Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-18 / 262. szám

1930. november 18. JNÍYÍRYIDEK. a tejről. Előadásában érdekesen csoportosított adatok segítségével láttatta meg hogy mi minden van a tejben, amely a fehérjétől a vita­minig minden olyan alkatrészt tar­talmaz, amelyre az emberi szervezet egészséges fejlődése szempontjából feltétlenül szükséges. Mély benyo­mást keltett az előadó annak bizo­nyításával, hogy a pasztörizált tej mennyivel megbízhatóbb és ajánla­tosabb* mint a piacon árusított si­lányabb és tisztátalanabb tej, amely nem mentesíthető ugy a baktériumoktól. Figyelemreméltó része volt az előadásnak az is, amit az anyatej és a tehéntej táplálóértékének mér­legelésénél mondott. A tehéntej jó­val több fehérjét tartalmaz, mint az anyatej, de erre a tnagy fehér­je mennyiségre nincs a gyermekek­nek szüksége. Az anyatejben lévő kazein finomabb pelyhekben csa­pódik ki nagyobb almumin tartal­ma miatt. A tehéntejet hígítással lehet emészthetővé tenni a cse­csemő számára, legjobb a kórházak mellett működő tejkonyhákon ké­szíttetni a megfelelő összetételű t«­jet, amely igy mindenképpen he­lyettesitheti az anyatejet. A sok érdekes és tanulságos adat közül, amelynek feltárásával Dem­jén dr. értékes propaganda mun­kásságot fejtett ki, még csak azt emiitjük meg, hogy az előadó is­mertette az egyik fővárosi iskolá­ban folyó megfigyeléseket a tej tápláló erejét illetően. A tanulókat, fiukat, lányokat, két csoportba osz­totta. Az egyik csoport kapott na­ponként egy vizes zsemlét és két deci tejet a a másik csoport pedig csak egy vizeszsemlét fogyasztha­tott tízóraira. Amikor egy idő múl­va a két csoport tanulóinak növe­kedését és súlygyarapodását ösz­szehasonlitották, kitűnt, hogy azok a gyermekek, akik a zsemle mellé tejet is kaptak, lényegesen jobban fejlődtek. Dr Demjén Józsefet, aki azzal végezte előírását, hogy a tejivásra biztatta hallgatóit, mert a tej az élet, aí erő, az egészség, lelkesen megtapsolták. Az előadás után két filmet mu­tattak be. Az egyik szemlétetőn mu­tat rá a tej nagy tápláló értékére, a pasztörizált tej tisztaságára, a tejet feldolgozó szövetkezeti üzemek im­pozáns és lelkiismeretes működé­sére. A másik film tréfás rajzjele­neteket mutatott be, amelyeket a gyermekhallgatóság hangos derült­séggel fogadott. A tejpropagandán résztvevők a tejre vonatkozó érdekes adatokat tartalmazó röpiratokat kaptak. VÁROSI MOZGÓ Í A legizgalmasabb német beizéiőfilm a GEEAT GABBO Kedden } (A nigy G*bbo) 100 százalékos eredeti német beszélő, _ _ J éneklő és Zenélő filméttratc.ó, 5-7-9 órakor, Er[c h strochelm éa Betty Compson. Risérőkép: Miki az őserdőben. Péntektói I SZIVEK SZIMFÓNIÁJA Zwei Hersen ím 3A Takt Péntektől! A sóstói szőlőbirtokosok végső erőfeszítése: Ha áprilisig nem jön meg a rekonstrukciós segély, összeomlik a sóstói begyközségi szervezet A Sóstói Hegyközség tegnap dél előtt 11 órakor tartotta rendes évi közgyűlését a vármegyeházán Mülter Ferenc elnöklete alatt. Müller Ferenc elnök üdvözölvén a megjelent birtokosokat, megál­lapította, hogy a szőlőbirtokosok több mint harmadrésze jelen van, tehát a közgyűlés határozatképes. Szalay Béla emlékezete Ezután az elnök megilletődéssel idézte fel a Hegyközség nagy ha­lottjának, Szalay Béla birtokos­nak. egykori elnökének emlékét. Az elhunyt közéleti munkásságá­nak méltatásánál kiemeli nagy tu­dását. lelkesedését, példátadó szor­galmát. amellyel a szőlősgazdák érdekei mellett mindig síkra szállt. A Hegyközségnek elnöke, majd választmányi tagja volt és hálás szívvel gondolnak arra a tevékeny* ségre. amelyet Szalay Béla a Hegy­község ügyeinek intézésében közr­remüködött. Bejelenti a közgyű­lésnek. hogy az elhunyt ravatalára 'a Hegyközség nevében koszorút heyezett és Imost indítványozza, hogy Szalay Béla érdemeit iktassa a Hegyközség jegyzőkönyvébe és erről, valamint mélységes részvé­téről jegyzőkönyvi kivonatba érte­sítse a gyászoló családot. A köz­gyűlés az indítványhoz kegyeletes érzésseí* járult hozzá, majd rátért a költségvetés tárgyalására. Müller Ferenc elnök rámutat, hogy a költségvetés összeállításá­nál igyekezett a választmány a ne­héz idők követelte takarékosságot szem előtt tartani és az uj költ­ségvetés csak 3600 pengős a ta­valyi 4700 pengővel szemiben. A költségvetés egyes tételeit Nyárády Ferenc jegyző ismerteti. A közgyűlés az előterjesztett költ­ségvetést elfogadja és rátér a jö­vőévi munkaprogramm megállapi­T tására . Nyiregvháza^horközpont, de ezt nem matatja semmi A miskoic 5 törvényhatósági választások Miskolcról jelentik: A II. és VII. kerületi törvényhatósági vá­lasztásokat a közigazgatási biróság megsemmisítette s uj választást rendelt el, amelyet tegnap tartot­tak meg. A választás eredménye a következő: A II. kerületben mind a hat törvényhatósági bizottsági helyet az ellenzéki polgári és munkáspárt jelöltjei nyerték el. A VIII. kerületben az ellenzék 5 mandátumhoz jutott, mig a keresztény egyesült pártoknak csak egy jelöltjük jutott mandá" tumhoz. Mindkét kerület megvá­lasztotta Reisínger Ferenc szo­ciáldemokrata országgyűlési képvi* selőt. — Nyiri Szabolcs most meg­jelent uj verskötete, a Jó engesz­telődés. kapható Dicker Gyula és Szántó Ernő könyvkereskedé­seiben. 6515 Müller Ferenc • elnök ismerteti a munkaprogrammot, amely adva van és főként arra irányul, hogy folytassa az elpusztult szőlőbirto­kok rekonstruálásának munkáját, illetve sürgesse a kormánysegitsé­get. mert a helyzet ma is az, hogy segély nélkül a szőlőbirtokosok nem képesek a rekonstrukciót vég­rehajtani. : I | Nagy sérelme a hegyközségnek, hogy itt Nyíregyházán, egy nagy területnek, több vármegyének bor­központjában nincsen semmiféle. olyan intézmény, amely a szőlő és a bortermelést elősegítené. — Ilyen intézményekre múlhatatlanul szükség van és mis borközpontok­ban vannak is ilyenek. A szőlőbir­tokosoknak nem áll semmi se­gítségükre a szőlő, illetve a bor értékesítésében. Most is kényte­len volt a termést a helyi piacon az itt kialakult nyomott árakon ér­tékesíteni. A Hegyközség a várme­gyei gazdasági felügyelőség, to­vábbá a Szőlészeti "és Borászati Felügyelőség utján kérni fogja is­mételten a földmivelésügyi kor­mányt .ilyen intézmények létesíté­sére és arra, hogy az intézményt a borközpontban, a Sóstón állít­tassa fel. Ha nem lesz$államsególy, összeomlik a Hegyközség A munkaprogramm egyik sarka­latos pontja a Hegyközség lété­nek problémája. Felszínen van ma is az a gondolat, hogy a súlyos válságban előállhat a Hegyközség feloszlatásának a kényszere. A választmánynak azonban erre a kérdésre vonatkozólag az a javas" lata. hogy helyezkedjenek a sző­lősgazdák egy ideig miég a várako­zás álláspontjára. Mert sokat igé". rő akció indult meg, amely siker­rel kecsegtet. A földmivelésügyi kormány kiküldötte szakközegeit, akik a fagykárok adatait összeír­ták a segélyek szempontjából. A Hegyközség ezeknek a szakköze­geknek segítségére volt az ösz­szeirásnál, de az anyagi segitség imérvére vonatkozólag már nem a Hegyközség javaslatát kérdezik Imieg, hanem e tekintetben az elöl­járóságok és a felügyelőség tesz javaslatot. A Hegyközség ezek előtt a fórumok előtt hangsúlyoz­za a döntő jelentőségű tényt, hogy a rekonstrukciót nem lehet egye­sek területére korlátozni. Itt nagy nemzetgazdasági érdek, hogy a rekonstrukció az egész Hegyköz­ségre kiterjedjen. Mert ha a sző­lősterületeket megszakítják más mezőgazdasági területek, az a ve­szély fenyeget, hogy a lekötött holmok újra szabad és megindul. Figyelembe vette a választmány a Hegyközség további sorsának mérlegelésén^ azt is. hogy kilátás­ban van a borfogyasztási adó lé­nyeges mérséklése is. A terme­lők ugyan a borfogyasztási adó eltörlése mellett szálltak síkra ; de a mérséklés is je'entős könnyítést hoz. Tavaszig még várnak a szőlősgazdák Az elnök ezután határozati ja­vaslatot terjeszt elő, amely megál­lapítja. hogy tekintettel a fagykár­ral sújtott gazdák megsegítésének közeli lehetőségére,, továbbá bor­fogyasztási adó mérséklésének ki­látásba helyezésére, a Hegyközség megszűnésének kérdését egyelőre leveszi a közgyűlés napirendjéről. A közgyűlésen élénk eszmecsere indult meg a határozati javaslat elhangzása után. A kótajia'k, első­sorban a kótaji szőlők kisgazdái azt hangoztatták, hogy a terhek súlyosak és ők kilépnek a szer­vezetből. Engedjék őket ki, fo­gadnak őrt maguk, legyen ugy, mint eddig volt. A hegyközségi őrök ellen úgyis sok a kifogá­suk. Az egyik harangozik, a má­sik postás, ha valami kár éri a gazdákat^ nincs aki megtérítse. Tahy államtitkár: mellőzik a Hegyközséget Tahv Endre dr ny. államtitkár magas színvonalú kritikai fejtege­tés során mutat rá a mai helyzet tarthatatlanságára. A Hegyközség ben tömörült birtokosok szőlője 70 80 százalékban elpusztult. Ilyen veszteség mellett nem tarthatják fenn a Hegyközséget, amely alig nyújt többet mint két őrt, de ez sem sokat ér. A hatáskört illetően seim tapasztal a Hegyközség sem­miféle előzékenységet. Gálic vagy gyümölcsfa és más kiosztásoknál nem kérdezik meg a Hegyközsé­get. Az anyagi kár mé fve és a megsegítés mértéke tekintetében seim a Hegyközséget kérdik meg, mindent az elöljáróságra biznak, holott a rekonstrukció tekinteté­ben egyedül a Hegyközség tud ala­pos tájékoztatást nyújtani. Mind­amellett most nem tartja szeren­csésnek a feloszlatás tárgyalását. Várják meg a szőlősgazdák a ta­vaszt várjának áprilisig és ha ak­kor sem kapják meg a segítséget, (magától összeomlik a Hegyközség. Hasonló szellemben Szólalt f^l Telegdy Bertalan birtokos is, majd többek sérelmeinek meghallgatása után a közgyűlés elfogadta a vá­lasztmány javaslatát. Buttler Sándor báré inség* akciót javasol A közgyűlés ezután Buttler Sán­dor báró javaslatát tárgyalta. A ja­vaslat az ínségbe jutott szőlőmun­kások családjainak: természetbeni megsegítéséről szól. A téli hóna­pokban ellátott családok egy bizott­ság rendelkezésére állanápak eset­leges napszám teljesítésénél. A mélységes emberszeretettől és hazafiságtól áthatott javaslatot mó­dosításokkal fogadták el. Nem/ vállal a Hegyközség ujabb terhet, vés igy nem adakozik ujabb ínség­segélyre, de össszeiratja azokat, a kik hajlandók téli napszámba jönni és ezek részére munkát biztosit, még pedig a decemberre megsza­' bott napszámnál valamivei nagyobb összegek fizetése mellett. A szük­ségmunka megszervezésére három­tagú bizottságot küldtek ki; a biz­zottság elnöke báró Buttler Sándor, tagjai: Pásztor József biró, Nyá­rády Ferenc hegyközségi jegyző. Köszönetet mondanak az elnöknek. A közgyűlési tagok nevében ez­után Mikecz László dr vármegyei árvaszéki elnök meleg' szavakkai mondott köszönetet Müller Ferenc­nek, a Hegyközség agilis elnöké­nek, aki fáradságot nem ismerve, küzd a szőlőbirtokosok és ezzqí együtt a munkásnép érdekeiért. Ké­ri, ne csüggesszék a sikertelensé­gek, tartson ki továbbra is a végső eredményig. Müller Ferenc elnök meghatot­tan köszönte meg a feléje irányuló kaimat, amely erőt ad további fo­kozottabb küzdelmekre a rekons­trukció nagy nemzetgazdasági je­lentőségű céljaiért. Nyolc pengőért már nagyon szép és jó minőségit 1000 darab keres­kedelmi borítékot szállít a Jóba­nyomda cimnyomással.

Next

/
Oldalképek
Tartalom