Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-22 / 266. szám

2 jSftímsáic 1930. november 22. Szociális pénzügyi politika A gazdasági helyzet megromlása világszerte kedvezőtlenül befolyá. solja az államháztartást, ímert az állami bevételek csökkenését ered­ményezte. Ami a leggazdagabb or­szágokban bekövetkezett, attól Magyarország sem maradt megkí­mélve és a kormány elhatározta, hogy az állami kiadások terén a, legmesszebbmenő takarékosságot lépteti életbe. A mezőgazdaság rossz helyzete ezenfelül elkerülhe­tetlenül szükségessé tette, hogy a válságtói leginkább sújtott lakos­ság fokozott támogatásban része­süljön. Amidón tehát egyfelől az állami 'bevételek csökkenésére kel­lett pótlást találni, másfelől a me­zőgazdaság megsegítése ujabb ki­adásokat okoz az államnak. E kettős feladat megvalósítását célozza az a törvényjavaslat, ame­lyet Wekerle pénzügyminiszter ter­jesztett be kedden a képviselőház­nak az állami kiadások apasztásá" ról. E javaslat elsősorban arról intézkedik, hogy már a folyó évi költségvetésben 45 millió megtaka­rítást lehessen elérni, aifélküí, hogy az állami alkalmazottak fizetését le kellene szállítani, vagy pedig az állami alkalmazottakat nagyobb számban ei "kellene bocsájtani. E megtakarítás részint a dologi ki­adások megszorításával, részint pe­dig a jutalmazásokra és segélyezé­sekre szolgáló összegek felére szál­lításával valamint a kiküldetési és átköltözködési költségek csökken­tésével fog megvalósulni. Ellen­ben a beruházásokra szánt össze­gekbői a kormány semmit sem óhajt elvonni, mert hiszen ez a munkaalkalmak csökkentését hoz>, ná magával, holott a kormány tud­valevőleg nagyarányú közmunkák­kal és beruházásokkal fogja enyhí­tem a munkanélküliséget. Minthogy szociális szempont­ból kerülendő volt a tisztviselők ujabbi B-listázása, vagy elbocsá­tása. jie az általános fízetésleszál­litás" ellen is ugyanez a szociális megfontolás szólott, a kormány a személyzeti kiadások apasztására olyan tervet készített, amely kerüli az erőszakos leépítést, de mégis biztosítja a tisztviselői létszám fokonkénti apasztását. E terv sze­rint a következő hat esztendőn ke­resztül megüresendő állásokat netmi fogják betölteni és igy ei fogjuk érni. hogy e hatévi'időszak végén az állami alkalmazottak létszáma körülbelül tizenháromezer fővel le­csökken majd száztízezerre, ami végeredményben a személyzeti ki­adások tekintélyes csökkenését fogja eredményezni. Az állami bevételek csökkenésé­nek ellensúlyozására azonban gon­doskodni kellett egy igazságos és méltányos bevételi többletről is, amelyet a pénzügyminiszter abban talált meg, hogy az eddigi kereseti adón kívül valamennyi' fixfizeté­sü. akár köz-, akár magánalkal­mazott járandósága, valamint a részvénytársaságok igazgatóági tag jaitói az élvezett tantiémek után külön adót fog szedni, amelyet azonban csak az 1931—32. költ­ségvetési év végéig kell majd fi­zetni. Ez a külön adó a szociális szempontok figyelembevételével a legalsóbb fizetési fokozatokban egészen csekély, sőt, heti 30 pen­gő. illetve havi 120 pengő járandó­ságig a kereset teljesen adómentes, (holott eddig a keresetadó adó; mentes értékhatára csak heti 20,, illetve havi 80 pengő). Az alsóbb fokozatokban az uj különadó egé­szen enyhe és lassan fokozódik a fizetések emelkedésével, abból a helyes gondolatból kiindulva, hogy a nagyobb fizetés, nagyobb adót bír el. Tízezer pengőn felül az adó már a járandóságnak egyti" zed-része. Ugyanily progresszív adó fogja terhelni a 'jövőben az igaz­gatósági tantiémeket, aimielyek már eddig is súlyos adózás alá estek. A fixfizetésüekre rótt ez uj adó minden esetre sokkal csekélyebb áldozatot ró a kis- és középfizetésü köz- és magántisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra, mint ameny nyit jelentett volna reájuk nézve a fizetések leszállítása. A kisemberekről való gondosko­dás terén a kormány még egy lépéssel, tovább ment, amikor a rokkantadót a következő öt esz­tendőre fenntartja. Ugyanis ezt az adót annak idején csak öt eszten­dőre állapította meg a termény ab­ban a reményben, hogy azután majd külön adó nélkül is fedezni lehet a rokkantak ellátási diját. Az időközben rosszabbra fordult viszonyok azonban ennek az adó­nak a mellőzését most lehetetlenné teszik. Minthogy pedig a rokkan- j tak ellátásáról továbbra is gondos- I kodni akar az állam, a rokkant­adót további ötesztendőre fenn fog­ja tartani. Mindezek az intézkedések lehe­tővé fogják tenni, hogy a kormány a mezőgazdaság megsegítésére szükségelt pénzügyi eszközöket előteremthesse anélkül hogy a gaz dasági életre ujabb terheket rójon. A kisfizetésüek progresszív meg­adóztatása ellenben azért igazsá­gos, mert a megélhetés az élelmi­szerek és a fóntosabb iparcikkek bekövetkezett olcsóbbodása folytán a változatlanul maradt fizetések és bérek mellett éppen a fixfizetésü rétegekre nézve könnyebbé vált és igy csak méltányos, hogy a lakos­ság nagy gondokkal küzködő egyéb rétegeinek támogatásához a maguk részéről hoz záruljanak. A takarékossági intézkedések alkal­mazásával. valamint az állami be­vételek csökkenésének ellensúlyo­zásával a kormány továbbra is biz­tosítja az államháztartás egyensú­lyát. arr\eíy minden gazdasági bol" 1 dogulásnak első alapföltétele. a holland mezőgazdaság megvédé­se dolgában. Szerinte a világpia­con mutatkozó túltermelés minden baj oka. Püff neki! Beszéljen lord Abernoon-nal. Az mást »képzel!« Hoover, az USA elnöke bevall­ja, hogy ez évben először kell számolni az USA deficitjével,mert olyan súlyosak a gazdasági viszo-­nyok. Más nincs hátra, mint fel­emelni a jövedelemadókat. Ez is eltalálta a tehén szarva közt a tő­gyét. Nem folyik be az. adó, tehát fei 'keli emelni azt. Igazán pompás megoldási Stegerwald német közmunka­ugyi miniszter előadásában a kar­telek letörését jelenti be, kény­szeritvén az árak leszállítására. „ Miégís reményeket kelt, almikor azt jósolja, hogy a birodalom már a gazdasági válság kuíminációja fe­lé közeledik és a munkanélküliség a jövő évben már lassan csökken­ni fog. ^ A német munkaügyi és árvizsgá­ló kormánybiztosság komünikéje az áraknak az egész vonalon való letö­résére törekszik és igy kiván a gazdasági életbe elevenséget belé vinni. A gazdasági termények ár­színvonalára szándékozik leszoríta­ni az árakat, mert szerinte ez az igazság. Tehát nem a veszteséges mezőgazdasági árakat az ipariakkal egy szintre emelni, hanem még az ipari termelést is veszteségessé tenni. Igy képzelheti csak, ha az előbbi az igazság!? Németország leszállítja a ma. gas posta-telefon és vasúti árakat. Azzal a megokolással, hogy azok ma. nem felelnek meg a drágulás árindexének. Itt igaza van. De ta­lán nálunk is igy lenne helyes a szabályozás! ? Egyik fővárosi lap vezércikké­ben egyik volt kereskedelmi mr niszterünk követendő példaként ál­lítja elénk a német észjárást, mely má az étkezőkocsik asztalán olvas­hetó Németországban. Kétmillió buzahiánya van Németországnak és kétmillió rozsfeleslege. Lemondani a fölösleges buzafogyasztásról! — Rozskenyeret enni! Nem lesz búza­import és neim lesz rozsexport. Annyi baj legyen! A fő, hogy a né­metek ezt rögtön belátják és ezt a bajt ki is küszöbölik! Nálunk van gyümölcs, mi más bőven. Mégis banánt majszolunk, narancsot falunk, gesztenyét sü­tünk. rajnai, burgondi, meg Ki -tud­ja mifajta borokat és külföldi pezs­gőket iszunk, idegen fürdőt hasz­nálunk, idegen rongyokban pávás­kodunk, idegen pomádékat és sza­gositókat pusztítunk és kenünk magunkra oláh módra. Terjed, bur jánzik a hazafiatlanság, mely sem­mivei sem különb mint a hazaáru­lás! Ha ezeket mind összevetjük és hámozni, boncolni kezdjük, hogy valami okosat süssünk ki, hová jutunk, mi lesz a jövő? Akkor bizony az elején is abbahagyhat­juk a dolgot. Nincs itt mit kisütni való. Az osztrák »fortwursteln« mód­szerére lyukadunk. Az iparosok nagyban remény­kednek. hogy a nagyszabású köz­munkák még a tél beállta előtt megindulnak. Hiszen még volna erre remény, ha másfél évvel" ez-, előtt is, nem éppen ifyen bizakodó hangulatban ringott volna az or­szág. És elringatózott mostanáig, folytonos és ujabb remény-injek-­ciók hatásán. És majd ring és» reng ezután is szépen, csendesen, mígnem a végrehajtók elszenderi" tik. Nem tud a mai nyavalyán segí­teni ^em angof v sem amerikai, sem német, sem francia, sem az"" Isteir teremtette bármiféle nációja" sem ennek a nagy főfdkeTekségfiék ad* Már méghogy „Ámérika" is? Irta: Pisszer János Ugy látszik »ö« sem bírja a szuszt! Ugy hifiik, hogy Amerikában 40 bank szüntette be fizetéseit. Be­zárta pénztárait a törvényesen meg engedett öt napra. Ennek elmultá­val vagy fizet mint a köles, vagy megbukik. Igy parancsolja az ame­rikai lörvény. Tehát idáig jutott a »bussínes« a nagy háborúnak nagy-nagy nye­reségei zsebrevágása után! Meg. érdemül Odáig tehát eljutottunk már, hogy nemsokára mindannyian im­múnisak leszünk. A gazdasági ba­jokban. a felfordulásban, a gazda­sági fejentáncolásban legalább. — Most már nem kell, hogy nekünk adjanak tanácsot, mint a belgrádi francia generális, amikor a szél­malmot igen jó alkalmatosságnak tanácsolta a mi számunkra, az ipar gyakorlás terén. Most már adhatnak egymásnak is tanácsot ántánték, meg égyen- ( kint és külön-külön sajátmaguknak is. Most már legyenek ők is oko­sak. Nem szükséges gőgös fenn­héjázással veregetni vállainkat, amikor »ajánlásokkaí« óhajtanak ellátni bennünket. Az ilyenfajta gazdasági bajok közepette igen ja­vaiható számukra a magukbaszál­lás és gondolkodás. Igaz, hogy nekik még van egy kis idejük. Majd ha összeharácsolt vagyonaik romjain kesereghetnek. Szóval, ha ott Iesznek v ahol mi imiár vagyunk. Ilyenkor érdekes megemlékezni a gazdasági »tudósok« mondásai­ról. 'hogy micsoda nagy bölcsesség sugárzik ki belőlük. Itt van Lord Abernoon, Anglia kitűnő diplomatája, a "Dawes-féle jóvátételi tervezet létrejöttének nagy szereplője, aki világgazdasági kérdésekben »tudomány-forrás«. Ez az ur ugy képzeli, hogy a nemzet­közi válság, az arany drágaságára vezethető vissza. Nagy mondás! De mintha ezt már régen hallottuk volna Kuna P. András bátyánk­tói is! Az árutultermelés nem' oka a válságnak, szerinte, hanem az arany hiányos körforgása. Pont fezt fájlalja a Nyirvidék is esztendők óta. Meg azt is, hogy nem bölcsek a hitelezők, ha tönkreteszik az adóst, mert inkább gyámolítani kellene szegény adósokat, hogy fi­zethessenek. Valahogy ugy, mint ahogyan a gazda eteti a tehenet, hogy fejhesse. Az adós is ilyen tehén, amelyet jól kell táplálni, hogy fizethessen és nem elárverez­ni keli azt. Hibáztatja lord Abemo( on azokat az államokat, amelyek az arany körforgását tezaurálássai akasztják meg. Szóval hibáztatják azt., amit a magyar paraszt is meg­tett. hogy a ládafiába rejtette az ezüstöt. rTieg az aranyat. No lám, hogy eltanulta Franciaország, a vi­lág bankárja a magyar paraszt gondolkodását. De micsoda nagy ésszeí" fedezi ezt fel a »nagy« dip 1' lomatal Szinte öröm olvasni! Plá­ne. amikor azt mondja, hogy ha az aranynak körforgását nem szaba­dítják fel. akkor a gazdasági vi­lágkatasztrófa elkerülhetetlen. Ruys de Beerenbrouck holland miniszterelnök a munkanélkülisé­get nagyobb közmunkákkal és, bő lakástermeléssef óhajtja megszün­tetni. Az orosz gábonabehozatal meggátlásátói nem vár eredményt APQLLO MO ZG Ma, pénteken 3/45, 7 és V* 1 0 órakor A világ leghatalmasabb kémkedési drámája, az évad 100 <>/•'-os hangos csoda filmje magyar feliratokkal OREYFUS A kémkedéssel vádolt kapitány tragédiája. ^^ Vasárnap d. e. ^all, hétfőn 3, 5, 7, 9 és kedden csak 3 órakor A Szent llM*0 hét jubileumi ünnepségeinek filmalkotása teljes előadást betöltő filmcsoda eredeti egyházi' zenével

Next

/
Oldalképek
Tartalom