Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-27 / 270. szám

1930. november 27. JSrtrÍRYIDáK. Földrengés volt Japánban Tókióból jelentik: Az Isu fél­szigeten. amely Tókiótól délre, 70 "kilométerre van, heves földrengés pusztitott. Hir szerint a halottak száma 900 körül van. Isu szige­tén az utóbbi időben gyakran volt földrengés. A tegnapi földrengés reggel 4 óra 3 .perckor kezdődött s 10 percig tartott. A táviró és telefonvezetékek elszakadtak, igy nem lehet teljes képet kapni a pusztulásról. Mindéin valószínűség szerint Misina és Sumasu városát s még két falut sújtott erősen a katasztrófa. leginkább^ akik ilyeténképpen hi­ába fáradoztak egyazon időben a jó stólát igérő búcsúztatón. Az esetből kifolyóan nyomozást indított a község elöljárósága a temetést rendező titokzatos nő fel­kutatására, de az eljárás ered ményre még eddig nem vezetett. Bethlen miniszterelnök nyilatkozott berlini útjának eredményeiről A nyírségi szeszgyári gaz~daságok üzemmenete IRTA: DR. KEZTYÜS LAJOS a debreceni gazdasági akadémia tanára. Kapható a „Nyírvidék" kiadóhivatalában. Aki temetést rendelt meg halott nélkül Különös^ nem mindennapi eset adódott elő f. hó 25-én Nagy kállóban. Egy ismeretlen fekete­kendős. jói öltözött munkásnő je­lent meg délelőtt 10 órakor a róm. kath. plébániai hivatalban, aki özv. Horváth Lajosnénak mondva ma­gát. előadta, hogy két hete költö­zött öt kiskorú leányával Özdrói Nagykálióba s az éjjeí 11 éves Ilonka leánya hirtelen meghalt. A községi halotti bizonyítványt csak később tudja elhozni, de enélkül ,is kéri a halálozás és a temetés tudomásul vételét és megrendel négyszeri harangozást. A haláleset jelentést tudomásuk vették a plé­bánián s az illető nő átment a kántorhoz is búcsúztatót rendelni. A búcsúztató feladásánál elmond­ta a 30 év körüli nő N hogy férje 3 éve halt meg s már három gyfermeket temetett el eddig. Kér­te a kántort^ hogy Szép legyen a búcsúztatóba diját majd holnap a 3 órakor megtörténő temetés után •fogja kifizetni. Azzal szép csende­sen elköszönt és efment a helybeli görög kath. parochiára és az ille­tékes kántorhoz is, ahof az elő­adott módon szintén föladta a te­metést és a búcsúztatást. A görög kath .templomban csakhamar meg­szólaltak a harangok, hirdetvén az uj halálesetet, a róm. kath. haran­gok azonban harangozó hiánya mi­att egyelőre meghuzatlanuí marad­tak. Megjelent a titokzatos nő egyik helybeli "temetkezési válla­latnál is. ahol díszes koporsót, feliratos koszorúkat rendelt meg. A temetkezési vállalkozó előállítot­ta a megrendelt dolgokat s várt a hivásra. hogy a bemondott ut­cába és házhoz élszállithassa azo­kat. Az illető nő azonban nem je­lentkezett. Végre mikor már este­ledni kezdett, fölkerekedett a te­metkezési vállalkozó »portéka« nélkül "megkeresni a gyászházat. Nagy meglepetésére azonban nem találta sem a megadott helyen, sem másfelé az egész községben. Másnap reggel, azután mikor már mind a két kántor megcsinálta a hatalmas^ jó stólát igérő búcsúzta­tót .kisült, hogy a két katolikus egyháznál egyáltalán nincsen ha­lott s á titokzatos feketekendős nőrői senki sem tud. Az eset min­denesetre különös s nem lehetet­len. hogy ezt a tragikomikus játé­kot egy mániákus elmebeteg riő íendezte meg, ami" miatt a két !,becsapott kántor boszankodhatott Budapestről jelentik: Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök kedden délután 4 óra 5 perckor Héderváry követtel és a kíséretében volt töb­bi urakkal a keleti pályaudvaron a fővárosba érkezett. Fogadására megjelent Darányi államtitkár,. Sa­marjay Máv. elnökigazgató és Szu­dy Elemér sajtófőnök s még töb­ben. A miniszterelnök a határon fo­gadta a magyar újságírókat Gróf Bethlen István miniszter­elnök útban hazafelé, a határállo­máson, Hegyeshalomnál fogadta a lapok munkatársait szalonkocsi já­ban és nyilatkozott előttük ber­lini utjának eredményéről és je lentőségéről. Arra az első kérdésre, hogy a berlini ut a magyar-német barát­ság megerősítése szempontjából mi­lyen eredménnyel járt, a minisz­terelnök a következőkben vála­szolt : A politikai és gazdasági szempont — Különbséget kell tenni a poli­tikai szempont ée a gazdasági szempont között. A politikai szem­pontot illetőleg az volt a benyo­másom, hogy a német kormány és politikusok^ a német nép és sajtó Magyarországgal szemben ugyan­olyan melegséggel érez, mint az megfelel évszázados tradiciónk­nak. Ha talán ugy is tünt fel a kívül állóknak, hogy ez a barát­ság a két nemzet között az utóbbi évek folyamán ellanyhult, ennek egyetlen egy oka az volt, hogy mindegyik állam annyira er" volt foglalva az ő belső bajainak ren­dezésével, olyan bajok rendezésé vei, amelyek a háború és a béke­szerződések nyomán fakadtak, hogy nem igen volt meg a lehető­sége annak, hogy egymás ügyei iránt a normálison túlmenő érdek­lődést tanuusitsanak. A magyar-német barátság tradíciói — Ugy .a német birodalom, mint Magyarország kül- és belpolitiká­jának olyan konszolidációs foká­hoz jutottak el, hogy megnyilt a lehetősége számunkra annak, hogy a régi tradícióknak megfelelően ki­m'élyitsük a barátsági kapcsolato­kat azokban JA. kérdésekben, ame­lyek az adott helyzetből folyóan a két államot közöseri érdeklik és megbeszéléseket folytassanak külö­nös tekintettel arra, hogy miképen óhajtja kezelni a német birodalom és Magyarország eseket a kérdése ket. A leszerelés és a kisebbségi kérdés — Elsősorban a leszerelés és a kisebbségi kérdés jön tekintetbe. Meg lehet állapítani, hogy mindkét kérdésben teljes az összhang, ugy a cél, mint az eszközök tekinteté­ben. — A gazdasági kérdésekke/ kap­csolatban a német birodalom ve­zetőtényezőinek alkalmam volt elő adni, hogy milyen elkedvtelenedést okozott a magyar gazdasági körök­jben az a körülmény, hogy mintegy azt a benyomást nyertük, hogy a német birodalom gazdasági poli­tikájában nincs azzal a tekintettel a magyar .érdekekre, amelyeket el­várhatnánk egyrészt a régi 'kap­csolatok alapján, másrészt azért, (miért Magyarországnak földrajzi helyzete miatt bizonyos gazdasági jelentősége van Németország szem pontjából. Tavasszal indulnak meg a tárgya­lások — Sikerült is elérnem, hogy az 1928 óta szünetelő társadalmi és gazdasági tárgyalásokat jövő év februárjának végén, vagy május hó elején felvesszük. Meg van bennem a remény, hogy azután a megértő fogadtatás után, amelyben előadá­som minden fórum előtt részesült, ezek a tárgyalások mindkét állam­ra nézve kielégítő eredménnyel fog­nak zárulni. — Mi teljesen tudatában va­gyunk annak, hogy a német bi­rodalom ige n súlyos gazdasági helyzetben van és remélem, hogy sikerült a német birodalom vezető politikusaival is elfogadtatni azt az álláspontot, hogy német érdek a magyar gazdasági helyzeten .meg felelő "szerződés megkötésével köny­nyitemi. Arra a kérdésre, hogy a két ál­lam gazdasági kapcsolatainak szo­rosabbra fűzésénél milyen célkitű­zéseknek kell az irányadóknak len­niök, a miniszterelnök igy vála­szolt : A német piacon biztosítani kelt a magyar gabona és élőállat e'héíye­zését — Két irányban kell eredmény­re törekedni: az egyik az, hogy a magyar gabonának fokozott mér­tékben piacot biztosítsunk, a má­sik, hogy az élőállat, a sertés és a marha kivitelét lehetővé tegyük, mert a mai helyzetben ez a lehé­tőség úgyszólván a nullára redu­kálódott. Ezt nem lehet lekicsinyel­ni. ha sikerül a magyar gabonának nagyobb mérvű elháyezését bizto­sítani a német piacon. juban köszönetet ne mondjak a né­met sajtónak támogatásáért, annál is inkább jnert szilárd meggyőző­désem, hogy a német sajtó nem­csak baroméreter a német-magyar viszonynak, de egyik legszilárdabb tényezője lehet a baráti kapcsola­tok további építésének. A német sajtó eddigi támogatását a legme­legebben meg is köszöntem és a. jövőre is kértem. Rendkívül ját hatást keltettek a német biroda­lomban a magyar sajtóban napvi­lágot látott barátságos megnyilat­kozások. A német külügyminiszter figyelmét sem kerülte ez el. Ezután az iránt érdeklődtek az újságírók, hogy a két állam szoro­sabb kapcsoláta pem befolyásolja-e Magyarországnak más országokhoz való viszonyát. — A két állam közötti kapcsola­tok kiépítése és kimélyitése nem­csak a két országnak, de a két or­szággal szomszédos államoknak is érdekében áll. — Azt tapasztaltam, hogy ezt a nézetemet tekintélyes külföldi diplomaták is osztják. A bécsi látogatás technikát okok­ból maradt el A miniszterelnök ezután kijelen­tette. hogy bécsi látogatása pusz­tán technikai okokból maradt e» és feltétlenül szándéka^ hogy az osztrák kancellár látogatását vi­szonozza. Hindenburg — Mi az impressziója Excellen­ciádnak a birodalmi elnöknél tett látogatásából ? — Hindenburg mély és mara­dandó benyomást gyakorolt rám. Ugy tekintek rá, mint aki a mul­tat és jelent monumentális törté­nelmi magaslatokban testesiti meg. Magas kora ellenére csodálatos ru­galmassággal tudott a jelen viszo­nyokhoz alkalmazkodni, 'örömöm­re szolgált, hogy tolmácsolhattam a magyar nemzet tiszteletét és üd­vözletét, amely tiszteletben azt hi­szem az egész világ osztozik. Fe­lejthetetlen emléklem lész az a gyö­nyörű fénykép, amely Hindenbur- i got ábrázolja és amelyet művészies kivitelű keretben Meissner állam­titkár nyújtott át az indulás pilla­natában az elnök legméíege'bb üd­vözletével. Nagyon örültem, hogy megismerhettem Brüninng kancel­lárt. A némei sajtó A német birodalmi sajtó a jobb- ! oldaltól á szélső baloldalig a leg­nagyobb megértéssel és jóindulat­tal fogadták látogatásomat és én nem is mulasztottam el. hogy ugy rádió utján mint a számtalan inter­A revíziós blokk meséje — Sajnálattal " értesültem, — mondta végül Bethlen miniszter­elnök — hogy egyes külföldi la­pok megint felmelegítették az úgy­nevezett revíziós, vagy másfajtáju blokk meséjét. Politikai tendenciá­ról van szó. amelyet legjobban jel­lemez ennek a kacsának a szívós­sága. Számtalanszor megcáfoltam már ezt. Az együttműködést ter­mészetesen az adott helyzetbői fo­lyólag minden más állammal is tovább folytatjuk, ugy mint a mult ban. a kisebbségi kérdésben, a j^a­tonai ellenőrzés és lefegyverzés és más kérdésben. De ehhez előzetes megegyezés nem szükséges, mert az alapot a békeszerződés adja meg. Blokkot azért nem alakítunk, mert az csak ellenblokk alakítá­sára lenne ok és agitációs eszközt szolgáltatna azok kezébe, akik nem szívesen nézik a legyőzött államok talpraállását. "A miniszterelnök ezután bu- ' csut vett az újságíróktól. Csökken a Máv személy- és áruforgalma Budapestről jelentik: A Máv. díj­szabási állandó bizottsága tegnap ülést tartott, amelyen foglalkoztak az év első felérői összeállított sze­mély- és áruforgalom státisztiká;­jával is. A statisztika szerint az elmúlt év hasonló időszakával szem ben a személyforgalomban 6.20/0, az áruforgalomban pedig tonnában ii.30/0 csökkenés mutatkozik. A Máv az áruforgalom emelése ér­dekében a belföldi árukra vonat­kozóan ujabjb díjkedvezményeket akar életbe léptetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom