Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-14 / 233. szám

* JNrtrfRYXDáK, 1930. október^ 14. " Genf után Irta: Pillér Jözsef. I. Genfben nagy munkában voltak. Okos és tudós emberek tanácskoztak a kisebbségi kérdések megoldása felett. Uj tárgyalási alapokat kerestek s keresés közben helytelen utakra tévedtek, amennyiben a szerződés rendelkezéseitől eltértek, ezért nem juthattak eredményhez". , ; \ Indítványoknak^ javaslatoknak nincs itt semmi helye, mert a békeszerződésben pontról-pontra meg van határozva, hogy miket kötelesek teljesiteni az okkupáló hatalmak a hozzájuk csatolt kisebbségekkel szemben. Itt tehát csak az lehet a kérdés: telj esitették-e ezeket, vagy nem? Ha igen, akkor nincs szükség semmi orvoslatra; ha nem, akkor nincs tovább szerződés! Ez a logikus kö vetkezmény nem tür semmiféle reperációs kísérletet. Mert a békeszerződésben nincs olyan intézkedés, hogy »ha pedig az ántánt államok tíz év után sem teljesitik a szerződésben vállalt kötelezettségüket, akkor a Népszövetség uj programmot köteles előimi«. Ebből következik, hogy joga sincs a Népszövetségnek a kisebbségi kérdések megoldásához a szerződésen kívüli utakon keresni a módozatot. Abból a tényből, hogy a kisántánt államai megtagadták vállalt kötelezettségeik teljesítését, nem az a tanulság vonható le, hogy uj programmhoz kell őket juttatni, hanem az a legtermészetesebb következtetés állapitható meg, hogy nekik a trianoni szerződés nem kell, mert ha kellene, minden erejükkel igyekeznének annak minden rendelkezéseit betartani, végrehajtani. De mert ezt nem teszik, világos, hogy a szerződést ugy tekintik, mint reájuk oktrojált terhet^ amitől szabadulni szeretnének. , Nem a szerződés kell tehát a kisántánt államainak, hanem

1 ezenkívül ragaszkodnak a megszállott területekhez s azoknak kincseihez. De igy formailag sincs semmiféle jogcim ahhoz, hogy Magyarország földjéből területeket bitoroljanak. Hogy ezt tíz évig tehették, csak a magyar nemzet elnézésének tekinthető. — Ebből meriti aztán a Népszövetség azt a makacs álláspontot, hogy a trianoni szerződést sérthetetlennek minősiti. Gondolják: elég. ha af magyarok betartják s az injuriát szó nélkül eltűrik. Az úgyis lojális nép, megmutatta azzal, hogy még a szerződésen kivül is sok olyan terhet magára vál lalt s sok olyan követelést elengedett saját kárára, amire igazán nem voltak kötelezve szerződés szerint. És mindezt a magyar nemzet mint eredményt könyvelte el. ahelyett, hogy a birtokában levő erkölcsi fegyverek igénybevételét csak' meg is kísérelte volna. Nem ugy lépett fel soha, hogy cselekvő ereje fehessen sorsa intézésének; hanem mint szenvedő alany vállalt minden jogtalan és ujabb terhet, minden ellenszolgáltatás nélkül. Dehogy miért igy járt el eddig, annak elfogadható indokait nem tudja adni. Ezen energiátlanság még sok veszedelemnek lehet a kútforrása. Talán erre vihető vissza azon szomorú tény is, hogy. a hatvannyolc angol képviselőnek a békeszerződések revíziójára vonatkozó beadványát a népszövetségi titkári hivatal nem terjesztette elő s igy tárgyalásra sem kerülhetett az a Népszövetség őszi ülésén. Bizonyosan ugy gondolkozott a titkársága hogy ha a közvetlenül érdekelt felek hallgatnak e témáról, az idegenek se bolygassák a dolgot. amely bizonyára kemény dió, amelynek feltörését jobb minél későbbre halasztani. De, hogy ebből a halogatásból minő veszedelmek hárulnak a jogtalanság által sújtott nemzetekre, e miatt már nem tartják érdemesnek a titkár urak cinkényelmüket megzavartatni. De remélnünk kell. hogy az angol képviselő urak nem térnek e jelenség felett egyszerűen napirendre. .hanem ujabb követelésekkel folytatni fogják megkezdett akciójukat. És, ha a magyar nemzet is csatlakozni fog hozzájuk, előáll az a helyzet, amely elől nem térhet ki tovább a népszövetségi fórum. Siettetik ezt különben a kisántánt államai is, amelyeknek terrorisztikus eljárása napról-napra tűrhetetlenebb az elcsatolt nemzetiségeket, különösen a magyarokat illetőleg. És ehhez járul még az a perfidia, hogy — amint a Masarik és a budapesti cseh követ utóbbi nyilatkozaatiból "kitűnik — még ők vádolják a magyarokat agresszivitással háborúra való uszítással, ök, akik valósáöggal tobzódnak a magyarok ellem lázitásban, mondják ezt. bizva abban, hogy mint eddig. azután is néma megadással vesz a magyar mindent. Eddig legalább ehhez voltak szokva. Ez nevelte meg a szavukat, mellyel örökösen öklelőznek ma már le egészen Miskolcig, Tarpáig, mert — mint mondják — arra igen jó legdők yannak. Ezzel az okvetetlenkedéssel szemben a magyar nemzet örökösen a jóbarátságra törekszik szomszédaival, nem gondolja meg, hogy a barátsághoz csak a kölcsönös baráti érzelem adhat alapot. Ehhez pedig száz százalékos becsületesség kell. De amikor azt látjuk, hogy szomszédaink á szerződésileg reájuk rótt kötelességeket önkényesen megszegik és önhatalmúlag diktátoroskodnak a kisebbségek felett; a javukra biztosított jogokból semmit meg nem adnak, nem lehet megtalálni azt a morális alapot, mely békességhez vezetne s a magyarok honorálva láthatnák békés szándékukat. Ilyen esetben pediga józan ész nem barátságot javasol, de az önérzet követelő szavát diktálja, törtónt tiz évvel ezelőtt a fran- • cia parlamentben a magyar kér- dést illetően

v hanem kiállna a fórumra^ ismét sérthetetlenségét hirdeti a békeszerződésnek. És ezzel szemben nincs senki, aki odamondaná neki, hogy hogyan beszélhet még ma is valaki a trianoni szerződés sérthetetlenségé-' ről. mikor maga a kisantant 99 ( százalékban megsértette, meg- f szegte azt? Ha ezt nem merik a mi politikusaink megmondani, mondják meg a mi jogászaink. ' Utóvégre is lássák be ellenfeleink, hogy a magyar sem 'esett a fejelágyára. Ne öltse hát a kiskorúság színezetét magára a nemzet, hanem mutassa meg, hogy tud logikusan gondolkozni és holmi rabulisztikákkal nem hagyja magát falhoz állítani. Meit szerencsétlenségek érhetnek ugyan nemzeteket^ de nevetségessé nem teheti önmagát egy nemzet sem. (Folytatjuk.) amit a magyar nemzet eddig indokolatlanul mindig elaltatott. Vájjon ezt fogja még tenni tovább is? Tiz évi tapasztalat nem volt elég ahhoz^ hogy nemzet jogainak érvényesítéséhez más hangot használjon; fellépésében energiát tanúsítson? Avagy tovább is veszélyezteti azon előnyöket, amiket ellenségeink , akaratlanul, jóbarátaink öntudatosan részünkre adtak illetve kivívtak a magyar igazság mellett. így -vesztek homályba a francia parlamewt ismert megállapításai az igazságot illetően^ melyekkel a trianoni szerződéssel szemben önmagukat lefegyverezték s önmagukat erkölcsi kényszer elé állították. — Homályba vesztek, mert a magyarok részéről nem volt senki, aki azokat leszögezte volna s annak idején reájuk olvasta volna. Ezért történik aztán, hogy a mai francia miniszterelnök már tudomásul sem veszi, hogy mi Dr Bencs Kálmán polgármester szózata a város polgárságához a Magyar Hét jelentőségéről Hatalmas nemzetiszínű plakátok jelentek meg Nyíregyháza utcáin, a vármegye községeiben. A plakátok a Magyar Hét támogatására hívják föl a polgárságot. Dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos. polgármester fordul messzehangzó szóval az érző szivekhez, hogy a Magyar Hét védnöki kara nevében az életbevágóan fontos nagy nemzeti jelentőségű akció átéreztetésével hatásos szavakkal mutasson rá a Magyar Hét sikeréhez fűződő nagy érdekekre. A polgármester százata a következő: ^Polgárok! Nyíregyháza megyei város 930. október hó 18-tól 26-ig terjedő időben rendezi a II. Magyar Hetet ' 1 1 dr. Erdőhegyi Lajos Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék főispánja, Mi kecz István Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyén: alispánja, Miklósy István gör. kath. püspök, Dr. Geduly Henrik ág. h. ev. püspök, Énekes János prelátus kanonok, Ruttkay Gyula gör. kath. kanonok, Pauük János ág. h.' ev. lelkész, Dr. Bartók Jenő ref. lelkész. Dr. Bernstein Béla főrabbi, Illés Andor kir. törvényszéki elnök Tóth Bálint m. kir. pénz^POIil^Ű mOUGÚ Hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor ANNI ONDRA a legbájosabb filmprimadonna idei első nagy néma film szenzációja > ^mZ"

1 HL íC? Egy fruska szerelmi kalandjai Párisban AZ IRAMSZARVASOK HAZÁJA ura film csodáia Szerdától: Az afrikai hadnagy. ügyigazgató

v Rosenthal Gyula a Kereskedők és Gazdák Körének elnöke, ifj. Tóth Pár ipartestületi elnök. Bodor Zsigmond földbirtokos védnöksége alatt. Nehéz gazdasági válsággal küzd az egész világ, de lehetetlen ebbe beletörődni. A »Magyar Hét« alkalmával nem a külföld előtt akarjuk propagálni a magyar árut. hanem idehaza akarjuk megbecsültetni. A magyar táirsadalom kötelessége, hogy a magyar ész, a magyar kéz munkáját támogassa. A Magyar Hét a magyar termelő munka bemutatója. Nemcsak hazafias kötelesség,de gazdasági érdek is, hogy az országban maradjon a pénz. Magyar árut vegyetek! j ' ' ' 1 Ezzel: mezőgazdaságunk növekvő belföldi fogyasztását, munkásainknak munkát és kenyeret, — gyermekeiteknek s magatoknak jó létet, hazátoknak jobb jövőt biztositottok. A második Magyar Hét október .18-tól 26-ig tart. Ezen idő alatt a kereskedők csak magyar árut kínálnak és a kirakatversenyen csak magyar árut mutatnak be. ; 1" Jöjjetek^ nézzétek meg! í A magyar társadalom kötelessége, hogy azokból az árukból, melyeket a magyar ipar állit elő, olcsóbb, jobb a fkülföldinél, magyar árut vásároljoan. A Magyar Hét ideje alatt az akció rendezősége a közönség szórakoztatásáról is gondoskodott. A Hét minden napján a délelőtti és délutáni órákban szórakoztató látványosságok lesznek a város főterén. Kiemelkedő része ezen látványosságoknak: az iparosok felvonulása, dalárdák hangversenye, kerékpár-szépségverseny, motoros ügyességi verseny, staféta futás, gyermekszépségverseny, a Kiosz műsoros délutánja, szabad-téri mozgóképelőadás, katona- és cserkészzenekari hangversenyek. A Magyar Hét jelentőségét ösmertetik: Dr. Vietórisz József c. tanker. főigazgató, Szohor Pál városi főjegyző. Nagy Lajos várm. SflLV&TOR FORRÁS a vese, hólyag, reuma gyógyvize a húgysavas csapadékot feloldja és ilyenek képződését megakadályozza, A reumás fájdalmakat megszünteti. Vese és hólyaghomokot eltávolít Cukorbetegek gyógyitala. 589T-40 Üzletvezetőség: Budapest, Erzsébet-tér 1. Lerakat: Altér Bernát Nyíregyháza