Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)
1930-11-28 / 271. szám
2 JNftÍKYIDBIC 1930. november 28. Közgazdasági oktatás Irta: Pisszer János. »Az élet ma, gazdasági realitás l« Jói mondja ezt dr. Hajdú József jogakadémiai magántanár, Éber Antal budapesti ker. és iparkamarai elnöknek ily irányú cikkéhez, történt hozzászólásában. Valóban ugy van^ hogy a gazdasági ismeretek birtoka, a háborút követő idők ben súlyban és jelentőségben sokat nyert, az azelőtti időkhöz képest. A változás kétségtelen és nem csupán a trianoni Magyarországban, hanem talán a világon mindenütt. Igaz és helyes tehát, hogy e gazdasági ismereteknek labirintusába be kell vezetni a középiskolainövendékeket hogy már ott is, megtudják találni az egyéni rátermettségüknek megfelelőnek látszó életpályát és az egyetemeken át az életbe kikerülve, felvértezve áJt' hassanak szemben az élet nagy huilámcsapásaival. Ha azonban ez a meglátás imjmár szót emelt, talán tovább is kellene mennünk e területen. Különösképpen Csonkamagyarországban I A közgazdasági ismeretek terén ma sem állunk magasabb fokon, mint még a Monarchia idején. — Amig azonban akkor nem voltak annyira súlyosak a gazdasági viszonyok^ ma ezek mérhetetlenül meg növekedtek. Már a háborút megelőzött időkben is mutatkoztak jelenségek, amelyek a magyar nemzetgazdasá" gv élet előbbrevitelét célozták, de mert már akkor is hiányos volt a lakosság nemzetgazdasági érzéke és tudása is, az eredmény ugy az iparfejlesztés, mint a magyar ipar tulipán-mozgalomszerü támogatása utján is vajmi keveset mutatott. A magyar nemzet gazdasági vonatkozása gondoskodását, a nagyrészt gyámolított magyarokkal szemben, inkább áz osztrák közgazdák gyakorolták. Igaz, vigyázva s&ját érdekeikre és inkább azt előmozdító módon, de kétségtelenül ugy, hogy a gondokból "kisebb részt hagytak számunkra. Szinte magától adódott a magyar nemzetgazdasági élet. amely a fősúlyt, a mezőgazdaságra helyezte. A nemzeti vagyon és értékek ha" tásosabb gyarapitása, az egyén jobb boldogulása, a nemzettest életstandardjának emelése, szinte automatikusan, bár mérsékelten kö vetkezett el. A közös vámterület, a monarchikus közösség, mintegy elringató melegágy volt ahol mérsékelt temperatura uralkodott. De sem nagy kilengés felfelé^ sem ilyen lefelé^ . nem volt észlelhető. Ma más a helyzet. Önállók vagyunk. Az önállóságnak nem minden. sőt igen sok tekintetben hiányos előnyével, de egyúttal mindazoknak a nehézségeknek birtokában, amelyek az önállóságban ki. m élet lenül leküzdendők. A mai telml peratura a gazdasági élet terén, bizony nagy kilengéseket mutat és inkább a zordság, mint az enyhe" ség felé. Ilyen viszonyok között edzettségre^ a nehézségek leküzdéséhez izmosodásra van szükség. A magyar szülőnek ma már szigorúan kell figyelnie gyermekének hailamosságát, mely életpálya felelhet meg annak. Kifürkésznie kell, vájjon hol, mely pályán boldogulhat leginkább és igyekeznie, érdeklődését eziránt felkelteni. Az iskola is tegye meg ezt, a szülőkkel karöltve. De vájjon van-é módja a szüld nek. az iskolának, amikor a közérdeklődés a gazdasági kérdések iránt ma még —sajnos — nincs ' felkeltve magában a szülőben sem, amint annak lennie kellene?! Hiszen mai viszonyaink között, az ország önállósága közepette, minden magyarnak külön-külön is, közgaz dasági ismeretekkel áthatottnak, impregnáltnak kellene lennie l Manapság nem volna megengedhető, hogy a vásárlásra .induló magyar tétovázzék azon, ho^y vájjon mely árut szabad megvennie. Ma már biztos kézzel "keli az után az áru után nyúlnia a magyar vevőnek, amely a magyar nemzetgazdaság szemszögéből, a legtöbb hasznot juttatja az országnak, egyben a legkevesebb kárt okozza. Itt ma tétovázni, bizonytalankodni nem szabadi Hoi vagyunk azonban ma még attól, hogy erre a biztos kézre, erre a tétovázást nem tűrő gyors elhatározásra számithatna a nemzet? Hol vagyunk akkor, amikor ma még propagandát keli folytatnunk a magyar termékek fogyasztása és vásárlása terén. Mily távol vagyunk attól is csupán, hogy megoldjuk azt a kérdést. hogy a magyar termékek forgalombahozatala terén, vájjon kinek keli előljárnia? A kereskedőnek. aki azt mondja, hogy azt tartok boltomban, amit a vevő kiván. Vagy a vevőnek,, aki azt mondja, hogy azt vásárolok, amit nekem kinálnak. Ki előzze meg a másikat ? A kereskedő, vagy a. vevő? Ki a közgazdaságilag bűnös e kérdésben? Amikor a nemzetgazdasági ismeretek terén ily nagyfokú tájékozatlanság, vagy talán bűnös indolencia van, akkor nem elégedhetünk meg azzal, hogy az iskolákból felfejlődve neveljük belé az emberekbe a közgazdasági tudást. Itt paralel! kell haladnia a nagy felvilágosító munkának. Benn az iskolában és künn az életben. Az egyik nevelje az iskolában az ifjakat, a másik künn a gyakorlati életben a felnőtteket^ akik nincsenek kevésbbé rászorulva az oktatásra, mint az ifjak is. Nagy, mindenkit átfogó nemzetgazdasági ismeretterjesztésre van szükség e csonkahonban, amely átitatja mindenkinek minden porcikáját ugy, hogy biztos léptekkel haladhasson kivétel* nélkül minden magyar, a gazdasági élet széles útvesztőjében. A helyes, a tiszta, a makulátlan nemzetgazdasági élet talán az a terület, ahol a legtöbb és Iegbü* nösebb kerítés lehet úrrá. Megrongálni a megjavitásra szoruló életet. a legkönnyebben lehet. Feljavítani annál nehezebben. Ezen a területen még az indolencia is rontó hatású. Mennyivel inkább az, a rosszakarat! Pedig mennyi rcfe? akarattal találkozunk. Ugy idebenn. mint kívülről is egyaránt. Éppen ezért a közgazdasági oktatásnak általánosnak keli lennie. Minden magyarba bele kell oltani a gazdasági ismereteket. Ott keli kezdeni, hogy a magyar termékek vásárlását életszükségletnek minősítse mindenki! Impregnálni mindenkibe azt a tudatot^ hogy a pénz körforgását csak ugy biztosíthatjuk és ezzel karöltve a munkát és az ebből folyó megélhetést is csak akkor érjük el, ha a saját termeivényeinket fogyasztjuk. LordAber" noon angol nemzetgazda az aranynak. a pénznek körforgása biztosított voltában látja a gazdasági bajoknak világszerte megjavu'ását. Ami áli a világgazdaságra, fokozottabban áll a csonkaország nemzetgazdaságára. Ha csupán azt érnők ef a közgazdasági oktatás keretében, hogy a saját termeivényeinknek mindenek előtt való vásárlását biztosithatnánk, akkor máris olyan lépést tennénk előre, nemzetgazdaságunk haladása terén, amely a bajoknak legnagyobb részét kiküszöbölné. Erre keli tehát elsősorban törekednünk. Ennek elérése után már nem nagy a távolság a I német közgazdasági öntudat eléréséhez. ahol nemzeti tudatossággal folyik nemcsak a fogyasztás, ha-1 nem a terme^s is. A »Deutschland^ Deutschland über AIIes!« jelszava nemcsak a hazafias felbuzdulásnak tudata, hanem egyben a német nemzeti létnek, a német nemzeti termelésnek és közgazdaságnak is ható figyelmeztetője. Az indusok »tengersó főzése« azt eredményezte, hogy az angol nagy világbirodalom meghajolt az indus nemzeti törekvések előtt, és Londonban nagy ünnepélyességek között, maga az angol király i» elment az indus kongresszus megnyitására. oda, ahoi az indusoknak szabadságáról, alkotmányáról tár~gyaltak! Pedig de sokan és mily nagyokat nevettek Gandhi »tenger só főzésénl« Ámde az indusok át voltak és át vannak hatva, a nagy nemzeti gazdasági öntudattól és ennek szolgálatában még börtönbüntetést is hajlandók viselni. Ilyen közgazdasági oktatásra van nekünk is szükségünk!! Kiss Lajos a rétközi népi építkezésről tartott előadást a Néprajzi Társaságban Tegnap tartotta meg Kiss Lajos a rétközi népi építkezésről irt előadását Budapesten a Néprajzi Társaságban előkelő tudós hallga r tóság és a néprajzi témák iránt érdeklődő nagyközönség előtt. Az előadás előzménye az, hogy a régi felfogással ellentétben, amely szerint őseink nem ismerték a házat és, ezt a szót is idegen nyelvből vettük át, ujabban tudós körökben azt vallják, hogy a magyarság a ház, a tűzhely köré épített otthon fogalmát ősi idő óta ismerte és a házat nem idegenektől mintázta le. Hogy ez a felfogás támasztékot nyerjen, megindult az adatgyűjtés a vidéken, ahol bizonyára megtalálható és kihámozható a régi magyar háznak és berendezésnek sok érdekes emléke. Ebben a gyűjtő munkában értékes eredményekhez jutott Kiss' Lajos, a Szabolcsvármegyei Jósa Muzeum igazgatója, aki behatóan; tanulmányozta a régi Rétköz emlékeit és ezek között a népi építkezés nyomait is. Vetitettképes előadását nagy érdeklődéssel fogadták. Kiss Lajos néhány jellemző szóval ismertette a Rétközt, majd részletesen ismertette a régi rétközi építkezést, amelyet egykor közösen végeztek. A víz szól döntő szóval bele a rétközi ember építkezésébe. A rétközi falvak utcáinak keskeny, hosszú telkei azt mutatják, — mondotta Kiss Lajos — hogy jobbágyok lakták itt, akik keresztbe építették a házat, hogy mentül nagyobb telket foglalhassanak APOLLO mOZG Csütörtökön 5. 7 és 9 órakor PREMIER Az évad legizgalmasabb hangos filmje magyar szöveggel A TŰZMADÁR A főszerepben: Jack Holt és Ralph Graves. A felvételek az északamerikai Egyesült Államok haditengerészetének és légi flottájának közreműködésével készültek. Rendes helyárak. — Hangos sicc film. — Jegyelővétel. el. Ha véggel épült a ház, istálló állott a másik végén keresztbe. Egyébként ebbe az elhelyezésbe a víz szólt döntő szóval'belej ameíy áradáskor a ház tövét mosta. Akár hogy is éjpült a ház^ az utcára nem ért ki az épület, mindig volt előtte udvar v vagy kis kert. Ahol volt kerítés, nádból 'fonták, vagy sövénybői készítették. Napraforgóból csak később, deszkából pedig csak a földesurak készítettek kerítést. Éltes emberek szerint itt) az áradásos Rétközön is akadtak földbeásott putrik is. Nagyobb számmai minden községben volt a föld felett padlás nélküli »bogárhátu ház«. A házak építési anya ga abbót telt ki, ami kéznél volt. Sarat, nádat, vesszőt, fát a roppant rétség bőven szolgáltatott. Az építkezést közösen végezték; sógor, koma, jóbarát. Az egyszerűbb) házaknak nádfala volt. A házak fedését végző ember a »nád" törő« volt. A legrégibb tetőalak a leeresztett vagy farozstos " tető volt. Az alföldi nyeregtetőt itt fenn álló végűnek és pajtatetőnek hívják. A nádházat náddal, vagy égsr és más gallyfával padlásolták be, mely hajlik, mint a venyige. A sövény. vagy paticsfalu ház is általános volt, mert árvíz idején nem dölt össze v csak a sárt vitte le a viz. A paticshoz hasonló volt a mereglye-falu ház v amelynél a sö vényfonás helyett hasitgatott vékony karókat verték be a sárral. A rakottfalu háznak nincs fundamentuma, Ezt három ízben rakják fel. A vályogfalat kevésbbé ismerték. Tiltott kamra, hideg ház. A legkisebb ház szoba, pitvarból állott. Az egyszobás házat egy, a kétszobás házat kétvégünek mondják. Olyan kétszobás ház, amelyet a maguk kényelmére építettek, kevés volt a faluban és jobb módot jelentett. Uraknál volt csak »tisztaszoba«. Általában a házak régebben hosszúak és szélesek voltak. Volt olyan nagy ház, ahoi 3 feleséges fiu és 8 gyerek lakott együtt az öreg szülőkkel. Jómódú helyen nem egymás után hosszában, hanem szélességben bővült az épület. tehát a két Szoba mellé keskenyebb, »oldalszobákü< kerültek. — Ahoi csak az egyik oldalon való két szobát lakták, a másik olda-