Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)
1930-10-22 / 240. szám
JSfVflWlDBK. 1930. október 22. Magyar árut vásáralj! Marii 3a. 3+1 lámpás hálózati rádió 225 P, Conus hangszóró 60 P 6—12—18 havi részletre KATZ MIKSA cégnél, Taharékpnlota, 6690—3 Állandó propagandára van szükség a magyar ipar döntő győzelme érdekében Irta és u állami tanítóképző kultúrdélutánján előadta Orbán András tanár, helyettes igazgató Mindenütt nemzeti zászlókat látunk lengedezni. Olyan a városnak a képe. mint hogyha ünnepelnénk.' Nem ünnepelünk^ hanem kemény harcot vivunk a magyar iparnak a hősi küzdelmét. Ebben a küzdelem ben nem ágyuk és géppuskák a harci eszközök, hanem a gyárak gépei, az ellenség pedig az ország határain mindenfelülrőí beözönlő idegen portéka, a harctér az egész ország és küzdő katonája minden magyar ember, aki csak egy fillérnyi portékát is vásárol. Ennek a nagy magyar harcnak néhány mozzanatáról szeretnék beszélni. í Itt állunk egy hatalmas gyáripa-, n világtermelés közepén. A gépekből millió számra kiömlő áru utat keres magának, vásárlóközönséget .kutat s ha saját hazájában nemtalálja meg a piacot, külföldre vándorol. Minden ország, melynek népe a természeti adottságoknál fogva feleslegesen tud termelni, felkeresi 'árucikkeivel nemcsak a szomszédos, hanem a messze eső országokat is. Mi magyarok mezőgazdasági állam lévén, főkéntgabonát. állatot és az ezekkel kikerülő ipari termékeket helyezzük el külföldön. De sajnos megcsonkított voltunkban^ természeti kinv csefe hiányában rá vagyunk utalva más országok termékeire. S ezkényszerit bennünket arra, hogy behozzunk szenet, fát, gyapotot, melyekkel gyárainkat üzembe tudjuk helyezni s munkásainkat foglalkoztatni s ezáltal nekik kenyeret adni képesek vagyunk. Ebből a kivitelből és behozatalból alakul a külkereskedelem, — mely Magyarország számára katasztrófális számokat mutat. Ezek a számok azt mutatják, hogy 1927. évben 340 millió pengővel, 1928ban 370 millió pengővel hoztunk be többet v mint amennyit kivittünk. Ezek a számok jelentik a magyar ipar és a magyar közgazdasági élet tragikumát, mert ezek a számok azt mutatják, hogy minden esztendőben többszáz millióval lettünk szegényebbek, s hogy ezt a szegénységi folyamatot meg kell állítani. De tovább megyek a számok felsorolásában és az emiitett elszegényedés katasztrófális feltüntetésében. Azt szeretném kimutatni, hogy az, amit az idegen áru behozatalával s különö-. sen a kész portéka behozatalával elkövetünk^ halálos bün, nemcsak a magyar munkással Szemben, de bün az egész nemzettel szemben. A fentebb említett szén, fa s egyéb nyersanyag behozatala foglalkoztatja a gyárakat s kenyeret ad a magyar ipari munkásnak. De vajon elmondhatjuk-e ugyanezt arról a 426 milliónyi kész áruról. amelyet 1929. esztendőben be hoztunk Magyarországra. Vájjon nyujt-e a kereskedőnek juttatott néhány fillérnyi kereseten és a vámokból és vasúti szállítási költségekből az állam pénztárán keresztül a tisztviselőkhöz kerülő néhány pengőnyi fizetésen kívül más dolgozó magyarnak csak egy fillér jövedelmet is. Ezzel 426 millió pengővei a legrosszabbul gazdálkodunk. mert az ebből munkabérre kifizetett összeggel idegen, esetleg velünk szemben ellenséges' indulatu államok munkásainak adunk kenyeret. Tudott dolog, hogy valamely kész árunak az árában a nyersanyag. a gépek és felszerelési esz közök amortizációja, a vállalkozói nyereség, az adóteher, stb. termelési költségek mellett a munkabér körülbelül 12 százalékot képvisel. A 426 millió pengő kész áru összegéből kereken számítva, 50 millió pengő a munkabér. És itt jutottam el ahhoz a ponthoz, amelyen a külkereskedelem szociális lis jelentősége kiütközik. Mert ugyanakkor^ amikor 50 millió pengőt idegen munkásoknak fizettünk ki munkabér cimén, Magyarországon 20.000 munkanélküli magyar iparos tengette kereset nélkül az életét. S ha kiszámítjuk, hogy abból az 50 millióból mennyi jur tott volna egy-egy munkanélkülinek. meg kell, hogy döbbenjünk, ha a számítás eredményéül azt kapjuk, hogy egy-egy munkanélküli 2500 pengő évi jövedelemtől esett el. ' íme ezek a számok a kenyér* és vérnek á számai. Mert helyes gazdaság-politika mellett megélhetést biztosítanak, rossz gazda-* ság-politika mellett pedig testünk s egész nemzeti létünk megsemmisítéséhez vezetnek. Ezért kell megrendezni a Ma-, gyar Heteket. Mert nem szabad megelégednünk esztendőnkinti egy Magyar Hét-tel. hanem fet kell vennünk az idegen portékával szemben a küzdelmet egy esztendőben 52 héten át s ebben a küzdelemben nem szabad egy pillanatig sem lankadnunk. A Magyar Hét célja nemcsak a magyar portákára való felhívása a 1 igyelemnek. A Magyar Hét bele akarja vinni a köztudatba, hogy a magyar iparcikk versenyképes ésj olcsó. Én a magyar ipar megismertetésére az állandó propagandát tartom szükségesnek. Azt szeretném, ha nemcsak egy hétig tartó kiállítást rendeznénk belőle^ hanem a kereskedők kirakataikban, vagy ha az akadályokba ütközik, egy könnyen hozzáférhető külön helyen állandóan a magyar közönség szeme előtt állandó kiállítás. Abban az esetben, ha a kiállítások sürü egymásutánban, esetleg állandó formában való rendezése kivihetetlen, azt javasolnám, hogy az illetékes intézmények állítsák £>ssze a magyar áruk biztos ismertető jegyeiről szóló kimutatást. — Ezek a kimutatások tüntessék fe^ hogy melyik magyar gyártmánynak mik a védjegyei s tárják fel a szóban levő árucikk eredetét. A tájékoztató kimutatásokat plakátokon kell állandóan a közön ség elé tárni. Legyenek azok kifüggesztve az üzletek kirakataiban. vonaton, állomásokon, villamoskocsikban, postán, vendéglőkben. hogy mindenki fáradság nélkül megismerhesse s azután, ha vásárolni megy. ellenőrizni is tudja. hogy a kereskedő tényleg magyar árut szolgáltat ki. Ez lesz a magyar közönség menetrendje, mely megmutatja, hogy a magyar gazdasági élet küzdelmét, hogy kell megvívnia. Hogyha már megérlelődött a s'zivében a magyar áru vásárlása iránt való hazafias szándék. tudja mi a teendő, miként kell elindulnia^ s hová kelt 'for--í dúlnia. S itt visszatérek beszédem elején felvetett gondolatra, hogy nem ünnepelünk, amikor a< magyar zászlókat a magyar héten kitüzzük. hanem harcba indulunk. Amely harcban nem az ágyuk és kardok döntik el az ütközetet. hanem a magyar gépek (és a magyar gazdasági élet harcos katonái: a magyar vásárló közönség. mely tudatában van annak, hogy nemcsak a lövészárok kíván véráldozatot, hanem a gazdasági élet is. Nekünk ezt a küzdelmet elveszítenünk nem szabad, mert csak anyagi helyzetünk megerősítése hozhat számunkra uj életet. Franciaországban rövidesen felvetik a revízió kérdését Párisból jelentik: Bainwillefrancia publicista Tardieu miniszterelnök beszédével foglalkozva az egyik francia lapban kiemeli, hogy a békeszerződések revíziójára irányuló propaganda az utóbbi időben örvendetes lépést tett előre. Francia baloldali p oltikusok a revízió kérdésének felvetését 1932-re várják. Kiadó üzlethelyiség. Kossu'h-tér 4 izám alatt 1931 év február hő 1-től és Zöldség-tér 19. gz. alatt több részből álló. utcára nyíló' üzletnek jc alkalmas pincehelység. — azonnalra. Értekezhetni Freund Zsigmondnál Kossnt-tér 5. sz. 7170-2 Vay László báró n?iSaikozik a mezőgazdasági kamarai igazgató választását megelőző agitációról A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarai igazgatói székének betöltését olyan agitáció előzi meg egy bizonyos csoport érvényesülése érdekében, amelyről a Tiszántúl számottevő gazdái elítélően nyi latkoznak. A kerület többsége megtagadja az együttérzést attól a jól átlátható akciótól, amely a korteskedés eszközeiben nem válogatva, már-már az elnöki szék ellen is hangot adott. Báró Vay László főispán a Kamara elnöke, egyhónapos külföldi útjáról most érkezett haza és most szerzett közvetlen tudomást a választási agitáció részleteirőt és a kortesproapgandáról a következőket mondotta egy tiszántúli lap munkatársának: — Szabadságomról hazajövet csak most szereztem közvetlen tudomást arról az eszközökben nem válogatós kortes propagandáról, ami Vásáry József felsőházi tagnak kamarai igazgatóvá választása érdekében megindult. — Tudomást véve erről, mindenekelőtt a leghatározottabban vissza kell utasítanom mindazokat a beállításokat és hírlapi közléseket, amelyek személyemmel. illetve kamarai elnöki minőségben követett eljárásommal kap csolatban láttak napvilágot, mert azok teljesen téves felfogáson. a tényállásnak tendenciózus elferditésén alapulnak. — A leghatározottabban tiltakozom annak beállítása ellen, minthogyha a kamarai tagok többségének akarata ellenére bárkire is bármit reá akarnék erőszakolni. Én ezzet szembenézi látom. hogy épen azok esnek ebbea hibába, akik ezt szememre vetik. Nekem a kamara elnöki székében. amelyet az agrártársadalom bizalma folytán önzetlenül és , legjobb tudásom szerint töltök be, 1 j felelősségem teljes tudatában ( nemcsak jogom, de kötelességem volt az igazgatóválasztással kapcsolatban a kamara minden egyes tagját mindazokról a szempontokról és körülményekről tájékoztatni, | amelyeket elhallgatni lett volna épen kötelességmulasztás részemről. — Szemeim előtt egyedül a nehéz helyzetben levő agrártársada-r, lom sorsának jobbraforditása lebeg. a rendelkezésemre álló eszközökkel ezért harcolok és nem hagyom magam erről az utrói eltántorítani, sem egyéni, sem politikai vagy más illetéktelen befolyások által. — Ezeket az elveket követtem a múltban és fogom követni a jövőben is a kamara elnöki székében mindaddig, amig az agrártársadalom bizalmát bírom. — Én a magam részéről nem kívánom a személyemmel "kapcsolatban megütött hangnemet követni. azonban örömmel használtam Tel az alkalmat, hogy az elhangzott támadásokkal szemben a magam álláspontjának kifejezést adjak. 1 1 Mint értesülünk va kamarai közgyűlést folyó hó 29-én délután 2 órára már össze is hívták. Ezen a közgyűlésen töltik be a megüresedett igazgatói állást. Kályhák, Tűzhely Konyhaedények, 5739-20 minden kivitelben nagy választékban, legolcsóbb árakon beszerezhetők Wirfschafter Ármin vaskereskedésében NYÍREGYHÁZA Telefon 90. műszaki cikkek, vasáruk nagy raktára. A magyar hét tartama alatt kályhák és tűzhelyeknél szabott árainkbó l 5o/ 0 engedmény.
