Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-07 / 253. szám

5 jtfVíRYIDÉK. Pillanatfelvételek a világ mezőgazdaságáról Nincsen ember az országban, aki ne tudná, vagy érezné, hogy gazdasági válság van. Világrészek, népek, államok ennek hatása alatt állanak. A válság okait nehéz meghatározni. Mindenütt baj van- az, egész vonalon. Az ipari államok ipari válságról, az agrár államok agrárválságról tudnak. Braziliában a kávé. Argentínában a buza olcsósága vezetett forradalomra. — Egyptomban a gyapot elértéktelenedése vezetett súlyos zavargásokra. Az ipari államokban a munkátlanság öltött fenyegető méreteket. Tehát immár nem

1 muló jelenséggel állunk szemben. Nyilvánvaló, hogy az egész világ' mai gazdasági képe átalakulóban van. A folyamat rohamos és egyenes arányban áll a technika fejlődésével. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy világgazdasági forradalom küszöbén állunk, vagy esetleg a küszöböt már át is léptük. Az orosz dnmping csak kezdetét jelenti egy gazdasági világháborúnak Az események hullámat bennünket. szegény megcsonkított kis országot elnyeléssel fenyegetnek. — Idejében kell t§hát felismernünk a helyzet valódi" képét és a segítés. helyesebben az alkalmazkodás módját. A nagy átalakulásban Oroszország vezetőszerepével mái eleve tisztában kell lennünk. Politikai szempontokat ezúttal teljesen figyelmen kívül "hagyva, tudjuk. hogy az orosz birodalom & világnak hatodrésze, öriási organizált erőforrásokkal, természeti javakkai rendelkezik. Több mint 160.000.000 főnyi lakossága van, melyet rabszolgaként állithat céljai szolgálatába. Mérhetetlen ipari és agrárlehetőségei vannak, melyeket kénytelen kihasználni, ha élni akar. Oroszország hozzánk közel van. Az orosz buza kitűnő minőségű s nyomásából most kapjuk a kóstolót. Ez azonban csak a kez-t det. Jövőre már hatványozott mértékben van rá kilátás. Ámde Orosz ország azzal is tisztában van, hogy jebban jár, ha nyersanyagát maga dolgozza fel és nem csak búzát, hanem főként kész iparcikket, lisztet exportál. Kozmin tanár Oroszország gazdasági programmjárói. Az oroszok legközelebbi programmját és eddigi teljesítményét Kozmin tanár mérnök, aki egy, az Egyesült Államokban időző, bizottság vezetője, a »Modern Míller« (világhírű amerikai szaklap) tudósítójának egy interjú keretében adta elő. Adataiból csak a kö-^ vetkezőket idézzük: »A folyó évben két traktorgyár építését fejeztük be. Egyiket Leningrádban, a másikat Stalingradban. Ezek évente 70.000 traktort gyártanak. Még ebben, de legkésőbb a jövő évben Charkow és Cheliabinsk városokban további két traktorgyárat fejezünk be, évi 100.000 traktor termeléssel, j933-ban mezőgazdaságunknak már 1.700 millió dollár értékű gazdasági gépeket fogunk kiszolgálni. Ez azt jelenti, hogy müvelés alatt álló földjeink Amerikával egyenlő mértékben lesznek gazdasági gépekkel felszerelve. — 1933-tói kezdve Oroszországnak 2 billió bushei (1 bushel egyenlő 35.228 liter) buza fog őrlési célra rendelkezésre állani. (Kozmin tanár itten bizonyára kétmilliárdot gondol. A franciák, s másutt is külföldön. a mi »milliárd« fogalmunkat billió szóvai fejezik ki.) További 5 év múlva 3 billió bushel. Ezen mennyiség felőrlésére Oroszország 1000 nagy malmot épít 1—200 millió bushei és 10.000 középmalmot 1.800 millió bushei évi összőrlőképességgel.« Az oroszok az amerikai őrlési rendszert akarják bevezetni. Ezért tartózkodik a bizottság Ame rikában. ahol óriási vetélkedés folyik az orosz kormány megrendelései végett. Hiába! Busines is businesl y' 1 A német hajózás az orosz charternek köszönheti újraéledését — Kozmin tanár szerint. Oroszország jelenlegi tevékenységéről a következő jelentéseket látjuk: Konstantinápolyból: Az itteni kikötőn juliusban 625.000 q, augusztusban 3.540.000 q, szeptemberben 3.568.000 q orosz buza ment keresztül. Liverpool: Lehangolta a világ összes piacait az a hír, hogy Oroszország még ebben az idényben 30 millió métermázsa kenyérmagot exportál. Október első hetében 1 millió métenmázsa búzát hajóztak be az oroszok részéről. Hogy mennyire komolyan keli a további orosz exporttal" számolni, bizonyítja, hogy az oroszok még most is állandóan folytatják charter-tevékenységüket (tengeri hajóbérlések) és még január hóra is béreltek száilitógőzösöket. Chicago: Még nem tértek napirendre a felett, hogy Oroszország határidőre 5 millió bushei búzát adott el. Mivel a külföldi búzára Kanadában is nagy behozatali vám van kivetve, természetesen lehetetlen effektív szállításra gondolni. Bár az illetékesek megállapították^ hogy a legutóbbi áresések ezen eladásokra vezethetők vissza^ de minthogy a chicagói tőzsde az egész világ gabonamanipulációinak székhelye, sem ok. sem mód nincs ,ráj hogy egyetlen állam ellen lépjenek fel. Hamburg: Oroszország búzaexport ja erősödig mit bizonyítanak azok az óriási charter-ügyletek, melye-ket az oroszok Németországban állandóan kötnek Is ímel^eknek) a n^f metországi tengeri-hajóz ás újraéledését köszönheti. London: Az orosz kormány 40 millió métermázsa búzát akar elhajózni s ennék 60 százaléka Angliának szól. Amit jelenleg exportálnak, az az előző év termésfeleslege. Az eladással megbízottaknak utasításuk van kor mányuk részéről, hogy mindig a napiáraknál o'csóbban adjanak el. Igy az eddi,^ eladott minden méter mázsa búzán az oroszok átlag 1 shillinget veszítenek. Angliában az orosz eladásokat a »Cooperative Wholesole Society« financirozza, mely a szovjetkormánynak 1500000 font sterling hitelt nyitott. A közlöttekbői látható, hogy nagyon komoly jelenségekkel állunk szemben s hogy alaposan fel kell készülnünk a védekezésre. á világ mezőgazdasági helyzete A világ pillanatnyi "helyzetét a következő jelentések tárják elénk: t Olaszországban a búzával bevetett terület 4.823.300 hektárra emelkedett. Az idei búzatermés 60.706.,QOO q (tavaly 70.819.000 q) rozstermés 1.595.950 q (tavaly 1.754.950 q), Olaszország ennélfogva bevitelre szorul, mert csak búzában 80 millió q az évi szükséglete. British-Indiában hivatalos becslés szerint 31.347.000 acre-on 103.530.000 q buza termett, (tavaly 86.435.000 q.) Ez a termés 200 ezer métermázsával múlja felül még az 1917. évi record termést is; a legutóbbi 10 év átlagát pedig több mint 14 százalékkal. Ennélfogva indiai búzaexporttal számolnak. Broomhall, a világhírű angol statisztikus termésbecslése megjelent. Szerinte az egész világon 1930-ik évben j.160.000.000 métermázsa buza termett. 60 millió imázsávai több, riG Dánt; ániában rendelet jelent meg a dán buza kényszerőrléséről. Minden felőrlésre kerülő búzamennyiség egyötöd része dán termelésű kell, hogy legyen. Angliában a buzakérdés nagy ellentéteket támasztott. A kormány buzabehozatali monopóliumot tervez, további őrlési kényszert akar alkalmazni a belföldi és dominiumbeli búzákra vonatkozólag. Lt. Colonef "E. A. Ruggles-Brise képviselő, neves szakember, a »Times« szept. 19-iki számában egy kimerítő nemzeti buzatervet bocsát közre. Ugy ezen tervet, /nint a kormányéit a szakkörök a leghevseebben ellenzik. Gazdasági absurdumnak mondják, hogy egy iparágat, jelen esetben a mezőgazdaságot, más osztályok költségén akarjanak támogatni. A A tervek ellenzői 'között vannak a Ma, csütörtökön utoljára 5, 7 és 9 órakor Alfonz Fryland, Lya Mara, Marcella Albini detektív és bűnügyi filmje A KÉT ARCÚ EMBE

R Péntektől—vasárnapig „UFA" szenzáció ! A szépségéről, pajkosságáról, pikáns játékáról, ragyogó alakításáról ismert LILIAN HARVEI és a délceg, mindig mosolygó bonvivan WILLY FRITSCH A SZERELMI KERINGŐ cimü bűbájos, táncos, zenés, énekes filmoperettben. 1930. november 7. ''^mmmmammm^m; nagy hajózási vállalatok, melyek ilyen tervekben a hajózás veszedelmét látják. . r Bulgáriában a buzakivitel előmozdítására a földmüvelésügyi minisztérium az Agrárbankkal szerződést kötött. Utóbbi 'kidolgozott terv szerint — különösen köz ép bulgáriai — centrumpályaudvarokon és a határállomásokon nagy silosokat épít, megfelelő terménytisztitó berendezésekkel. 1 1 ' 1 Jugoszláviában a Szabadalmazott Terménykiviteli Rt. Skoplje

v Sarajevo, Valjevo, T3anja-Luka

v Eszék, Versec és Kragujevác pályaudvarain silosok építését határozta el, a kivitel érdekében. ' í ! Philippinák 217.000 zsák lisztet importáltak. Ebből 182.000 zsák U. S. A., 25.000 zsák Ausztrália, többi Kanada. (Azelőtt az import nagy részét Ma gyarország látta el.) China Shanghaiba ez év első 8 hónapjában 365.177 zsák lisztet importáltak és pedig az U. S. A., Kanada és Japánból. (Azelőtt oda csak magyar liszt ment!) Minthogy azonban Tientsinben az összes malmok már belföldi 'búzát őrölnek. a lisztexport Shanghaiban csökkenőben van, mert Tientsin feleslegeinek egy részét Déljkiná* ba szállítja. • I , c ! ' i Equadorban erős mozgalom indult meg, hogy az országot az északamerikai liszttől függetlenítsék s hogy belföldi búzát őröljenek. A rizstermés eredményei gyengébbek, mint tavaly. A feleslegeket Columbiába exportálják. 1 TunisEgy Bizertában alakult rt. 1 millió métermázsa befogadóképességű, modern tisztítóberendezésekkel ellátott silost épít a kikötőben, a buzaelhajózás támogatására. Brit-Ostafrika Kenyából jelentik^ hogy az európai telepesek 66.089 acre búzát, 245.807 acre rozsot és 14.543 acre árplt vetettek. Ugy ezen, mint a benszülöttek területein record-ter- . mést várnak. Washingtonból hivatalosan jelentik^ hogy az idei búzatermés 839 millió bushei voít, a tavalyi 806 millió bushel-lel szem ben. ! ' " 1 í í New-Yorkbői irják. hogy a remény, miszerint az ausztráliai szárazság a terménypiacok helyzetét befolyásolni fogja, meghiusult. Ausztrália terméskilátásai jelentékenyen javultak és magánosok részéről 51 millió métermázsára becsülik, te-, hát 8 millió métermázsávaí többre, mint a tavalyit. Argentínában a hó első felében a buzael,hajózás csökkent. A buza fejlődésének kitűnő időjárás kedvez. A terméskilátás a legjobb. Svájcban a Szövetségi Tanács döntése szerint a buza métermázsáját 41.50/ a rozsét 32 svájci frankért veszik.