Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-23 / 267. szám

Nyíregyháza, 1930. november 23. Vasárnap T»T. évfolyam. 267. szám. POLITIKAI NAPILAP Előfizetés: árak helyben és vidéken : Egy hóra 2'50 P. Negyedévre 7*50 P. — Köz­tisztviselőknek és tanítóknak 20°/o engedmény Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal elme: . Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi teleion: 5—22 A kiadóhivatal telefonja: 1—>39. PoiUcteque n Az új korszak küszöbén Irta: Ivánffy Tamás. A békereviziós küzdelmek törté­nelmében egy korszak lezárult és ma imár nemcsak a költő ajkán tör égbe a hangos reménység: »És jőni fog, mert jőni kell, egy jobb kor, mely után buzgó imádság epe­dez százezrek ajakán!!« hanem az emberiség milliói és milliói csal­hatatlan biztonsággal megérzik, hogy e jobb kor már az idők szár­nyán lebeg és hogy egy uj korszak küszöbén már át is léptünk. A lezárult korszakot a világhá­ború nem régiben még oly ismere­tes műszavaival: frontáttörés-elő­készítésének nevezhetjük. A pá­rizskörnyéki békék a központi ha­talmak körűt oly zárt frontot te­remtettek meg io—ii évvele z' előtt, .mely akkoriban egyelőre át­törhetetlennek látszott. E békék oly korszakot teremtettek, mely rabszolgasorsra kárhoztatta a vesz­tes népeket és nemzeteket, oly rabszolgasorsra, melynek jogossá­gáról. célszerűségéről és szüksé­gességéről az akkori világ meg volt győződve. Nem volt egy nemzet (még a semlegeseket is beleértve), amely a pervesztes központi hatai mak mellé állott volna, ameiy e békeszerződések kegyetlensége el­len opponált volna. Még Amerika, azaz jobban szólva, az Egyesült Államok is, mely megérte a wilso- ! m elvek legszégyenteljesebb meg­á Heidelbargi diákélet és a romantika — A »Nyírvidék« eredeti tárcája —1 Bécs, november hó. A transparensek színes égői per­cenkint vetítik az égboltra: Sze­retlek, szeretsz, szeret. Méteres plakátok messziről szaladnak fe­lénk: Szeretlek, szeretsz, szeret. A rádió hangjai az aetherbe har­sogják: Szeretlek, szeretsz, szeret. Akárhová nézzél is szét, minden, az ősidők óta jól ismert igerago­zást zengi: Szeretlek^ szeretsz, szeret. A járókelők egy pillanatra meg­állanak. Az idősebbek jóakaratúan mosolyognak. Nehéz is elfelejtem az ifjúkori em'ékék bü\ ös varázs, igéit. Valami kellemes meleg füti át őket. bársonyos kéz simogatá­sát érzik és az emlékek lomtárá­ból a tavaszi séták v iboíyák, a kis pettyes ruhácskák, az első mele­gebb kézfogások és a világ min­den kincséért oda nem adható első csókok bukkannak hirtelen elő. A fiatalabbak már vidámabbak. Nekik nem kell emlékezni. ök még benne élnek. Hangosakat ne­vetnek. Hiszen ők tudják. A pá­rok bizalmasabban simulnak egy­máshoz és tűnnek tova. Még az utcasarki rikkancsok is dallamo­sabban fújják az esti számokat. így neipi is lehet csodálkozni, csufolását, — beérte azzal, hogy duzzogva félreállott és a Népszö­vetségbe be nem lépett — de egyéb konzekvenciát levonni a maga részére — már feleslegessnefe tartotta. A békeszerződéseket aláírták. A jog és méltányosság elbukott, győzött a nyers erőszak, mely Vil­mos császár egykori állítólagos mondását kisajátította a (maga ré­szére: »Igy akarom, — igy paran­csolom!« Jött a nemzettestek fel­darabolása, jött a jóvátétel fenye­gető réme és ezzel a pénz elérték­telenedése, jött a lefegyverezés és ezzei a jövőbeli fegyveres ellen­állás .gondolatárak is kiküszöbölése jött minden nyomorúság, mely leg­végül a győzőket és a veszteseket is szerencsésen elhozta idáig, ahol most tartunk: a gazdasági teljes elvérzés veszedelméig. És jöttek, eleinte ugyan csak egyesével és szórványosan, a gon­dolkodó fők, kik saját nemzetü­ket megakarták győzni arról, hogy egyáltalában nincsen jól az, ami van. amit a "békeszerződések meg­teremtettek, hogy fegyverei meg fogják előbb-utóbb a győzteseket is sebezni^ hogy béke nincs, hogy az a béke, amelynek egyes nemze­tek örülnek, oly nemzetek, melyek összes aspirációkat tetejezve ér­ték el^ — ném béke, de agyrém, nem béke, de fikció, míg egy gon­dolkodó fő, Nitti, az igazságot a nevén riem nevezte meg ilyképen: »A béke a békeszerződések aláírá­sával "szűnt meg.« És megkezdődött — eleinte ugyan bizonytalanul és tapogatóz­va — a külföldi propaganda, a halk és elfojtott kérelem a béke­szerződések "revidiálása tárgyában. E mozgalomnak hihetetlen lendülő tet adott megindulása után egyné­hány esztendővei Rothermere lord fellépése és akciója, mely nemi a Szent Korona^ — külföldiek előtt érthetetlen és szinte megmagyaráz­hatatlan eszméje és tana, — hanem a britt becsület nevében követel­te a revíziót^ mert oknyomozólag és kétségbevonhatatlan biztonság­gal kimutatta a csalásoknak, hami­sításoknak és félrevezetéseknek egész légióját, ajnellyef az utódálla moknak sikerült még Csonkama­gyarország testéből is vele telje­sen összefüggő és szinmagyarok áltai fakott területeket az anyaor­szágtól elcsatoltatni. De még ez akció is magánjellegű volt egy­előre, amellyel a britt kormány ak­koriban minden közösséget meg­tagadott. Megváltozott azonban a helyzet, amikor éppen pártfogoltupknak! köz­1 ben járása harmadfél évvei ezelőtt nem kisebb ember, mint Mussolini elvileg csatlakozott a revíziós moz­galomhoz és egy felelős állásban levő kormányférfiu kiáltotta oda a világnak azt a történelem áltai réges-rég megalapozott igazságot, ha az agyonreklámozott fita óri­ást sikert arat. Már hetekre előre fogynak el a jegyek. Mindenki szí­vesen hagyja el a mindennapi gon­dot, a drágasági hullámot, a közel­gő tél és a sok nincsen nehéz gond­1 jait és szívesen merül ei a drága szép aranykorban, a gondtalan diákszerelmi mesékben édeskés vagy bus kesernyés diák dalokban. A heidelbeigi diáké'et ma és min dig jó reklám. i * A véletlen egy heidelbergi dok­torral hozott össze a klinikán. Dr. Walter Fetsch igazi német típus. Magas, vállas kisportolt. A 109 métert 11.4 alatt futja. Másodéves korában a heidelbergi kerületire-, /kordot is ő állította fel — 'sörivás­ban. Ezért egy hétig tologathatta le a torkán az egyesület számlájára a bajor nektárt. Most már korner, lyabb. Továbbképző tanfolyamra érkezett. Természetesen Hitler­párti. Szóval komolyabb. 1 * A mozi falain sok-sok plakát­ról szép szőke fiatal leány küldi mosolyát. Dus vastag hajfonat koszorúzza az idealizált fiatalsá­got. Fiatalkori álmaink rajongá­sainak tárgya. Szinte ismerősnek tűnik fel. Ugyan ki nem volt va­laha szerelmes ilyen vakító szőke, ségbe? És ugyan melyik szőkeség nem vakit fiatalkorban? A háttér ! ben kisebb alakban diáksapkás ' fiuk övezik, akiknek viszont a hei­delbergi vár siluettje adja meg az érdekességet. Annyira banális ez már. hogy el *se tudjuk képzelni ezeket egymás nélkül. Óh hányszor is aknázták ki e témát regények, novellák, operettek, filmek ré­szére I Csak legfeljebb egyszer Ká­roly Lajos főherceg udvari régi­módi romantikája, máskor az ame­rikai leány uj modern romantikája kapja ei az érzékenyebb lelkeket., Már előre tudjuk v mit várhatunk. És mégis megnézzük. Sőt tetszik is. Talán azért, mert témája örök: a szerelem. j * Mt is igaz abból, hogy a heidel­bergi diákok sztrájkba léptek egy film felvétele közben v mert meg­unták a sok romantikát? »Nem egészen igy van — vála­szolt a kolléga. — A diákegyesü* letek vezetősége közös gyűlésen kimondta^ hogy tiltakozni fognak a nekik tulajdonított romantikás szerepek ellen. Folyton csak ugy szerepelnek a filmeken, akiknek egyéb dolguk nincs, mint az ivás, nótázás. párbajozás, szerelmi idil­lek. Ez rontja az egyetem hírnevét. Követelik a komolyabb témát és ami fontosabb, a szerepdijak fe­jében nagyobb összeget a diák­internátus céljaira.« A romantika és a németek. ; hogy semminemű szerződés, ugy a jékeszerződések, sem lehetnek örökérvényüek! Ettől kezdve a re­víziós világmozgalom első előké­szítő korszaka valóságos drámai gyorsasággal fejlődött ki és hova­tova mind az öt világrészt bejárta, izgatta és a revíziónak mindinkább és mindnagyobb számban megnyer­te. Az e kérdést eddigelé érthető óvatossággal kezelő magyar kor mány is mindjobban és jobban ki­lépett eddigi rezervájábói, kor­mányelnökünk Bethlen gróf mind­jobban és jobban kidomborította a parlament előtt tett kormány­nyilatkozataiban a velünk elköve­tett igazságtalanságokat és azok orvoslására vonatkozó elvitathatat­lan jogainkat, egészen addig, mig ez év október havában kormány el­nöki székéből kinyilatkoztatta azt, hogy: »ma már nem állunk barátok nélkül a világban és hogyha sza­bad arra hivatkozni, ugy azt is mondhatom, hogy talán közelebb vagyunk a revízió gondolatához, mint sokan hiszik.« Volt azonban a revízió-ellenes frontnak egy át törhetetlennek lát­szó és megingathatatlan bástyája, mely kérlelhetetlenül ellenállt és rendületlenül hangoztatta a béke­szerződések dogmatikusan sérthe­tetlen voltát és ez volt még ez év kezdetén is a hivatalos Francia­ország és annak parlamentje, amely­ben mindén párt ez egyben egyet­értett^ hogy a békeszerződések re­víziójáról szó sem fehet. És ime % e front is megingott! Pereg a film méterszámra. Ame­rikába került német dollármillio­mos lesz. Visszaemlékezés a régv időkre. Heidelbergi diákélet. Sip­kák. Sörös kancsók, koccintások, diákaalok. (Jó tenor a dolláros német.) Szőke hajfonat. A milliomos leánya az óhazába utazik. Ismét szőke hajfonat. Diá­kok. Sipkák. Sörözések. Koccintá­sok. Szegény diák szerelmes lesz. Párbaj. Ivások. Ismét sörözések. Pártoljuk a hazai ipart. Dalok. Ös­diákok előénekesek. Szép korcsmá­ros leány szőke hajfonattal. Szegény diák tanítja az igerago­zást. Szeretlek, szeretsz,* szeret. Erkély jelenet. Séta az ódon parkban. Holdvilág. Idillikus vég: A szőke hajfonat reá omlik a sze­gény. sipkára. Apai áldás. * A háttér az ősi Heidelberg. A kolle ga kalauzol. »Az ott az egyetem. Egyike a legrégibbeknek Európában. 1386-ban építették.« »Itt a filozofus sétány, ahol kor zóztunk.« Hangosat kiált: »Ott a Gasthaus zum Ritter. ahol az egye­sületünk ülésezik. Már 1500-ban híres volt jó boráról.« Hátunk mö­gött bajuszos ur morog. Azt hiszi és bizonyára nem szereti, ha a feliratokat hangosan olvassák. Én sem. Ezért nem élvezem otthon sokszor a mozit. Jönnek: a régi vár, .öreg torony, Neckár völgye, utcák, a kollega szinte elfelejti Egyes szám ára 16 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom