Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-07 / 253. szám

JNf^TÍRYIDÉK. T930. november 7. m Szerelmi keringő Willy Fritsch Lilian Harvey az Apollóban Még ma, csütörtökön »A két­arcú ember«t vetíti az Apolló, de már holnap újból egy nagyszerű Ufa film kerül bemutatásra, a : »SzereImi keringő«, az Ench, Ufa, Pommer produkció legújabb s vi­lágsikert aratott operettfilmje. Az újdonság egy kedélyes é« egészséges humorral átszőtt operett szüzsét elevenít meg rengeteg irói és rendezői ötlettel. A szatírának olyan értékeit látjuk ebben a film­ben, amit csak kevés filmvígjáték hozott eddig elénk. Willy Fritsch és Georg Alexan­der alakítják a film két főszerepét olyan jóizü humorral, amit ettől a különben két Igen jeles színész­től még sohasem láttunk. A Sze­relmi keringő szinkronizálása a né­met Klang-eljárást dicsén. Az Ufa legfrissebb hangos új­donsága a szezon biztos sikerei kö­zé avanzsált. Országos Frontharcos Találkozó A MOVE Országos Fronthar­cos Szövetség november hó 9-én délelőtt fél li órakor a Podma­niczky-utca 45. sz. II. emeleten levő díszteremben tartja második, országos frontharcos találkozóját. Az eddigi bejelentések szerint a találkozón különösen nagy szám­ban fognak megjelenni a vidéki frontharcos egységek vezetői is. A Szövetség országos elnöke vitéz Borbély Maczky Emil a találko­zón ismertetni fogja a független frontharcos szervezkedés kérdé­seit. valamint az illetékesekkel folytatott tárgyalásainak eredmé­nyét. A találkozón a meghívott vendé­geken kívül a szövetség vezetősége szívesen lát minden leigazolt ma-, gyar frontharcost aki ezen szán­dékát a szövetség által kibocsáj­tott jelentkezési lapon bejelenti. A találkozón résztvevő front­harcosok november 9-én déli 12 órakor megkoszorúzzák a Mileneu­mi Emlékműnél levő Névtelen Ka­tona sírját, ahol emlékbeszédet fog mondani gróf Takács Tolvay Jó­zsef a szövetség országos végre­haj tób íz ott ságinak elnöke. A vi­déki résztvevők részére ugy a Máv. mint a magánvasutak utazási kedvezményt engedélyeztek v amely a szövetség központjánál igényel­hető. f j Részletes felvilágosítást Buda­pesten a Szövetség központja (Budapest. Podmaniczky-u. 45. te­lefon: aut. 185—18) a vi.déken pedig a frontharcos egységek ve­zetői vagy körzetszervező tisztjei, adnak. ; A jo kirakatvilágitás növeli a forgalmat A közönség vásárlóképességének csökkenése folytán a kereskedőnek minden eszközt meg 1 kell ragad­nia, forgalmának növelésére. Az eladás szempontjából az üzlet leg­fontosabb része a kirakat, mely­nek értékét azonban csak akkor tudjuk teljesen kihasználni, ha an­nak ízléses berendezéséről és jó vi­világitásáról gondoskodunk. A jó kirakatvilágitás káprázat- és tük­rözésmentes, megfelelő kontraszt­hatása elősegíti az áru könnyű fel­ismerését. A nemrégiben rendezett magyar­heti kirakatvüágitási verseny azt bizonyítja, hogy a jó kirakatvilá­gitás nagy jelentőségét városunk kereskedői is felismerték, hiszen minden üzlettulajdonosnak érdeke, hogy olyan világítása iegyen ki­Horthy Miklós kormányzó: a tél fenyegető ínségét meg kell előzni Budapestről jelentik: A kor­mányzó Ernst Sándor népjóléti és munkaügyi miniszterhez kéziratot intézett, amelyben rámutatott ar­hogy a világszerte érezhető gaz­dasági válság szükségessé teSzi az állam és társadalom valalmennyi tényezőjének összefogását. A tél fenyegető ínségét meg kell előzni és el keli hárítani. Az állam inség­járuléka nem elegendő a bajok megszüntetésére, ennélfogva az önkéntes adakozást ki kell terjesz­g teni az egész társadalomra, amely mindig késznek mutatkozott az áldozathozatalra, ha arra szükség volt. A nagy szükség megkívánja valamennyiünk összefogását. Meg­bízza ezért a népjóléti minisztert^ hogy a társadalmi akciót szer­vezze meg, annak irányítását ve­gye a kezébe s gondoskodjék ar­ról is. hogy az eddig befizetett járulékok az uj akciónál figyelem­be vétessenek. Előkelő honfoglaláskor! magyar sírjára bukkantak Gáva határában Gáva határában, a keleti részen, ott, ahol Buj és. Bercet határai ta­lálkoznak. áü a Színese domb.— Ennek a dombnak a közepén már az elmúlt évben értékes leletre bukkant Czomba Gyula. Vaskori urnákat talált, amelyekről a Nyir­vidék anank idején meg is em­lékezett. Az urnák egyikébea igen szép és jellegzetes" tárgyak voltak. Ez a lelet méltó helyére, a Jósa Múzeumba került. A Dobozi tag­gal szemben álló dombon irriost ugyancsak Czomba Gyula. Czomba Pál birtokos fia. ásatás közben csontváz leletre bukkant. — A csontváz egy méter mélyen, kelet­nyugati irányban feküdt., Czomba Gyula jói tudta ebben az esetben is. hogy mi a teendő es azonnal értesítette az érdekes leletről Mikecz István alispánt, akinek in­tézkedésére Kuss Lajos, a Sza­bolcsvármegyei Jósa András mú­zeum igazgatója megjelent a le­let helyszínén. A csontvázat érint­tetlenüi hagyták abban a helyzet­ben, amelyben Czomba Gyula meg találta. Igy a leletkörülmények pontosan felvehetők voltak. Ott feküdt a harcos csontváza, abban a helyzetben, ahogy eltemették. Kiss Lajos múzeumigazgató meg­állapította. hogy a csontváz 175 méter hosszú. A fejétől 50 cm-re észak felé íófejcsont feküdt a ló két első lábcsontjával. A csont­váz fülénéi egy-egy fülbevalót, nyakán 8 darab gyöngyöt találtak. A gyöngyszemek közül kettő elég nagy borostyánkő. Előkerült egy pitykegomb is. A csontváz hon­foglaláskorabeli harcosé. Baivállán háromélü szkytha-nyilhegy van bronzból. Jobb karján két huzalá­ból font karperec található. Lába közelében feltűnő sok és egytől­egylg szépen kiképzett, ezüst szijj­disz van a honfoglaláskori iparmü­vészetre jellemző motívumokkal.— Ötvenhárom kerek és kisebb és hét darab nagyobb szíjdiszítés ke­rült elő a honfoglaláskori harcos sírjából, amelyben a láb közelé­ben két kengyelt és egy zabolát is találtak Előkelő harcos sírjá­ra bukkantak ezalkaiommal is Gá­ván. A szijdiszek között van aranylemezből készült igen szép disz is. A díszek általában ara­nyozva lehettek. Kiss Lajos igaz­gató az értékes leletet beszállí­totta a muzeumba. á Máv. a gazdasági viszonyok leromlása miatt szüntette be a nyíregyházi gyorsvonafpárf A tiszántúli gyorsvonatjáratok egy részének beszüntetése arra in­dított egy tiszántúli országgyűlési képviselőt, hogy táviratban fordul­jon a kereskedelmi miniszterhez és kérje a vonatkorlátozások meg­szüntetését. A Máv. igazgatósága bennünket nyíregyháziakat is ér­deklő érdekes levelet intézett a szobanlevő országgyűlési képvise­lőhöz. akit részletesen tájékoztat a' vonatbeszüntetésekről. A gazdasági viszonyok közis­mert leromlása miatt beállott for­galomcsökkenés — írja a Máv. igazgatósága — az államvasutak pénzügyi helyzetében is érezteti káros hatását, miért is kénytele­nek vagyunk az egyensúly fen­tartása érdekében a bevételek el­maradásával szemben a kiadások apasztásával védekezni és ecélból a vonatbeszüntetések eszközéhez folyamodni. Jelen esetben mind­össze arról van szó, hogy az 1708. és 1703. számú gyorsvona­tok közlekedése május 14-ig szüne­telni fog. A Budapestről este 18 órakor induló 1708. sz. gyorsvo­nat forgalmának beszüntetésével az e vonathoz csatlakozó és Debre­cenből 23 óra 16 perckor induló hajdúnánási vonat forgalmát pe­dig annál is inkább be kellett szüntetni, mert e vonatra a helyi igények szempontjából szükség nin csen. amennyiben az állandóan alig pár utassal közlekedett. Egyébként a fővonalon közleke­dő 11. s az ezekhez csatlakozó Hév. vonatokkal az utazóközönség jogos igényei kielégítést nyerhetnek. Megjárható ugyanis Budapest Tiszalökről. Büdszentmihályról, Hajdúnánásról egy nap alatt anél­kül. hogy szállodát kellene igény­be venni. Ugyanezek a községek Budapestről is egy nap alatt meg­járhatók. Az államvasutak válasza hangsú­lyozza. hogy a Budapest—Debre­cen közötti három gyorsvonatpár a télr menetrend időszakában nin­csen kellőképen igénybevéve. — Ezért kért. hogy az 1708. és 1703. számú gyorsvonatok megha­gyását ne szorgalmazzák tovább. rakatának. amely megállítja az ar­ra siető járókelőt, felkelti annak vásárlókedvét és a szándéknélküli szemlélőből is vevőt szerez. Aránylag egyisaeflüf esszíkíözökkei lehet a kirakat jó világításáról gon­doskodni. A jó világítás folytán az összes, áruk plasztikusan hatnak, káp rázás és figyelem elvonás nem lép fel, mert a világitótestek tel­jesen el vannak rejtve. — Magéra Mihály kárpitos mű­helye Szarvas-utca 91. Telefon­száma ii 6. 7272-15 A magyar nótafa halottja Eltemették a galambfehér lel­kű, halkszavu, mindig magyar ér­zéssel, magyar hangszeren muzsi­káló és magyar sziveknek mindig kedves poétát, Szabolcska Mihályt , is. Emlékezzünk a Vasárnapi Új­ság korára, optimista magyar ál­mok idejére, a kilencszázas évek­re és felujuí a lelkünkben a ma­gyar faluról zengett rózsás, nap­fényes Szabolcska-dalok fecskera­ja. Akkor már sikoltott az uj idők­nek uj dala, már voltak, akik a külső fény, a látszólagos gazda­godás, a monarchia roppant ereje és nyugalma ámító áfiumában is ­hallották a közeledő viharok mo­rajlását és a földrengés távoli 'dü­börgését. Voltak, akik IáttJáílc a;, nemzet sírjának ásását a román irredenta törekvésekben és a ma­gyarság nemzeti energiáinak gúzs­bakötésében. Voltak, akiknek meg­adatott a jövőbelátás, akiknek aj­kán torz jaj és szitok csattant a földre, amelyet példás alakban ar­cul ütének, mert tudva tudták a­vészberohanás útjára térést és a kivezető menekvést is. Ezeknek a feljajduló dalosoknak akkor túl­ságosan galambbugásos és szelíd volt Szabolcska költészete. Feled­ték, hogy ez a harmonikus életet élő papköltő nem nézett a politikai­és társadalmi viharokat jelző haru zönt felé, csak dalolt a fény, a szín,, a jóság láttán, hogy hirdesse a ma­gyar föld bűbájos szépségeit, hogy hiraesse a magyar szív tartomá­nyainak ragyogását, hogy hirdesse á* jóság evangéliumát a karácson/i harangod halk zsongásával, a temp. romok áhítatának felséges szelíd­ség; vei és nyugalmával". Az erköl­csi TTiakulátíanság. nemzetTennfártó* fajt erősítő fiszta!"efküsSg igéit hir­dette "és miss/jót teljesített kuítu­rát adott, ieZkeket nemes'frített a fklu dalaival; a magyar íaiu temp­íomSnaft egyszerű és tiszta iiarang­szavával. A harcok embereinek nem szabad annyira csatázniok, hogy feledjék a békesség szépsé­gét, az otthon virágos "hangulatát, a gyerme&kacaj örökkévaló 'báját. És a temesvári költő szavából en­nek a békés életszépségnek békes­séges muzsikája zendült. Akinek megadatott az, fiogy tuujon vég­'re-énüi örülhi, á karácsony miszRj­riunfáöan, a gyermei? üefvözitő szép ségében, akiben él a nevelői lélek hite, szerette a galambszelid poé­tát és szive mélyén megcsillan a bánat könnye most, hogy elnémult a szelid dalok hárfája. Két dala van, amelynek zenéje Balázs Árpád meleg magyar szer­zése. Az egyik a Grand Caféban, a másik a Salzburgi csapszékben. Fi­gyeljétek meg a közönséget, akkor, amikor ezeket a dalokat hallja: a szivekben a magyar önérzet lángja ág, a szemekben a magyar dal misztériumának titkára gondolás villan meg. Szabolcska telke itt; kap életet. És figyeljétek meg a gyerme­keket az iskolában, amikor Sza­bolcska versének rózsája illatoz: a teremtő mélységű csendben a lelkekre a jóság átélésének, a szeretet napsütésének fénye árad.. Ez a nemzet poétájának, a nem­zeti lélek apostolának dicsőséges örök élete a kultura folytonossá­gában, amelyet a nevelőmunka biz­tosit. Bármiként is vélekedik az irodalom kérdéseiben egyéni és fö-­lényes kritika: Szabolcska odaköl" tözött a nemzeti lélek Pantheonjá­ba. ott él a magyar kultúrtörténet folytonosságában. Ügyvédi irodák részére 1000 da­rab levtlboriiék 8 pengő a Jóba•» nyomdában. , :

Next

/
Oldalképek
Tartalom