Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-31 / 248. szám

1930. október 23. !JNftÍRYIDÉK. B Tejgazdasági ellenőrző tanfolyam A m. kir. földmüvelésügyi miiiuszter ur ,a keszthelyi m. kir. gazdasági akadémián 1930 január 5-tői március 31-ig tartó, a gazdasági társadalmi szervek áltat létesített' tejtermelést ellenőrző körzetek részére, altiszti minőségű állásra képesítő Tejgazdasági Ellenőrző Tanfolyam megtartását rendelte ei. A tanfolyamra 40 tanuló vehető fel. A tanfolyam ingyenes ugyan, de a résztvevők lakásuk, ellátásuk, v» lamint a papír, nyomtatvány és tankönyvszükségletük költségeit maguk viselik. Az akadémia igazgatósága az ellátás költségeinek mérsékléséről tőle telhetőleg gon• doskodik. (Napi étkezés ára az akadémia menzáján 1 pengő 80 fillér. A nyomtatványok és könyvek ára 80 pengő, mely a jelentkezéskor lefizetendő.) A felvételi feltételek a következők: 1. A betöltött 18 éves kor, illetve a be nem töltött 40 éves életkor. A keresztlevél bemutatandó. 2. Erős. egészséges és ép testalkat, mely hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolandó. 3. A csermajori vagy sárvári mezőgazdasági tejipan szakiskola, vagy a kisbéri tejmunkásképző iskola. vagy bármely mezőgazdasági szakiskola (föidmüvesískola) sikeres elvégzése. Az ezen iskolák elvégzéséről szóló, valamint ezenkívül minden esetben az elemi iskolai. vagy középiskolai végzettséget igazdió bizonyítvány bemutatandó. A létszám egyharmadáig oly egyének is felvehetők^ akik gazdasági akadémiai oklevéllel bírnak, ha ezen kifejezetten altiszti minőségű állásban való elhelyezkedéssel megelégszenek. 4. Kifogástalan előélet, mely — különös tekintettel az u. n. tanács« köztársaság alatti magatartásra — hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolandó. 5. Bár a vezetőség a végzett tanulók részére az alkalmaztatást nem biztosítja, írásbeli nyilatkozat "állitandó ki "árrof, hogy a tanfolyamot végzett tanuío kötelezi ma gát, hogy a tanfolyam elvégzése után a földművelésügyi minisztérium kívánságára és az általa meghatározott helyen, 3 egymásután következő éven át szolgálatot vállai. Akik magukat ezen tanfolyamra felvétetni kívánják^ 1.60 P okmány bélyeggel ellátott és a felvételi feltételekben emiitett bizonyítványok kar" felszerelt és sajátkezüleg irt és a nagyméltóságú 'földművelésügyi miniszter úrhoz címzett folyamodványukat a keszthelyi m. kir. gazdasági akadémia igazgatóságához legkésőbb november 20-ig kötelesek benyújtani. A folyamodók a felvételről, vagy elutasításról kellő időben értesíttetnek. A felvett tanulók 1931 január 4-én reggel 10 órakor kötelesek a keszthelyi gazdasági akadémia igazgatóságánál jelentkezni. Sztankovics János, gazdasági akadémiai igazgató. Képzőművészet - Zene ág Idei évad első nagy hangversenye Nyíregyházán ° Virányi Sári ária és dalestje Itt a hangversenyek évada^amikor Nyíregyházán megkezdődnek a sorazatos zenei események. Ebben az évben egy mindenképpen vonzó és a legszélesebb körök figyelmét nagy mértékben felkeltő művészi eseményre készül a hangversenyközönség. Az első nagy hangverseny lesz ez november 8-án a Korona nagytermében. Virányi Sári énekművésznő tartja pzen a napon este fél kilenc órakor ária és dalestjét. Virányi Sán a tiszta művészet áhított szépségeit hozza hangversenyén. Művészi tanulmányaikban kevesen tanúsítottak olyan odaadó szorgalmat és lobogó lelkesedést, mint ő, aki nagy belső kulturáltság megszerzésével, harmonikus művészi személyiség tudatos kialakításával ad mély tartalmat technikai és stílusbeli felkészültségének. Énekművészeiében a gyöngyözően szép orgánumot a szellem tüze képesiti arra, hogy a hallgatóságot a nagy művészeti alkotások magasságába vigye. Hangversenye rég áhított tisz-i ta művészi élményeket ígér és érthetően nagy várakozást kelt nemcsak Nyíregyházán, hanem a. vidék hangversenykedvelő és a művészeti problémák iránt mélyen érdeklődő közönség körében is. Virányi Sárit aki a zenenagy klasszikusainak kedvelt és mindig uj .gyönyörűségeket nyújtó alkotásaiból válogatja össze műsorát, Szigeti Sándor, az Angol-Magyar Bank helyettes igazgatója kisén zongorán. A hangverseny jegyei már most előjegyezhetők Dicker Gyula könyvesboltjában 5, 3.50 és 2 pengős árban. — Cigány a mustban. Egerből* jelentik: Megkezdődött a szüret és megjött az első szürett történetEgyik környéki szőlőben kedélyes dinom-dánommal ünnepelték az Isten-áldást. Ami persze nem eshetett meg cigány nélkül. Nem is kellett küldeni utána. Eljött magától is a dádé a »ső!ősorongatás~ ra«. Szóval megjött a cigány, aki más időkben a banda élén Béla néven szorongatta ki a nótát a hegedűből^ meg a kesergő magyarokból. Ezúttal azonban egy kicsit kimeszelve érkezett. Hegybeli látogatásán itt is egy pohár, ott is egy pohár

v ami tekintélyesen megingatta kapcsolatát az anyafölddel". Azért csak rátette a vonót. Biztonság okából azonban félüft az egyik hatafmas mustos Icád szélére, ugy fiuzta. Hanem J* fejét is húzta valami. Éppen ott> tartott, hogy »...nem is Történt semmi, ^ucTná]t«, mikor csal? belefordult a tekintélyes kádba. A többit. fimi következett, biztosan nemi irják meg a cigánykrónikákban. Bélát a házigazda a kádból kimerengő két lábánál fogva dicstelenül kivágta a szőIAbőI. Az öreg Devla. ha látta, biztosan eltakarta a szemét. A cigánnyal nemesített* mustot a gazda eltette a pince legbelső sarkába. Ki tudja, hátha szerencsét hoz. — Felakasztotta magát egy fábiánházi öregember. Papp Miklós 66 éves fábiánházi lakos, szőlőjében a pásztorkunyhó gerendájára felakasztotta magát. Játszadozó, gyermekek találták meg az életunt ember holttestét. Tettének oka ismeretlen. Ügvvédi irodák részére 1000 darab íevélboriték 8 pengő a Jóbanyomdában. (Regény.); Irta Péchy-Hőrváth Rezső. Aztán majd elmegyünk másfelé is — mondta Győrffy, miután vagy egy óra hoszszat beszélt neki Velence káprázatos szépségeiről, álombaillő gyönyörűségeiről. — Elviszlek Magyarországba is, mert meg kell ismerned az én hazámat is, azt az egzotikus országot, la hol az emberek még ma is vadon csatangolnak szerteszéjjel és nyereg alatt puhítják a — franciákat.-. Marili nagy szemeket meresztett. De azután észrevette a barátja szájaszögletén átvillanó pirinkó huncut megrezdülést. És megértette, hogy tréfált vele. Durcásan hátbaütötte hát. — Jaj, te kis vad! — kiáltott és Lujra csókcsata következett. És, mint mindig, ha közöttük nézeteltérés bukkant föl, csóközön hozta helyre a békét. Az ember, aki szeret gondolkozni az élet apró jelenségeinek mikéntjén, hajlandó volt azt hinni, látva a nagyonis sűrű összekoccanásokat, hogy az ilyesmiket nem a véletlenek hívták életre, hanem a nyilvánvaló szándékosság. Hogy mennél gyakrabban lehessen kibékülni, édesen. Mintha nem adódott volna alkalmuk és módjuk ugyís elegendő nyalakodásra, másként is 1 Este, hogy lilára fáradt fényszalagok rajzolódtak föl a horizontra és sötétedni kezdett a messzi kékség sápadó homálya: sokáig elüldögéltek a falócán, a ház előtti virágos kertben. A virágágyak közötti úton kéjesen elnyújtózva heverészett a ház macskája. Húsos, hosszúszőrű fehér jószág, kecsesen nyújtogatta ki puha talpacskáit Virágok bugái hajoltak le hozzája, zümmögő bogárkák cikkáztak körülötte, de ő azért rendíthetetlen nyugalommal heverészett. Elhatalmasodó lustasággal élvezte a föld alkonyi hűvösségét. Marili egyszerre észrevette. Lelkendezve j fölugrott, belépett a kertbe és fölkapta a fehér cicát. (Győrffy Zsolt arra az ősi babonára gondolt, ami talán nem is babona, hanem tapasztalatokon leszűrődött igazság, hogy az a leány lesz jó feleség és kitűnő háziasszony, aki szereti a macskát. ..) Marili fölvette a selymesszőrü állattestet a nyakába és elhelyezte rajta, mint valami boát. — Katzili! Katzilil... — és puhán, gyöngéd szeretettel cirógatta. A huncut cica pedig egész jól találta magát a meleg bőrön. Édesen hunyta be a két sárga szemét és elnyújtózott a pompás fekhelyen. — Ti svájciak mind nagyon szeretitek a macskát — mondta Győrffy. — Igen — felelt Marili, mialatt két kezével a macska előre lelógott lábait fogta, hogy az állat le ne csússzon. — A macska a puhaságnak, a melegségnek, a házasságnak és a hízelkedésnek a példaképe. Egy "házból sem szabad hiányoznia, ahol számot tartanak a puha családi otthon nevére ! — Hopp ! — szólt az újságíró — a macskáról jut eszembe valami. Nekem egy igen kedves epizód, téged pedig biztosan érdekel. Csak egy kicsit szomorú. Elmondjam ? — Azért csak mondd. — Egyszer egy szép novella miatt sem éjjelem, sem nappalom nem volt — mesélte és Marili, nyakában az eleven boával, leült melléje a padra. — A befejezése nem akart az eszembe jutni. Pedig a történet veleje, gerince már ott nyugodott fekete betű-csatarendekben a fehér papíroson, kikristályosodva és szépen fölcikornyázva. Oly szép, oly sikerült volt az egész mese, hogy nem akartam y csak olyan egyszerű, mindennapias csattanóI val befejezni, ami talán nem is csattanó. ! — £s? . I. Í M ; ; _ — Egy este bosszúsan és folyton érdekes és újszerű befejezéseken gondolkozva, elmentem hazulról. Közönyösen siklottam keresz1 tül a sötét utcákon és a bennük zajló emberáradaton. A kemény problémám vibrált ; előttem folyton boszorkányos táncolással, j Egyszerre csoportosulásba kerültem. Egy nyomorult fekete macska feküdt a járda mellett, a kocsiút kövein, hátát a járdát szegélyező kőtömbnek döntve, alatta, mellette feketés vértócsa. Köröskörül szánakozó rendőr és fájdalmas szívű, részvevő néptömeg; ebből ráismerhetsz, hogy itt, Svájcban történt mindez. A macskát valami társzekér elgázolta és kínlódva haldoklott. -Jaj : t ' — Ekkor jött egy egyenruhás ember, kalapáccsal néhányszor fejbeverte a szegény fekete macskát, aki rémülten, panaszosan nyávogott az ember felé, nagy sárga szemeivel könyörögve nézett reája —1 s aztán mindennek vége volt. Az ember egy vödörbe tette és elvitte. A sokaság oszladozni kezdett, vége volt a komédiának. De ugyanúgy kezdett oszladozni az én agyamban is az a bizonyos sötétség, amely miatt a novellám befejezése elsőrangú lehetetlenségnek látszott. Egyszerre világosan láttam a novella végét, amely eredeti, érdekes és újszerű volt... És e pillanatban végtelen hálát éreztem a szegény agyonvert macska iránt. Hiszen az ördög hitte volna valamikor, hogy jöhet még egyszer egy pillanat, amelyben hálával és bizonyos szeretettel kell gondolni valamire, ami »lény« volt, de már nem az, mert az élet elszállott belőle és közönséges »hulla« lett, de mint ilyen, szolgált a hasznomra... (Folyt H5v.) u