Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)
1930-10-08 / 228. szám
2 JSftÍKVIDBK. 1930. október 8. Philips, Astra, Standard, Trt, J"% t 1 • » 1 és alkatrészek. Villamossági anyagok, Orion stb. gyártmányokban H S O I Q R CSÜláfOk 4rban kaphat „SZIKSZ" rádió Jókai-u. 4. (Be 8 (, B a e r n 0 yk ) i té r Accumulátor töltés, bérlet! Rádió. Kerékpár Kereskedelmi vállalat. javítás. 6433-2 Rákóczi lelke Rákóczi Ferencnek, a szabadság örök ideáljának emlékére Nagyecseden monumentumot emel az utókor kegyelete. Az emlékmüvet ma leplezték le a kormányzó je'enJ létében. Rákóczi neve, amely köré ma az ország |gazságügyminisztei« von glóriát, örök mementó, örök figyelmeztető azokra az okokra, amelyek itt ,a viharjárásoknak ezen a földjén minden nagy akarást, szent hevületet, nagyratörő álmot tragédiába sodornak, azokra az okokra, amelyeknek Majtény, Világos, Trianon a rettentő következményei. Rákóczi Ferencet és a független magyar állameszméért mártiromkodó'bujdosótársait ama gyár áldozatkészség, önzetlenség, férfias becsület ragyogó inkarnációit hazaárulóknak bélyegezte a magyar országgyűlés. A »Pro Patora et Libertarte« fénylő betűivel a magyar társadalmat csodatevő egységbe foglaló szabadságzászlókat, a magyar géniusz-ihlette tárogatókat összetörték, a szabadsághősök javait konfiskálták és a császári házhoz a magyar szabadságmozgalmak idején is hü magyarok között osztották fel. — Rákóczinak és társainak csillagos életútja arra tanitotta a nemzet ifjúságát, hogy itt ezen a földön száműzetés, börtön és bitó vár az igazakra, hogy töviskorona, vessző és arculcsapás jár a magyar Messiásoknak. És mégis a Majtényt követő gyászban, a megalázottságban, Mária Therézia és József korának magyar lelket ölő áfiumában, az »Indexflibrorum pro hibitorum« idején, Metternich faf yasztó abszolutizmusának idején, t minden intrika, minden gyalázkodás ellenére is, ott őrizte ez a nemzet Rákóczi hevének örökmécsét lelke szentélyében. »Hazám. szentje, szabadság vezére, sötét éjben fényes csillagunk« — igy aposztrofálja a nemzet ifjúságának dalosa, Petőfi abban a korban, amikor Rákóczinak gyönyörű álma a független, szabad Magyarország újra felragyogott a nemzet lelkében és a magyar öncélúság hatalmas feszitő ereje titánokat állított a nemzet élére. És amikor Kossuth Lajos mártiromkodásában, a Kossuth ellen hozott állampolgársági törvény szolgaságban görnyedő korában uj magyar Golgotát járt a nemzet, Rákóczi neve mellé Kossuth Lajos glóriás neve került a nemzet szive mélyére. Idegen elgondolások, Idegenből ránkerőszakolt életcélok hiába erőszakoltak a nemzet gondolkodásába uj koncepciókat, a Ferenc Józsefikor csillpgó felszíne, látszólagos anyagi és szellemi stabilitása idején ís, a magyarság lelke mélyén ott égett a kettős seb, Majtény és Világos sebe és titkon melengetett álmok firnamentumán Rákóczi és Kossuth nevének kettős csillaga égett. A közösügyes világ erejében való bizakodás megtévesztő évtizedeiben is voltak eszmei virrasztói Rákóczi és Kossuth ideáljainak, voltak tisztán látók: sírva zendült meg a magyar rónák felett a kuruc-dalok bus melódiája, a magyar ifjúság friss életösztönnel ölelte magához a rongyos kuruc zászlót és a negyvennyolcas honvédek golyóverte lobogóit. Emlékezünk Kossuth Lajos te-, metésére és Rákóczi hamvainak; hacahoeatalám. Arra a temetésre, amelyen a legszegényebb magyar viskókban is lobogót tűzted ki, arra a temetésre, amelyről egyegy koszorulevelet hozott haza a magyar városok, falvak, tanyák kis embere, hogy odatüzze drága er*k lyeként Kossuth apánk turini képe mellé. Emlékezünk a rodostói halott koporsójának átvonulására a magyar földön. A lobogó-' diszbe öltözött kis állomásokra, a vasúti töltés mellett álló könynyező népre, a budapesti utcák mámorító manifesztációjára Rákóczi hamvaínak szállításakor. Aki magyar erőt akar ebből a földből kibontani, aki magyar erőkifejtéstől, Trianont összezúzó magyar energiától várja a diadalmas holnapot, annak számolnia kell a Rákóczi, a Kossuth nevében rejlő gigászi erőforrással. Annak meg kell látnia, hogy e két név fenséges erejét az az önzetlen, az az igaz honszerelem adja meg, amely a társadalmi választófalakat, a familiáris, a vagyoni kiváltságokat nem ismerve, egy minden magyar és nemzetiségi állampolgárt egyformán testvérének érező hatalmas és szent kollektív érzés. Rákóczi táborában, Kossuth sza, badság, egyenlőség, testvériség eszméitől lelkesített magyarságában ez a magasabb rendű, ez az egyedül alkotó hazafiság tette naggyá, tette hérosszá a nemzetet. ( Ma, amikor az igazságügyi miniszter méltatja Rákóczi emléké* nek jelentőségét, mintegy szimbólumát látjuk annak, hogy a magyarság, amely egy negyedszázaddal ezelőtt Rákóczi hamvainak hazaszállítását, mint engedményt kapta egy idegen lelkületű hatalomtól, ma a nemzet élő lelkiismeretével az igazat vallja és mondja meg a nagyecsedi emlékműnél. Ez az igazság pedig az, hogy Rákóczi és Kossuh lobogója alatt lehet csak nagy és győzhetetlen. Rákóczi zászlója alatt, amelyet egyformán szentnek tartott katolikus é3 protestáns, magyar, tót, ruthén és oláh és Kossuth zászlója a'sitt, amely testvérré emelte a jobbágyot, és ennek a testvériségnek vallásában áldozatos lemondásra inspirálta a kiváltságos nemességet. Ma a proletáriátus szellemi és anyagi válsága, a középosztály vergődése a magyar társadalom széttagoltsága^ felekezeti Villongásai, elvakult önzése idején a gazdasági válság rémítő örvényének szélére sodort magyarság döbbenjen végre Rákóczi, Kossuth vérrél és könnyel irt testamentumára. ; leplezték le Nagyecseden Rákóczi Ferenc emlékművét Szabolcsvármegye küldöttei a nagy fejedelem emlékünnepén A nagyecsedi emlékünnep históriai háttere A szomszédos Csonka-Szatmárvármegyének földjén, Nagy&tseden a Báthoryak egykori birtokán, a mely Szabolcsvármegye történetében is nevezetes szerepet játszik, ma délelőtt impozáns ünnepség keretében áldoztak az ecsedi vár egykori ura, a vitézlő nagy fejedelem, II. Rákóczi Ferenc emlékének. Az ecsedi ref. templom kertjében monumentumot emeltek Rákóczi emlékének és ezt az emlékművet leplezték ma le a kormányzó jelenlétében. Az ünnepségen, amelyen az avató beszédet Zsítvay Tibor igazságügyminszter mondotta, Szabolcsvármegye törvényhatósága képviseletében dr 1 Erdőhegyi Lajos főispán, Mikecz István alispán, Nyiregyháza város képviseletében dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester jelentek meg. , A Rákóczi Ferenc születésének harmadfélszázados évfordulója alkalmával rendezett ünnepség históriai vonatkozásairól Berei József ecsedi ref. esperes a következő sorokban emlékezik meg: Most, midőn október 7-én a Kormányzó Ur O Főméi tósága jelenlétében, leleplezési ünnepély lesz a Nagyecseden felállított II. Rákóczi Ferenc emlékére emelt szerény emlékmű átadása alkalmából, nem lesz érdektelen megtudni, hogy a nagy fejedelmet és szabadsághőst micsoda szálak fűzték Nagyecsedhez? A nagyecsedi óriás uradalmat a bevehetetlen várral együtt a Rákócziak nem maguk szerezték öszsze s a várat nem ők építették, hanem készen örökölték, házasság utján. • C Az ősrégi Báthory fejedelmi ag •' > > i iUlíJ l volt az első alapitója a nagy birtoknak és a vár alapvetője. 133 S-ben nyert a család engedélyt, hogy a lápon levő, legbensőbb harmadik szigeten kővárat építhessen, melyet a királyhoz (Róbert Károly) tanúsított hűsége bizonyságául »hívség várának«« nevezhessen. Ez a rendelkezés nerrt tartatott be, mert » vár neve ecsedi vár Ieett. Előzetesen már a Báthoryak ezt a szigetet, valószínűleg facölöpökkel, földbástyákJön! Jön! EMIL JANNINGS nagy hangos filmje AZ &PÍE BŰNEI A DIADALBA. 6149 kai megerősítették s & láp körülötte biztos védelmet nyújtott, az uj kővár még erősebbé tette, kőfalaival, ágyuivai s a láp vizének a vár körüli mélyítésével. Nagyban fokozta a biztonságot az a körülmény, hogy a vár előtti két sziget, hol a község helyezkedett el, szintén sáncfalakkal vétetett körül, igy hármas erősség alkottatott, de mindeniknek legfőbb védelmét a járhatatlan s messze kiterjedésű láp alkotta. Ezt az erősséget ellenség j soha be nem vette ostrom- ; mai. 1 A száraz földtől a belső vár mintegy két kilométernyire volt, mely távolságra az akkori ágyuk nem hordtak. ( A vár el volt látva több évre való eleséggel s munícióval, igy kiéheztetni sem lehetett. A várat épitő Báthory-család 1613-ban kihalván, j Bethlen Gábor királyi adománnyal nyerte a várat és uradalmat, amelyet fogadott fia Bethlen István, rövid ideig erdélyi fejedelem és ennek fia Bethlen Péter (iktári) nemcsak megtartottak, hanem itt is laktak. 1648-ban szállott I. Rákóczi Györgyre (felesége Lorántffy Zsuzsánna), majd fiára II. Rákóczi Györgyre, ki felesége Báthory Zsófiával egye sitette az összes Báthory (ecsedi és szilágysomlyói), valamint a Rákóczi birtokokat. Báthory Zsófia, hogy fiát I. Rákóczi Ferencet a Wesselényi összeesküvés következményeitől megmentse, Ecsed várát is átadta a császárnak. A német katonák a II. Rákóczi Ferenc szabadságharca elől Ecsedről kivonultak. Ekkor lett II. Rákóczi Ferenc az ecsedt uradalom és vár 1 urává. 1 [ A nagy fejedelem kiváló szeretettel foglalkozott ecsedi várával, mit kifejezésre juttatott emlékiratában, mely igy szól: J >>1705. Magam pedig szállásomat Ecsed várába tettem, amely Házam ősi birtoka vala s melynek erődítményeit a németek a háború előtt lerombolták, de én újra föl szándékoztam építtetni. ! Fekvését tekintve igen különös és talán egész Európában nincs hozzá hasonló, ugy hogy bevehetetlennek látszik.« i 1 Sajnos, nagymajtényi síkon letörött a zászló, II. Rákóczi Ferenc Rodostóban ábrándozott; a bel vehetetlen ecsedi várról, melyet nem tudott felépíttetni. : v 1 > A szatmári béke (1711J megadta a várnak az utolsó kegyelemdöfést, amit a németek meghagytak belőle, lerombolták, nehogy a kurucok szállása lehessen. Ettől fogva a néphit szerint boszorkányok repülnek a várromokba éjjelenkint Az ördögökkel tivornyázni. * 'J
