Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-17 / 236. szám

1930. október 17. J&ÍTmüiSL 7 Ötszáz vörös izlandi kakast osztottak ki Szabolcs gazdái között a parlagi baromfi nemesitése céljából Nagy kafeasölés a fiazdaotthon udvarán A földművelésügyi miniszter által megindított baromfinemesitési akció mind élénkebben érezteti áldásos hatását Szabolcsvármegyében is, ahol az akciót a vármegyei gazdasági felügyelőség bonyo'itja le. A jelentkező gazdáknak csekély összeg fejében gyönyörű fajkakasokat osztanak ki, amelyek a parlagi baromfiállományt lassanként átnemesitik. Nagyobb, hoszszabb lesz. többet, súlyosabb tojásokat ad a baromfiállomány, ha a n\ nesités az egész vonalon síkém-L érvényesül. Nyíregyháza gazdái nagy örömmel és hálával fogadták a földművelésügyi kormány akcióját és amikor a gazdasági felügyelőség meghirdette a kakas-akciót, seregesen jelentkeztek gazdáink, akik teljes mértékben méltányolni tudják, mit jelen-t baromfigazdaságunk fejlesztése. Tegnap délelőtt II órakor is kakasokat osztogattak a Gazdaszövetség udvarán. Kausay Tibor gazdasági főfelügyelő,BertI Terenc gazdasági felügyelő intézték a vörös izlandi kakasok osztását. •Pompás erős. fejlett fiatal kakasok érkeztek a földmüvelésügyi miniszter küldeményeként. Ezek a kakasok -az Árpádházi Szeretetház törzskönyvezett tenyészetéből érkeztek. A kakasokért egy-egy parlagi kakassal felszerelten érkeztek a. Gazdaotthon udvarára a gazdaasszonyok "és férfiak. Kausay Tibor gazdasági főfelügyelő, BertI Ferenc gazdasági felügyelő, Pápay Mihály, a Gazdaszövetség elnöke vették számba, hogy jelentkezett e az illető és elhozta-e az áldozatra szánt kakast. Szép növésű tarka állatok, vérpiros taraju kakasok kerültek elő a kosarakból. Egy kakast biciklin hoz a gazdája. A Gazdaotthon gondnoka kezében hatalmas kés villant meg. Egyr nyisszantás és a nyíregyházi udvarok és tanyák büszke kukorékolója véres fővel hullott a porba, hogy rövid szenvedés után kimúljék. Ott estek el az udvaron sorra a parlagi kakasok, mint önfeláldozó hősök, fajuk nemesitése érdekében. Mert egy-egy ilyen parlagi, tehát kevert vérű kakas helyébe szép testű, erős, nemesvérü Rod Island kakas kerül. Kezelés és szállítási költség fejében egyegy kakasért két pengőt fizettek a gazdák, akik visszakapták a levágott kakast is, amelyet délben paprikás formájában ünnepi érzéssel fogyasztottak ef. A baromfiudvaron eddig mától kezdve a törzskönyvezett^ lábgyürüvel jelzett vörös izlandi lép büszkén és teszi a szépet a parlagi lyukocskáknak. A kiosztás megkezdése előtt az egybegyűlt gazdáknak Kausay Tibor főfelügyelő a következő érdekes előadást tartotta a vörös izlandi fajta baromfi előnyeiről és általában a fajbaromfitenyésztés jelentőségéről. A baromfitenyésztés az utolsó években hazánkban soha nem remélt nagy lendületet vett. Ennek folytán ugy az élő, mint á feöltbaromfi, válamint a baromfitermékek (a tojás és a toll) nagyon fontos exportcikkékké Váltak és évről-évre nagyobbak azok az öszszegek. mélyeket ezékért a cikkekért a külföldtől kapunk. Amig a statisztikai hivatal kiszámítása sze rint ezekért a cikkekért 1923-ban 21.079.000 pengőt kaptunk a külföldtől. addig ez az összeg folyton növekedve, 1929-ben már 78.545.000 pengőt tett ki. Még szemléltetőbb lesz talán, "ha meg-' említem, hogy mig 1923-ban az emiitett összeg kereskedelmi mérlegünk aktiv összegének az 5.37 százalékát tette ki, addig az 1929. évi "csszeg már 9.51 százaléka voh. Ezek a számok minden ékesszólás-' nál jobban bizonyítják azt, hogy a baromfitenyésztés mily fontod és meg van a lehetősége annak, hogy baromfitenyésztésünket tovább fejlesszük, ezá'tal még növeljük azokat az összegeket, melyek a baromfiért és azok termékeiért az országba befolyva javítják kereskedelmi mérlegünket. Azonban nemcsak ebben rejlik a baromfitenyésztés fontossága, hanem abban is, hogy ma már sok ezer kisbirtokosnak növeli a jövedelmét és hozza őt abba a helyzetbe, hogy egyáltalán meggazda-. godni képes, amire a mai gazdasági válság idején nagy szükség van. Számos nyugdíjasnak ad kenyeret nem is említve azokat, akik nagyobb baromfi-farmok vezetőjeként találtak — a mai viszonyok hoz képest — nagyon jó elhelyezkedést. Mindezek tehát megokolják azt, hogy a baromfitenyésztéssel minél behatóbban foglalkozzunk. Ma hazánkban főleg két fajta baromfit tenyésztenek. Az egyik a vörös izlandi, vagy eredeti nevén a Rhode Island Red, a másik az amerikai leghorn. Nem feladatom. hogy párhuzamot vonjak a kétfajta között és pálcát törjek az egyik, vagy a másik fajta felett; meg van egyiknek is, meg a másiknak is a maga tenyésztő tábora. Az utóbbi kiállítások azt mutatták, hogy a vörös izlandi van túlsúlyban és ez a fajta növekedik számban mindinkább a leghorn rovására. Köszönhető ez talán annak^ hogy a vörös izlandi nagyobb testű, tehát husbaromfí nak, hizlalásra és pullard készítésére alkalmasabb mint a leghorn. A Rhode Island, vörös izlandit Északamerikában a Cochinból tenyésztették ki. Testalkata hasonlít a Plimutokhoz

v mégis feltűnő különbséget mutat törzsének megnyultságában és abban^ hogy hátvonala csaknem vízszintes^ hoszs^u és széles. Testsúlya 3—4 kg.' Szineződése jellegzetes

s amennyiben az egész testben egyszerű fénylő barnapiros cseresznyeszint mutat. Hibás a fehérrel tűzdelt tolltakaró, a szűrkés pehelytoll és a fehér füllebbeny. Kisebb hibának számit az, ha a farok és szárnytollak végződése feketésebb szinü. Igen jó gazdasági tyúk. barnahéjju tojásokat tojik. Csibéi bár kissé lassú fejlődésüek, de nem kényesek. A takarmányt nagyon jól értékesiti. A földmüvelésügyi miniszter urnák az ország nehéz gazdasági helyzetében nem áll módjában a nagyobb költségekkel járó törzsek kiosztásával a népies tenyészetet is emelni és igy kakasokat oszt ki nemesítésre, melyekkel eddig is szép eredményeket értek el. Az előadást a gazdák nagy figyelemmel hallgatták meg és bizonyos. hogy a gazdasági felügyelőség céltudatos akciójára rövidesen megtisztul a szabolcsi gazdák baromfiállománya. Tegnap negyven kakast osztottak ki, de eddig már ötszázra megy a Szabolcsban kiosztott fajkakások Száma. : I — A Legújabb Divat októberi száma megjelent. Kaphatói az Ujságboltban. Ara 1 pengő. (Regény.) 4 Irta Péchy-Hofrváth Rezső. A helyiségben senkit sem talált. Vizsga idők jártak és ,a tagok legnagyobb része hadakozásokat folytatott a könyveivel és a jegyzeteivel... ! M Az újságos asztal kellős közepén azonban egy levelet talált, az ő nevével a borítékján. Elmosolyodott, mert észrevette, hogy a neve és állása után világosan ott van: »tb. tag<c. Erről és az írásról megismerte az elnök gondosságát, akinek törekvésére került a tiszteletbeli tagok sorába. Ez az elnök egy igen bájos fiatalember volt, talpig úr, s talpig gentleman, utolsó éves műegyetemi hallgató aki a nehéz technikai és matematikai vizsgáira való készülődései közben is figyelmeskedett és reá gondolt. Amíg a levelet a kezében tartotta, és lassan fölbontotta, mosolyogva képzelte maga elé Győrffy az elnököt, amíg a levelet irta. Szelíd árnyalatú arcára virrasztva áttanult éjszakák föstöttek halvány színezetet, és bár mosolygott udvariaskodva, mintha szemben állana azzal, akihez a levelet intézi, a mosolygása mögött bizonyos idegen gépszerűséget és az elkövetkezendő kemény vizsganapok miatti töprengést és tétovázó aggodalmaskodás elsiklását lehetett észrevenni. Fölbontotta a levelet és Győrffy meglepetéssel vette tudomásul, hogy az nem máSj mint meghivó. Meghívják egy mulatságra, az összes egyetemi hallgatók rendes tavaszi kommersére, amely holnap este 9 órakor kezdődik a Tonhalle összes termeiben. Győrffy Zsolt fölujjongani szeretett volna örömében. Végre tehát jelen lesz a diákság ősi, brutálisan nyers és megrázóan obszcén mulatságán, a kommersen, ahol kommandóra isznak és egyenként tűnnek el a hosszú asztalkígyó alatt, mint tehetetlen hullák, akikben az élet öntudata mindörökre megszakadt... Ujjongott és örömében egy meleg vállonütést utalványozott ki a figyelmes elnök úrnak. , 2. fejezet. i Kpmmers. Éjfél után Győrffy Zsolt eszmélni kezdett és rendezgetni próbálta, rendszerbe szedni akarta a hosszú órák óta magába szívott benyomásokat. Csakhogy — mint az angol katonanóta mondja — »oly hosszú az út Tipperary-ig!«... Körülötte végtelen és átláthatatlan folyamatban sűrű tejköd kavargott, imbolygott és gomolygott. Ezernyi-ezer szivar és cigaretta kesernyés, orrfacsaró füstje terjengett a hatalmas teremben, mint zúzmarás téli hajnalok idején valami rohanó folyó lélegzetvétele, amely szilárd, sűrű páragomolyagban emelkedik föl. Szélesen elomló folyamban kóválygott körülötte ez a vastag füstfelleg és sötét sziluettek gyanánt mutogatta meg néhanéha a mellette, mögötte, körülötte üldögélő fiúkat A vaskos ködtenger kavargásán csak alig tudott áttörni valamelyik gázlámpa vagy izzólámpa sárgás fénycsíkja, annál szebben és festőibben látszott azonban a széles, keskeny fényudvar, amely a homállyal küzködő világító testeket körülölelte. Kesernyés dohányfüstök illatai kóvályogtak a hosszú asztalok fölött és összevegyültek a kábítóan nehéz és mámort-ömlesztően agyra sulyosodó sörszag kanyargó folyamával. Vastag kőkorsókban, amelyekre ékes reliefekkel díszített nehéz ólomkupakok borultak, München és Kulmbach árpa- és komlólelkü vitézei jelentek meg a súlyos asztalokművészies mívű lapjain. Ereiket hivalkodva és gőgösködve mérték össze Pschorr, Spaten, Eberl, Löwen, Metzger termékei a csokoládészínű, festéksűrűségű, szinte mézhez hasonló édességü kulmbachi ászokkal, amely valamennyit könnyedén gyűrte le, de egyszerre megjelent az asztallap küzdőterén München St-Benno-ja... És az összes fiúk magasra lengették a fehér bursch-sapkákat és a barettet és egyértelmüleg kiabálták rá harsogó bömböléssel a vivátot a Benno nevezetű néhai szent püspök isteni italára... Győrffy Zsolt hiáb^ akart a zűrzavaros hangokból, amelyek a ködgomoly sűrű, irigy függönye mögül feléje áradtak, valamelyes értelmet kiválasztani. Sörtől elnehezült agyú fiatalemberek nyelve alól akadozva, dagadtan és csonkán bukott elő a hang és a súlyos mámor hatása alatt mindenki beszélt vagy énekelt. Senki sem hallgatott a szomszédja^ vagy barátjai beszédére, a nehéz fekete sörök, amelyek gazdagon buggyantak ki a kőkorsók száján és kiömölve az asztalra, végigfutottak a széles tölgyfalapokon, megfogták és megszorították a fürge és ifjú diákok agyát. Homály és ködlő füstgomolyag teregette ólmos színeit ezekre az agyakra és a vad mámor, mint a gyönyör fölcsillámló édes lángitala, lassan birtokba vette minden okos és észszerű gondolataikat. Valahogyan mégis sikerült visszaemlékeznie a korai esti időre, amikor ez! a most bambáit Részegen és vigyorogva morajló diák-* társaság még elegáns, gondosan megfésült, illatosított és némileg kevély önteltséggel élő ifjú férfiak társasága volt. Hajh, de az alatt a három vagy négy óra alatt, ami azóta a sebesen lepergő órák gyorsaságával elmúlott, mivé lett ez a csinos kis had, amelynek; láttán este sok-sok lányszív kapott hevesebb d-cw bogásba és élénkebb lüktetésbe !.. . j