Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-12 / 206. szám

jtárfRYIDÉK. 4 1930. szeptember ti. Tanitógyűlés A tiszai ág. h. ev. egyházkerület tanítói, szeptember 8-án, Nyiregy házán az ev. népiskola tanácstér-: mében tartották közgyűlésüket, Kemény Péter elnöklése mellett. A tanítói beszámoló munkán jelen volt dr. Geduly Henrik püspök, Paulik János kormányfőtanácsos, lelkész, kik felszólalásaikkal nagyban elősegítették a tanítói munka sikerét. Erős várunk nekünk az Isten kezdetű közéneknek elhangzása után, Kemény Péter elnöki megnyitó szavaiban rámutatott a pedagógia és elemi közoktatás uj irány-< elveire. Uj nyomokon járunk. Az iskola a jellemképzésre fekteti a fősúlyt. Őhajtja az állam segítését az elviselhetetlen terhek alatt roskadozó iskolafenntartó egyházak részére. Majd kedves üdvözlő szavai után, (az előző közgyűlés jegyzőkönyvét felolvasottnak vették) mindenre kiterjedő jelentését teijesztette elő. Az első hat éves ciklus küszöbéhez ért az egyesületi. Hangsúlyozottan jelentette ki, hogy az anyaegyesülettel (országossal)/ a legkellemesebb harmóniát tartják fenn. Programmjok egy és ugyanaz. A vidéki szervek nagy igyekezettel állanak készen a szellemi tő-i ke gyűjtésére. Pályadijkitüzés, jóléti intézmény felkarolása a jövőben is igyekezetök tárgyát fogják képezni. Kegyeletes szavakkal emlékezett Ország Gábor, Stoll Er nő, Ozvald József elhunyt érdemes kartársakra. Rokonszenves szavakkal méltatta Fazekas Jáno3 negyven esztendős pályafutását, aki mindig a hivatásszeretet, a kartársi megértő munka sikeréért küzdött, ápolta a tanítói szolidaritást. • Az elnöki jelentéshez dr. Ge

J duly Henrik püspök szólalt fel. Felette értékes szavakban méltatta a tanítói munkát, a néptanítói, működést. A nemzeti érzés erősbitésére: állam, társadalom több jóakaratú segítését várja. A világháború után, szomorú megcsonkít tatásunkban jobb jövőért kell törekedni. Ehhez a tanítói alapvető munka szükséges. A tanítói alapvető munkáit, a nemzeti éfet szempontjából is nagyra hivatottnak kell elismernünk). Megérdemli ez a munka, hogy a társadalom szeme rátekintsen. A hat éves cikfus küszöbén Isten* nek áldását kéri a tanítói egyesület működésére. Fazekas János meleg szavakkai'köszönte meg, az elnöki, jelentés kapcsán elhangzott szavakat. SL ' < Záhony Dezső a tanitó és az egyházalkotmány címen terjesztett elő megindokolt határozati javaslatot. Az értekezés tengelye: a, megváltozott idő kiköveteli a ta-, nitóerőknek az egyházkormányzásában való részvételét. A világos okfejtésü előterjesztésre dr. Geduly Henrik püspök válaszolt}. Alapvető elgondolás, felelősség tu-. dat hozta elő a javaslatot -- úgymond — egyházépitő munka tekintetében különbséget nem lehet tenni felkész és tanitó munkája között. Egy átviharzott kellemetlen, korszak után, arra kell törekedni hogy az egyházi életet jobb szellem hassa át. Megnyugtatja a tanítóságot afelől, hogy a köz javára irányuló kezdeményezéseiket a zsinat honorálni fogja. Az elhangzott javaslatot sürgősen terjessze fel azf elnökség, illetékes fórumon át, a zsinati tanügyi bizottsághoz. Tolnay Pál felolvassa a beérkezett pályadolgozatokról irt bírálati dolgozatát. Három pályamunka érkezett be: »Az ey. népiskola szerepe az ev. öntudat szolgálatában^ c. kérdésre. Első (ötven pengő), dijra érdemesített munka szerzője iBitiTr Ihász Sándor, sajókazáni tanító^ második (husz pengő) dijra Gabrieny Sámuel, dicséretre érdeme^ sitett munka szerzője: Hoock Gyula, kinek neve közismert a » Nyírvidéki* olvasói előtt. Tolnay Pál lelkiismeretes tanulmány alapján irott bírálatának elhangzása után Paulik János kormányfőtanácsos,, lelkész szólalt fel és üdvözölte a tanítóegyesületet, hogy pályakérdé-. sek latüzésévei"ösztönzést nyújt a tanítói önképzésre, mert hova-tovább mindjobban kiterjeszthető a példaszó a tanítókra is: nemcsak a\ papnak, hanem a tanítónak 1S| holtig kell tanulni. — Fiedler János egyes részeket oívas fel az, .elsőrendű pályadijat nyert szerző munkájából. A felolvasott részben ilyen megállapítás (állítólag idézet) is helyet foglal: a felekezeti iskola jobb vallás-erkölcsi, mint az állami népiskola. i Olyan pályadolgozatban, mely a társadalmi élet jobb jövőjéért igyekszik kiszemelni a nevelési eszközöket és tényezőket, ily merev

; megállapítást nem kockáztathat meg. Az állami iskolákban a lelkészi kar képviseli a vallás tani* tót, a közismereti tárgyakkal 'pedig: jellemképzést épit az oktató. A csa Iád, a társadalom, az egyház javaiért küzd minden jellegű iskola. — Sajnos, a háború előtt jellem formálás tekintetében éppen felekezeti iskolákban voltak bajok. Preludiumok a világháborúhoz ott játszottak. Amely iskola nemi ruda^

; ne vegye magára. s Scholtz Ottó a pénztár állapotáról terjesztette elő jelentését. A pénztári készlet 283 P 88 fillér. Fölolvastatott Ruhmann Andor ny. igazgató köszönő levele, melyet házassági jubileuma alkalmából hozzá intézet üdvözlésre küldött. A tisztikar mandátuma Iejárt(. A közgyűlés közfelkiáltással a volt tisztikart bizta meg az egyesületi élet további gondozásával. A választmányba mint uj tagok, beválasztattak: Elefánti Sándor, Gabrienyi Sámuel. Fölvetődött indítványra elnök az üdülőtelepre vonatkozólag jelentette, hogy a 48.000 pengő vételárat törlesztéses kölcsönnel nyugodtan rendezi a vezetőség; az ellátás is megnyugtató javuláson esett át. Az egyetemes ev. gyámintézet javára ötven pengőt utalványozott ki a közgyűlés. A Himnusz szavaivalért befejezést a komoly munka jegyében tartott közgyűlés. , (bál) EZÜST PILLANGÓ ! Ezüst pillangó — Hangos revüfilm, Ezüst pillangó — Alice White ragyogása Ezüst pillangó — Legújabb zeneszámok Ezüst pillangó — Eredeti tangó sargentino Ezüst pillangó — 100 Warner görl Ezüst pillangó — Ének, zene, tánc Ezüst pillangó — Ragyogó kiállítás, Ezüst pillangó — Magyar szöveggel Ezüst pillangó — Biltmorre jazz zenekara Ezüst pillangó — őriási költséggel készült Premier holnap pénteken az AP0LL0BAN Rendes helyárakkal Az erdő és az alíöldfásífás közgazdasági jelentősége A Kárpátok erdőségeinek szerepe Magyarország gazdasági egységében IV. 1 A mult számunkban említett két tanulságos példa után áttérünk a hazai viszonyokra, mielőtt azonban a jelenlegi Csonka-Magyarország; erdőgazdasági viszonyait ismertetném, felemlítem az integer Magyarország gazdasági helyzetét. Az egyfolyamrendszerü Magyarország közgazdaságát alkotó tényezőknek harmónikusan egységes és eredményes együttműködését egy évezreden át főleg a szerencsés, sőt mondhatjuk klasszikusan tökéletes geográfiai fekvés tudta biztosítani. Magyarország gazdasági egységében a Kárpátokon elterülő erdőknek mindig fontos sze. rep jutott. Különösen az utóbbi évtizedekben elért gazdasági fejlődés során nyomult előtérbe az ország

1 gazdasági egységének nagy jelentősége. A magyar állam ha nem is minden irányban, de sok tekintetben anyagi erejét meghaladó áldozatok árán sokat tett, hogy a, gazdasági tényezők ez értékes és. harmonikus egységét fenntartsa és fejlessze. " j Egyéb fontos közgazdasági érdekek szolgálata mellett az erdő és mezőgazdasági termelés belterjességének elősegítéséhez igyekezett ugyanis a Kárpátoknak a nagyterjedefmü állami erdők borította hegyvidéket jelentős áldozatok árán utakkal feltárni, behálózni, hogy a paradicsom és babkarótói a szőlő és komló póznáig, a csikóállás korlátjától a tanyai házak szarufájáig s a mezőgazdasági és egyéb üzemek, a munkástelepek és egyebek céljaira igényelt épületi és más egyéb fáig a sokoldalú szükséglet arányainak megfelelően s okszerű gazdasági eljárások mellett faanyagokat termelhessen. Oda igye-i kezett, hogy a fát az ország belseje felé szállítsa s hogy az orszát, fölösként rendelkezésre jutó fatermésbői exportálhasson. Az volt a törekvése, hogy •í Kárpátok erdős vidéke fakoscágának minél több és maradandéob • munkaalkalmat és kereseti tehetőséget) biztosítson s módját ejtse annak is, hogy a magyar 'sík föld és dombvidék az annyira nélkülözött erdei termények, fa. széna szolgáltatásáért a hegyvicéket mezőgazdasági terményeiből részeltesse s ezzel viszont a l.egyvidék gazdasági szükségletei pótolja. Olyan berendezéseket létesített a nagyterjedefmí állami erdőbirtokokon, amely lévén a Kárpátok havasait az állattenyésztésre alkalmassá tette s jnódját ejtette annak is, hogy a sík föld és dombvidék arra utalt állatállományának egy jelentós kontingensét a havasok nyári legelőjén tartotta el s a hegyvidéki és havasi állattenyész-J tés, főleg pedig a szarvasmarhaj és juhgazdaság fejlesztésével az erőteljes és egészséges állattörzsek nevelését emellett azonban a hus és gyapjutermést is fokozta. így pl. Liptóban a prassiva havas alján Koritnicza fürdő közelében tehenészetet rendezett be, Szatmár-, megyében Nagybánya mellett a' Rozsály és Gutin havas alján pedig csikó és méntelepet, juhtenyésztést és sertéshizlalót. A következetes kormányakciók és az egészséges gazdasági fejlődés eredménye fett azután, hogy a hegyvidéki nép a magyar sik fpldön és dombvidéken vállalt nyár» gazdasági munkát s a kalászos és hüvelyes szükségletét a teljesített munkáért természetben biztosította magának, a sik föld és dombvidék viszont a hegyvidék-ről egészítette ki állatállományát és* szénakészletét, onnét szerezte be| faszükségletétj sőt az ipari termémények jelentős részét. Ily és hasonló egyéb intézkedésekkei a gazdasági termelés körűt jelentős arányokban forrott össze az ország különböző vidékeinek népe. Ennek a gazdasági és egyben politikai egységnek a természetességgel ellentétes megnyirbálása, ai megmaradó rész életereinek elvoA nását jelentette, ami pedig Maw. gyarország olyan gazdasági megsemmisülését jelenti, amilyenre alig vagy egyáltalában nem is volt pél\da a nemzetek életében. Látjuk, érezzük most már azokat a gazdasági következményeket • amelyek jelentkeznek, mert a KárJ pátok fatermésének számottevő része nem az ország gazdasági szükségletének megfelelő méretekben készül''és az nem az ország belseje felé kerül piacra, hanem elszállítják az idegen kereslet kielégítésére s hogy a sik alföld nemi a begyek lakosságától szerezhet^ be állat, gyapjú, széna és egyéb eféle szükségleteit, s hogy nem a Kárpátok lakossága támogatja nyári munkájában az alföld mezőgazdaságát. Szóval megbontották a harmonikus egységet és együttműködését, mint a gazdasági boldogulás alapjótételeit. Rőczei Géza|. (Folyt, köv.) ' A város 1076 pengő értékű iskolakönyvet osztott szét a szegénysorsú tanulók A kultuszminiszter rendeletei alapján az iskolai mulasztásoknál kirótt és befolyó büntetéspénzek-, bőt a szegény tanulóknak kell megfelelő segélyt nyújtani. Nyíregyháza városa a rendelkezésre álló; 1076 pengő büntetési pénzt iskolai könyvek beszerzésére fordította. A könyveket az egyes iskolák legszegényebb tanulói között osztották ki, a tanulók lélekszámának megfelélő arányban. Letartóztattak kilenc lengyel képviselőt Varsói jelentés szerint szerdára virradó éjjel a 'fővárosban 9 volt ellenzéki képviselőt letartóztattak. A letartóztatás azért történt, mert a krakói ellenzéki gyűlésen éles támadást intéztek a köztársasági elnök ellen s a tüntetés alkalmas volt a közrend megzavarására. A vidéki városokban is tömeges letartóztatás történt. Az őrizetbe vett egyének között van Vitos volt parasztpárti miniszterelnök is.