Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)
1930-11-04 / 250. szám
2 JMlrÍRYIDÉK. 1930. november 4. Munkahiány, strand és repülőtér Irta : Pisszer János A nyíregyházi munkanélküliség- megoldott voltát hirdette a Nyír- vidék egyik száma, amikor hirül hozta azt a kétségtelenül örvendetes tényt, hogy a főispán és a polgármester urak sürgetésére, a kormányzat 90.000 pengőt adott a sóstói strandfürdő és 80.000 pengőt. à repülőtér földmunkálataira azzal, hogy e munkák haladék-» talanut megkezdendők. örvendetes jelenség és köszönetét kelt érte mondani, megyei és városi főfunkcionáriusainknak, hogy belátva a tagadhatatlan bajokat, siettek ezek részbeni gyógyítására kormánytámogatást kieszközölni, legalább- úgy, hogy a földmunkások munkához jussanak. Mégis azt kell mondanunk, hogy a kormánytámogatás nem elég! Es ha ezirányban ennek a lapnak hasábjai alkalmasak arra, hogy a. megye és város fejeinek, a segítés» keresésében támogatólag hassanak,, úgy azt mondhatjuk, ezirányban. minden készsége megvan e lapoknak. Megvan azért, mert igazabb ügyet támogatni ma nem lehet! Az említett célra adott össze-, gek, a munkanélküliség megoldására. csak részben elegendők. Részben, mert nem csupán a földmunkások voltak a nyáron munka-, nélkül, hanem az iparosoknak is nagy része. Ezek részére pedig a kilátásba helyezett földmunka, nem munkaalkalom! Egyrészt azért, mert nem szakmunkások és igy munkateljesítményük a földmunkánál. minimális lenne, másrészt pedig és főként azért, mert a saját szakmájukban való munka folytatására, erre felkészült voltuknál is igényt tarthatnak. A földmunka a legnehezebb fizikai munka. Erre edzettnek kell lenni, ebben gyakorlottnak keh lennie annak. aki arra vállalkozhatik. De ülő foglalkozást végzők, ebben felnevelkedettek és ezt gyakorlottak, a földmunkáknál csak egészségük rovására végezhetnek munkát, ha testi erejük másként nem teszi alkalmasakká arra. Kétségtelen, hogy a dicséretes gondoskodásnak ki kell terjednie az ipari munkanélküliség leküzdésére is és komoly meggondolásra, ás sürgős cselekvésre késztet az ezirányu bajoknak is orvoslása. , * A sóstói strandfürdő létesítése, már hosszabb időkön át, gondolkodás tárgya volt. Sürgette is ezt a Nyirvidék egyik lelkes cikkírója. Ezirányban tervek is fogantak meg. Ezek szerint a tervek szerint, mintegy 70—80.000 pengőbe kerülne a sóstói strand létesítése, épületekkel, kutakkal, mindennel úgy. hogy annak továbbfejlesztése alapja lenne. Es mégis, a kormány zat 90.000 pengőt adott e célra, csupán a tervezett földmunkák végrehajtására. Ebből" az következik. hogy a Sóstón létesíteni óhajtott strandfürdő, az előbb mondottnál J jóval nagyobbszabásunak van elgondolva. Hallomás szerint. mintegy 200 ezer pengő összköltségűre. Ha valóban úgy van, amint azt: — hm. — a Nyirvidék cikkírója irta. hogy 70—80.000 pengőből megvalósítható lenne, akkor most, elég volna eoben a keretben mozogni, úgy, amint azt Hűnek Emil elgondolta és ha beválik, akkor fejleszteni, mert arra van remény, hogy ilyen tőkebefektetés mellett az hasznothozó is lesz. De nagyméretben elkészíteni, ofyan ösz- szeggel, amelynek kamatai is nagy számot tesznek, mégsem volna megokolt., nehogy csalódás érje a várost és ezzel a kiadásoknak fedezhetetlen volta következzék el. A sóstói strandnál nem hagyható figyelmen kivül a vasúton utazás költsége és igy a fürdőjegyek árát alacsonyan kell megszabni, hogy látogatottsága a fürdőnek, biztosítottnak lássék. A sóstói mai fürdő forgalmát, a strand, csökkenteni fogja. így a két fürdő együtt lesz megítélendő a jövedelmezőség számításba vételénél. A strand túlméretezésére tehát vigyázni ajánlatos le sz. A kormányzatnak azzal, hogy a strand céljaira bocsátotta ma a 90 ezer pengőt,, teljesen mindegy lehet, hogy azt csak a létesítendő földmunkára használja-é fel a város. vagy pedig az egész strandfürdő megépítésére. Hiszen ennél is munkára használtatnék fel a pénz, de ebből a munkából már az ipar is nyerne munkalehetőséget és ha nemis bőven, de mégis elérne valami keresetet. Ha pedig egyelőre kisebb méretű lenne is a sóstói strandfürdő és szűknek bizonyulna. úgy még mindig megvolna később a módja a fejjlesztésnek, a bővítésnek, úgy, amint azt a cikkíró — hm. — irta. Ha a sóstói és a repülőtéri földmunkák együttes értékét, a kormányzat, részéről rendelkezésre bocsátott 170 ezer pengőre vesszük, akkor oly nagy földmunka lehetőséget találunk, amely mellett az ezirányu munkahiány, tulon-tul bőségesen volna munkalehetőséggel ellátva. Mondhatni, feleslegesen is. Arm'tehát a strandfürdőinél a föld-j munkának szűkítésével elesnék, az még mindig nem volna hiánynak mondható, mert a repülőtéri földmunkák is sok munkaalkaljmlat nyújtanának. De nyerhetne az ipar^ amely erre szintén nagyon reászo- rult. * A repülőtér terepének rendbehozatala és víztelenítése olyan szükségesség, amely a városra nézve igen előnyös megoldást nyert a kormánysegitséggel. Arról volt ugyanis szó a nyáron, hogy a repülőtér mai állapotában nem nyújt kellő biztonságot a leszállásnál és ha a város nem hozatja rendbe a saját költségén, akkor a kereskedelmi forgalomtól eí kelt tekintenie a kormányzatnak és csak pilótaiskolára lesz használható a repülőáliomás. Nagy vesztesége lett volna ez a városnak, mert hiszen befektetései, elég tekintélyes’ összeget tettek. Mindazok, akik a» nyári repülésekben résztvehettek a kereskedelmi államtitkár és a polgármester uraknak szives meghívása alkalmával, látniok és be-i látniok kellett, hogy a terepet meg kell javitani. Örvendetes, hogy ez most a mun kanélküliség nagy volta folytán nem városi, hanem állalmi hozzájárulással lesz megvalósítható és a repülőtér, a kereskedelmi forga-i lom számára is alkalmassá válik. Nyíregyháza 80.000 pengőt takarít meg ezen az utón, ami mai pénzügyi viszonyai "mellett nagynak mondható. * Visszatérve a sfrand méreteire, eszembe jut egy beszélgetés, amelyet a »Moenus« osztrák gyárnak, egyik igazgatójával folytattam még a jó béke idején. Érdemes meg-, hallgatni! Elmondom tehát. A »Moenus« gyár, cipőgyártó gépeket készít és cipőgyárakat rendezett be. Talán ma is ezzel foglalkozik. Akkoriban rendezett be és szerelt fel gépekkel két gyárat Magyarországban. Ma, — sajnos, — mindkét gyár megszállott területen van, de az a mód, almiként ezeket a gyárakat létesítették. speciálisan magyar. Ez megmaradt ! Az érsekujvári cipőgyárat említette ez az »Osztrák Gyáriparosok Szövetségének« wieni »consul«-; ja. Ezt a cipőgyárat sok ezer cipő gyártására építették, többszáz mun kás foglalkoztatásával. Elkészült a pompás gyárépület, a raktárak, az igazgatósági épület, a munkáslakások. stb. és amikor a cipőgyártáshoz szükséges finom, precíziós gépek is beszereltettek, megindult a munkások kiképzése. »Was glauben Sie, wie das gegangen ist ?«,_ mert nímet volt az , egész beszélgetésünk. Elmondotta: Felvettek 12 oktatót, akik mind elsőrangú cseh gyárakban dolgoztak azelőtt. Ezek képezték ki a kisalföldi mezőgazdasági munkásokat. a cipőkészitésre. A 12 oktatóról kitűnt, hogy mind kizártak voltak az osztrák gyáriparban. A tanítványok gépet akkor láttak először olyant, ’ amelyen cipő készül. Elgondolhatja, — mondotta utitársam, mert vonaton beszélgettünk. — hogy mennyire használt azoknak a gépeknek, a szakavatat--! lan munkással való kezelés. Hogy romlottak azok! Node azért vagyunk mi, hogy a romlott gépek helyébe újakat adjunk el ismét. Sok egyéb érdekeset mondott még el. hogy miként nem kell gyárat és Üzemet megindítani. Akkoriban még olcsón lehetett pénzt "kapni, mégis felemlítette, hogy mily nagy veszteség volt ott csak tőkekamatban is! Mert hiszen a tanulatlan munkások kioktatása időt vett igénybe. Ez volt a magyar gyáralapitás. Nagy tőkebefektetés, bizonytalan jövő. készületlen, gyengén kiképBPOJUIjO MOZGÓ Hétfőn és kedden pont 5, 7 és 9 órakor Emii Jannings hatalmas alakítását Frltz Körtner „Reinhard“ művészi tehetségét Bernhardt Götzke mesteri játékát Erna Morena nagy művésznői rutinját nyújtja A FORRÓ VÉRÜ NŐK cimü öt korszak bűneinek drámájában, mely alkalommal méj bemutatják LÁNGOK ÉS TÜZEK cimO bOnügyi farmer filmet is. zett munkásokkal dolgozás. Mit csinálunk mi Ausztriában és Csehországban? Megkeressük azt a helyet, ahol 'a népnek kevés a keresete. Kibériünk egy kis pa- rasztházat és beállítunk 12 kihasznált gépet. Ehhez felveszünk 12 olyan embert, akinek van kedve tanulni. Adunk kiselejtezett bőröket .„amelyekből i előmunkás vezetése mellett ezek a tanuló munkásemberek maguknak és családjuknak készítenek — boldogan, — cipőket, mert azelőtt cipőre nem tellett nekik. Mikorára a használt ócska gépeken elkészítették a saját szükségletüket tevő cipőket, már tudják a gépek kezelését, azok értékes voltát ismerik megbecsül lik és akkor egy másik helyiséget bériünk, hova beállítunk jó uj gépeket és a kiképzett munkások már hasznothajtó munkateljesítményt produkálnak, géprongálás, tőkekamat veszteség, stb. nélkül. A régi gépek mellé beállítunk ujabb munkavezető mellett ujabb- 12 munkást és ekkor már az egész környék munkássága szívesen ál- lana be ujabb turnusokba. A további turnusokat is igy, egymás-» után állítjuk be, mignejrnr''-eg£sz nagy gyárra szükséges munkáscsapat van kiképezve és . akkor megépítjük a gyárat annak a körzetnek megfelelő méretben, amely a készítmények felvételére mutatkozik. Jól kiképzett, lelkes munkásgárda, kicsiből felfejlesztve a mutat-> kozó szükséghez mérten, tőkekamat megtakarítás^ racionális üzem.' jellemzi a mi osztrák és cseh gyárainkat. Ebből a rövidre fogottan elmondott beszélgetésből, amelynek egyébként még sok más részlete is volt, láthatjuk, hogy a tőkegazdálkodás területén is, megokolt a kicsinyből felfejlődést gyakorolni és illetve inkább, mint nagy tőkével. kellő racionalitás nélkül, a szükséges jövedelmet meg nem hozóan létesítményeket alkotni. Gellért-fürdő. Széchüfiyi-fürdő, Lillafüred,.— mondjunk még egyebet is, — nyíregyházi konzervgyár, Virginia-malom, Nyíregyházi Gőz- téglagyár és kinek mi "tetszik hasonló rentábilis "üzemekből _ Kicsiben kezdeni, a nyereségből fejleszteni. Ez fégyen a jelszó a sóstói strandnál is. Csak nem n^gy tőkével kezdeni,-— amelynél az üzem a kamatokat sem fedezi. — a veszteséget hal-s mozni és a tőkéhez csapni és csak. nem a veszteség eliminálására dolgozni. mert ezt elérni ntkán sike^ nil. Aä az üzem, amelynél teljes kihasználást lehet elérni: rentábilis ;és racionális. De az, amelynél parlagon heverő és kihasználatlan nagy tőke és berendezés van, az felemészti önmagát. A sóstói strandnál talán meg- szivlelhetők az itt mondottak. — Képes Sport Újságot külön mellékleten közöl minden hétfíq a Reggeli Újság. Ara a főlappal együtt 20 fillér. À Szabolcs-szálloda éttermében minden szombaton és vasárnap nagy hurka-kolbász ésturóscsusza estély lesz. Egy adag 1 pengő 40 fillér. Minden este 60 filléres zónavacsora Elsőrangú asztali bor literje 80 fillér, sóstói riz ling 1 pengő, ó szemelt rizling 1 pengő 20 fillér. Kellemes szórakozóhely családok részére. — Pontos kiszolgálás. A közönség szives pártfogását kéri 7019—20 Kovács Ödön
