Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)
1930-11-29 / 272. szám
JSrtffRVÍDÍK. Mezőgazdaság Burgonyatermés a homokjavító kísérleti gazdaságban Irta: Westsik Vilmos mezőgazd. kamarai szaktanár. Az 1930. év a rossz burgonyatermő esztendők közé tartozik. Énnek oka abban rejlik hogy junius elejétől julius vegéig forró szárazság uralkodott, mely az altalajt teljesen kiszárította. Az . augusztus és szeptember havi időszakban volt ugyan gyakran eső, azonban egy esetben sem kiadós mértékben. Ennek következtében 30—40 cm. mélységben a talaj szárazabb volt mint 10—20 cm. mélyen. Ez az állapot uralkodott julius végétől egészen október 25-ig. Mivel a burgonya az altalajból síivja a nedvességet, ez okból nem birta a maga javára fordítani a gyakori, de csekély mértékű augusztusi és szeptember bC« vi esőket, mint pl. a feltalaj nedvességéből táplálkozó tengeri, a mely mégis sokat javult a júniusi forró Szárazság után. A burgonya lényegesen igényesebb növény mint a rozs, ez okból a burgonya a legérzékenyebben mutatja a talaj kimeriilési fokát. Különösen szembetűnően mutatja a talaj erejét a burgonya oly száraz évben, mint ez idén is uralkodott. Mivel pedig a nyíregyházi homcJ-javitó kísérleti gazdaságban a burgonya a sárga futóhomokos dombokra van beosztva különböző trágyázásu vetésforgók keretében, ez okból minden gazdát érdekelni fogja, hogy a különböző trágyázásokkal szemben miként viselkedett a burgonya. A homokkisérleti gazdaság egyik futóhomokdombja már emberemlékezet óta nem kapott semmiféle trágyát, s ezen a futóhomokdombon van egy vetésforgónk, az úgynevezett »parlagi vetésforgó« >. amely ellenőrző alapot szolgáltat nekünk, s ez okból ezt a vetésforgót nem fogjuk trágyázni hoszszu éveken . keresztül. 1 Előre keli bocsátanom. hogyi valamennyi aíant elősorolt termelési adat 1930. évre vonatkozik kat. holdankint s az egész terület/ »Elia« fajta tehát étkezési 'burgonyával voit beültetve. Az emberemlékezet óta nemi trágyázott parlagi vetésforgóban termett kat. holdankint 5.80 métermázsa burgonya, ez megfelel 9 zsáknak. Ebbe a területbe ültettünk tavasszal 10 métermázsa el* sőrendü vetőgumót, vagyis 15 zsákkal. Tehát lényegesen kevesebb termett, mint amennyit elültettünk. , A második vetésforgó sorozatban ugyancsak ezen a futóhomokdombon a burgonya szintén nem kapott semmiféle trágyát, itt azonban mégis annyi különbség van, hogy az előző években a roz;s kapott^ műtrágyázást. Ezen vetésforgók-' ban termett kat. holdankint 16 métermázsa burgonya, vagyis 24. zsákkal. A harmadik vetésforgó sorozatban ugyanezen futóhomokdombon rozs után következett a burgonya,' a rozstarlőba azonban csillagfürtöt vetettünk, amelyet késő ősszel november hóban leszántottak. Kora tavasszal pedig adtunk a burgonya alá szuperfoszfát és káli műtrágyát. Ebben a vetésforgósorozatban termett kat. holdankint 52 mázsa burgonya^ mely mennyiség megfelel 80 zsák termésnek* A leirt adatok világosan tanúskodnak amellett, hogy laza homokföldjeink trágyázását még a mai rendkívül nehéa viszonyok. mellett sem lehet elhanyagolni. — Ellenesetben annyira leszáll a termés, hogy még a vetőmag ára sem térül meg N nem is beszélve a többi terfnelést költség megtérítéséről. Kísérleti adataink viszont arról is tanúskodnak, hogy gyenge homokjaink sikeresen javíthatók szalma. zöld- és műtrágyázással, ha elegendő istállótrágya nem áll rendelkezésre. Kisgazdáinknak különösen rozs után a csillagfürttel való tarlózöldtrágyázást kellene nagyobb mértékben felkarolniok burgonya alá. Kísérleti adataink minden növénynél igazolják ama tényt, hogy a műtrágyák döntő Szerepet játszanak a gyenge homoktalajok javításánál. De mivel műtrágyázás nélkül a gyenge homokok alaposan meg nem javíthatók, ez okból éppen a mütrágyázási érdekeltsé. geknek kell odahatniok, hogy a műtrágyák árai igazodjanak a ter^mények áraihoz, ellen esetben a gazdák nem képesek folytatni a § sikeres homokjavitást, amelyhez az t ország érdeke is fűződik. Vasárnap knllnrdélnfán lesz a tanítóképzőben Vasárnap délután 4 órakor kezdődik az állami tanítóképző intézet ifjúságának második kuhurdélutánja, melyet Szabolc.ska Mihály emlékezetének szentel a tanitónöyéndék ifjúság. Szabolcska költészetét és jelentőségét Kovács Zoltán V. é. növ. méltatja. Előadását énekszámok, zeneszámok, szava'atok szövik át, hogy megéreztessék a nagy költő lelkének szépségeit, magyarságának izzó szines világát. A kulturdéiutánt, amelyen a nagy zenekar is fellép és Berg Imre magyar nótákat ad elő, Téger Béla tanár, a Bessenyei Ifjúsági Önképzőkör tanárelnöke nyitja meg. Holnap érkezik Nyíregyházára Erdély nagy magyar költője, ápril? Lajos Nyolc órakor kezdődik a Magyar Ist a Koronában Holnap, szombaton délben elő- 1 kelő iróvendége lesz Nyi-egyházának. Ekkor érkezik városunkba Áprily Lajos, Erdély magyarságának szépszavu költője, az erdélyi lélek titkos mélységeinek egyik megszólaltatója, a magyar szellem büszkesége. A nagy költő fellép a holnap este 8 órakor kezdődő Magyar Esten, amely a Koronában lesz gazdag, változatos, magyaros műsorral. Holnap érke.ik meg Cselényi József, a közönség széles köreiben ismert nagy magyar dalosmüvész, aki jelenleg a Nem éti f^zinjiáz tagja és aki magyar nótákat ad elő a Magyar Esten. Megszólal a szép magyaros est műsorán a szabolcsiak költője, dr Vietórisz József is, ugy hogy nem csak a magyar nóta, hanem a magyar irodalomnak is ünnepi estje lesz a jótékony célt szolgáló est, a melyet Fehér Gábor tanár, iró, a Bessenyei Kör titkára nyit meg. A szabolcsi tanítók őszi nagygyűlése A Szabolcs vármegyei Tanítók Otthona december 2-án délelőtt fél 10 órakor tartja közgyűlését a vármegyeháza nagytermében. Délelőtt 10 órakor ugyancsak a vármegyeháza nagytermében tartja évi rendes közgyűlését a Szabolcsvár megyei Általános Tanítóegyesület. A' közgyűlés tárgysorozata a következő: Elnöki megnyitó. Jelentés az 1927-—30. egyesületi évek ről. Gábos Kálmán tanító előadása az intenzív tanítói munka lehetőségeiről. Geszti Lajos budapesti főgimnáziumi tanár »Az oktatófilm szerepe az uj tantervben« c. tart előadást. Szilvássy József pénztáros jelentése. Tolnav Pál helyi gyüjtőbizottsági elnök az Eötvösalapot ismerteti. Tisztújítás, indk* ványok. A közgyűlés után társasebéd leszi a Korona nagytermében étlap szerint. Egy újpesti háziulajdoros leszállította a béreket A nehéz gazdasági helyzetben szinte hihetetlenül hangzik egy-egy olyan hir. amely arról ad számot, hogy vannak emberek, akik önként nyújtanak engedményt s kisebb haszonnal is megelégszenek, ha egyébként számításaikat meg tudják találni. Ilyen feljegyzésre érdemes hir érkezik Újpestről, ahol egy háztulajdonos arról értesítette 18 üzletbérlőjét és lakóját, hogy a nehéz viszonyokra való tekintettel 20 százalékkal leszállítja a béreket. Bárcsak visszhangja lenne ennek a nemes gesztusnak szerte az országban s igy nálunk is. ahol aránylag a legmagasabbak a bérösszegek. Központi bizottság intézi a varmegyében az ínség ügyeket Erdőhegyi Lajos dr. főispán mitézkedésére Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város inségügyének irányítására egy központi "bizottság alakul, amelybe a főispán a jótékony egyesületek és az egyházak, továbbá a pénzintézetek képviselőin kiviii meghívja, illetve kinevezi a birtokosok, kereskedők, iparosok, munkásság és a kisgazdatársadalom képviselőit is. A pénzügyminiszter nem járult hozzá az üvegárak fázis-forgalmiadójához. Az év őszén az üvegipar és kereskedelem között tárgyalások indultak meg, amelyek célja az volt, hogy az üvegáru fázis-forgalmiadórendszerének bevezetésére megegyezés létesüljön és egységes javaslatot terjesszenek a pénzügyminiszter elé. Bár a tárgyalások elején komoly nehézségek mutatkoztak. azokat sikerült áthidalni és legutóbb már a pénzügyminiszter elé terjesztették az üvegáruk tá" zisrendszerének bevezetésére vonat kozó megállapodásokat. Nagy meglepetés érte azonban az érdekeltségek vezetőit, mert Wekerle pénzügyminiszter, aki mindeddig a gyár ipa*" és kereskedelem megegyezésétől tette függővé a fázisrendszer bevezetését, most kijelentette, hogy jóllehet a megállapodás létrejött, nem járul hozzá, hogy az üvegáruknál a fázisrendszert bevezessék. — Hiába volt tehát a gyáripar és kereskedelem sokhetes tanácskozása, mert a forgalmiadórendszer az üvegáruknál változatlan formában marad fenn. 1930. november 29. Egyelőre s*ó sem lehet a tiszapolgári híd megépítéséről Miskolc város feliratot intézett, a kereskedelemügyi miniszterhez és kérte^ hogy Hajdúnánás és Miskolc között építsék ki a vasúti vonalat. Kérte továbbá, hogy a tervezett I isza-hidat Tiszapolgárnál építsék fel. Borsod^ Gömör, Hajdú vármegyék törvényhatósága is tárgyal ta az átiratban kapott kérelmet és csatlakozott Miskolc város feliratához. A kereskedelemügyi miniszter most arról értesiti a törvényhatóságokat, hogy bár maga is jelentőséget tulajdonit az érdekelt városok és községek gazdasági élete szempontjából á kért vasútvonalnak és hidnak, de a 61 kilóméter vonal és a polgári Tisza-híd 14 és fái millió pengő befektetést igényelne és erre most nincs fedezet. A miniszter azonban Ígéretet tesz. hogy ha komoly formában felmerül majd a Tisza-hid építésének terve, megfontolás tárgyáva fogják tenni Miskolc feliratának érveléseit a polgári Tisza-hid építése mellett. A gulyásokat, kanászokat és a szegődni ényes gazdasági munkásokat is bevonják a balesetbiztosításba. Most jelent meg az Országos Gazdasági Munkáspénztárról s?/ ló törvény ás az azt kiegészítő több miniszteri rende'et végrehajtásáról szóló utasítás. Ebben a földmüvelésügyi miniszter köte lezi a községi elöljáróságokat és a városok polgármestereit, hogy az úgynevezett summás munkásokat és gazdasági gyári cselédeket pontosan irják össze. Az összeírásba fel'kell venni azokat a cselédeket is, akik háztartásbeli és egyszersmindt gazdasági munka teljesítésére szegődnek, felveendők a gulyások, kaná zok és tehenészek is és mindazok, akik egy hónapra, vagy egy hónapot meghaladó időre személyes és folytonos szolgálat teljesítésére vállainak munkát. A TiszavidékSn tengerihiány észlelhető. Mig a Dunántulon nagy tengerikészletek vannak, addig viszont a Tiszavidéken máris hiány észlelhető. Tekintettel arra, hogy a Du~ nuntulrói a T'.sza felső vidékére való vasúti szállítás jelentékenyen megdrágítja az olcsó tengerit és miután ezen a vidéken történik a hizlalás nagyobb mértékben és igy kétségessé válik a hizlalás rentabilitása, szükség volna a belföldi, forgalomban a tengeri-szállitmányok fuvardijának mérséklésére. Olaszország fejősteheneket és üsző ket vásárol. A vágómarhavásárok lanyha üzletmenettel zajlottak le. A belső fogyasztás egyre csökken, a külföldi 'vásárlások pedig elmaradnak a piacról, igy még a közepes felhajtások mellett sem tud kedvezőbb üzletmenet kialakulni. Sveic részére a kereskedők a gazdaságokban szerzik be szükségleteiket, , Olaszország pedig leginkább fejős teheneket és üszőket vásárol nagyobb mennyiségben, főleg a déli vármegyékben, ami az árak kialakulására kedvező hatással voltt <,oc» > «»i " .«•— — Német nyelviskola. Született német úrinő német tanfolyama kezdők és haladók részére. Virág-u. 8. sz. Folytatólagos kurzusok egész éven át.
