Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-14 / 208. szám

193°- szeptember 14. dése, de csak első tekintetre. Hiszen az államnak módjában van a gabonakereskedők tevékenységét igénybe venni, a vásárolt gabonafélék meglevő közraktárakban éppen ugy elhelyezhetők, egybe gyűjthetők lesznek, mint eddig, a kivitelre kerülő mennyiségek felett a kormányzat sokkai "előnyösebben disponálhat, mert a készletek pontos tömegéről teljesen tájékozódva levén, azokat a külállam oknak a legnagyobb garancia mellett elárusíthatja. Kérdés merülhet fel, hogy ki fogja a gabonavásárlásokat ellenőrizni, nyilvántartani. Megvan erre is a felelet. Községekben az elöljáróság. Az elöljáróság tudja, hogy kinek van és mennyi eladó terménye. A gazda köteles az eL adás és vevő kereskedő nevét bejelenteni. Ezekről a bejelentésekről nyilvántartást vezetni nem ördögi munka. Az elöljáróság aztán az adásvételeket a központi állami szervvel hetenként közli. A köztponti szerv lehet a Futura, vagy az O- K- H. helyi szervei. Mi történik a városokban ? A városokban egyszerűbb az eset, mert hiszen a városi lakosság ki

1 sebb mértékben foglalkozik földmiveléssel. A városi lakosságot liszttel a malmok látják el. A malmok szükségletét természetesen az állam biztosítja. Takarékoskodhat a szállítási költségeken is, mert módjában áll a malmoknak a közeli körzetből szállítani s nem fog megtörténni, mint a háborús években megtörtént, hogy az ország egyik végéből a másikba Utalta a készleteket. De más előnye is van az állami egyedámságnak. A nagy uradalmakból egységes vetőmagvakat, — készleteket — tárolhat s jjgy alkalmat nyújt egységes jobb áru gabonafélék termesztésére. Hogy oszlik meg az ország búzatermése ? Reá kívánok mutatni arra, hogy mennyi a falusi és külön a városi lakosság élelmi szükséglete, mily JNÍItÍKVIDÉK, szaporodváltatlan zálogcédu'ák tak. Maga Than Gyula sokszor kisegítette ruhanemüfélcve/Adyt, aki ezért mindig hálával viseltetett iránta. Párisból és Budapestről is több levelet irt Thannak s ezekben a legőszintébb hangon adott hirt felfelé ivelő élete folyásáról. Különösen érdekesek azok az élmények, amelyeket Than Gyula beszélt el nekem a régi Debrecenről, a Fehérlő Szállodáról és a régi Páris Mulatóról és Ady Endréről. Than Gyula elbeszéléséből a yégi "világ szinesedik elénk az akkori ifjúság 'éféte, amefy" ma már csak a mesébe tartozik. Mint maga Than Gvula mondta: ezekről mar tffbb fejezetet irt, de müvét betegsége miatt nem fejezhette be. Többet nem látjuk jellegzetes batárjában, ahol féloldalra dőlye ült s utolsó könyvét, mely nagyban gazdagította volna az Ady jrodaimat és sok elveszettnek hitt Ady kéziratot hozott volna napvilágra, nem irta meg. De még most sem késő- A Debreceni Ady Társaság folytathatja Ady eme ismeret len reliquiáinak az összegyűjtését) és kiadását s ez elől minden valószínűség szerint nem zárkózik el a Than-család sem. Ott van minden eddig ismeretien kézirat — Than Gyula íróasztalában. Ennek a könyvnek a kiadásával emléket állítanánk Than Gyulának s az Ady írásokat oly szomjasan leső közönség igényeit is kielégítenék.' módon és mily alakban oszlik meg az ország buza hozama. Mint már emiitettem, az átlagos évi termés 20 millió métermázsára tehető. Ebből kivitelre kerül 5 millió mmázsa, marad tehát 15 millió. Ebből vetőmag szükséglet mintegy 3 millió mmázsa. Az ország 8 millió lakosságának szükségletét az így megmaradt 12 millió mázsa buza fedezi. Ebből a készletből a városok mintegy 3 millió lakossága liszt alakjában hozzávetően 51/2 millió mázsát igényel, a többi községek élelmezésére szolgál. Vidéken a terményt a lakosság őrölteti, itt a lisztszükséglet mintegy 8—100/0-a annak a 9 millió mázsa terménynek, amely a vidéki lakónak jut. Ebbe bele van számítva a pékkenyér is, melynek ujabb időben a vidéken is nagy kelete van. A cséplés és a malmok ellenőrzése. Szólani kívánok még az ellenőrzésről is. Az ellenőrzést a cséplési statisztika megkönnyiti s ez a statjsz^ tika is mindjárt megbízhatóbb lesz, mert a gazdának nem lesz oka titkolózni, igy az állam a termés mennnyiségéről s kivitel várható várható mérvéről pontosan tájékozva lesz. A vásárlásoknál az ellenőrzést a községi elöljáróság gyakorolja, a vásárló megbízott Utalványát ellenjegyzi s az utalvány alapján fizet a postahivatal, vagy a hitelszövetkezet. Ez az eljárás semmi nehézségbe nem ütközik, de ellenőrzéssel az állásnélküli gazdatisztek is megbízhatók, ami által a szellemi mnkanélkiiliség is csökken. De megbízhatók a gazdasági felügyelőségek is. A malmok ellenőrzése is sikeresen keresztül vihető, hiszen az állam tudja, hogy a malmok mily készlettel rendelkeznek s mily meny nyiséget bocsájtanak a városi eláru sitó helyek számára s mily mennyiséget bocsáj'thatnak kivitelre az állam rendelkezésére. Van még egy rendkívüli előnye is a gabona monopóliumnak : a kenyér árak szabályozásának a lehetősége. Láthatjuk tehát, hogy az adminisztráció kérdése sem megoldhatatlan, de az előadottakból az is kitűnik, hogy gabona monopólium a gabonakereskedőket sem teszi tönkre, de igenis lehetetlenné teszi a tőzsdei spekulációt, mely eddig a gabona árakat soha nem vélt mélységre sülyesztette. Ezeket mondja a gabonamonopóliumot indítványozó memorandum. amelynek bizonyára élénk visszhangja lesz. — SWOBODA kályhát vásároljon. Gyár: Budapest, Andrássy-ut 14. Kapható: Wirtschafter Ármin, Nyíregyháza. 4904 TAKARÉKTOZHELYET, MOSOGATÓT, CSEMPÉT, VÍZVEZETÉKET ÉS MINDEN KONYHAEDÉNYT. Vass József élete, ahogy ő maga átélte és látta Vass Józsefnek, a nagyszerű miniszternek életrajzával vannak tele a lapok. Nem akarjuk a sablonos adatokat ismételni" és ezért magához a nagy halotthoz fordultunk,; hogy mondja ei az életét ugy, ahogy maga látta. Évekkel ezelőtt egy fővárosi folyóirat karácsonyra 99 selfmademan-nek önéletrajzát gyűjtötte egybe, köztük a legnagyobb magyar selfmademan-ét is.' Vass Józsefét. Ez jutott eszünkbe most és alább adjuk 'Vass József regényes életét ugy, ahogy ő maga mondta két-három évvel halála előtt karácsonykor: * — 'Szegény kisiparos családjában születtem. Ha a műhelyben nem akadt dolog, az öt gyerek enni kért, apám vállára vette a kapát, elment zsellérmunkára^ igy ke resett kenyeret s bizonyára sohase jutott eszébe, hogy kiirtsa a családját. — En nem az iskolában kezdtem, apám olvasott ember volt

r s házunk végében volt egy patak, ahoi fűzfavesszők nőttek, kréta is akadt, ötéves koromban apám ráfogott a betűre. Felirt 1—2 betűt, a műhelyben lévő szekrény túlsó oldalára, azt nekem elmagyarázta a fűzfavesszőt a kezembe adta, azzai kelletett ábc-t mutogatnom. Ezalatt ő dolgozott a műhelyben. Ha esetleg elfeledkezve a betűkről, legyeket fogdostam, a hajlós fűzfavessző közeli érintkezésbe jut^t velem. Csontot nem tört, uj veszsző pedig mindig akadt a patak partján. — Az abc-t ötéves koromban már jól tudtam s elkövetkezett,! hogy az Eötvös Lóránt-törvény; cikk harmadik pontja alapján engem mindjárt a harmadik eiemiVÁROSI MOZG Szombat 5, 7, 9, vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor Buster Keaton legsikerültebb vígjátéka Viceadmirális A száraz Amerika legnedvesebb vígjátéka 8 csuromvizes felvonásban. Kisérő műsor: NAGYVILÁGI ÁRNYAK 8 felvonásban. Hétköznap a 7 és 9, vasárnap az 5, 7 és 9 órai előadásokat szalonzenekar kiséri be dobtak, de fizikailag a nyakamnál fogva ténylegesen odahajitottak. Igy öröklődött belém a Vassfamilia betüszeretete. — A szegénységen, a munkának és a szép gondolatoknak szeretetén és a becsületes néven kivül ezt az örökséget hagyta rám apám. — Sárváron születtem, Vasmegyében, 1877-ben. Két akasztófa alatt. Tudniillik a két 7-es akasztófát jelent. Igen közel is jártam hozzá 1919-ben. — A püspököm neveltetett Rómában. Az első két esztendőt Ö fizette értem, aztán ő meghalt s engem felvettek a magyar alapítványi díjmentes helyre. Húszéves koromban kerültem Rómába és 27, éves koromig tanultam. Itt már palotában laktam, a magyar-német intézet palot'ájában. Fegyelmezett, férfias

v munkás élet volt ez. Életemnek legszebb része. Boldogult Steiner püspök nagy szeretettel engem választott ki, hogy kiküídjön Rómába. Még most is meg van a régi biedermayer-erszény, amit a püspök elutazásom előtt egy órával adott át nekem. 77 körmöci aranyat tett bele, "hogy hét esztendő múlva legyen miből hazautaznom, ö szegény, két évre rá meghalt. — Róma előtt engem anyai ágról egy kanonok nagybátyám taníttatott, Tóth István, ö sokszor elmondotta, hogy a családban egy szegény diákgyereket mindig egyegy kanonok vállalt, az taníttatta. Aki őt taníttatta, az ő nagybátyja, meghalt 1842-ben. Aki azt taníttatta, 1792-ben halt meg. Aki viszont az utóbbit taníttatta, 1742ben halt meg. Mind a hárman 50—50 év közben haltak meg, pontosan ugyanabban a kanonoki házban, ugyanabban a szobában és mindig jelen volt a kis diák, akit taníttattak. — Aki engem taníttatott, megtörte a tradíciót, nem 1892-ben hai meg, hanem 1894-ben. De azért már 1892-ben meghúzták rá a kanonokok halotti harangját. Az orvosok letettek az életéről, én ott virrasztottam mellette, én voltama kisdiák. Kis II. osztályos diák. A haldokló mellett... Ellenben hajnalban négy órakor a nagybácsi felül az ágyban és azt mondta: Éhes vagyok, hozzátok a reggelit^ Rá két évre meghalt. i — Rómából visszajövet Adony ban voltam káplán, Zichy Nándornak voltam íródeákja Talán azt mondhatom el'bűszkeséggel, hogy semmi protekció vagy meg nem' érdemelt támogatás nem volt osz-