Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-05 / 251. szám

2 jSriKYinéK. 1930. november 5. A közszáliitási ajánlatok és mellékleteinek illetékezése Ezekben a sorokban a panaszok-^ nak kívánunk hangot adni, amelyeket ugy az épitőiparosság, mint a közszállitásokban résztvevő kisipa-t rosság, általában valamennyi közszállitó részéről igen gyakran hall-, gátunk. Egy sokszor hallott és nagyon jói hangzó szólam az, amit a miniszteriális kijelentésekből jóideje ismerhetünk: »a kisiparosságnak a közszállitásokban fokozottabb erővel való részeltetését.« Ebből a "jólhangzó Ígéretből azonban csak abban az esetben lehet valóság, hogyha a közszáliitási ajánlatoknak és mellékleteinek ma fennálló idetékezését megváltoztatják. illetőleg enyhítik, mert jelenleg a közszá'llitásoknál, illetőleg a közmunka vállalásoknál lerovandó illetékek a vállalkozni kívánó iparosokra olyan terhet jelentenek, hogy azokat a versenytárgyalásoban való részvételtől felriasztják, ami csökkentvén a vállalkozási kedvet, a közre is hátrányos, mert hiszen a köznek az az érdeke, hogy az ajánlatok mentői nagyobb gazdagságában válogathassanak a szál litást kiíró hatóságok. De tartsunk sort. A mai rendkívüli nehéz világban mindenki lohol, küzd keményen a kenyérért és különösen az építőiparosok körében tapasztalhatjuk azt, hogy a legkisebb közmunkákra is pályázatot adnak be. V*gy például "tudomásunk szerint 1929-ben egy építő iparos kb. 40 alkalommal a legkülönfélébb helyeken adott be városi szállításokra pályázatot, a legkülönfélébb ivtartalommal, — amely ivtartalom átlag 10 ivre#ehető. (Az ivtartalom nagyságát magyarázza egyrészt az, hogy az ajánlattevők rendszerint csak az egyik oldalra írnak, másfelől pedig emeletes épületeknél a műszaki osztályok a tételeket emeletsoronkint csoportosítják.) Ez az építőiparos lerótt tehát átlag a kiirási müveleteknél ivenként 80 fillért, ami "8 pengő; ezenkívül alkalmazzák a 33-ik tételt, illetőleg a 16.366.000—1926. P. M. 73-ik szakaszának azon szabályát, amely szerint azok az építési iratok, nevezetesen az előméret, terv, szerződési feltételek^ költségvetés, árlejtési jegyzőkönyv stb., mint okiratok 1.60 pengő illeték alá esnek, ez ujabb 16 pengő, ez, figyelmen kívül hagyva a városoknál leróni szokásos városi "külön bélyegílletékeket

v egymagában 960 pen-: gőt jelent^ amikor az illető nagy lótás-futás eredményeképen egy jelentéktelen munkát kapott meg. Vagy vegyünk egy másik példát. A közel múltban történt meg a kerületünkben, hogy az egyik postahivatal vezetője a helyi iparosoktól és kereskedőktől egy 20— 30 pengős szállításra ajánlatot kért. A kereskedők és az iparosok az ajánlatot kereskedelmi levél formájában tették meg abban a hiszemben, hogy a régi gyakorlat szerint, amelyet valamikor a közigazgatási biróság elvi gyakorlata is szentesitett. piely szerint az állam és kereskedő és iparos között kereskedelmi, tevéi alakjában megkötött szállítási "szerződés után illetéket nem lehet követelni, (lásd 1245. és 1127. elvi határozatok) ajánlatukra bélyeget nem tettek. Jött azonban a pénzügyigazgatóság és az ajánlatokat végig megbírságolta. — ugy, hogy azóta az ilyen szükségleti cikkekre egyetlen iparos és kereskedő sem tesz ajánlatot^ — ez a

z eset annyira elriasztotta őket. Folytathatnánk ezeknek az eseteknek a felsorolását a végletekig, amelyek mind — mind azt bizo nyitanák, hogy itt valamit csinálni kell és valahogy azt a ezép szólamot, hogy az iparosságot gazgazdasági és társadalmi jelentősét gének megfelelően a közszállitásokban részesíteni 'kell, — tetté kell változtatni és a közszállitások mai drákói szigorúságú illet ékezését feltétlenül enyhíteni kell. Az érdekeltség óhaja elsősorban abban sűrűsödött össze, hogy az el nem fogadott ajánlatok illetékmentességben részesüljenek. Amikor a Közszáliitási "Szabályzat reformját tárgyalták, amely tudvalevően 18. szakaszában kifejezetten kimondja azt, hogy az ajánlatot 1.60 pengő bélyeggel kell ellátni, ennek a kívánságnak a debreceni Kamara részéről is hangot adtunk. Érveltünk azzal, "hogy az ajánlat még nem szerződés, abból szerződés csak akkor lesz

v hogyha azt a hatóság elfogadja. Az illetéki elv aiapja az u. n. »do, ut des« magyarul »adsza, nesze« elve, mely szerint az illetékfizetési kötelezettség alapja az, hogy a közszolgáltatások igénybevételéért ellenszolgáltatást keli fizetni. Hát lehet-e errői" beszélni "az eí nem fogadott ajánlatoknál? A hatóságoknak az a munkája, hogy az ajánlatot felbontják, elbírálják, — közérdekből történik, amely általános közszolgálati kötelesség s nem külön szolgálat. Az illetékfizetési kötelezettség alapja igazában az ajáníat elfogadásával* nyilik meg, amikor is az állammal, közhatósággal szerződéses viszonyban áll, a közhatóságot rendszeresen igénybe kell hogy vegye. Érveltünk azzal, hogy az ajánlattételnél nincsen szó közjogi viszonyról, mert hiszen a beadott ajánlát a közhatóság és az ajánlattevő között magánjogi vi[

szonyt teremt és a megkötött? szerződés jogilag nem az államhatalom, mint suverén és a neki alárendelt alattvaló között jön létre. hanem magánjogiig két egyenlő féi között, akik jogvita esetén a független magyar bíróság előtt egymással szemben, mint peres felek állanak. Felhoztuk tehát ezeket a főérveket. azonban sajnos az akkor még igen erős financiális szellem miatt ezeket az érveket nem vették figyelembe és fgy a közszáliitási aján.'atok illetékezésénéi *az el nem fogadott ajánlatok illetékmentessége még nem mehetett keresztül. Most azonban erre az érdekképviseleteknek teljes erővei rá kell, feküdniök. mert hiszen a felhozott példák a legjobban bizonyítják, hogy a jelenlegi helyzet nem tartható fenn. A megoldás módja az volna, hogyha mód nyújtatnék arra, hogy *a közszáliitási ajánlatokat kereskedelmi levelek formájában is benyújthassák az ajánlattevők, mely esetben gyakorlatilag megoldódnék a kérdés, mert csupán az elfogadott ajánlat kerülne szerződéses, illeték alá. ' r A mellékletek illetékezése 'a. alapügylet illetékezésétől függ, — mert hiszen a bélyeg és illetékjo-. gi szabályok 8-ik szakasza értelmében,. ha az alapügylet, beadvány bélyegmentes, abban az esetbeo mentesek a mellékletek is. A mellékleteknél szóvá kell tennünk azt is. hogy ujabban az 1161. számú elvi jelentőségű határozat alapján, szemben a régi 'felfogással, amely a költségelőirányzatokat mint mellékleteket ívenként 16 filléres bélyeggel'kívánta ellátni^ —- az a felfogás az uralkodó, hogy a költségvetés, amint azt fentebb idéztük is, okirati bélyegilleték alá esik. Ez a felfogás a közszállitások illetékterhét jelentékenyen súlyosbította. Főleg ez az a sérelem, amelyet a közszáliitási ajánlatok illetékezése tekintetében az érdekeltség hani» goztat. Bármennyire is fontosnak' kell elismerni az államháztartás ér^ dekeit. azonban ez nem lehet öncél. mert lehet egy épületnek a leggyönyörűbb kupolája, ba a tartói oszlopok összeomlanak, — porba" hull a legszebben megépített kupola is. Kállay Miklós államtitkár: Az iparos akkor is kalkuláljon, amikor politikáról beszélnek előtte, vagy amikor újságot olvas Vasárnap délben két órakor az ipartestület avató díszközgyűlés helyén, hatalmas banketten vettek részt az iparosok és a velqk együtt érző gazdák, kereskedők, tisztviselők, szabadpályán levő szellemi foglalkozásúak százai. A karzaton a Baross cserkészek és Rácz Jenő zenekara foglal helyet. A banketten részt vett Kállay Miklós államtitkár i§, akit teiembelépésekor. a vele együtt érkező Erdőhegyi Lajos dr. főispánnal, Rakovszky Iván dr. országgyűlési kép képviselővel, 'Mikecz István alispánnal. dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármesterrel együtt ünneplő éljennel fogadott a társasebéd fiáromszázfőnyi közönsége. A zenekar rázendített Kéhler Rákóczi nyitányára. A terem bejáratánál diszruhás hajdúk flottak őrséget. Ez az első nagy bankee az uj székház nagytermében és Sóvári Ferenc üzletvezető intézke-i désére kiváló sikerreí zajlott le az Ízléses ebéd amelynek során nyújtó hatású felköszöntők egész sora hangzik fel. Hatalmas éljen riad amikor < Erdőhegyi Lajos dr. főispán ihletett szavaiban felzendül a Kormányzó ölőméltóságának szép magyar neve. Kállay Miklós dr. államtitkárra Tóth Pál ipartestületi' elnök mond hálás szavkakal "köszöntőt, kiemel-! ve, hogy az államtitkárhoz nem fordulhat iparos anélkül, hogy ni hallgatná meg és ha lehetséges, ne segítené meg ügyes-bajos dolgában. Kállay Miklós dr. államtitkár nagy figyelemmel és kitörő lelkesedéssel fogadott, hatalmas beszédet mond

v amelyet gyakran szakit meg a viharos éljen. El akarják lopni bizalmunkat is Kállay Miklós államtitkár megköszönve az ipartestületi elnök üdvözlő szavait^ meghatódottsággal áll az iparosok előtt, hiszen rég volt a nyíregyházi "iparosság körében. Milyen nagy változás történt azóta, hogy itt volt. Az iparossággal egy ragyogó uj palotában áll szemben. Ez az örvendetes változás a multtaí szemben, az elmúlt évek és most ím ez a ragyogó szépségű uj palota ellentmon^POLLO MOZGÓ Ma, kedden utoljára 5, 7 és 9 órakor A forróvérű nők és Lángok és tüzek Szerdán és csütörtökön premier Az „UFA" legújabb kalandor filmje A KÉT ARCÚ EMBER Egy frakkos kalandor izgalmas története a leghíresebb „UFA" sztárokkal a fősierepben. dásnak tűnik fel a mai gazdasági válságban, a gazdasági élet jelene és néhány' év előtti múltja között előálló nagy különbséghez képest. A nyíregyházi iparosság megmutatta. hogy ezekben a terhes időkben sikerül az alkotás ha a kitűzött célért önbizalommal, áldozatkészséggel. kitartással küzdünk. Látta a székházat, elmondja, hogy tökéletes, nemcsak azért, mert jól építették meg^ hanem kétszeresen azért, mert véres verejtékkel közreadott áldozatos munka. a közügynek az egyéni érdek felé helyezése, a közügy szeretete, hazafiság hozta létre. (Ugy van, lelkes taps.) Itt most a magyar iparosságnak, a nyíregyházi iparosságnak ezt a hazafiságát, ezt az áldozatkészségét. erejét, nagyszerű küzdeni tudását, képességeit jött köszönteni. (Éljen.) A siker itt látható nagyságának tőoka az, hogy az alkotásra összefogott emberek bíztak vezetőikben. és ha ez a bizalom megvan, a siker el nem maradhat más téren sem. Ellopták határainkat, vagyonunkat és most egy országot mentő akció közepén bizalmunkat akarják ellopni. Azért fordul a nyíregyházi ipaross'ághoz, hogy azt a bizalmat. amely íme alkotást hozott létre, amely teremteni tudott, ne engedje ellopni, ne engedje gyengíteni. A magyar iparosság az ország társadalmának gerince, a polgárság kijegecesedett tömege, ennek a hatalmás, erős, öntudatos rétegnek bizalmára szüksége van mindenkinek, aki jön, hogy vezesse az országot. Ennek az országnak vezetőiben meglehet a tehetség, az ambíció, a lelkesedés, de csak akkor. ha azok, akiknek érdekében fáradozunk bizalommai viseltetnek. Ez egyszer nem szabad beleesnie az országnak abba a magyar betegségbe, hogy megbuktat egy kormányt és abban a kormányban