Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)
1930-11-22 / 266. szám
2 jSftímsáic 1930. november 22. Szociális pénzügyi politika A gazdasági helyzet megromlása világszerte kedvezőtlenül befolyá. solja az államháztartást, ímert az állami bevételek csökkenését eredményezte. Ami a leggazdagabb országokban bekövetkezett, attól Magyarország sem maradt megkímélve és a kormány elhatározta, hogy az állami kiadások terén a, legmesszebbmenő takarékosságot lépteti életbe. A mezőgazdaság rossz helyzete ezenfelül elkerülhetetlenül szükségessé tette, hogy a válságtói leginkább sújtott lakosság fokozott támogatásban részesüljön. Amidón tehát egyfelől az állami 'bevételek csökkenésére kellett pótlást találni, másfelől a mezőgazdaság megsegítése ujabb kiadásokat okoz az államnak. E kettős feladat megvalósítását célozza az a törvényjavaslat, amelyet Wekerle pénzügyminiszter terjesztett be kedden a képviselőháznak az állami kiadások apasztásá" ról. E javaslat elsősorban arról intézkedik, hogy már a folyó évi költségvetésben 45 millió megtakarítást lehessen elérni, aifélküí, hogy az állami alkalmazottak fizetését le kellene szállítani, vagy pedig az állami alkalmazottakat nagyobb számban ei "kellene bocsájtani. E megtakarítás részint a dologi kiadások megszorításával, részint pedig a jutalmazásokra és segélyezésekre szolgáló összegek felére szállításával valamint a kiküldetési és átköltözködési költségek csökkentésével fog megvalósulni. Ellenben a beruházásokra szánt összegekbői a kormány semmit sem óhajt elvonni, mert hiszen ez a munkaalkalmak csökkentését hoz>, ná magával, holott a kormány tudvalevőleg nagyarányú közmunkákkal és beruházásokkal fogja enyhítem a munkanélküliséget. Minthogy szociális szempontból kerülendő volt a tisztviselők ujabbi B-listázása, vagy elbocsátása. jie az általános fízetésleszállitás" ellen is ugyanez a szociális megfontolás szólott, a kormány a személyzeti kiadások apasztására olyan tervet készített, amely kerüli az erőszakos leépítést, de mégis biztosítja a tisztviselői létszám fokonkénti apasztását. E terv szerint a következő hat esztendőn keresztül megüresendő állásokat netmi fogják betölteni és igy ei fogjuk érni. hogy e hatévi'időszak végén az állami alkalmazottak létszáma körülbelül tizenháromezer fővel lecsökken majd száztízezerre, ami végeredményben a személyzeti kiadások tekintélyes csökkenését fogja eredményezni. Az állami bevételek csökkenésének ellensúlyozására azonban gondoskodni kellett egy igazságos és méltányos bevételi többletről is, amelyet a pénzügyminiszter abban talált meg, hogy az eddigi kereseti adón kívül valamennyi' fixfizetésü. akár köz-, akár magánalkalmazott járandósága, valamint a részvénytársaságok igazgatóági tag jaitói az élvezett tantiémek után külön adót fog szedni, amelyet azonban csak az 1931—32. költségvetési év végéig kell majd fizetni. Ez a külön adó a szociális szempontok figyelembevételével a legalsóbb fizetési fokozatokban egészen csekély, sőt, heti 30 pengő. illetve havi 120 pengő járandóságig a kereset teljesen adómentes, (holott eddig a keresetadó adó; mentes értékhatára csak heti 20,, illetve havi 80 pengő). Az alsóbb fokozatokban az uj különadó egészen enyhe és lassan fokozódik a fizetések emelkedésével, abból a helyes gondolatból kiindulva, hogy a nagyobb fizetés, nagyobb adót bír el. Tízezer pengőn felül az adó már a járandóságnak egyti" zed-része. Ugyanily progresszív adó fogja terhelni a 'jövőben az igazgatósági tantiémeket, aimielyek már eddig is súlyos adózás alá estek. A fixfizetésüekre rótt ez uj adó minden esetre sokkal csekélyebb áldozatot ró a kis- és középfizetésü köz- és magántisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra, mint ameny nyit jelentett volna reájuk nézve a fizetések leszállítása. A kisemberekről való gondoskodás terén a kormány még egy lépéssel, tovább ment, amikor a rokkantadót a következő öt esztendőre fenntartja. Ugyanis ezt az adót annak idején csak öt esztendőre állapította meg a termény abban a reményben, hogy azután majd külön adó nélkül is fedezni lehet a rokkantak ellátási diját. Az időközben rosszabbra fordult viszonyok azonban ennek az adónak a mellőzését most lehetetlenné teszik. Minthogy pedig a rokkan- j tak ellátásáról továbbra is gondos- I kodni akar az állam, a rokkantadót további ötesztendőre fenn fogja tartani. Mindezek az intézkedések lehetővé fogják tenni, hogy a kormány a mezőgazdaság megsegítésére szükségelt pénzügyi eszközöket előteremthesse anélkül hogy a gaz dasági életre ujabb terheket rójon. A kisfizetésüek progresszív megadóztatása ellenben azért igazságos, mert a megélhetés az élelmiszerek és a fóntosabb iparcikkek bekövetkezett olcsóbbodása folytán a változatlanul maradt fizetések és bérek mellett éppen a fixfizetésü rétegekre nézve könnyebbé vált és igy csak méltányos, hogy a lakosság nagy gondokkal küzködő egyéb rétegeinek támogatásához a maguk részéről hoz záruljanak. A takarékossági intézkedések alkalmazásával. valamint az állami bevételek csökkenésének ellensúlyozásával a kormány továbbra is biztosítja az államháztartás egyensúlyát. arr\eíy minden gazdasági bol" 1 dogulásnak első alapföltétele. a holland mezőgazdaság megvédése dolgában. Szerinte a világpiacon mutatkozó túltermelés minden baj oka. Püff neki! Beszéljen lord Abernoon-nal. Az mást »képzel!« Hoover, az USA elnöke bevallja, hogy ez évben először kell számolni az USA deficitjével,mert olyan súlyosak a gazdasági viszo-nyok. Más nincs hátra, mint felemelni a jövedelemadókat. Ez is eltalálta a tehén szarva közt a tőgyét. Nem folyik be az. adó, tehát fei 'keli emelni azt. Igazán pompás megoldási Stegerwald német közmunkaugyi miniszter előadásában a kartelek letörését jelenti be, kényszeritvén az árak leszállítására. „ Miégís reményeket kelt, almikor azt jósolja, hogy a birodalom már a gazdasági válság kuíminációja felé közeledik és a munkanélküliség a jövő évben már lassan csökkenni fog. ^ A német munkaügyi és árvizsgáló kormánybiztosság komünikéje az áraknak az egész vonalon való letörésére törekszik és igy kiván a gazdasági életbe elevenséget belé vinni. A gazdasági termények árszínvonalára szándékozik leszorítani az árakat, mert szerinte ez az igazság. Tehát nem a veszteséges mezőgazdasági árakat az ipariakkal egy szintre emelni, hanem még az ipari termelést is veszteségessé tenni. Igy képzelheti csak, ha az előbbi az igazság!? Németország leszállítja a ma. gas posta-telefon és vasúti árakat. Azzal a megokolással, hogy azok ma. nem felelnek meg a drágulás árindexének. Itt igaza van. De talán nálunk is igy lenne helyes a szabályozás! ? Egyik fővárosi lap vezércikkében egyik volt kereskedelmi mr niszterünk követendő példaként állítja elénk a német észjárást, mely má az étkezőkocsik asztalán olvashetó Németországban. Kétmillió buzahiánya van Németországnak és kétmillió rozsfeleslege. Lemondani a fölösleges buzafogyasztásról! — Rozskenyeret enni! Nem lesz búzaimport és neim lesz rozsexport. Annyi baj legyen! A fő, hogy a németek ezt rögtön belátják és ezt a bajt ki is küszöbölik! Nálunk van gyümölcs, mi más bőven. Mégis banánt majszolunk, narancsot falunk, gesztenyét sütünk. rajnai, burgondi, meg Ki -tudja mifajta borokat és külföldi pezsgőket iszunk, idegen fürdőt használunk, idegen rongyokban páváskodunk, idegen pomádékat és szagositókat pusztítunk és kenünk magunkra oláh módra. Terjed, bur jánzik a hazafiatlanság, mely semmivei sem különb mint a hazaárulás! Ha ezeket mind összevetjük és hámozni, boncolni kezdjük, hogy valami okosat süssünk ki, hová jutunk, mi lesz a jövő? Akkor bizony az elején is abbahagyhatjuk a dolgot. Nincs itt mit kisütni való. Az osztrák »fortwursteln« módszerére lyukadunk. Az iparosok nagyban reménykednek. hogy a nagyszabású közmunkák még a tél beállta előtt megindulnak. Hiszen még volna erre remény, ha másfél évvel" ez-, előtt is, nem éppen ifyen bizakodó hangulatban ringott volna az ország. És elringatózott mostanáig, folytonos és ujabb remény-injek-ciók hatásán. És majd ring és» reng ezután is szépen, csendesen, mígnem a végrehajtók elszenderi" tik. Nem tud a mai nyavalyán segíteni ^em angof v sem amerikai, sem német, sem francia, sem az"" Isteir teremtette bármiféle nációja" sem ennek a nagy főfdkeTekségfiék ad* Már méghogy „Ámérika" is? Irta: Pisszer János Ugy látszik »ö« sem bírja a szuszt! Ugy hifiik, hogy Amerikában 40 bank szüntette be fizetéseit. Bezárta pénztárait a törvényesen meg engedett öt napra. Ennek elmultával vagy fizet mint a köles, vagy megbukik. Igy parancsolja az amerikai lörvény. Tehát idáig jutott a »bussínes« a nagy háborúnak nagy-nagy nyereségei zsebrevágása után! Meg. érdemül Odáig tehát eljutottunk már, hogy nemsokára mindannyian immúnisak leszünk. A gazdasági bajokban. a felfordulásban, a gazdasági fejentáncolásban legalább. — Most már nem kell, hogy nekünk adjanak tanácsot, mint a belgrádi francia generális, amikor a szélmalmot igen jó alkalmatosságnak tanácsolta a mi számunkra, az ipar gyakorlás terén. Most már adhatnak egymásnak is tanácsot ántánték, meg égyen- ( kint és külön-külön sajátmaguknak is. Most már legyenek ők is okosak. Nem szükséges gőgös fennhéjázással veregetni vállainkat, amikor »ajánlásokkaí« óhajtanak ellátni bennünket. Az ilyenfajta gazdasági bajok közepette igen javaiható számukra a magukbaszállás és gondolkodás. Igaz, hogy nekik még van egy kis idejük. Majd ha összeharácsolt vagyonaik romjain kesereghetnek. Szóval, ha ott Iesznek v ahol mi imiár vagyunk. Ilyenkor érdekes megemlékezni a gazdasági »tudósok« mondásairól. 'hogy micsoda nagy bölcsesség sugárzik ki belőlük. Itt van Lord Abernoon, Anglia kitűnő diplomatája, a "Dawes-féle jóvátételi tervezet létrejöttének nagy szereplője, aki világgazdasági kérdésekben »tudomány-forrás«. Ez az ur ugy képzeli, hogy a nemzetközi válság, az arany drágaságára vezethető vissza. Nagy mondás! De mintha ezt már régen hallottuk volna Kuna P. András bátyánktói is! Az árutultermelés nem' oka a válságnak, szerinte, hanem az arany hiányos körforgása. Pont fezt fájlalja a Nyirvidék is esztendők óta. Meg azt is, hogy nem bölcsek a hitelezők, ha tönkreteszik az adóst, mert inkább gyámolítani kellene szegény adósokat, hogy fizethessenek. Valahogy ugy, mint ahogyan a gazda eteti a tehenet, hogy fejhesse. Az adós is ilyen tehén, amelyet jól kell táplálni, hogy fizethessen és nem elárverezni keli azt. Hibáztatja lord Abemo( on azokat az államokat, amelyek az arany körforgását tezaurálássai akasztják meg. Szóval hibáztatják azt., amit a magyar paraszt is megtett. hogy a ládafiába rejtette az ezüstöt. rTieg az aranyat. No lám, hogy eltanulta Franciaország, a világ bankárja a magyar paraszt gondolkodását. De micsoda nagy ésszeí" fedezi ezt fel a »nagy« dip 1' lomatal Szinte öröm olvasni! Pláne. amikor azt mondja, hogy ha az aranynak körforgását nem szabadítják fel. akkor a gazdasági világkatasztrófa elkerülhetetlen. Ruys de Beerenbrouck holland miniszterelnök a munkanélküliséget nagyobb közmunkákkal és, bő lakástermeléssef óhajtja megszüntetni. Az orosz gábonabehozatal meggátlásátói nem vár eredményt APQLLO MO ZG Ma, pénteken 3/45, 7 és V* 1 0 órakor A világ leghatalmasabb kémkedési drámája, az évad 100 <>/•'-os hangos csoda filmje magyar feliratokkal OREYFUS A kémkedéssel vádolt kapitány tragédiája. ^^ Vasárnap d. e. ^all, hétfőn 3, 5, 7, 9 és kedden csak 3 órakor A Szent llM*0 hét jubileumi ünnepségeinek filmalkotása teljes előadást betöltő filmcsoda eredeti egyházi' zenével
