Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-16 / 235. szám

1930. október ló. LKYÍRYIDÉK. 7 A bnza ára és a boletta Most amint olvasom, a bolettát akarják 3 pengőről 5 pengőre emelni^ az annyi volna, mintha a buza árát 12-ről 10-re, vagy még alacsonyabbra akarnák íeszállitani. Hát ez igy nem helyes. Láthatjuk. hogy a boletta ilyen alkalmazása, a 20 pengős búzát i2-re nyomta le és most még felemelik, hogy a vásárló még többet fizessen és háritsa azt át a termelőre. Próbálják meg, emeljék'fel a boletta árát 12 pergőre, meg fogják látni, hogy a buza ára le fog szálni 1, vagy 2 pengőre. ha azután ez igazolta jóslatomat, akkor szüntessék meg a bolettát jelenlegi alakjában és adjaitiak azután minden külföldre kivitt gabona után a kereskedőnek 3 vagy 5 pengő értékű bolettát, a dó vissza térit és, vagy más cimen, akkor fel fog emelkedni a buza ára annyira, amennyit a világpiaciár megenged. Ezidőszerint a bolettának jelenlegi alkalmazása mellett jobb ha a bolettát oly rpagasra emelik, amilyen magas a buza világpiaci ára, leszámítva a külföldi vámot, a szállítást és a kereskedői nyereséget. így a buza ára nem nyomható le, hanem a kereskedő mindjárt a bo'ettáxal "kifizeti a buza árát anélkül, hogy ráfizetne. Ez azután nem nyílt inonopolium, nem nyilt maximálás, hanem rejtett, de ettől nem kell megijedni,_ ha a nemzet hasznára van. Ha igazságtalan lenne is most a maximálás, vagy a monopólium; mikor a kisemberektől a boletta segélyével a kereskedők olcsón összeszedték a gabonát; de hát ugye ne szedjék össze a többitől is, mert így beáll a megjósolt pénzügyi krizis. Példaképen tegyünk egy kis számítást. Ha van 5 millió mm. kivinni való* búzánk, erre van teher a külföldi vám, a szállítás és kezelési költség, mondjuk 10 P mm-ként

v (ez csak példa, mert sem a vám, sem a szállítás, sem a kezelési költség nagyságát nem ismerem) ez tehát 50 millió. A kereskedelem által megvásárolt ga bona 12 millió mm. erre kifizet a kereskedelem, ha 20 P a boletta 240 millió pengőt, ebből viszszakap 50 milliót, tehát neki egy mázsa buza 15.83 P-ben van a külföldi piacon, ahol az I. Mani-< toba buza ma is 30 P. és a buza ára 25—30 P közt mozog. így tehát megindul a verseny a buza vásárlása és a buza ára felemelkedik. Ez amint mondom egy példa. de így kell kombinálni a ' bolettával 'és a buza árával. A boletta zseniális találmány és helyesen alkalmazva minden téren beválik. Csokajt Fényes Károly. 1 Az ETERNiT-cső nem rozsdásodik, könnyű, tartós és olcsó ef*ő-, aeaiofna-, szellőző- ém liémöoycső. Árakkal és prcspektueeal saolgél: ETERNIT MŰVEK Buci&past, Vt„ A»ö«ie»y-út 33 I

Elárusító helyek: Ehrenfeld Márton Nyíregyháza, Auspitz Bertalan Kemecse, Goldmann Samu Dombrád, Gltíck Ede Demecser, Ooldstein és Ma mutatja be „á nábob leányá"-t a Diadal Zola Emil grandiózus filmjének páratlan sikerei után ma ismét »erős« napra tarthat számot a Diadal. »A nábob leánya« c- filmujdonság kerül bemutatásra a TimTom c. burleszk kíséretében. — A nábob leánya nagy 10 felvonásos szerelmi dráma, amelynek mindenütt nagy sikerei voltak, ahol csak bemutatásra került. Péntektői kacagó estéket rendez & Diadal. Szinre kerül az évad legjobbb burleszkje, a: »Csöpög a vér«. Az esti előadásokat mindennap szalonzenekar kiséri. ; • i á „Nyírvidék" kedvezményes hirdetési akciója a Magyar Hét alkalmából 10—30% kedvezmény a Magyar Hét-tel kapcsolatos hirdetésekre A Magyar Hét eredményesebbé tételére lapunk minden eszközt megragad. Már eddig is a cikkek egész tömegében igyekeztünk ismertetni a Magyar Hét fontosságát ugy a kereskedők, iparosok, mint a nagyközönség érdekeinekszempontjából. Mi teljes tudatában vagyunk á Magyar Hét sikere. lezajlása esetén a magyar dolgozók érdekei élőbbrevitelének nagy horderejű kérdéséről és ezért nem riadunk vissza semmiféle áldozattól. Mi tudjuk, látjuk és naponta tapasztaljuk, hogy mit jelent a magyar ipar termékeinek háttérbeszoritása és éppen ezért szívvel-lélekkel állunk az eszme szolgálatában. Mi gyakorlatban is látjuk, hogy hogyan kerül háttérbe a magyar ipar terméke, sokszor, de nagyon sokszor felületes és téves előítéletek következtében. És mert tudatában vagyunk, mert látjuk a félreismerések sokaságát, éppen ezért kötelességünknek tart juk az ellene való küzdelemből kivenni oroszlánrészünket és kötelességünknek tartjuk az'ért anyagi áldozatokat is hozni, ha a ma, gyar ipar. a magyar kereskedelem ' érdeke ezt ugy kívánja. Ezek a szempontok vezetnek bennünket akkor, amikor a Magyar Héttel kapcsolatos hirdetések közlésére rendkívüli kedvezményeket nyujtunk hirdetőinknek. Kedvezményünk a következő: Ha valaki csak egy esetben is hirdet, 10 százalék, ha pedig három napra adja fel hirdetését 20 százalék és ha a Magyar Hét egész tartamára adja fel hirdetését, abban az esetben 30 százalékos kedvezményt kap érvényben levő tarifáüs árainkból. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy ezen kedvezményünk csakis a Magyar Héttel kapcsolatban levő hirdetésekre vonatkozik és nem terjed ki más tartalmú hirdetésekre s csakis a helyi kereskedők és iparosok részére nyujtjuk e rendkívüli kedvezményt. Abban a reményben tesszük ezen ajánlatunkat tisztelt hirdetőinknek, hogy az kellő méltánylásra talál és ezáltal könnyebbé tesszük a magyar áruk megkedveltetésére illetve megismertetésére irányuló törekvését a magyar iparnak és kereskedelemnek. Tisztelettel A Nyírvidék kiadóhivatala. Lefkovits Nyírbátor, Goldsteia Lajos Ujfehértó, Stern József Ujfehértó, Kain ler és Kun Tiszalök, Lazarovits Dávid Rakamaz, Lichtmann Ernő Balkány, Lindenfeld Károly Tisza dob, Lőwy Testvérek Büdszen'mihály, Mezei Jakab Nyiradony, Rosenbaum Fülöp Mándok, Staub Sándor Gáva, S,tern Ignác Nagykálló, Zuckermann Éliás Ofehértó. 1490-9 (Regény.) 3 Irta Péchy-Hdrváth Rezső. Másfél esztendeje élt Győrffy Zsolt Zürichben és ez a hosszú másfél esztendő nem volt neki elegendő, hogy szomjas lelke teljesen föligya és fölszedje a város szépségeit. Valahogy mindig talált valami újat és kedveset, amit addig nem vett észre és az ilyen fölfedezések után előtte újra nagyot nőtt az csodálatban, rajongásban és szeretetben. Egy kicsiny újságot szerkesztett, a legelső magyar nyelvű újságot a helvét földön. A y>Helvéciai Magyar Szemle« a Svájcban élő magyarság, a magyar diákság és a magyar turisták érdekeit szolgálta és szellemes hangja, ügyesen szerkesztett rovatai és szerkesztőjének az a csodálatos tehetsége, amellyel mindig megérezte, mivel lehet elérni a leglenyűgözőbb hatást, egyenesen nélkülözhetetlenné tették a kis újságot. Voltak azonban egyéb vágyai és álmai is. Ha a nagy férfiakra gondolt, akik ebben az érdekes városban éltek és jelentős alkotásokkal ajándékozták meg az emberiséget, mindig előtolakodott agyában az a gondolat, hogy ő sem múlhat el ebből a világból, anélkül, hogy valami maradandóval ne tegye emlékezetessé a nevét. Ez a város nem olyan, hogy meddőn és alva eressze el magából azokat, akik látni és érezni tudnak ... Babonás hittel hitt ebben és ebből a hiedelemből nem is hiányzott a józan értelem és a kritikai őszinteség. Győrffy Zsolt ugyanis minden terv nélkül csinálta meg itt a lapját, mintegy ötletszerűleg, amikor olaszországi bolyongásai után elvetődött ide is és egy egész kis magyar kolónia jelenlétét állapította meg. Az ötletből egy-kettőre kipattant a megvalósulás és .a »Szemle« volt az a .madzag, amely a nyugtalan fiatalembert hosszú ideig egy helyhez madzagolta. Történt egyszer, hogy megtudta egy nem igen tisztességes magyar politikus svájci időzését. Anélkül, hogy a következményeket megsejdítette volna, leadott róla egy rövidke kis hírt a legközelebbi Szemlében. Ezt: (The greatest panamist of Euró pej Sófalvi, kártyavári, panamai és játékbanki prédikátumaival az egész világ által fölruházott kiváló honfitársunk : Barkács László (a Times szerint »the greatest panamist of Europe«) megint Svájcba jött fáradt öreg csontjait, amelyeket a reája váró grófi méltóságtól oly »kimélet nél" kül« fosztott meg az a túlmorális Deésy Zoltán, kipihentetni. Időnk oly kevés, hogy a »greatest panamist«-et az őt megillető és tőle örökre elválaszthatatlan sóval, kártyával és egyéb tartozékaival meg sem hajigálhatjuk, de arra kell kérnünk őt, a majdnem — gróf Bar kacs Lászlót, hogy a Svájcban élő és közbecsülésben részesülő magyarság jóhírneve érdekében — ne vallja be magyar voltát..4 Hálából egyik, akármelyik prédikátumát szíves-örömest elengedjük, válassza meg tetszése szerint, melyiket. Satellit. Ez a kis hír, azzal a rettenetes derült- j séggel, amellyel az egész magyar föld, sőt az ügy hátterét alaposan ismerő Középeurópa is' kísérte, egyszerre mégalapozta Győrffy Zsolt szerencséjét. Egy időben senkiről és semmiről nem beszéltek annyit és annyiszor, mint őróla, az eddig jelentéktelen, kis vidéki újságíróról, aki fölényes gúnyolódásával örökre elvette a kedvét (ezt hitelesen megállapították !) a »greatest panamist«-nek a Helvécia földjén való nyaralásától. A »Helvéciai Magyar Szemlea egyszerre óriásit föllendült: addigi háromszázas példányszáma minden átmenet nélkül vagy e tízszeresére szökkent. Több tekintélyes budapesti lap pedig, amelynek redakciójában harsány csatakiáltásokhoz hasonlító kacagások kíséretében olvasták újra és újra ama sorokat, azonnal, táviratilag megbízta a svájci tudósítói tisztséggel. Ugy okoskodtak ezek a nagy lapok, hogy aki olyan vakmerően szellemes és szellemesen vakmerő mer és tud lenni, az sokkal különb dolgokat rázhat ki a kisujjából, ha alkalmat adnak neki és — főleg — pengő és csengő biztatást... Az utóbbiból is bőven ajánlottak föl neki, de ő csak egyetlen megbízást fogadott el és mégjobban nekifeküdt a Szemle hasábjainak. És azon kívül még csupán néhány szépirodalmi lapba küldött dolgozatokat. ... Lassan, hogy már fölpislákoltak az utcai gázlángok is, beért a városba. Lehaladt a diákvárosrész meredeken futó, égnek kapaszkodó utcáin és elért a Sonneggstrasse elejére. A legelső házban, az emeleten székelt a kedélyes, családias, meleg fészek benyomásával ható magyar egyesület. Hatalmas terem volt a helyisége, óriási kerek asztallal a közepén, amelynek sima lapján rengeteg újság hevert. A két ablak kinézett az utcára, egy harmadik a terem alatt levő vendéglő kerthelyiségének tetején mutatott kellemes tájképet: a szürkésfekete kátránypapirost... A két ablak mellett állott az álló zongora, amelyen március 15-én és más napokon hazafias kéz fájdalmasan fut végig az avult billentyűkön, hogy borongós hangulatot lopjon a magyar lelkekbe... Győrffy Zsolt fölhaladt a sötét lépcsőkön keresztül a nyikorgó, süppedő padozatú előszobán, ahol ládákba csomagoltan hevertek azok a könyvek, amelyeket az egyetlen könyvszekrényben nem tudtak elhelyezni. „j - r !- <**Sta*3>*4 ! ; i i. *