Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)
1930-11-04 / 250. szám
8 jrtfftYID&C. 1930. november 4.' Mezőgazdaság Kölcsönös önsegélyző, községi állatbiztosító Irta: Zoltán Ernő állatorvos, Kenézlő. Az uj idők megváltozott viszonyainak megfelelő oly intézmény vált szükségessé, mely alkalmas-« mák mutatkozik egy régidő óta megoldásra váró kérdés megvaló- sitására s ez : i az állati megbetegedések, kény szervágások és elhullások ese- . tén, a lehető legcsekélyebbre csökkenteni a károsodást, — mindenki által elviselhető ellenszolgáltatás ellenében. A helyzettel és körülményekkel ismerős hivatott,, illetékes és érdekeltek teljes tudatában vannak a kérdés horderejénck s annak, hogy. a helyes megoldás s gyakorlati megvalósulás már nem várhat sokáig, ennek haladék nélkül be kell következnie. Elég, ha arra utalunk, miszerint a komoly válságban levő még az u. n. jobb gazdák is, alig képesek elviselni azon terheket, szolgáltatásokat, melyek egy-egy értékes állatjuk megbetegedése, kényszer- vágása, vagy elhullása kapcsán elő állanak. A jobb gazdák alig, azaz, csak anyagi erejök teljes megfeszítésével, a kevésbé tehetősek meg egyáltalán képtelenek erre, miért is ki számithatlanuí nagy azon károsodás. ami végeredményben a nemzeti vagyonosodást súlyosan érinti: sem hivatott szakembert, sem megfelelő gyógyszertv vagy szakszerű beavatkozást nem vehetnek igénybe adott esetekben az érde- keltek^.jnert mindezt nem tudják megfizetni. Alkafmunk van e körülményekről nap-nap mellett ismételten meggyőződni s éppen ezért vetjük papírra azon elgondolásokat melyeket alkalmasaknak vélünk a kérdés rendezésére. Mind mostanáig., állatbiztosítással. — éspedig részvénytársasági és szövetkezeti alapon, — utóbbi államtámogatássaí, '— iparkodtak az igényeket kielégíteni, de ezek szélesebb körökben elterjedni nem tudtak a magas díjtételek s más egyeljek miatt. Ma ott tartunk, hogy még a leg- üdvösebb a közt legközvetlenebbül'érintő eszmék is a tervezgeted állapotában maradnak^ mert élet- rehivásukhoz nincs erő. E helyzettel számolva, ezt'mérlegelve, dolgoztunk ki egy kis tervezetet, mely talán jó lehet arra, hogy az intézkedésre hivatott körökben a? tovább legyen fejleszthető. Előre bocsájtva, miszerint a tervek alkalmunk volt nagyszámú állattartó gazdák előtt ismételten bemutatni, hol megértéssel találkoztunk és a terv gyakorlati megvalósítása kérelmeztetett, röviden és vázlatosan a következőkről van szó: 1. Minden községbeli ló- és szarvasmarha biztosítható megbetegedés, kényszervágás és elhullás esetére s e célból megalakul az úgynevezett »Községi, Kölcsönös Önsegélyző Állatbiztosító«. (Nem kötelező a belépés.) 2. A Biztosító tagjai felmerült esetekben: ,a) állatorvost, gyógyszert dijmen tesen kapnak; b) kényszervágás és elhullás esetén 8o százalék kártérítés; 3. Dijak: 300—400 P értékű ló-, vagy szarvasmarha után évente: 1.50—3 P. Növendékek után: 1—1.50 P. 4. Kényszervágás esetén a tagok kötelezik magukat, — állataik arányához mérten. — a kimérésre kerülő húsból, forgalmi áron át- és megvenni. ; ■ ! 5. Ha az évi veszteségek —\ kényszervágás és elhullás folytán, — a befizetett dijakból nem fedezhetők. pótdijak szedhetők, éspedig az alapdij nagyságával egyenlő mértékben. 6. A községi biztositó tehát korlátolt anyagi felelősségű, míg ügykezelését a tagok önmaguk végzik díjmentesen. 7. Az állatorvos díjazására (évi átalány) vonatkozólag a Biztositó szerződéses megállapodást létesít. 8. A tervbe vett dijakv — figyelembe véve a szokványos veszteségeket. — elegendők arra, hogy nemcsak a tényleges károsodások fedezhetők, hanem arra is, hogy a hivatott szakember, (az állatorvos) működéséhez mérten, méltányosan díjaztassék s egyúttal a netalán szükséges gyógy- és kötszerek. valamint oltóanyagok ára a Biztosító pénztárából fizethetők legyenek. Mint sok évi gyakorlati tapasztalatokkal és ismeretekkel rendelkező, határozottan kijelentem, nincs semmi akadálya annak, hogy a vázolt keretek között, még a mai igen nyomott viszonyok között ís. országszerte ily intézmények lé tesülhessenek. Az állattartó gazdák már rövid' néhány havi fennállása után az intézménynek megállapíthatják annak üdvös hatását s főleg, hogy az állatok tartása és nevelése ezen tűi kevesebb gondot és kockázatot jelent, miért is szívesen vállalkoznak több és jobb jószág tartására. Végül felemlítjük, hogy részletes felvi:ágo?itásokat készséggé! ad«nk az érdeklődőknek. Vasárnap délelőtt tartotta tisztújító közgyűlését a Szabolcsi Tanári Kör Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Szabolcsi Köre november ,2-án. vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta évi rendes közgyűlését Nyíregyházán az ev. Kossuth reálgimnázium kísérleti termében. A közgyűlést Zwick Vilmos elnök a Magyar Hiszekegy szavaival nyitotta meg. A Kör működésének ötödik évét zárta le a közgyűléssel s ezt az alkalmat ci» nők visszapillantásra használta fel s habár némi keserűséggel állapította is meg. hogy a tanárság helyzetében je^ntős változás nem következett be, illetményei mélyen alatta járnak az egykori fizetésnek, sőt törvényes illetményének egyik részét még ma sem kapja meg. a nyugodt önbizalom hangján állapította meg azt is, hogy nem halt ki a tanárok közül az önzetlenül, ideális Ielkülettel munkás szellem^ mert a tanárok jói tudják, hogy csak ezzel a szellemmel ’lehet a magyar jövő ifjúságát felnevelni. Kovács József előadása Az elnöki megnyitó s a szokásos formaságok után Kovács József, a nyíregyházi kir. kath. gimnázium tanára tartott a társaság részére nagy értékű, gondolatokban gazdag s a gondo latok továbbfiizésére alkalmas előadást a koncentráció kérdéséről. Tanulmányában két sarkpontról beszélt ; milyen lehetősége van a koncentrációnak a didaktikában s milyen az er kölcsnevelés terén ? Az első kérdésre a tantárgyak kapcsolódásával válaszolt, a másikban pedig a helyesen nevelő tanárok egységes eljárásáról szólott. Gondolatmenetének középpontjában a magyar nyelv tanítása állott s ehhez viszonyította a többi tárgyak tanítását, helyesen állapítva meg azt, hogy minden tantárgyat nemcsak magyar nyelven tanítunk, hanem minden tantárgy a magyar nyelv tanítását is szolgálja. Érdekes volt a mértannal és rpennyiség- tannal való kapcsolatba hozása a magyar nyelv tanításának. A pongyola beszédre hajlókat szabatos beszédre kell tanítani. Ebben annyival is nagy igazság rejlett, mert ma valóban heroikus munkát kell végeznie minden nevelőnek, hogy lenyesegesse azokat a vadhajtásokat, amelyeket az ifjúság a mindennapi életben hall a beszélgetés fo lyamán s amely beszédmodor, magyartalan kifejezések egész sora szinte tapad, alig-alig tudnak tőle megszabadulni. Az erkölcsi nevelés terén mutatkozó koncentrációnál az egységes elbánás, a személyes jó példaadás nagy nevelő értékeit fejtegette azzal zárva értékes előadását, hogy nagy értékeket bíznak a tanárok kezeire s éppen ez nagy felelősséget is követel minden oktató és nevelő munkájuktól. Az előadáshoz Teltsch Kornél igazgató szólt hozzá a közgyü lés tagjainak elismerését és köszönetét tolmácsolva. Általános tieztujitás Az előadás után Weiszer Gyula az elmúlt évről szóló tit kári jelentését, Valent József pedig a pénztár állapotáról szóló KÖZPONTI SZÁLLODA HOTEL CENTRÁL Budapest, VII,, Barsss-tér 23. A Keleti pályaudvartól alig 2 percnyire. A nyíregyháziak kedvelt találkozó helye Elsőrangú modern családi ház. Központi fűtés. Minden szobában hideg-meleg folyóvíz. Egy ágyas szobák árai : 5, 0, 8, 9, 10 P Kétágyas szobák árai : 10, 12, 13, 14, 15, 10 P. Fürdőszobás szobák. Rádió. Telefon a szobákban. 3425—13 Tulajdonos : P A L L A I MIKSA jelentést terjesztette elő. A közgyűlés a jelentéseket jóváhagyólag vette tudomásul. A közgyűlés ezután Máczay Lajos elnöklésével jelölő bizottságot kü dött ki, amelynek javaslatát az újból megnyitott közgyűlés elfogadta s a tisztikart a következőkép alakított», meg : Elnök : Zwick Vilmos. Alelnökök : dr. Tóth József (Kisvárda) és dr. Névery; János Titkár : Weiszer Gyula. Pénztáros ; Valent Mihály. Ellenőrök: Peckl Mihály (Nagy^ kálló) és Szenészi Gyula. Háznagy : Benigny Andor. Jegyző: Kovács József. Választmányi tagok : Kisvár- dáról : dr. Erdélyi Pál, Varga János. Nagykállóból : Árvay Ede, dr. Székely József. Nyíregyházáról a kir. kath. gimnáziumból Kaszás József, Mészáros Mihály, a leánygimnáziumból : Fehér Gáborné, dr. Ruhmann Kornélné, a Kossuth Reálgimnáziumból : Teltsch Kornél, dr. Schárbert Ármin. Sajtóűgyi bizottság : Máczay Lajos, Cserepes Gyula (Kisvárda), Grünfeld Ferenc (Nagykálló) A központi választmányba a Kör Névery János dr-t delegálta. A megválasztott tisztviselők nevében Zwick Vilmos elnök mondott rövid szavakban szivbői jövő köszönetét. ; A kör jövő évi programmja A közgyűlés ezután megbe- ] szélte a jövő évi programmját,. amelynek egyik kiemelkedő eseménye lesz a Vergilius emlékére rendezendő felolvasó ülés, amelyre dr. Vietórisz [ózsefet, a Kör diszelnökét kérik fel előadóul. Méltóképen kívánja megünnepelni a Kör Kazinczy emlékét, is, amelyet Széphalomra rendezendő kirándulással kötnek ösz- sze. A tavasz folyamán az eddigi szokásos dalosünnepély helyett tornaünnepélyt rendez a Kör, amelybe az összes Szabolcsi középiskolákat bevonják. A közgyűlés ezután a tanárt szolgálati idő s az illetmény kérdésével foglalkozott, majd a győri Kör egyik határozatával foglalkozott s megújította egy korábbi határozatát, amelynek értelmében elveti a tanárok részére való címadományozás kérdését, mert abban a felfogásban él, hogy tanár és tanár között a nevelés munkájában nem lehet és nem is szabad címekkel különbséget tenni. A közgyűlés dr Névery János indítványára melegen üdvözölte a középiskolai ügyosztály éléről távozó Vajdinger Gyula volt ügyosztályfőnököt, aki 27 éven át mindig szeretettel és megértéssel kezelte a tanárság ügyeit s bárki a legteljesebb bizalommal fordulhatott hozzá s egyben a bizalom hangján üdvözölte az uj ügyosztályfőnököt, dr. Rácz Kálmánt is. A közgyűlés az uj tisztikar éltetésével egynegyed 1 órakor ért végett. j «rí SALVÄTOR FORRÁS a vese, hólyag, reuma gyógyvize csaPat^kot feloldja és ilyenek képződését megakadályozza. A reumás lájdalmakat megszűnteti. Vese és hólyaghomokot eltávolít. Cukorbetegek gyógyitala. 5897-40 Üzletvezetőség : Budapest, Erzsébet-tér 1, Lerakat: Altar Bernét Nyíregyháza
