Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-11 / 231. szám

2 JSíVfKYIDÉK. 1930. október 11. Prodoktiv segítség A Magyar Hét rendezősége az Otthon Körben teát adott, amelyen az újságírói kar és közgazdasági életünk kitűnőségei előtt Bud János kereskedelemügyi miniszter nagyhatású beszédben vázolta a mai gazdasági helyzetet és a kormány tervbevett intézkedéseit, amelyekkel e helyzeten javítani kiván. A magyar kormány mindenekelőtt arra törekszik, hogy* a nagy tömegek megélhetését a

( közeledő télre biztosítja. Célját azonban az improduktív és erkölcsi hivatásában is aggályos munkanélküli segély helyett hasznos beruházásokkal kívánja megvalósítani. Az okos, jól megfontolt beruházásoknak ugyani?, amellett, hogy munkához juttatják a munkanélküliek ezreit, megvan az a letagadhatatlan előnyük is, hogy meghozzák a maguk produktív gyümölcseit s igy, ahelyett, hogy gyöngítenék a nemzeti vagyont, inkább megerősítik azt. E beruházásokkal nem a vállalatoknak akar kedvezni a kormány, hanem a mostoha gazdasági viszonyok folytán munkavesztett magyar munkásoknak kiván kenyeret adni. A legégetőbb, a legfájóbb és a legsürgősebb orvoslást igénylő probléma, ma a munkanélküliség. Tudja ezt a kormány. De tudja ezt minden becsületesen gondolkozó magyar ember és tudják ezt maguk a vállalatok is, amelyeknek ugyancsak érdekük, hogy a munkásság megélhetése biztosítva legyen. Munkaalkalmak teremtése egyet jelent termelésünk megerősítésével, amelynek legsúlyosabb faktora maga a munkás. Aki a munkás gazdasági helyzetén segit, az közvetve a termelést segíti. A kormány törekvése tehát arra Irányul, hogy az állami közmunkák" azonnali megindításával kenyeret adjon a munkásnak s egyben olyan hasznos beruházásokat eszközöljön, amelyek államgazdasági szempontból, vagyis a produktivitás és a rentabilitás szempontjából sem eshetnek kifogás alá. A beruházások összege természetesen nem lépheti tul az állami hitelkei etet, ám ugyanakkor a keret határain belül ki kell, hogy aknázza az összes lehetőségeket. Igy ,a kereskedelmi miniszter egymaga 31 millió pengőt fordit az útépítésekre, ami élénk cáfolata azoknak a politikai célzatú, pusztán hangulatrontásra szánt vádaknak, miszerint a kormány csak ígérgetésekkel akarja foglalkoztató ní munkátváró kezeket. Teueket kívánt az ellenzék: ime itt vannak a tettek. Munkát sürgettek a muri, kanélküliek: ime itt van a munka. Persze a kormány eszközei sem végtelenek. A háború és a békeszerződések által leginkább sújtott Magyarország kormányától senki sem kívánhatja, akibe csak egy szikrányi objektivitás és jóhiszeműség is szorult, hogy mesterségesen lecsökkentett eszközeivel, egy csapásra megoldja a gazdasági pangás és a munkanélküliség hatalmas világproblémáját, amelylyei verejtékezve küzdenek a legkedvezőbb gazdasági feltételek kör zött élő államok is. A legkülönbözőbb nemzetközi "komponensekből támadt gazdasági "krízist és a velejáró munkanélküliséget sajnos csak ugy egyszerűen elfújni nem lehet. Fel kell vele venni a harcot, küzdeni kell ellene, útját kell állani pusztításainak és mind szűkebb körbe kell szorítani, — ez hazafias kötelessége és tegyük hozzá azt is, jól felfogott érdeke is minden kormánynak. Bud János beszédéből félreérthetetlenül kiviláglik, hogy ezt a nemzetmentő súlyos harcot minden erejének és eszközének latba vetésével meg- I kezdte a kormány s ebben a harc- i ban annak, aki magyarnak vallja I magát és azt akarja, hogy a harc I sikerre vezessen, a kormány mel- I lé keh állnia. Mert, aki még most | is gáncsoskodik, intrikál, vádaskodik, az nem a munkanélküliek érdekét viseli a szivén, hanem önös politikai célja megvalósítására törekszik méregbemártott fegyverekkel. sága pár évvel ezelőtt felvette útépítési programmjába a tiszadob—; tiszadada—tiszabüdi törvényhatósági ut kőburkolattal való kiépítését olyformán, hogy mintegy 300 ezer pengő összegnek 1 egyharmad részét az állam, egyharmad részét a vármegye, egyharmad részét egymásközött egyenlő arányban Tiszadob, Tiszadada és Tiszabüd fogja viselni. Hogy mezőgazgazdasági és kereskedelmi szempontból minő fontossággal bir ezen ut kiépítése, elég legyen annyit felhozni, hogy Hajdúnánás és a tőle nyugatra eső dadái alsó járásbeli népes községeknek Miskolc felé ez az' egyetlen közlekedési utjok, — mit a kereskedelmi kormány is elismer, midőn elvben kimondotta, Tiszadobnál egy közlekedési hid létesítésének szükségességét a Tisza-folyón. Ezen törvényhatósági útvonalnak műszaki felvétele megtörtént. Az állami és megyei administrá-< ciós költségekkel túlterhelt községek az építés 100.000 P-ős költségét nem vállalhatják, mert olyan kötelezettséget vállalnának, melynek teljesítésére képtelenek. A 10.000-nyi lelket számláló három községben aránylag sok a vagyontalan mezőgazdasági munkás. Az igazsághoz hiven le kell szögeznem, hogy a földbirtokrendezés folyamán részükre juttatott 1—2 hold föld termése és aratási keresményük megmenti őket az éhenhalástói, — de még magasabb terményárak mellett sem ad lehetőséget a földjáradékának és más közterhek megfizetesére, a legszük ségesebb ruházati cikkek beszerzésére. Szomorúbb és kétségbeejtőbb helyzetben van ma minden munkás család, mint 1920—1921. években volt. Ezen években még meg voltak a jó békében beszerzett ruhadarabok, még a csizma is átélte jó állapotban a háborús éveket. De azok ma már rongy-foszlányok lettek, nem birják már a foltot. Újra nem telik, mert nincs eladni való semmi s ha volna is, nincsen ára. A szükség, a nyomor enyhítésére jelentkezik a tiszadob—tiszabüdi törvényhatósági ut kiépítése. Mi azáltal érhető el és vihető keresztül, ha a kormányhatóság leveszi a kiépítendő ut költségének' egyharmad részét a fizetőképtelen községek vállairól, és az állami költségvetésben keresz t ülviendő' kérdésben forgó községek munkakeresetre utalt munkásainak alkalmazása melletti megkezdését. Ezzel 200—300 munkáscsaládból távozik a téli hideg réme és elmúlik a családfő homlokáról a kétségbeesés redője. Nagyobb munkaalkalmul kínálkozik Tiszadobnál a Tiszán egy vasutihid létesítése. Ezen helyen egy vasutihid létesítését Szabolcs vármegye törvényhatóságának 1928. évben hozott határozata alap ján a kereskedelmi kormány is szükségesnek jelentette ki. A kivitel fedezet hiánvában odáztatott el. A kormányhatóság bölcsessége és jóakarata kell ahoz, hogy ezen híd mintegy kétmillió P költsége, meg legyén és munkához jusson Szabolcsvármegye sok-sok nyomorgó munkás családja. S LEGÚJABB DIVATLAPOK AZ UJSÁGBOLTBiN Munkaalkalom a szabolcsiaknak Irta: Bodnár László ny főjegyző Azok a fizetésképtelenségi zavarok, melyek a mezőgazdasági termények árának napról-napra való lejjebb sülyedése által állottak elő, — a mezőgazdaság teljes csődbe jutása, - a munkaalkalmak hiánya mnatt a mezőgazdasági és ipari munkások már eddig tapasztalt nyomorúságos helyzete, —mi a íeánk jövő téllel még hatványozottabban fog jelentkezni — nemcsak a kormányzatot ,hanem a társadalmi alakulatokat is gondolkodóvá tette — keresve azon utatmódot, mellyel a nélkülözést, a nyomort enyhíteni lehetne. Sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy a kormányzat az egy, boletta-rendszer megteremtésén kivül nagy általánosságbán hathatós intézkedést nem tett. A gabonajegy behozatala üdvösnek ígérkezett, azonban a helyzeten mit sem változtatott. A gabonajeggyel emelt árak — sőt azon termények árai is, melyekre ez kiterjesztve nem lett — alacsonyabbra szálltak, mint a boletta-rendelet életbeléptetése előtt voltak. Az állami költségvetésben tervbe vett megtakarítás csupán az adófizetők terhén lesz hivatva könnyíteni, de ezeknél is csak akkor, ha egyes adók — házadó és földadó — mérsékelteinek, a forgalmiadó alól a kis adófizető alanyok teljesen mentesittetnek. De azokon, kik szerencséjükre, vagy szerencsétlenségükre adóterhet nem viselnek, tehát a szorosan vett mezőgazdasági és ipari mun kásokon nem hogy segítve nem lesz, de sőt bizonyos munkalehetőségek csökkentésével ezekre káros eredményt fog szülni. Mert ugy gondoljuk, hogy a megtakarítás az állami költségvetésben nem fog kiterjedni az amúgy is rosszul dotált — a béke paritáson jóval alul levő — köztisztviselők fizetésének redukciójára, vagy a hivatali ügymenet hátrányára eső egyes állások indokolatlan beszüntetésére, — hanem csökkentve lesznek olyan tételek, melyek a kereskedelem és iparnak produktumai. A társadalomnak, a társadalmi alakulatoknak á nélkülözés, a nyo-i mor enyhítését célzó megmozdulása nagyon szép és humánus, de nem elég ahoz, hogy hónapokon keresztül biztosítsa a.z éhező csa-/ ládok mindennapi eledelét, hogy ruiiát adjon az iskolába menő ruhátlan gyermekeknek, hogy a. hosszú őszi és téli hónapok alatt meleg tűzhelyet biztosítson a családnak. Ahoz, hogy a nagyobb területétől megfosztott csonka Hazában aránytalanul nagy számban levő mezőgazdasági és ipari munkások kétségbeejtő helyzetén segítve legyen, a kormányzat támogatása kell a munkaalkalmaknak az egész vonalon való megindításával. ! / A munkaalkalmak közül reá mutatok a hiányosan kiépitett, különböző kategóriába tartozó közutak rendbehozására, a még kiépítetlen közutak kiépítésének soronkivüli elréndelésére és megkezdésére. — Közutaink az egész országban még annyira kiépítve nincsenek, hogy ezek ne nyújtanának munkaalkalmakat minden megyében és minden fáluban. Speciel a dadai alsó járásban jelentkező munkaalkalmakra akarok reá mutatni. Illetve ezen cikkemnek nem is volt más célja, mint erre reá mutatni, — mondjuk ki nyíltan: pro domo beszélni. Szabolcsvármegye törvényhatóAPOLLO mO-ZGrÚ Még ma, pénteken 5, 7 és 9 órakor LIL.IAN H AR VEI ragyogó néma filmje A BORNEÓI SZÖKEVÉNY a nagy UFA kisérő műsorral

. De már holnap, szombaton AZ ÁLARCOSOK HARCA Nagy hangos beszédnélküli delektiv és kalandor filmet mutatjuk be ES MOST JON AZ APOLLO... Egy olyan hangos áetektiv filmmel,., melyben nincs idegen beszéd, — csak puskaropogés, zörejek, üldözők zaja, a rendőrség sípjelzései — végig magyar feliratok. A film címe : áZ ÁLáRCOSOK HARCá Szombaton és vasárnap az Apollóban