasági keresettől, illetve a gyermek anyjának járó tartásdíj, fizetésétői, agyafúrt ötlettel erre a lépésre szánta ei magát. Mert melyik biró ne utasítaná ei'az el­lene beadott keresetet, ha újság­gal kezében igazolja, hogy épen most fíatalittatta meg magát az orosz professzorral!! Akinek ilyen műtétre van szüksége, annak kö-. vetkezetesen már nem lehet gyer­meke. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom