Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-29 / 272. szám

JSrtffRVÍDÍK. 1930. november 29. O&os takarékosság A képviselőház egyesitett bizottsága általánosságban letárgyalta és elfogadta a takarékosságról szóló törvényjavaslatot. Az idők fokozott mértékben takarékosságra intenek, de azt hisszük a köz érdekében adunk hangot annak az igazságnak, hogy még a legjobb" szándéku elgondolás is veszélyes lehet, ha azt túlságba hajtjuk. Alaposan áttanulmányoztuk a pénzügyminiszter takarékossági javaslatát és meg kell állapitanunk, hogy a kormány valóban a iegmesszebbmenőleg igyekszik a takarékossági gondolatot valóra váltani. Ez a javaslat alapos mérlegelés eredménye, amely elmegy a megengedhető határig. Tudnunk keli ugyanis, hogy bizonyos mértéket keh tartani még ezen a téren is, mert a mai viszonyok között. amikor közgazdaságilag a legkülönbözőbb problémák merülnek fel. vigyáznunk keli arra, nehogy túlságba menjünk olyan gondolatok gyakoriatbavitelénéL arae lyek papiroson jói festenek ugyan, talán a kritika számára is kitűnő anyagot Szolgáltatnak, de gyakorlatilag nem azt a célt érik el, amelyet valójában szolgálni kívánnak. Egy ilyen radikális takarékosság, amely — mondjuk — elvonná á fogyasztók egy részétői áz anyagi erőket, mérhetetlen kára lenne nemcsak az iparnak és a kereskedelemnek, de a mezőgazdasági-termelésnek is. Kinek termeljünk. kjnek gyártsunk iparcikkeket s kihez szállítsa a kereskedelem az árukat, ha széles néprétegek sülyednek íe igények terén a primitív Színvonaláig? A helyes takarékossági -gondolat azt kívánja, hogy azokon a területeken eszközöljünk megtakarításokat a melyek közgazdasági életünkben zökkenőt nem eredményeznek. A kormány javaslata e téren elfogadható s célszerűnek nevezhető. A javaslat olyan széllemet árul el, a amely tudja azt, hogy minden re" 3 dukációnak visszahatása van a termelésre és a fogyasztásra. A közélet terén viselni kell a kritikát s a jogos bírálat serkentőleg hat a kormányzat tevékenységére is, de ha kritika oktalan vádaskodássá, hangulatkeltéssé, s demagógiába csapó izgató anyag' gá válik, a közre nézve veszélyesnek keli neveznünk. A költségvetést alaposan szemügyre kell vennie minden közéleti férfiúnak, de avatatlan kezekkei turkálni a szám' oszlopokban lehet kontármunka, de ez semmi esetre sem vah se politikai juchciumra, se pedig mélyebb gondolkozásra. Gyakran felemlegetik az úgynevezett szanálási költségvetést, amikor 400 millió aranykoronával gazdálkodott az állam, amefy összeg nettó 544 mii' lió pengőt jelentett. Ma ugyancsak nettó számításban költségvetésünk 703 millió, a különbség tehát 159 millió. Korántsem akarjuk .azt állítani, hogy költségvetésünknek a jelenlegi termelési viszonyok között évről-évre erőitetten emelkednie kell. Számolnunk keli azonban azzal, hogy az úgynevezett szanálási költségvetést egy fejlődi ország normául nem tekintheti, mert az idők múlásával ujabb és ujabb problémák merülnek fel, amelyek megoldatlanul hagyása ta" Ián éppen közgazdaságilag járna anyagi veszéllyel. Takarékoskodnia keli kormányunknak a költségvetés terén is, sőt itt kell igazában megtakarításokat eszközölnie, de csak addig a mértékig, amíg nem veszélyeztet ezáltal nagy nemzeti érdekeket. A másik probléma az adók leszállítása. Amíg egy nem zet életképes fejlődési vonala felfeléivelő, igényei vannak. Ezeket az igényeket csakis közadózásokból lehet kielégíteni, csak okosan tenr pirozott igénykielégités teremthet meg a közre nézve helyes takarékossági szellemet, őszintén megmondjuk: egy cseppet sem örir rülünk annak, hogy a pénzügyminiszternek törvényjavaslatot kellett készítenie a takarékosság érdekében. Azt szeretnénk, ha közgazdasági életünk fokozatosan nagyobb és nagyobb anyagi erőket tudna produkálni a nemzet érdekeinek fejlesztésére. Sajnos ezek az idők nem alkalmasak nagyobb ira' mu előrehaladásra. A kormányzat feladata ilyen körülmények között, hogy őrködjön az elért eredményeken. azokat lehetőleg ne épitse le azokon a területeken, amelyek a közösségre nézve előnnyel járnak, viszont őrködjék az ország pénzügyi egyensúlyán, nehogy előálljon az a helyzet, hogy a nagy szorgalommai és munkával összehordott értékek veszendőbe mehesse' nek. A pénzügyminiszter nehéz sziv vei hozta ezt a javaslatot, amely átmenetileg gyorsan nyújt segítséget az állam rendkívüli kiadásainak fedezésére. Hangsúlyozta azonban Wekerle Sándor, hogy ez az intézkedés nem a deficit fedezésére, hanem a deficit megelőzésére szükséges. Országos bérlőgyűlés lesz december 7-én Nyíregyházán A legutóbbi hónapok válsága nyomasztóan hat a magyar bérlőtársadalomra. Existenciák omlanak össze nap mint nap fes ebben a súlyos időben számos fontos kérdés kerül állandóan napirendre, amelyekben a magyar földbérlőtársadalomnak is hallatnia kell szavát. A rendkívüli értékesítési és hitelválság, valamint a bérlőket sújtó kétszeres adóztatás megakadályozza a béríőmunka zavartalan folytatását. A termelés állami segítése is kívánni valókat von maga után. A kartellek hatalma és hatása elviselhetetlenné vált a mezőgazdasági életben s mindez érzékenyen érezteti hatását a föld árának csökkenésével. E kérdések napirendre hozatala és megtárgyalása céljából a Magyar Földbérlők Szövetségének tiszántúli (nyíregyházi) körzete, amely Szabolcs, Hajdú, Szatmár, Ugocsa, Bereg és Bihar vármegyékre terjed ki, e terület kisés nagybérlőtársadalmának valamint egész gazdatársadalmának részvéteiévei 1930 december 7-én délelőtt 10 órakor a nyíregyházi Városháza dísztermében rendkívüli közgyűlést tart. Megfognak jelenni a gyűlésen képviselőik utján a kormány, a kamarák, a, gazdasági egyesületek, a gazdakörök. Ott lesznek a megyék közigazgatásának és mezőgazdasági igazgatásá nak képviselői. Az országszerte nagy érdeklődéssel várt nyíregyházi bérlőgyülés meghívóját a Magyar Földbérlők Szövetségének országos elnöksége nevében Eszenyi Jenő elnök és Serényi Gusztáv igazgató, a szabolcsi körzet nevében pedig Szomjas Gusztáv ny. fő' ispán, elnök és Klár Sándor alelnök irták alá. Nyíregyháza adatokkal bizonyítja a népjóléti miniszter előtt, hogy nincs szükség a városban a lakások további kötöttségére Hány lakás épült, hány áll üresen Nyíregyházán ? Nyíregyháza város képviselőtes" » tülete már február hó 28-án tartott közgyűlésében kimondotta, hogy a bérlakások forgalmának kor látozását nem tartja többé szükségesnek és felterjesztéssel fordul a népjóléti miniszterhez, kérve, hogy a lakások kötött forgalmát szüntesse meg. A népjóléti miniszter a kérelemre leiratban értesi tette a várost, hogy a nyíregyházi lakásviszonyokat kiküldöttje utján megvizsgálja és ennek a vizsgálatnak eredményétől függ, mit határoz a lakások felszabadítása ügyében. A leirat óta háromnegyed év telt el, de döntés máig sem történt a sürgős ügyben, ugy hogy ebben a kérdésben most a polgármester ujabb javaslattal fordul a szakosztályok és a képviselőtestület elé. A polgármester tanulságos adatokat tár fel a nyíregyházi lakásviszonyokról és ezekkel az adatokkal érvei a lakások felszabadításának elodázhatatlansága mellett. A kimutatásból megtudjuk, hogy Nyíregyházán ma összesen 7290 la' kóház van és ezek közül 4206 talál" ható a belső területen. A 7290 lakóházban összesen 10.672 lakás van. 16.468 lakásrésszef. A belterületen a 4206 házban összesen 7587 lakás van, 12.771 lakásrészszel. Tulajdonos lakik 6646 lakásban. .10.562 lakásrészben. Szabad bérlet tárgya 3202 lakás, 4450 la' kásrésszel. Korlátolt bérmegállapii&s mellett bérelnek a városban 824 lakást, 1356 lakrésszel. KorláV tozás alatt van tehát a lakások 8 százaléka. Jelenleg üresen áll Nyíregyházán BPOJbibO mo^Gó Ma, pénteken 8/i5, 7 és 10 órakor Az évad legizgalmasabb hangos filmje magyar szöveggel A TŰZMADÁR A főszerepben: Jack Holt és Ralph Graves. A felvételek az északamerikai Egyesült Államok haditengerészetének és légi flottájának közreműködésével készültek. Rendes helyárak. — Hangos sicc film. — Jegyelővétil. 55 ik jótékonycélu m. kir. állami SORSJÁTÉK Főnyeremény: 30000 pengő. Azonkívül: 20,000 pengő, 15 000 pengő, 10000 pengő, 5000 pengő, összesen 17,000 különböző nyeremény. Egész sorsjegy 3 P, Fél sorsjegy 1 50 P. Húzás 1930. december 10-én d. u. 3 órakor. 7503-5 85 egyszobás. 36 kétszobás, 15 háromszobás. 12 négyszobás, 1 öt" szobás. összesen tehát 149 különböző nagyságú lakás áü üreseD. a városban. Érdekesek azok az adatok is„ amelyek kimutatják, hogy az utóbbi években hány uj lakás épült a városban. Nyolc évet ölei fel ez a statisz' tika. amelybői megtudjuk, hogy 1923-tól máig épült Nyíregyházán 401 egyszobás, 543 kétszobás, 190 háromszobás, 73 négyszobás, 20 ötszobás 12 hatszobás, 1 nyolcszobás^ lakás. Épüft tehát összesen 1240 ház, 2529 szobával, de ezek között a házak között nem szerepeinek a paloták. Már pedig ebben az időben épült meg a Máv. bérpalota 119, az ág. h. ev. egyház palotája 108 és a r .kath. egyház palotája 47 szobával, továbbá a vármegye uj szárnya 71 szobával. A lakástermelés tehát ezek szerint a város belső területén az utolsó nyolc év alatt harminc százalékos emelkedést mutat. Ezeknek'a számoknak ereje meg kell, hogy győzze a népjóléti minisztert a nyíregyházi lakások fet szabaditásának szükségességéről. D1ES 1930. Koccints Testvér, igyunk ketten — lásd majdnem elfelejtettem, mig poharam sorra járta holland amicitiára. Koccints Testvér, igyunk ketten — lásd megint a régi lettem megeredő könnyel-szóvai nem vidámmal, rikatóvai... ! ' ! : ' !' — Éljen, éljen Magyarország! Fordítsa az Ur a sorsát újra nagyra, újra jóra — nevetőre, vigadóra s hogyha hull is azért könnye, legyen az is öröm könnye... Koccints Testvér, igyunk ketten — tudjuk most már mind a ketten, hogy amicitia közben . köszöntöttek igy ránk többen: k — Vivát, vívat Hungáriái Hungáriái Hungaria... Koccints Testvér, igyunk ketten s mondjuk vissza mind a ketten: i Mig áli az amicitia: Éljen, éljen Hollandia! Kampen. D. Sípos Károly. \