Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-13 / 258. szám

Egy választás margójára Tény, hogy a legutóbbi időközi választáson az eilenzéki jelölt sze­rezte meg" a mandátumot. Azonban felvetődik a kérdés s méltán, hogy milyen eszközökkel jutott a győze­lemhez, mert az semmiképen sem közömbös,, hogy megengedett, vagy meg nem engedett eszközökkel dol­dozunk-e? Szögezzük le mindjárt, hogy a regőcei kerületben a válasz­tást a féktelen lázitás és izgatás döntötte el, amikor lelkiismeretlen és felelőtlen agitátorok minden esz­lözt felhasználtak arra, hogy a kjor­mánytámogató jelölttel szemben •felkorbácsolják a szenvedélyeket. Az ellenzék kortesei füt-fát Ígér­tek s ebben aztán elmentek az el­képzelhető legvégső határokig, mintha bizony Magyarország je­lenlegi gazdasági helyzetében világ­viszonylatoktól elvonatkoztatva tel­jesen izoláltan állana és bajainak nagyrésze nem éppen szerte a vilá­gon eluralkodó krízissel volna ugyancsak nyilvánvaló összefüggés­ben. Ennél a választásnál teret ka­pott a felelőtlenség és az izgatás ama felelőtlenség, mely egy pilla­natig sem csinál lelkiismereti kér­dést abból, hogy az ígéretekből mit tud beváltani és mit nem. A való helyzetre egy pillanatig sem szentéi figyelmet, de annál inkább kiaknáz mindent, ami izgatásra és lá­zitásra alkalmas. Természetes, hogy az a politikus, akiben fokozott er­kölcsi felelősségérzet van csak any­nyit ígér, amennyit be is tud vál­tani. Márpedig letagadhatatlan hogy ami segítség rendelkezésre áll, azt a mezőgazdaság és a falu népe érdekében á kormány mindig hat­hatósan megadta s bizonyára az eddigi idők folyamán nem a fele­lőtlenül Ígérgetők,, juttattak ötven és százmillió pengős segitséget oda, ahol éppen széles néprétegek érde­kében az szükséges volt. Persze a kormányzat sohasem élt az izgatás, lázitás és felelőtlenül Ígérgető de­magógia eszközeivel, hanem mindig 'férfiasan és nyiltain rámutatott a se­gítési módozatok lehető mértéké­re s abból nyújtotta a maximumot az állam teherbiróképessége, végső határáig. Figyelmeztetnünk kell e választás apropójából legjobb meg­győződéssel a falu népét, iiogy a felelőtlenül Ígérgető lázitó és izgató demagógia nem érhet célt, mert a számlálatlanul ígérgető demagóg szavaira nem változik meg a világ­gazdasági helyzet. Biztos, hogy ezek az annyira elrugaszkodott tenden­ciák a nép széles rétegeinek érde­kében, hogy mást ne mondjunk, még annyit sem tudnak tenni, mint amennyivel egyetlen szűkölködőnek a mostaninál több kenyeret, ruhát, vagy munkaalkalmat teremthetné­nek. Nem olyan időket élünk, amikor a lázítók és izgatók utján mehet­nénk, mert ma minden - szempont, legyen az bel- vagy külpolitikai, a fokozott felelősséget és a gondos­kodó lelkiismeretet követeli. Gon­doljon arra mindenki, amikor jel­szavakat és ígéreteket hall, h?gy azokból mennyi váltható be s ne vakítsa el szemét azoknak néha szi­várványos színessége, mert Magyar­ország a maga megtépázott kis te­rületével és nyolcmillió lakosával nem vonhatja ki magát a fojtogató világgazdasági törvények alói, me­lyek bélyegüket ma már minden ál­lamára a világnak rányomták. Az Ígéreteket és a szenvedélyeket fel­korbácsoló demagógia, nem az épí­tő, javitó és orvosló politika útját egyengeti, hanem ágyat vet azok­nak a törekvéseknek, melyeknek csak egy lehet az eredményé az, amit katasztrófapolitikának nevez­nek. Márpedig ennek az országnak 1930. november 13. Ha megjön a sóstói és repülőtéri közmunkára rendelkezésre bocsátott százhetvenezer pengő, a város polgármestere nyomban elrendeli a töidmunkálatok megkezdését Gyönyörű ősz van, napsütés, eny­he idő, minden kedvez a munkának és éppen - most nincs épités sehol. Itt vannak küszöbön a nyomor el­hárítására rendelt közmunkák, de pozitív hír ma sincs arról, mikor vág bele az ásó a sóstói földbe, vagy a repülőtér füvébe. A munká­ra kész munkanélküliek az újság­ból várják a híradást, a megváltó szót: itt a munka, itt a kenyér. Akármilyen szűkös is, de éhség­üző, ízes magyar kenyér, amihez jár egy kis jó szalonna is, burgo­nyából főtt meleg leves is. Talán ruhafélére is jut belőle néhányszáz családban. Kész a terv a mérnöki hiva­talban. Mi is szívesen irnók meg a jó hirt, mert ennek hijján az újságírás is szomorú hangulatú munka. Utána nézünk hát, mikor indul meg a nyíregyházi közmunka. A mérnö­ki hivatalban lázas napok után ké­szen • áll a terv, a sóstói strand terve. Most a szakosztályok elé ke­rül a legújabb elgondolás rajzba foglalása. A szakosztályok holnap délután tartanak együttes ülést a nevezetes tárgyban, majd szomba­ton délután már a város közgyű­lése foglalkozik a közmunkát biz­tosító fürdőépités tervezetével, hogy aztán elfogadás esetén nyom­ban a minisztériumba jusson a terv. Reméljük, hogy ott fenn azonnal végeznek az életbevágóan sürgős tárggyal és igy néhány nap múlva megérkezik a minisztérium döntése : mehet a munka. Termé­szetesen az indítás akkor lesz életté, ha megjön a Nyíregyházának meg szavazott pénz is. Nyolcvanezer pengő a repülőtérre, kilencvenezer a strandfürdő megépítésére. Hány munkást vesznek fel? A munka megkezdése esetén nyomban felhívják a nyíregyházi munkanélkülieket a földmunka végzésére. Nem egyeseket fogadnak fel, hanem csoportokat. Már most készülhetnek azok a munkások, akik a sóstói földmunka végzésére hajlandók és ebben a munkában jártasak is, hogy tizes-huszas cso­portokba verődve jelentkezzenek majd, ha a felhívás elhangzik. Igy a csoportokat fogadják fel majd a városi mérnöki hivatalban. A nagy uj meder kiásásának az egész terü­leten meg kell indulnia, azért ed­digi számitásunk szerint a sóstói munkánál mintegy háromszáz mun­kásra lesz nyomban szükség. Há­romszáz munkás, ugyanannyi csa­lád téli ellátását biztosithaja ezzel a földmunkával. Mégis megmarad a sóstói sziget. A sóstói fürdő kiképzésére vonat­kozólag nagyon sok terv merült fel. Központi kérdés volt a tervek elké­szítésénél, hogy kiássák e a szige­tet, vagy maradjon meg a tó köze­pén a lombos sziget. Sokan van­nak, akik kárnak tartják a sziget kiásását és azt mondják, hogy fe­lesleges munka és pénzpazarlás vol­na a szép sziget elltüntetése. A leg­újabb mérnöki terven nem is szere­pelt már a sóstói sziget eltünte­tése. A sziget körül a medret ki fogják szélesíteni, ugy hogy nem csupán keskeny szalagként veszi majd körül a viz a szigetet, mint most, hanem csónakoknak kitűnő teret biztosító széles vizzé növesz­tik a szigetet körülfogó tómedrét. Egyelőre kettős tó lesz a Sóstón ? A tervet vizsgálva azt látjuk, hogy a kiszélesített mostani tó mai­lett még egy vízmedencét ásat a mérnöki hivatal. Ez a második nagy medence egyfelől az Igrice patakig, másfelül a kemecsei út­ról a Sóstóra vezető müuüg ter­jedne. Ebben a második mederben lenne a strand, mig a mostani tó vizében nem fürödne senki. Ennek a tónak a vizét fenntartják a kád­fürdők, illetve a gyógyfürdő vizé­nek táplálására. Ez a megoldás azoknak aggodalmát veszi tekin­tetbe, akik szerint a gyógyfürdőt kereső közönséget kedvezőtlenül érintené, ha a strandolok által használt tó vize szolgálna a kád­fürdők táplálására is. Nagy homokplázs épül a strandolok örömére. Az uj tóhoz vezető útba a sóstói székely kapun át érkezhetünk. Itt három impozáns építmény áll majd előttünk. Kettő a széles közös öltö­ző, egy a középen a belépő^ stíluso­san kiképzett kapuja lesz. A kapun át a nagy homokplázsra jutunk. A strandfürdők legfontosabb helye a homokfürdő, ahol napozhat a für­dőközönség. A plázs finom homok­ját két oldalról a kavicssorok sze­gélyezik. Ez a strand messze föl­APO£Z»Ö MGGIÖ Szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor Hatalmas „UFA" szenzáció! rr (AZ UTOLSÓ SZÁZAD) Regény tizenhárom hősről és egy szép molnár leányról CONRAD VEIDT és CARIN EVANS a férfi és női főszerepben „UFA" kisérő műsor. dön hires alföldi fürdő lesz. Köz­vetlen a strand közelében van a vendéglő, a fürdővendégek kényel­mére. Most a Sóstó már nemcsu­pán üdülőhely és sziksós gyógy­fürdő lesz, hanem ehhez a jellegé­hez a strandfürdő élete járul hatal­masan vonzó erőként. Keresett szívesen frekventált és a városnak nagy jövedelmet biztosító fürdő lesz a kérdésssel ismerős szakembe­rek szerint a sóstói strand, amely­nek létesítését egyformán sürgette a Sóstó minden hozzáértő látoga­tója. Kettős csónakázó a Sóstón A két tó csónakázásra kiválóan alkalmas lesz. A tavak között ve­zető ut közös csónakházhoz vezet A hatszögletű alaprajzú csónakház­ból mind a két tóba beléphetünk. A csónakázás ezzel a megoldás­sal komoly sport lesz ezután Nyír­egyházán. Nagy csónakpark áll a közönség rendelkezésére és Nyír­egyházán fellendül a csónakázás éppen ugy, mint a folyómenti váro­sokban. Versenyeket rendezhetnek a két tavon és a sóstói szórakozá­sok között ott szerepel mint első­rangú időtöltés és testet edző sport az evezés is. A megnagyobbított régi tóme­der és az újonnan kiásandó uj tó lehetővé teszi az úszás komoly tre­nirozását. úszóiskola megszervezé­sét, az úszósport naggyáfejleszté­sét Nyíregyházán. Sportegyesüle­teink programmukba iktatják az uj ágat, megszervezik az uszó szakosz­tályt és nem kell a vérmes remé­nyekről beszélnie senkinek, ha azt mondjuk, hogy néhány év és nyír­egyházi fiukkal és hölgyekkel talál­kozunk az uszóversenyekre induló és azokon győző úszók nevei között. Olcsó és élénk közlekedést biztosítanak a fürdőkö­zönségnek. A sóstói strand jelentősége, csak abban az esetben fokozódik a vá­ros által remélt mértékig, ha meg­felelő gyors, élénk és olcsó, közleke­dés biztositható a város és a Sóstó között. Aki fürödni akar, aki a strandra készül, annak állandóan a rendelkezésére kpll hogy álljon a gyors o idajutást biztosító villamos vagyautóbusz. Értesülésünk szerint ennek nem is lesz akadálya. A Kis­vasutak tudják, milyen nagy for­galom várható olcsó jegyek biz­tosításával és az a terve, hogy két ,uj kitérő megépítésével állandó lesz a járat a Sóstóra és vissza a vá­rosba a strand idején. A fürdőkö­zönség kombinált jegyet kap a vil­lamosra és a strandra és igy a két jegy árának együttes számítása lé­nyegesen olcsóbbá teszi a közleke­dést a város szivéből a Sóstói strandra. A tervek készen állanak, a pénz is rendelkezésre fog a napokban állani, megindulnak a munkásrajok a Sóstó felé, mélyül az uj tó medre és a jövő fürdőévadban már készen várja az Alföld legszebb strandja, az erdős, lombos, hüs, madárdalos, gyógyhatással áldott szép Sóstó strandja a messze vidék közönségét, Nyiregyháza város fürdőjének hire be fojfja járni az országot és a gyö­nyörű százados lombokkal ékes für­dőhely keresett lesz. Ez a fejlődés kiszámíthatatlan gazdasági jelentő­séget rejt magában. A strandfürdő ma munkát hoz a munkatiélkülieik­nek, holnap vendégeket a csöndes és néptelen Sóstónak, forgalmat, gazdasági fellendülést Nyíregyhá­za városának. — Nytri Szabolcs most meg­jelent uj verskötete, a Jó engesz­telődés. kapható Dicker Gyula és Szántó Ernő könyvkereskedé­seiben. 6515 únden érdeke azt kívánja, hogy itt nyugodt munka, a fegyelmezett­ig, a feleiősség és a lelkiismeret ralkodjék továbbra is. A lelkeken pedig ne lehessen úrrá olyan han­gulat, mely rombolni igen köny­nyen, de építeni vajmi nehezen tudna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom