Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-19 / 238. szám

Nyiregyháza, 1930, október 19. * Vasárnap , évfolyam. 238 sz POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben és vidéken : Egy hóra 2 50 P. Negyedévre 7 50 P. — Köz­tisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény Alapította: JÖBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR •BBBEHJKHMNMKMEgSmHnsan^&fíMMi Szerkesztőség és kiadóhivatal címe : Széchenyi-űt 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22 A kiadóhivatal telefonja : 1—39. Postacheque 29586 TESTVER... A régi nyíregyházi földmives fá­ból faragta szerszámát, még eke­vasért sem ment át a szomszéd Kállóba, vagy Debrecenbe. Bol­tos is csak azért vándorolt hozzá­juk, mert só nélkül ízetlen az étet, olaj nélkül nem terjesz tvilágot a szegénység mécsese. — Minden esztendőben egy heti munkáját odaadta templom építésre és a Manda legelő zöldbársony pázsit­ján, dombhátak hullámzó kalász tengerén és a tölgyerdő susogó lombsátorán gyönyörködött. Az uj nyíregyházi emberek egy heti böjtöt tartanak. Jiogy azalatt magukba szállva nem vásároljanak­idegen árut. — Vizsgálom magamat van-e rajtam valami idegen áru? Nincs; talán... csak a ruhám van angol szövetből, cseh cipő a lába­mon, olasz nyúlszőr a kalapom. — A zsebkésem sollingeni acél, Schafhausenben készült a zseb­órám, svéd kesztyű a kezemen, francia parfőmtől illatos a zseb­kendőm, a két gyermekem banánt majszol a gyermekszobában, én meg Koh-i-noor ceruzával izzad­va irtam ezeket a sorokat : — bi­zony mondom, meg fog verni ezekért bennünket az Isten I — Ne mosolyogj rajtam nyíregy­házi testvérem; Te sem vagy kü­lönb a Deákné vásznánál. — Mi még a magyar iparpártolás egy­szerű szimbólumát: a tulipánt is Hollandiából hozattuk, a hollan­dus kertésztől. — Tavasszal ma is holland tulipán virit Kossuth La­jos szobra körül. — Talán a szob­rot magát is Németországban ön­tötték, mint a szomszéd testvér­város Csokona í Vitéz Mihályát, melynek talpába, a szöllőtőke alá —• a hires müncheni bronzöntő be­levéste: »von Mintázta Izsó«. — Azt hitte, Minlázta Izsónak hív­ták azt a barbár magyar szob­rászt, aki tegnap még nyereg alatt puhított husi evett paprikával. Hej, de furcsa látvány volna, ha egyszerre a régi magyar pogány istenek csodatételeként lefoszlana rólunk minden : ami nem magyar. — Azt hinnénk, visszakerültünk a paradicsom ősboldogságába. — Nekem még nevem sem volna, mert az is ugy ragadt rám valahol a Felvidéken, miközben tüzzel-vas­sal irtották a nemzetiségeket. Megmaradna azonban valami : a sziv és a lélek ; amelyik büszke magyar. — S én holnaptól kezd­ve nem hordok többé angol ruhát, cseh cipőt, olasz kalapot, svéd kesztyűt; nem kell nekem német acél, svájci óra, francia párfőm, Koh-i-noor ceruza, hollandi virág, indiai banán; csak Te kellesz ne­kem, magyar munkás áldott kezé­vel termelt magyar áru. Te se tekints másra boldogtalan nyíregyházi testvérem ! SZOHOR PAL. Nyíregyházán nincs munkanélküliség? Irta: Pisszer János A felekből ítélve, ugy látsziks | nincsen! Ne értsük félre a dolgot. Tudjuk nagyon jól, hogy az elmúlt télen, tavasszal és nyáron^ bizony nagy száma volt kénytelen lézengeni az utcákon és tereken a munkanél­külieknek. Sőt intézkedés is tör­tént. hogy ezek a munkanélkül le­vők, lehetőleg a Bencs László­térre szoríttassanak, hogy a. Kos­suth-tér gyönyörű harmóniáját ne zavarják és disszonáns képet ne nyújtsanak. Minthogy pedig ezek­ből következtetve voltak és van­nak munkanélküliek, ennélfogva munkanélküliségnek is kellene lennie. De mert ugy látszik, hogy semmiféle intézkedés iránt való lépés és panasz nem hangzott ei, csak az újságok állítgatják, — | az Isten tudja, miféle légből ka­pott módon, — hogy munkanélkü­liség van. ennélfogva ezek a valótlanoknak látszó híresztelé­sektől. nyugodtan lehetne aludnia minaenkinek. ha... Ha letagadhat a tlanuí és a való­ságban, tényleg nem volna munka­nélküli ember e városban, mint ahogyan ilyen elég sok van. Sajnos tehát, nagyon is nagy a keresethiány, a munkahiány. Miért mégis a cimben foglalt kérdés? Azért, mert ugy nagy általános­ságban az a szokás, hogy mun­kanélküliség idején, panaszok is szoktak hangzani. Nyíregyházán ilyeneket nem hallani. Amíg más városokban, — ki tudja, lehet-é hinni az ujságjk híreinek, — sok helyütt tartottak már »értekezle­teket« a munkások, az iparosok, a kereskedők és némely helyütt még a gazdák is v addig itt mife­lénk ez nem divat. Kisvárdán^ — de ki tudja, el­hihető-é az Újsághír? — naggyü­lést tartott az iparosság és meg­kondította a vészharangot, és »...utasította az ipartestület veze­tőságét arra. hogy... kérelemmel haladéktalanul »forduljék« Kis­várda község képviselőtestüle­téhez. Szabolcsvármegye főispán­jához és alispánjához, továbbá a népjóléti, igazságügyi és pénzügy­miniszter urakhoz, valamint a mi­niszterelnök úrhoz,« a munkák megindítása végett. Ez a közgyű­lés olyan keménykötésű legények­hez illő módon határozott, hogy aszongya: »Lelkére — igy — kö­ti "az ipartestület vezetőségének és a nyomorúság 12-ik órájában nyomatékosan »utasitja«, hogy a legrövidebb idő alatt és a legjobb belátása szerinti módon lépjen érintkezésbe mindazon tényezők­kel. akik az iparosságnak e sú­lyos helyzetében segítségére lehet­nek.« Ez már beszéd! Itt már elhiszi az ember, hogy van panasz. Itt. Nyíregyházán eddig még, nemhogy ilyen keménykötésű ha­tározatot nem hallottunk, de még csak össze sem gyülekeztek az emberek, hogy egy kissé tájéko­zódjanak atelől, hogy netalántán mégis és nemcsak hanem is, eset­leg volna valami »értekezni való« ezen a téren? Hát bizony ez igen derék do­log! Nem is olyan szép az a panasz­kodás. Minek? Úgyis mindegy, tehát jobb belé sem kezdeni. Ez az okos álláspont. De...! Mert ennek is van de-je. < Amióta az a közmondás járja,­hogy néma gyeröknek még az anyja sem érti a szavát, azóta némáskodni: igen szemérmetes do­log ám! No meg, ami a szemérmetesekkel kapcso'atos. Ugy rémlik azonban, hogy h 3­már netalántán munkanélküliség lenne itt Nyiregyházán is, akkor erre a nem várt esetre, mégis illik ezeknek a fránya újságoknak is valamit mondani. Olyant, amit ugyan már mondottak, de amit az »üietékesek'< meg nem hallgattak. Hátha? Ki "tudja? Az ördög nem alszik! A végén mégis csak kihal­latszik ebből a papíron kiabálás-: ból is valami enyhe kis sóhaj, va­lamelyes gondolat hangja. A szállítók és fuvarosok több, mint egy éve. azon panaszkodtak, hogy a vasúti felüljárón át való ­szállítás olyan állatkínzással jár, amelyet jószivvei ilézni nem lehet. Emellett a szállítás többköltsége, évenkint közel egynegyed millió pengőjébe kerül a lakosságnak, amit t'ehát kidob, elfecsérel, el­herdál. elpocsékol, nem takarékos­kodik meg, vagy nevezze akárki akárhogyan, de a város lakossága A „Magyar Hét" szenzáció ja •MBKHbMMHBBMMHBMMMMHMkMil Lichtenberg Sándor cipőáruházának bámulatos olcsó egység árai! A Bethlen-utcai kirakatban kiállított összes elsőrendű magyar gyártmányú cipők egységára: P 19*— Női lakk divatcipők, Női Trottőr divatcipők, Férfi box félcipők, Férfi kapcsos egész cipők. Női antilop divatcipők, Női fűzős fél diva'cipők, Férfi lakk félcipők, Női szinesbőr divatcipők, Férfi bagaria félcipők, Férfi r. sevró lakkaplis cipők, Alkalmat nyujtunk a t. vásárló közönségnek megbízható, jó és olcsó magyar áru b szerzéséhez. A. ,,Magyar Hét" tartama alatt egyéb áruink előirt árából 10% engedményt adunk. Vidéki vevőinknek az utazási költség felét megtérítjük 50 pengő értékű készpénz vásárlásnál. „Takarékosságai könyvecskére részletfizetéses hitel! 6680—6 Egyes szám ára 18 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom