Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-19 / 238. szám

1930. október 19. J^IfÍRYIDáKc 3 Okolicsányi Lajos földbirtokos: A boletta késén jött, zónarendszerű tarifát kérünk a termények szállításánál A nyomasztó mezőgazda-ági válság a legsúlyosabban a Tiszántúl gazdatársadalmát sújtotta földbirtokost,^ kisgazdát egyaránt. — Már a mult évek elemi csapásai megrendítették anyagi helyzetüket. de az idei vészes krizis, a búzaárak rohamos zuhanása, az eladási lehetőség teljes szünetelése olyan kétségbeejtő helyzetet teremtettek.^ amelyek miatt — h

a gyors és radikális segítség, nem érkezik — a teljes csőd, az anyagi romlás elkerülhetetlenné válik. Keli. .valami kibontakozást ta-j Iáim. hogy a szörnyű helyzeten' némileg enyhítem tudjunk, kell va lami megoldást keresni, amely legalább is uj hitet

v energiát gyújt fel a csüggedő lelkekbe addig is, amig megtisztul a komor horizont. De tudnunk keli az eredendő betegség fészkét és a felidéző okokat is. Jiogy a bajt gyógyítani képesek legyünk. A mezőgazdaság bajairól, a bajók forrásáról és a kibontakozás lehetőségeiről vármegyénk egyik illusztris személyiségét^ Okolicsányi Lajos földbirtokost kérdeztük meg ,aki a következőkben fej tetté ki érdekes és koncepciózus véleményét: -:_:!_;. í .i 1 I ' ' I I! A külföldi piac egy részét a boleíta-rendelet késedelme miatt vesztettük el. ; ; ; _ > ]. i j, Elsősorban is — mondotta informátorunk — a bo>ttárói fejtem ki véleményemet. A kormány ezzel a rendszerrel segíteni igyekezett rajtunk^ csakhogy elkésett. Már régen csépeltünk, de még a rendelet nem látott napvilágot s miután az előző évi súlyos fagykárok miatt, minden gazdának sürgősen pénzre volt szüksége,' igyekezett előre eladni gabonáját, hogy kötelezettségeinek eleget tehessen. Azonban a terménykereskedők addig nem voltak hajlandók vásárokig amig a bolet tarendeletről nem szerezhettek pontos tájékozódást. A rendelet pedig csak késett. E késedelem miatt természe-. tesen exportálni sem lehetett, aminek az lett a következménye,hogy Románia és Jugoszlávia elárasztották terményeikkel a nyugati államokat, amelyek jóidőre fedezték is szükségletüket. t i Kénytelenek vagyunk elvesztegetni terményeinket. " i.i Ma azután — és itt látom egyik főokát a katasztrófának — a kereskedőink ismét nem vásárolnak, mert a jó magyar búzát sehol sem tudják elhelyezni. Mi meg csak várunk, várunk addig, amig a nagy várakozásban a terményünkre felvett előleget mégeszik a magas kamatok. Mert adót keli fizetni, a gazdálkodást is folytatni kell és mert élni is muszáj. Igy aztán kénytelenek vagyunk elvesztegetni 13 pengős áron a búzánkat. r Ma a gazda a búzáért 13 pengőt. bolettával 16 pengőt kap. Ebből a bolettára kapott 3 pengővei adóhátralékát törlesztgeti, a mely kétségtelenül bizonyos segítséget jelent

v bár sehogysem fedi "a 32 pengős buzaalapon kirótt adót. De a kereskedő a ly pengőből a gabona Budapestig való szállítási költségét 2.80 P-t is levonja, ugy, hogy a gazda egész esztendei fáradságos munkája után végeredményben alig kap valamit^ A gazda jövedelme kat. holdanként 7.60 pengő De, hogy tisztán lássuk a helyzetet és megértsük, hogy miért megy a gazda fokozatosan tönk-* re. szabadjon egy kis hü számadattal szolgálni. Most a vetés idején kat. holdanként e^y mázsa búzát kell elvetnem v amelynek ára 10.20 P. A 10 éves tapasztalat szerint megállapított közepes átlagos termés Szabolcsban 6 mázsa, a melynek mai ára 61.20 P. Most tessék beleszámítani a munkát, a két-háromszori szántás költségét, a drága olajat, petroleumot, benzint. a motor kopását, renoválását, a cselédbért. a cselédek orvosi és gyógyellátását^ a tűzbiztosítást és még számtalan felmerülő költséget. 1 Veszek mintának egy 500 kat. holdnyi elsőrangú birtokot amelynek kiadási tétele kat. holdankint reálisan számítva. a következőképen oszlik meg: Kat. holdanként vetek egy má zsa búzát á 10.20 Kétszeri szántás és boronálás 20.— Adó kat. holdanként ' > 10.— Gazdasági kiadás kat. holdanként^ 10.— Tűzbiztosítás kat. holdanként 1.40 Cselédeknek orvos, baleset, bizt., gyógyszer 2.— ; í . : I » összesen: 1 53.60 pengő pengő » ' » : » ;í * \ j; Vegyünk^ mint mondám, 6 mázsa termést, amelynek ára 61.20. P. Ha levonom a gazdasági szükségletek költségét, marad tehát kat. holdanként 7.60 pengőm. :'[•:; Ez a mai nyomorúságos helyzetünk sivár, szomorú képe. •. i . • : ' - » Kérdem: — Hogyan lehet ebből" megélni, hogyan lehetséges ebből a magas kamatokat fizetni? Hiszen akinek 500 kat. holdon csak 40.000 p engő adóssága van, 7.60 • pengős jövedelem mellett még a kamatokat sem képes fedezni. Hát akkor hogy éljen meg az,( akinek önhibáján kivül kat. holdanként 200—300 pengő adóssága van ? i ( ! Ez a mi nyomorúságos helyzetünk sivár, szomorú képe Már három éve a kisgazda és a középbirtokos a bankokból veszi fel a 32 pengős buzaalapon számított* adóra szükséges összeget, báf szerényen éltek. Már akkor kezdődött a gazdatársadalom teljes letörése. mert hiszen késedelmi kamatok címén az állam követeli a legdrágább percentet. 1 i , . i .' 1 . i Az egész országban • 1 egyenlően ossza el a Máv. a szállítási költsék get i A másik sérelmünk — mint már emiitettem — az

v hogy a kereske-] dő 2.80 P-t von le szállítási költ-< ség címén terményeink vételárából., pedig a terményt nem is Budapesten. hanem Miskolcon, vagy Debrecenben adják el. Ebben az irányban is égetően szükség volna gyors és határozott intézkedésre. Teremtsen a kormány a termésszállitásokra egy Baross-féle zónarendszert^ amely ne sújtson bennünket csak azért,, mert Budapesttől távol'esünk. Nem hiszem

v hogy a Budapest közelében fekvő állomásokról feladott termény szállítási költsége többe kerülne mázsánként 30—40 fillérnél. , ( Egyenlően ossza el a Máv. a tarifát, hogy a Budapesthez közel fekvő városok is annyit fizesse^ nek. mint amennyit mi fizetünk. Egységes elbánást kérünk, olyan rendszert, mint amilyen a postánál van. ahol egy levélre, ha az ország legtávolabb eső részéről is expediálják, 16 fillért kérnek. Ml szabolcsiak "éppen ánnyi adót fizetünk kat. holdanként, mint a fő-, városhoz közelebb eső városok, tehát a szállításig költségünk se legyen több, jnint azoké. Most ugy érezzük, hogy csak azért mert az Isteni gondviselés Budapesttől volabb adott megélhetési lehetőn, séget nekünk, mostohái vagyunk e hazának. , Vasárnap délntán 6 órakor kezdődik a Református Nőegylet Leánycsoportjának vallásos délntánja Fehér leánylelkek tiszta álma aa a világ, ahol a költő hite szerint : győzni fog a jó... Az a világ, amelyben eléri az ember az eget, nem gőgös vágyak bábeltornyán, de a jóság és szeretet magasba emelő erős szárnyain. — Ezt a boldog holnapot munkálja ezt a jövőt készíti elő Nyíregyházán a jóság és szeretet igéinek átélésében a Református Nőegylet leánycsoportjának minden tagja. Ilyenkor, az évad kezdetén összedobbannak a leányszívek és megrajzolódik a terv, a szegényeken, elsősorban a szegény gyermekeken való segítés utja. Olyan ut ez, amelyen minden érző szívű ember szívesen követi az okos, nemes érzésű leányokat. Kulturdélutánok, műsoros esték, vallásos délutánok felcsillanó számai vezetnek az áldozat örömmel vállalható útjára a Leánycsoport programmjában. Most vasárnap, október 19-én, délután 6 órakor vallásos estét rendez a Ref. Leánycsoport a ref. elemi iskola dísztermében. A vallásos est gyülekezeti énekkel kezdődik, majd Molnár Sándor lelkész bibliát olvas és imád" kőzik. Utána a Ref. Vegyeskar Ujj Jenő karnagy vezetésével Schubert Gyülekezetben c. énekét adja elő, majd Ferenczy Károly dr., a Kálvineum lelkésze, a nyíregyházi Leánykálvineum tanítóképzőjének igazgatója bibliát magyaráz. Hajdú Ica és Hajdú Erzsébet Mozart »Isten hatalma« c. énekét adják elő Ujj Jenő karnagy kíséretével, és Paksy Ica szavalata, majd gyülekezeti ének zárja be a mély szépségekben gazdag műsort. A vallásos estén jótékonycélu persely-adakcn zás lesz a Ref. Leanycsoport szegényei javára. . i Szőrme Kimkovies szűcsnél .... Bárányok divatszinekben 4 pengőtől