Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-19 / 263. szám

1930. november 19. JSfYÍRYIDÉK. 3 Homokszemek »Baj van a szabolcsi burgonya körül.« mondta a Nyírvidék 1927. december ii-iki számában. Tudniillik akkor bő termés volt burgonyában. Nem kellett senkinek. Es akinek kellett, az ingyen akarta. Panaszkodtak a gazdák^ mert nem kaptak semmit sem a burgonyájukért. Ott rothadtak levermelve. Es azóta minden esztendőben bőtermés volt. az értékesítéssel, mindig baj volt. Még sokáig baj is lesz. Most hiába olcsó hiába dobja piacra potom pénzért a gazda, nincsen aki vegye. A szegény ember már burgonyát is csak ünnepnap fog enni. De nem nagyon; kel' a külföldnek sem, mert ahol nem terem, oda tálcán viszik az agrár államok. Szépen szervírozva. Mi meg ugy szeretnénk adni, ahogy az Isten megadta. Hiába, ma már a krumplit is kendőzni kell... Szóvai ott vagyunk majdnem, ahonnan kiindultunk: Baj van a szabolcsi burgonya körül 1 De mert a baj akuttá Válik, mégis jó volna talán a gazdáknak komolyan foglalkozni az értékesítés megszervezésének gondolatával". Tény, hogy ma már a kereskedői körök igyekeznek segédkezet nyújtani az értékesítéshez. de az még mindig kevés. A kereskedő csak eladni segíthet, de nincsen módjában kellő mértékben támogatni a gazdát oly értelemben, hogy annak ki^ tartása legyen terményét szakszerű kezelés mellett megtartani a kedvező értékesítés idejére. Ily irányú tevékenység kizárólag csak gazdaérdekeltség feladata lehet. Még pedig minél előbb, annál jobb, mert harmadszor is, és most már komolyan baj van a szabolcsi burgonya körül! I * A városrendezéssel kapcsolatban sokszor hallani különféle kifogásokat oly irányban, hogy egyik vagy másik szépészeti intézkedésre nem lett vofna szükség. Igazuk lehet az illetőknek, mert hiszen például' az Árok-utcai nevezetes árok környékén lakók még mindig akadnak, atíjk a Bujhaltak. dacára, hogy az árok még mindig meg van, vagy a bujtosiak akik ilyenkor ősz idején nem egyszer lubickolnak bokáig érő vizben a korom sötétben és ennek dacára még mindig akadnak, akik e Bujtoson építenek házat. Hát igen, ismétlem, lehet igazuk, mert ilyen apró-cseprő dolgok nemléte (miatt még senkiseim akasztotta fel magit. De viszont rendesen olyanok, kifogásolják a városrendészeti intézkedéseket, akik már jól, sőt fényesen világított, aszfaltozott vagy kövezett utcában laknak és lakásaikat sem petróleummal világítják. hanem 1—300 gyertyafényt csillárokkal. Szó sincs róla^ ilyen »szerény« keretek között élő embereknek nagyon fáj az

T ha a város végére kényszerült halandó és egy kis világosság után áhítozik. Hasonló körülmények között levők nehézményezhették a temetőrendezéssel kapcsolatos snémi kis anyagi megterheléssel jíró intézkedéseket is. Hát kér dem szeretettel, jobb volt a régi állapot^ amikor ős-dzsungelhez hasonló sűrűség között kellett felderítő útra indulni a halottak birodalmában, hogy szeretteink sírját megtaláljuk és ha fáradságos irtás után rendbehoztuk e hantot és egy kis virággal díszítettük azt, másnap már hült helyét találtuk annak, mert szőrős Szivü vandálok elrabolták azt onnan? Hát ez a virág nem került pénzbe sokszor és netn több pénzt kidobáltunk évente ilyen állapotok mellett, mintha egyszer rendbe lesz a temető és nyugodtan hagyhatjuk ott kegyelet-virágainkat ? Ugyan, ugyan kérem, egy kicsit gondolkozni is kell néhai Es ha talán gondolkozik ie néha áz ember, nem muszáj min" dig arra a megállapodásra jutni, hogy: Vissza a természethezI — Néhanapján felfér egy kicsi a civilizáció átkából nemcsak az élők, hanem a hoitak birodalmában isi j A vasút 30 százalékos díjemelése Nyíregyházán nem drágította meg a fát A Máv. november 6-ika óta felemelte az import fa szállítási diját. A fuvardíj 30 százalékkal emelkedett s ez a drágítás a tél küszöbén az ország több városában megdrágította a tüzelőfát. Nyíregyháza ezen a téren szerencsés, itt a fuvardíj nem okozott eddi(g a tüzelő fa árában emelkedést. A fapiacnak a Máv. fuvardijemelése következtében várható eseményeiről egy nyíregyházi fakereskedő a következőket mondotta munkatársunk nak: Nyíregyházára évenként átlag 3 ezer vágón importfa érkezik éspedig cseh megszállott területről Hazai fából alig érkezik több 300 vagónnál. A román importfa sem jön itt számításba, mert nálunk a bükköt szeretik és kevés cserfa fogy. Már most ha vizsgáljuk a trianoni cseh határról érkező fa fuvardiját, azt látjuk, hogy onnan Nyíregyházára egy tiztonnás vágón fa szállítási dija eddig 32 pengő volt és ez a díjtétel a Máv. emelése következtében 42 pengőre ».nei kedett. Mázsánként tehát 10 fillérrel emelkedett nyíregyházi viszonylatban a cseh megszállott területről szállított fa fuvardija. Ez a differencia azonban Nyíregyházán — nem emelte a fa árát. Itt a fa ma is annyiba kerül, mint a fuvardíj emelése előtt, mert egyrészt van készlet, még a régi fuvardíjjal szállított fából, másrészt a fatermelők leszállították ugyanannyival az árakat, amennyivel a fuvar — nyíregyházi viszonylatban emelkedett. Á román importfánál, mely ide a bélteki uradalomból jön, egy vagónnnál 15 pengő a fuvar emelkedése, egy mázsánál tehát 15 fillér volna a drágulás. Ebből a fából azonban nem fogy Nyíregyházán semmi és az árak itt sem változtak a fuvardíj emelése óta, mert van elég régi készlet. — A balsai 'hidon meginduló áruforgalom nem biztosithat-e olcsó hazai fát Nyíregyházának? — A hazai fát eddig Nyíregyházára igen kis mennyiségben szállították. A Kisvasutakon Zemplénből. Sárospatak kömyékérőí érkezhetne hazai fa. Ez a fa azonban az eddigi adatok szerint nem lesz olcsóbb az importfánál, mert a hazai termelők ab nyíregyházi állomás annyiért számítják a fát, a mennyibe az importfa kerül, mire ideérkezik. Amikor az importfa a fuvardijak emelkedése következtében megdrágul, a felvidéki termelő leszállítja az árakat,, hogy ne legyen az importfa drágább, a magyar termelő pedig mindig anynyira emeli az árakat, hogy ne legyen .olcsóbb, mint a külföldi fa. Mindamellett remélhetjük, hogy a Kisvasutak olyan olcsó díjtételeket szab meg a zempléni fa szállítására, hogy Nyíregyházán mégis csak olcsóbb lesz a hazai fa és rátérünk az eddiginél nagyobb mértékben a magyar fa fogyasztására. vA Kedden utoljára 5-7-9 órakor, ROSI MOZGÓ j C A legizgalmasabb német beszélőfilm a I Gr RE AT GABBO f ' (A n*gy Gabbo) 100 százalékos eredeti oémel beszélő, B éneklő és zenélő filmattrakció, B Erlch Strocheim és Betty Compson. Kisérfikép: Miki az őserdőben. Péntektói! SZIVEK SZIMFÓNIÁJA Péntektől! 2 Zwei Harzen im a/4 Takt (2 c «.. - : -tm&s .-•->.Síi'5,' • ... üjra megindult a propaganda a polgári Tiszailid mellett Egy ideig szünetelt a nemrégen erélyes hangon megindult propaganda amellett, hogy Polgár községnél építsék meg az uj Tiszahidat. A hídépítésnek propagálására az adott alkalmat, hogy Szolnok városában december hónapban Tisza-konferencia lesz és ezen Dékány István polgári bankigazgató előadást fog tartani a polgári Tiszahidról. Erről az előadásról Balkányi Kálmán említést tett az egyik fővárosi lapban^ ahol most Dékány a következő figyelemreméltó cikkben mutat rá a Tiszahid Polgáron való megépítésének szükségességé-, re. Dékány a többek között a következőkben 'érvel: A polgári Tiszahid' ügyét harminc évvel ezelőtt bolygatták meg először az érdekeltek, megyék városok és községek agilis vezetői és nem sokkal a világháború kitörése előtt eredmény is értek el: a minisztérium a hid megépítését elhatározta. A világháború azonban megakadályozta a kivitel végrehajtását és a polgári Tiszahid ügye évekre lekerült a napirendről. Da ma aktuálisabb, mint valahai Észak- és Kelet-Magyarország találná meg a természetes és közvetlen kapcsolatot és a tervezett Duna—Tisza-csatorna kiépítése önként teremtené meg Polgár községnél a folyami "forgalmi kikötőt. Hogy ez mit jelentene, elég a térképre egy pillantást vetni: Polgár község határában - négy vármegye találkozik, Miskolc és Debrecen városokat Polgár érintésévef nyílegyenes országút köti össze, amelyet azonban most eltorlaszol a nehézkes és ósdi tiszai kompjárat, az évnek bizonyos hónapjaiban pedig teljesen szünetelteti a forgalmát. Ez az útvonal teljes 40 kilométerrel rövidebb, mint a jelenleg Debrecenből Miskolcra a tokaji hidon át vezető országút. Egy modern hid, az országútnak megfelelő kiépítése nemcsak négy vármegye érKony ha asztala, kredence m*g •fiyez«r oly eokd tort, ha «üc elpusztíthatatlan ETERN(T-t>cruaMal védi. Mlnctto U8Jrt« éa o1o»S. Prospektust díjtalanul ad ETERNIT MŰVEK Budapest, VI., Andr&eey-út 8» Elárusító helyek: Ehrenfeld Márton Nyiregyháza, Auspitz Betalan Kemecse, Ooldmann Samu Dombrád, Qltick Ede Demecser, Ooldsteln és Lefkovits Nyírbátor, Goldsteia Lajos Ujfehértó, Stern József Ujfehértó, Kain ler és Kun Tiszalök, Lazarovits Dávid Rakamaz, Lichtmann Ernő Balkány, Lindenfeld Károly Tiszadob, Lőwy Testvérek Büdszen<mihály, Mezei Jakab Nyiradony, Rosenbaum Fülöp Mándok, Staub Sándor Oáva, S,tern Ignác Nagykálló, Zuckermann Éliás Ofehértó. 1490-9 dekeit szolgálná azzal, hogy Borsod szénbányái, erdőségének faterjnelése közelebb jutna Keletmagyar ország fogyasztó közönségéhez, hanem a hid építését minden bizonynyal követő vasútvonal 'révén, az egész alföldi környék mezőgazdasági terményértékesítésié iniylerhetne kedvezőbb feltételeket. A hid létesítésének aktualitását italán még legjobban sürgeti á mai legnagyobb probléma: a munkanélküliség kérdése! Az építendő hid környékének lakossága nagyrészt nehéz viszonyok között élő 6s nagj számban munkanélküli füldmívesnép, amely az előzetes földmunkálatok megkezdésével is munkához és kenyérhez jutna. A polgári Tiszahidnak nagy vonalakban vázolt jelentőségét az egész tiszáninneni és tiszántúli közönség átérzi és megvalósítását gazdasági politikája programjának első sorába állította. Mint minden magyar ügynek, a polgári hidnak is varinak ellenségei, akik a hid elhelyezését az egyik szomszédos kisközségnél látnák helyesebbnek. Sokan Szabolcs vármegyét vádoldolják azzal, hogy lokális érdekekre tekintettel foglalt állást e mellett a megoldás mellett. Ez feltétlenül téves felfogás, mert bizonyos vagyok benne, hogy a vármegye vezetősége a kézenfekvő célszerüsgen és az országos érdekeken tui arra is suiyt helyez, hogy 15 ezer lakosú, legnagyobb kiterjedésű nagyközsége: Polgár, e híddal meg kapja azokat az előfeltételeket, a melyek lehetővé teszik kulturális és gazdasági fejlődését. A polgári hid felépülése ugyanis egy életképes alföldi centrum kialakulását fogja életrehivni: Polgár várost! ínmrVARRÓGÉP S1NQER VARRÓGÉP RÉSZV. TARS. Nyíregyháza, Vay Ádám-u. 2. ym/mmmwmmw/.n^mmm;