Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)
1930-10-24 / 242. szám
JWVÍRYIDÉK. Az idegen szavak használata A Magyar Héttel kapcsolatosan ötlött eszembe az a gondolat, — hogy nem csak a magyar gyártimányu árucikkek szorulnak erős yédelemre, hanem a magyar nyelv is. Ma már az emberek nem csak az idegen gyártmányú cikkeket vásárolják előszeretettel, hanem az idegen nyelvekből átvett és hazánkban meghonosodott idegen szavakat is mindinkább kezdik használatba venni. Pedig a mi szép zengzetes magyar nyelvünk szavakban olyan gazdag, hogy legparár nyibb gondolatainkat is a legtökéletesebben tudjuk kifejezni, mégis sokan akadnak olyanok, akik beszédjükben és Írásaikban gondolataik közlésére olyan idegen eredetű Sizavalcat is használnak, amelyeket magyar szóval so'.-kal értelmeseb)ben és érthetőbben lehet kifejezni. Lehet, hogy sokan kényelemszereitetből, a könnyebb kifejezési mód kedvéért használnak idegen szavakat, de akadnak olyanok is, akik az idegen szavak haszználatával — műveltségűket és intelligenciájukat akarják másokkal éreztetni. Kétségtelen, hogy minél több nyelvet tud és beszél valaki, műveltsége annál nagyobb, azonban kétségteilen az is, hogy az igazi müveit ember műveltségét nem csak az /az idegen szavak szükségtelen és felesleges alkalmazásával, hanem mással is tudja éreztetni. Akár az egyik, akár a másik ok forog fenn, mindkető elittélendő; az egyik hanyagságra vall, a másik pedig — rosszakaratra. Némelyik embernek az idegen Sizavak szótárára nem is azért van szüksége, mintha abból az itt-ott hallott idegen szavak értelmét akar ná kiböngészni, hanem azért van szüksége rá, hogy abbból ujabb, általa még nem ismert és nem használt idegen szavakat keressen ki és alkalomadtán, társalgás közben azokat is használatba vegye és azok újszerűségével bámulatba ejtse a hallgatóságot. Ez különbben tapintatlanság is, mert a társaságban vagy hallgatóságban —• akadhat olyan ember is, aki az idegen szavakat vagy egyáltalában nem érti meg, vagy pedig félreérti, tehát nézeteltérésre vagy kellemetlenségre adnat alkalmat. Ebből a szempontból is óvakodnunk kell az idegen szavak használatáétól. Az idegen szavak elterjedésének a sajtó is erős támogatója. Nélmelyik cikk vagy közlemény csak ugy hemzseg a nem magyar eredetű szavaktól. Pedig elsősorban a sajtónak kellene törekednie a legtökéletesebb magyarságra, mert a lapokat nem csak az iskolázott városi ember, hanem az iskolátzatlanabb falusi ember is olvassa, aki bizony sokszor megakad az általa eddig nem ismert és értelmi képességét túlhaladó szavakon és sokáig töprenghet, mig ennek vagy annak a sorok közé szúrt idegen szónak az értelmét kihámozza. A sokszor előforduló téves értelmezésből szoktak azután a humort kedvelők vicceket gyártani. Sokan állításaik alkalmával igy fejezik ki magukat: dokumentálni akarom... Ne dokumentáljunk, hanem bizonyítsunk! A becsületes, őszinte, jellemes embert korrekt^ nek mondják, erre a kifogástalan jelzőt is alkalmazni lehet. A rendes időn kívül szolgálatot tevő munkást inspekciósnak mondják, ezt sokkal jobban tudjuk az ügyeletes szóval kifejezni. Ha valamit újjászerveznek, azt mondják rá : reorganizálunk. A kereskedelmi utazó mintagyüjteményét kollekciód nak mondják. Az érteimes, mindent kifejező igazgató helyeit — direktor szót használnak. Stb. Ez a pár szó csak kiragadott példa abból a sok-sok ezer idegen szóból, melyek hazánkban használatiban vannak. Mint ahogy vannak idegen áru cikkek, amelyeket nem készítenek magyar gyárakban, éppen ugy vannak idegen szavak is, amelyekre nincsen megfelelő magyar szavunk, miáltal azokat csak körülírással tuudnánk magyar szavakkal kifejezni. Ezek nyelvünkben annyira gyökeret vertek, hogy kurtásuk le hetetlenség. Ezeknek az idegen szarvaknak a használata ellen nem lehet .semmi kifogásunk, de azokat az Idegen szavakat, melyeket magyarral helyettesithetünk, nyelvünk, bői minden utonVmódon ki kell irtanunk, nehogy a megszokás folytán szép magyar nyelvünk hosszú idő múlva az idegen szavak értelmetlen keveréke legyen. A Magyar Hét megtanítja" a közönséget arra, hogy pártolja a ma*gyar készítményeket, de még meg kellene tanítania arra is, hogy amit beszédje közben magyar szóval kifejezhet, ne fejezze ki idegennel. Tartsuk szem előtt ezt a jielmonn datot: Nyelvében él a nemzet, md r gyrul beszéljünk! B. MA kaposvári szinügyi bizottság teljes megelégedését nyilvánította Goiyás igazgató és a társulat iránt Kaposvárról jelentik: j Kaposvár város szinügyi bízott- I sága hétfőn délben népes ülést tar- j tott a városháza kistermében dr. j Vétek György polgármester elnöklete mellett. A polgármester üdvözölte a bizottság tagjait, valamint Gulyás Menyhért színigazgatót. !• \ A polgármester az üdvözlések után elmondotta, hogy eddig nagyon meg van elégedve az uj társulattal. Pár darabot v próbát és operettet végignézett, de a legfegyelmezettebb előadást, gondos szereptudást tapasz ta'tpts a vezető! szerepköröket is alkalmas erők töltik be. Kérte a megjelenteket, mondják el észrevételeiket. Rózsa János festőgyáros volt az első felszólaló. A prózai társulat teljesítménye elsőrendű volt eddig. Mindenben megállta az együttes a helyét. Különösen kiemelte a Fruska előadását, amelyben a címszereplőtől a legkisebb szereplőig mindenki csak elismerést érdemelt, ; Gratulált ezért az igazgatónak. | Dr. Oszmann Aurél ügyvéd az • operett-gárdát dicsérte. Az együt tes jó, fegyelmezett s minden el-* ismerést és támogatást megérde- ! mel. ö is gratulált a direktornak. . A polgármester összegezve a | felszólalásokat, arra kérte a direk- I tort, hogy továbbra is az eddigi j (ambícióval vezesse a színházat, a ! jövőben is nívós műsort állítson össze, hogy a közönség szívesen | járjon színházba, mert a város nincs abban a helyzetben.^ hogy az eddigi terheken kívül ujabb kötelezettséget vállaljon a színigazgatóval szemben. Hiszi, hogy erre nem is lesz szükség, piert a színház jól megy, ,de jobb látogatottság érdekében szívesen indit társadalmi propagandát. Gulyás Menyhért színigazgató először is hálásan megköszönte a polgármester és a bizottsági tagok elismerő szavait, majd előadta. hogy Lehár Ferenc születésének 6o-ik évfordulója alkalmával október 27-én ünnepi élőadást kiyán a s zinházban rendezni s ez alkalomból az illusztris Szerző egyik legszebb operettjét, az Évát, tűzi műsorra. A nagyobb ünnepélyesség kedvéért a bizottság bocsásson ki felhívást a város közönségéhez s arra kérte még a bizottságot. jelöljön ki a maga kebeléből valakit, aki méltatja a na,pot. Az előterjesztésekhez a bizottság hozzájárult és a polgármester felkérésére dr Hegyi Árpád ügyvéd vállalta, hogy méltatja Lehár Ferenc nagyságát. A direktor még bejelentette, hogy november 21-én Kisfaludy Károly centennáriuma alkalmával, a Kérőket kívánja előadni, decemberben pedig Katona József emlékének fog hódolni a Bánk bán előadásával. áz Ev. Nőegylet siómba! esti előadásának műsora Két nap múlva, szombaton este 8 órakor kezdődik az Ev. Nőegylet műsoros előadása a Városi Színházban. Az előadás iránt olyan nagy érdeklődés mutatkozik, hogy szerdán délig már a jegyek nagyobb részét megvásárolták. A jegyek iránt való érdeklődés azóta is változatlanul tart, ugy, hogy! zsúfolt házra van kilátás. A szombat esti előadás részletes programmja a következő: 1. Megnyitó beszédet mond Szohor Pál főjegyző, az ev. egyházközségi pénzügyi bizottságának elnöke. 2. A Gályarabok éneke. Előadja az ev. egyházi férfikar. 3. Hit és Szülőföld. Dráma 3 felvonásban. Irta: Schönherr Károly. Személyek: Rott Kristóf parasztgazda — Ajtai Soltész Kornél Rott Péter, testvére — Allgőver Géza | A vén Rott — Kemény Péter 1930. október 24. 7 Rott Kristófné — Dr. Kéky s; Istvánné, Seress Anna | Verébke. a fi a — Margócsy JocóI Rottné anyja — Horváth Anna » A leitheni Sandperger — JVIáczay § Gyula | Sandpergerné — Zombqry Ella Unteregger — Mátis Béla : i A liget telki Engelbauer — ifi Mikler Sándor Császári lovasvitéz - Battáry Béni Torvényszéki Íródeák — Krecsák Kálmán Varga — Pecsenye Zoltán Javasasszony — Irsayné Heitmann Margit Katona — Keéky László Dobos — Némethy Béla. 4. Erős várunk az Úristen. — Énekli az e v. vegyeskar. Helyárak: Páholy 8 P, Zsöllye 2 P. Támlásszék 1.50 P Erkély T sor 1.50 P. Erkély többi sor és karzat 1 P. Karzati álló 50 fillér. Jegyek korlátolt számban még kap hatók az Ujságboitban és Weiszer Gyula leánygimnáziumi tanárnál. ; A Jósa Múzeum ajándékozói A Szabolcsváirmegyei Jósa Muzeumot az elmúlt félévben a következők gyarapították. Kántor István (Beszterec) nagy obsidiándurványt. vasbékót, jégpatkót és 10 drb különböző országbeli papírpénzt. Liptay Jenő 219 drb. ezüst, nikkel, vas- és rézpénzt, özv. Stoll Ernőné férje könyveiből 74 drb-ot. Czomba János gymn. tanuló koponyát Gáva község belterületérői. Barkóczy Aladár árv. ülnök báli meghívót a román megszállás idejéből. — Barna Miklós vm. hajdú 1812ből váló osztrák egy krajcárost. Koreny Gyula Benkő-bokori ág. h. ev. tanitó 3 drb nyílhegyet és 2 drb kengyelt. Kapusi József (Tiszatardos) tüzkutya, kőfokos fele. bronzkori csuprot. Lázár Fe- . renc főszolgabíró (Tiszalök) hármas fonásu, 14 cm. átmérőjű torquest. Jeney Szabó Árpád kéményseprő (jobbágyi) Levéltári Közlemények 2. évfolyam. — Pál Sándor útépítési munkafelügyelő (Apagy) egy XIV. századbeli vaskardot. Hehring Dezső üzletvezető a világháborúból különféle napi parancsokat és röpiratokat. Túri Sándor ref. tanító (Paszab) vaskorszakból származó edény. — Borbély József (Tiszarád) cseréptányért és fakulacsot. Lejtényi Gyula vm. szmv. tanácsos édesapja szűcs szerszámait, 58 db. — Ecsedi János főjegyző" '(Nyirtűra; 12 drb-ból álló bronzleletet. ' — Lichtmann Mór (Vasmegyer) középkori edényféleket, melyek kereszttel vannrak diszitve. Friedlender Rafael "izr. tanitó, 3 drb. saját szerz. könyvét .Bekény Zoltán vm. irodaigazg. 2 drb régi pénzt. Kardos István ig. tanító (Nyírbogát) diszitett borotvatartót. Nagy Lajos főlevéltáros Krúdy Gyula relíquiáiból 7 könyvet, 11 érmet, faragott fapoharat és különböző iratokat. Brezovszki János postaaltiszt 36 drb magyar, olasz, orosz, török és osztrák papir és fémpénzt. Fekésházi József ref. tanitó (Balsa) Ulászló lengyei'király ezüst pénzét és polturát. Szűcs Ernő reáliskolai taná» (Budapest) 2 drb családi reliquiát. Kulcsár István (Beszterec) IV. István 2 drb rézpénzét. tekintse meg a Magyar Héten a vidék legnagyobb kárpitos és butoráru csarnokát, ho! Magyarország összes legszebb és legjobb márkájú bútorárúi rendkívül 0E0SÓ árban -kerülnek eladásra, u. m. hálók, ebédlők, uriszobák, szalon garnitúrák és mindennemű kárpitos áruk. ^ Gyermekkocsi újdonságok nagy raktára. 1-től 6,12 és 25 hónapig terjedő részletre is 1 Vas- és rézbutorok. I SUHANESZ kárpitos és bútorcsarnoka, Nyíregyháza. Főüzlet: Kállai-u. 1. Hgff§ w H*« B Vétetkényszer né
