Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-30 / 247. szám

jsíVfmDÉK. 1930. október 30. swsb,

?A

N greta garbó : perzselő vágyak Kizárólagos joggal Takarékossági nap Irta: dr. Kresz Károly, a TÉBE Igazgatója Három esztendőver' ezelőtt indita meg munkásságát az Országos* Takarékossági Propaganda Bizottság és három év előtt, október 31-én rendezte az első takarékossági napot, ugyanazon a napon, amikor Európának, úgyszólván va* lamennyi országban legintenzívebb eszközökkel igyekeztek az arra hi-^ vatott szervek a közönség körében a takarékosság érdekében propagandát kifejteni. Már akkor és azóta igen sokszor rámutattunk arra, hogy a takarékosság a nemzeti tő' ke gyarapodásának, a belső tőkeképződésnek egyik legfontosabb ős legjelentékenyebb tényezője és hogy a takarékosság nemcsak abban áll, hogy fölös filléreinket félrerakjuk^ hanem legalább épp olyan fontossággal bir nemzeti és nemzetgazdasági szempontból az anyagokban való takarékoskodás. Hogy csak egy kis példával* világítsak erre, azt hiszem, elég megemlítenem azt. hogy naponkint az ország közhivatalaiban, irodáiban, üzleteiben, magánlakásaiban és iskoláiban hány ív papiros kerül félig elhasználva a papírkosárba és mennyi a tömege annak a makulatúra papirosnak^ amely újságok és könyvek alakjában olvasatlanul kerül vissza a kiadóhoz. Ha már most meggondoljuk, hogy miután a trianoni békeszerződés megfosztott erdőinktől és ezáltaí* papírgyárainktól is, az elhasznált papírnak nagy részeért külföldre kell., fizetést teljesítenünk^ vagy a külfölddel szemben kell eladósodnunk, akkor tisztán áll előttünk az, hogy nemzeti szempontból mit jelentene például csak ennél az egy tételnély ha a lakosságnak apraja-nagyja a takarékosságot tartaná szem előtt. De vájjon van-e ma aktuálisabb kérdés annál, mint hogy az állam, háztartásának és minden közület háztartásának a legszigorúbb takarékosságot kell szem előtt tartania. mert a közönség már nem birja a vállára nehezedő súlyos terheket, amelyeknek csökkentése. kell, hogy a termelés megindítása érdekében, a lehetőség keretein belül megtörténjék. Az állam és közületek takaré-kosságának azonban nemcsak ez az anyagi oldala van, amely a közterhek csökkentését teszi lehetővé. hanem morálisan is nagy fontossággal bir

v hogy állam és közületek a takarékosság terén példával járjanak elől. Ha a takarékossági szellem áthatja a lakosság minden rétegét^ akkor még a mai rendkívül súlyos viszonyok mellett is^ amikor a kereseti lehetőség gek kétségkívül nagy arányban

1 megcsökkentek, megvan a lehetőség bizonyos mértékű megtakarításra. Az. aki'a létminimumon felül keres, kell, hogy jövedelmeit oly módon tudja beosztani, hogy abból akár csak i százalékot is félre tehessen. Ennek az így félretett összegnek, bizonyára csak égy része az, amely mint állandó befektetés fog megmaradni^ akár betétkönyvben^ akár más módon és talán nem jelentéktelen része olyan jellegű, hogy a takarékosság csak azért történik, hogy megfelelő öszszeg gyűjtése után, bizonyos meghatározott célra fordittassék — ilyen például a karácsonyi takarékosság — de mégis, az igy össze-* gyűjtött pénzek is, két szempontból 'birnak nemzetgazdasági fontossággal: egyrészt

v mert ezek is a takarékossági szellem eredményeként mutatkoznak és alkalmasak a takarékossági szellem továbbfejlesztésére, másrészt pedig, mert az igy a pénzintézetekhez kerülő összegek végeredményben szintén arra alkalmasak, hogy a közgazdasági életbe kerülve, azt m eg t ermékenyi t sék. Véletlenség az, hogy a »Magyar Hét« és a takarékossági nap majdnem egyazon időre esik. Mégis, ha alaposan átgondoljuk a kérdést, arra a meggyőződésre kell, hogy jussunk, hogy az a két cél, amelyet a »Magyar Hét« és a takarékossági nap maga ©lé tűzött, végeredményben. eszköz annak a nagy, célnak érdekében, hogy országunk gazdaságilag talpra álljon. Ennek egyik előfeltétele a belső tőkeképződés megerősödése, amely közelebb visz bennünket ahhoz, hogy a külföldi kölcsönöktől magunkat függetlenítsük, a másik pedig a magyar munkásnak és termelőnek teszi lehetővé, hogy jobb megélhetése legyen és megtakarított filléreiből a belső tőkeképződés fejlesztéséhez a maga részéről is hozzájáruljon. Itt van a Magyar Hétnek és a takarékossági napnak a kapcsolata^ az a kapocs, amely őket öszszeköti egy közös cél, a magyar közgazdaság újjászületése felé. A jövőben azt a kereskedőt tünteti ki a város az első díjjal, aki egy év leforgása alatt a legtöbb magyar árat adja @1 A Magyar ;Hét rendezőbizottsága meleg hangon mondott Köszönetet Bencs Kálmán polgármesternek a nfiregfházi Magyar Hét páratlanisikeréért A nyíregyházi Magyar Hét rendezőbizottsága tegnap délután öt órakor tartotta ezévi utolsó értekezletét a városháza fanácstermében dr Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester elnöklete alatt. A rendezőbizottság ülésén dr Po-. linszky Pál kulturt'anácsnok ismertette a Magyar Hét részletes programját. A program megrendezésénél az volt a főcél, hogy a közönség minél nagyobb számban jöjjön ki naponként otthonából és vonuljon a város központjába. Ezt a célt a rendezőség el is érte, hála azoknak, akik a műsor kidolgozásában olyan hathatósan működtek közre. A Magyar Hetet Szohor Pál főjegyző nyitotta meg és kívüle Nagy Lajos vármegyei levéltáros, Péter Károly tanár, dr Vietórisz József kir. főigazgató, ifj. Tóth Pál ipartestületi elnök, Huray János ipartestületi előljárósági tag voltak a szónokok. Közreműködtek a műsoron a katonazenekar, a két dalárda, a cserkészzenekar, az állami tanítóképző ifjusá|ga, a tűzoltóság, a regősök, a motorosok, az iskolák és sportegyesületek stafétafutói, az ipartestület, a KIOSz. Előadást tartott Horváth Mihály egyetemi tanár is a testi fogyatékosok védelméről. Volt gyermek szépségverseny, motoros ügyességi verseny, stafétafutás, kirakatverseny. ipari kiállítás. Ismerteti a versenyek eredményéi. A dijakat, miután a kamara dijai és oklevelei még nem érkeztek meg, egy később meghatározandó időben osztja ki a rendezőbizottság elnöke. A rendezőbizottság előadójának jelentéséhez Pisszer János szól hozzá. Az elragadtatás hangján nyilatkozik a nyíregyházi Magyar Hét hatalmas, lelkesítő és eszméitető erejű, kiszámithatatCan erkölcsi jelentőséggel ható propagandájáról, amelyhez hasonlót a Magyar Hét sehol az országban nem élvezett. Itt a rendezőbizottságban a magyar szivek legmélyebb hálájával mond köszönetet dr Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármesternek, aki fáradságot nem ismerve, mindenütt ott volt, lelkesített és aki agilitásának egész erejével szolgálta a nagy honmentő célt, példát adva arra, miként kell a magyar ipar propagálása kérdésében összefogni minden magyarnak, hogy megvívjuk nagy harcunkat és kitartsunk az ádáz gazdasági válságban a végső győzelemig. Dr Bencs Kálmán kir. kormány főtanácsos, polgármester reflektálva a felszólalásra, siet kijelenteni, hogy az őróla elhangzott elismerő szavakat áthárítja a bizottság lelkes tagjaira és mindazokra, akik aktiv részt vettek ennek a valóban sikerült Magyar Hétnek a megrendezésében. áP

QLíL.

0 MO^H • IIIB—MliH l—ll IMWIIMI !•—; M^ szerdán utoljára 5, 7 és 9 órakor A lagunéh leánya Csütörtökön 5, 7 és 9 órakor szenzációs premier GrRETA GARBÓ minden Idők legnagyobb filmujdonsága PERZSELŐ VÁGYAK Rendes helyárak. Csak felnőtteknek. Lehet, hogy a gazdasági ertdmény tekintetében nem mutathat fel sikereket ez a Magyar Hét sem. Ez nem is baj. Nem ez a siker volt a cél, hiszen átmenetileg, amig a gazdasági bajok tartanak, nem i» várhatunk ilyen közvetlen eredményeket gazdasági téren a Magyar Hét mozgalmától. A lelkekre gyakorolt hatalmas indítóerő, az életre keltett magyar önérzet és öntudat, a magyar ipar, a magyar kereskedelem kellő méltánylásának általánossá tétele a fontos. Ennek érdekében neki .csak kötelessége volt közremunkálkodni eg'ész erejével, hanem magyar szivének érzésétől ösztönözve sietett a Magyar Hét szolgálatára minden erejével. Mert jól tudja, hogy magyar kéz és magyar ész munkája győzni fog, jól tudja, hogy e téren ráeszmél az ország kötelességére és eljön az idő, amikor valóban — ötvenkét Magyar Hét lesz. Ez a végső cél és ezt közelitette meg a most lezajlott Magyar Hét, a mely után indítványozza, hogy mondjon a bizottság egyenként köszönetet a közreműködő egyeseknek és egyesületeknek. Külön hangsúlyozza a sajtónak, a »Nyírvidék«-nek lelkes közreműködését és ezért köszönetet mond a jelenlévő munkatársnak, aki tollával, lelkének egész melegével áll minden liazafias mozgalom szolgálatában. Pisszer János ezek után felvetette • a már egyszer hangoztatott javaslatot, amely Szerint a kereskedőknek statisztikát kellene késziteniök arról, hogy aránylag menynyi magyar árut adtak el egy év alatt. A városi mérnöki hivatal pedig gráfikonokban mutassa ki, hogy Nyíregyházára mennyi idegen és mennyi magyar áru érkezik évente. Dr Bencs Kálmán polgármester az indítványt elvileg hdlyesli és a kivitelezés módját illetően érintkezésbe fog lépni az Orsz. Statisztikai Hivatallal. Ha ilyen statisztika rendelkezésünkre fog állani, akkor Nyíregyházán a Magyar Héten a jövőben azt a kereskedőt fogják kitüntetni első díjjal, aki egy év alatt a legtöbb magyar árut adja el. Hoffmann Mihály a kereskedők szempontjából mérlegeli a kérdést. A Magyar Hét valóban nem hozta meg anyagilag a sikert, de e téren csak azoknál okozott csalódást, akik tévesen reményt tápláltak a gazdasági siker irányában is. Aki a helyzetet ismeri, tudja, hogy ez a remény nem volt alapos és a Magyar Hét sikere erkölcsiekben keresendő. E téren pedig csak a legnagyobb csodálat és elismerés hangján méltathatja a Magyar Hetet. A rendezőbizottsági ülés ezzel véget ért. i A Szabolcs-szálloda éttermében minden szombaton és vasárnap nagy hurka-kolbász ésturóscsusza estély lesz. Egy adag 1 pengő 40 fillér. Minden este 60 filléres zónavacsora. Elsőrangú asztali bor literje 80 fillér, sóstói rizling 1 pengő, ó szemelt rizling 1 pengő 20 fillér. Kellemes szó. rakozóhely családok részére. — Pontos kiszolgálás. A közönség szives pártfogását kéri 7019-20 Kovács Ödön