Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)
1930-11-18 / 262. szám
JSílffRYICBK. 1930. november 18. Kállay a köztisztviselők mellett A képviselőház szerdai ülésén egyik ellenzéki képviselő a kormányhoz intézett interpellációjában felvetette a tisztviselőkérdést is, még pedig olyan formában és beállításban, mintha a mai közgazdasági nehéz viszonyok közepette éppen csak ez a társadalmi osztály élvezné a kormány áldásait és segítő kezét. A zajos ellentmondásokkai kisért állításra nyomban az ülésen Kállay Miklós államtitkár válaszolt s ebben olyan preciz és tárgyilagos, hangon utasította vissza az ellenzéki képviselő indokolatlan támadását, amely teljesen és tökéletesen megfelel a mi álláspontunknak is és bátran el merjük mondani az egész ország objektív közvéleményének. Kállay államtitkár, amint mondotta egész hitével, magyarságával, meggyőződésével óvó és tiltó szót emelt az ellen, hölgy a magyar tisztviselői kar ellen fellázítsák az országnak keserű, nehéz gazdasági helyzetben vergődő és nyomorgó közvéleményét. A magyar fajban meglévő tiszteletet és megbecsülést érdemlő kiváló tulajdonságok megvannak a magyar tisztviselői karban és aki a magyar tisztviselők ellen agitál, az a magyar középosztály és a magyar faj ellen agitál. Minden sorát és betűjét magunkévá tesszük Kállay Miklós államtitkár ez állításának. Sajnos gyakran észlelhető jelenség, hogy a ránknehezedő súlyos gazdasági válságban mindegyre a tisztviselőkért rántják elő, mint olyant, amelyiknek sorsa irigylendő és kivált, ságos az általános elszegényedés közepette. Holott mindenki nagyon jól tudja, hogy mennyi Ínséggel és nyomorkodással kellett megküzdenie az utolsó másfél évtizedben ennek a tipikusan magyar társadalmi osztálynak és hogy mekkora hazafias áldozatkészséggel viselte ez a most megtámadott réteg a esőstől rázuduló megpróbáltatásokat. Köztudomású az is, hogy az államháztartás egyensúlyának megmentése céljából ugy a múltban, mint a jelenben reá kirótt terheket minden panaszkodás és zokszó nélkül vállalta és vállalja, holott leromlott életstandardja ma már össze sem hasonlítható a békebelivei. Vállalja a terheket és megpróbáltatásokat magasabb etikai átérzésből, mert szívvel-lélekkel azonosítja magát a magyar élettel, ez pedig a nemzet magasabb érdekében jelenlegi helyzetünkben mindenkitől áldozatot vár. Mert igazán nagyrahivatott, igazán államalkotó faj csak az lehet, amelyiknek minden tagja kész arra, hogy nemzete érdekében áldozatot hozzon és minél kevesebb vonakodással teszi ezt valamelyik nép réteg, annál magasabbra szökik etikai tartalmasságának fokmérője s annál előkelőbb helyen kell, álljon a nemzet közbecsülésében. Á magyar tisztviselői karról bízvást elmondhatjuk, hogy nemcsak nem vonakodott az áldozatok meghozatalától, hanem rendületlenül mindig elől állott ezek teljesítésében. A legkisebb tehát az, hogy mindenki elismeréssel, és tisztelettel adózzék ennek a kiváló társadalmi osztálynak, amely magában foglalja középosztályunk és kispolgárságunk jó nagy részét és igaza van Kállay Miklósnak abban, hogy tiltakozni kell minden olyan velleitás ellen, amely az egyes társadalmi osztályok között szükséges összhangot é s megértést azzal akar- • ja megzavarni, hogy a magyar köz- j tisztviselői kart emeli ki, mint a | kormány különös kedvezésekben részesülő kedvenceit. Ez nem áll , s ezért a közvélemény megértő he- | lyesléssel kiséri Kállay "Miklós ' energikus és határozott kijelentéseit. totta, a legjobb távb. kezelőket osz- 1 totta be és a számlálást gyakorlatszerzés céljából már a rendelet életbeléptetése előtt bevezette, igy a késedelmes kapcsolásért esetleg mégis előforduló panaszokat a telefonkezelőkön kivül álló okok idézik elő. Türelmet kér a póstafőnökség a közönségtől és türelmet könyörög e sorok irója is, aki végignézte azt • az idegölő munkát, amit a telefonos kisasszonyok végeznek. Ott ülnek sorban a számozott kapcsolótábla előtt a hölgyek, előttük az apró rubrikákba beosztott táblázat, amelyre jegyzik a telefonbeszélgletéseket. Hihetetlen gyorsasággal és pontossággal dolgoznak a bonyolult gépezett előtt. Az apró fehér villanykörték, mint titokzatos fényjelek gyulladnak ki hol itt, hol ott minden pillanatban. A lámpák mellett számjegyek sorakoznak a laikus előtt érthetetlen összevisszaságban. A kisasszonyok rettentő idegmunkája szinte bámulatraméltó volt akkor is, amikor nem kellett jegyezni a beszélgetéseket, de most egyene-sen idegroncsoló ez a tevékenység. Ha egy kis lámpa kigyullad a táblázaton, a kezelő hölgy azonnal jelentkezik. A felhívó bemondja a kért számot, mire a kezelő azt felcsöngeti, aztán egy nagyobb piros lámpát figyel, amelyik jelzi, hogy az, akit felhívtak felvette a kagylót. Ekkor írja' csak be a kisasszony a táblázatba, hogy a beszélgetés megtörtént. Ez a sorozatos müvelet egyetlen felhívásnál a leggyorsabb tevékenység mellett is jó néhány másodpercet vesz igénybe. De most képzeljük el, hogy pillanatok alatt S—io lámpa gyullad ki egyszerre és akkor meg kell hogy értsük, azt az egy-két perces várakozást, amely némelykor előfordul. Éppen ezért legyünk türelmesebbek és elnézőbbek, nem a póstával, hanem azokkal szemben, akik a mi kényelmünkért ott robotolnak a magas székeken, fülükön kagylóval, nyakukban beszélőtölcsérrel néha io órát is szakadatlanul. Nyíregyházán és Debrecenen át húzódó nagy Tisza-csatorna építése érdekében intéz feliratot Debrecen törvényhatósága a kormányhoz Látogatás a nyíregyházi íőpostahlvaíal távbeszélő osztályánál Gondoljunk a telefonkezelőnők idegölő munkájára és legyünk a hívásnál türelmesebbek A szombat este életbelépett telefondrágitás nagy konstemációt keltett Nyíregyházán és dacára annak, hogy a Nyirvidék több ízben közölt ismertető cikkeket, mégis sokan vannak olyanok, akik tájékozatlanok az uj rendszabállyal szemben. Hogy alapos tájékoztatást nyujtsunk az uj pósta, távíró és távbeszélő dijakról és az ezzel kapcsolatban életbeléptetett telefonszolgálatról, munkatársunk a póstafőnökségtől kért részletes információt. A nyíregyházi távb. előfizetők — mondotta informátorunk — állomásaik után a következő dijakat fizetik : Alapdíj : 7 P, beszélgetési díj: 12 fillér. A kötelező havi beszélgetés száma : 30. Téves kapcsolásokért a havi kötelező számú beszélgetéseken felüi folytatott beszélgetések után 30/0 levonásba jön. — Így pl-. ha egy távb. előfizető a hó folyamán összesen 70 beszélgetést kezdeményezett, akkor a következő dijakat fizeti : 7 P (alapdíj) -f- 3.60 P (30 kötelező beszélgetés) -f- 4.80 P (a kötelező 30 beszélgetésen felüli 40 beszélgetés^) összesen = 1 5.40 P, ebből le 0.14 P (3% téves kapcsolásért a 40 beszélgetés után), marad = 15.26 P. Az 500/0-0S díjkedvezményt élveI ző előfizetők (orvosok, állami és 1 várm. tisztviselők) az alapdíj feléc, ezenkívül beszélgetésenkint 12 fillért fizetnek. Itt nincs 30 kötelező beszélgetés. A külön mellékállomások után 3.50 P alapdíj fizetendő. Beszélgetési dij a főállomással egybe számítódik, A távolsági (interurbán) beszélgetési dijak változatlanul"' maradnak. Minthogy a beszélgetéseket egyelőre a távb. keztelők számlálják, amely munkálat bizonyos időt vesz igénybe, mert meg kell előbb győződni, vájjon a hivott szám jelentkezett-e, azután pedig a munkahelyeken felfektetett táblázatokban a hívó fél számát fel kell jegyezni és minthogy ugy az előfizetők, mint a postakincstár eminens érdeke, hogy a számlálás megbízható le gyen, ennélfogva természetszerűleg a kapcsolás ezután némi késedelmet fog szenvedni, amely körülményre felhívjuk a távbeszélőt igénybevevő közönség figyelmét. — Türelmet ajánlunk a közönségnek az esetleges késedelmes kapcsolásért már csak azért is, mert meggyőződést szereztünk arról, hogy a postahivatal főnöke minden intézkedést megtett a nehézségek áthidalására, nevezetesen a mumkahelyekÍBt szaporiTöbb izben felvetődött már annak a gondolata, hogy az Alföldnek viziutban legszegényebb vidékén, Szabolcs és Hajdú vármegyékben keresztül olyan vizi utat kellene kiépíteni, amely nemcsak a mezőgazdaság szempontjából volna jelentős, hanem az ipar és kereskedelem számára is sokat jelentene. Sokféle elgondolás merült annak idején fel, de mindegyike megegyezett abban, hogy e csatornának érintenie kellene a kereskedelmi és ipari szempontból jelentős városokat; igy Nyíregyházát és Debrecent is. Csodálatos, hogy a békeévekben igen fantasztikusnak és céltalannak tetszett a gondolatnak a felvetése is, pedig anyagi szempontból akkor kedvezőbbek voltak a viszonyok, most pedig, amikor az élet szinte arra kényszeríti az állam gépezetét, hogy mindent elkövessen, amivel a súlyos gazdasági helyzeten könnyíteni lehet, sokkal komolyabb formában kerül felszínre a nagy Tisza-csatorna terve, mintsem azt sokan gondolnák. A nagyszerű tervek Szolnok vármegye törvényhatósági közgyűlése vetette fel komoly formában s a közgyűlés határozata alapján Debrecen város jogügyi és pénzügyi bizottsága is foglalkozott a hozzááttett tervvel s nemcsak hogy magáévá tette, hanem Vásáry István polgármester javaslatára a törvényhatóság olyan értelmű feliratot intéz a kormányhoz, amelyben nem a szolnoki partikuláris tervnek, hanem az egész Alföld vizi útjainak kiépítésére vonatkozó terv kidolgozására hívja fel a kormány figyelmét, amelyben nem a Szolnok— Budapest közötti csatorna, hanem' a Tiszától Nyíregyházán és Debrecenen át egészen a Berettyóig húzódó nagy csatorna megépítése foglaltatna. Nem is kell hangsúlyozni, hogy egy ilyen tervnek valóra válása milyen fel sem értékelhető előnyt jelentene nemcsak Szabolcsvármegyének. hanem elsősorban Nyíregyházának. A város csatornázási, termelési, kereskedelmi lehetőségei nem remélt magasba szökkennének. Debrecen törvényhatósága bizonyára átteszi a feliratot hasonló értelemben való állásfoglalás céljából Szabolcsvármegye törvényhatóságához is, ami egészen természetes, hiszen a bizottsági tárgyaláson is figyelemre méltatta Debrecen vezetősége azokat a Szempontokat, amelyek Nyíregyháza mellett is fezólnak s akkor — reméljük — hasonló lelkesedéssel fogja fogadni Szab olcsvármegye törvényhatósága &s a tervet s hasonló értelemben ir fel a kormányhoz. Demjén József dr. városi tiszti főorvos előadása a tejről Szombaton délután 4 órakor meg teltek a Városi Színház férőhelyei a nyíregyházi iskolák ifjúságával és közegészségügyi kérdések iránt érdeklődő közönséggel. Az érdeklődés dr Demjén József városi tiszti főor' vos előadásának szólott. Demjén dr. az Országos Tejpropaganda Bizottság égisze alatt előadást tartott a legfontosabb emberi táplálékról,