Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-30 / 221. szám

Nyíregyháza, 1930 szeptember 30. * Kedd évfolyam. 221 sz ieüwk ?. Nqi^M TOf.- I ttWÁ HEK WHIT9B & AKBOft Szc^kgazioség és kiadóhivatal cime : SaécSuwpi-iBl 0. Szerkesztőségi telefon: 5—22 X y«£«hiva4al telefonja : 1 30. Poitacheque ! Országos érdeklődés mellett zajlott le az OMGE állattenyésztő-szakosztályának nyíregyházi vándorgyűlése A magyar földbirtokos és gazdasadalom annak ellenére, hogy az; utolsó io év alatt rettenetes csapások sújtották, hogy átélte a bibliai hét szük esztendő minden Ítéletes keservét, a forradalom pusztító terrorját, a románok éhes sáskajárását, a végromlás felé zuhanó gazdasági kirizst — mégsem vesztette el fanatikus hitét, lelkes mun-t kakedvét és szivós kitartással az intenzivebb és jobb termelés uj módozatai után kutat, tanul, küzd áldozatos áron kísérletezik, hogy magasztos hivatását betöltse, a nemzet, a magyar faj, j szebb, boldogabb jövőjét bizto- I sitsa. v A nemes cél: az intenzivebb és jobb minőségű termelés és állattenyésztés, hogy az Amerika felá orientálódó európai piacon ama gyar gazda a hegemóniát ismét megszerezze. Ezért az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a vármegyék gazdasági egyesületeivei karöltve az ország különböző részein vándorgyűléseket, tanulmányi kirándulásokat és propaganda előadásokat rendez, hogy egyöntetű elgondolással, együttes erővei és központi irányítással fellendítse a magyar gazdasági életet. Kik vettek részt az állattenyésztési vándorgyűlésen Szabo'csvármegyében szeptember 27-én és 28-án, szombaton és vasárnapon rendezte meg az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a Szaboicsvármegyei Gazdasági Egyesülettel és a Szabolcsvárme-t, gyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesülettel karöltve, nagyszabású, érdekes áUattényésztési vándorgyüi lését. A gyűlésen résztvettek Somssich László gróf, felsőházi tag, az Omge elnöke, Erdőhegyi Lajos dr. főispán, Mikecz István alispán, Virányi Sándor vármegyei főjegyző, Bencs Kálmán dr. m. kir. kormányfőtanácsos polgármester, Szohor Pál főjegyző, Dessewffy Aurél gróf földbirtokos, Vitéz Mikó Bertalan és Kausay Ödön dr. járási főszolgabirák, Kausay Tibor vármegyei gazdasági főfelügyelő, Konkoly Thege Sándor dr. m. kir. gazdasági főtanácsos, az Omge főtitkára, Batta Pál, az Omge titkára, Kertész Ferenc az Omge gyakornoka. Floch Reyhersberg Alfréd dr. lovag, földbirtokos, Györgyey Adolf földbirtokos, Halász Miklós gazdasági akadémiai tanár, Kemptner Ernő uradalmi jószágfelügyelő, Kukuljevic József dr. gazd. akadémiái tanár, Lugmayer József dr. ügyvéd, Mayer Kálmán dr. m. kir. gazd. ellenőr, Mártonffy Barna földbirtokos, Möller György földbirtokos, Pavlicsek Adorján a veszprémmegyei szarvasmarhatenyésztő szövetség igazgatója, — Pöhi Henrik az Omge tangazdaságának jószágfélügyelője, Puch János földbirtokos, Sáska Imre, Sztachó István földbirtokosok, — Szatka Elek urad. jószágfelügyelő, Törley Bálint földbirtokos, Weegmann Erik szarvasmarhatenyésztő szövetségi igazgató, Szalánczy Bertalan m. kir. gazdasági főtanácsos, gazdasági egyesületi elnök, dr. Orosz Sándor földbirtokos, gazdasági egyesületi alelnök dr. Jármy Menyhért m. kir. gazd. főtanácsos, a gazdasági egyesület alelnöke, —• Szalánczy Ferenc m. kir. gazdasági főtanácsos, földbirtokos, Bekény Aladár ny. miniszteri tanácsos, vitéz Elekes Gábor ny. huszárezredes, Máthé László gazd. felügyelő, Gyurikovics Lajos városi gazdasági intéző, Papp Géza gazdasági egyesületi titkár Liptay Jenő m. kir. gazdasági főtanácsos földbirtokos, Liptay László földbirtokáé, Wiczmándy Gyula, Papp Lajos, Klár Sándor, Klár István, dr. Klár András, dr. Klár Lajos, Groák Lajos, Búzás István, Bleuer Jenő, Horváth András, Burger Sándor földbirtokosok, Csanády Béla ny. gazdasági tanár, Witz Gyula urad. felügyelő és Hauer Emil gazd. intéző. 4—500 darab tinó és üsző képviseli a gulyát, amelyen látszik, — hogy a község nagy gondot fordít állatállományára. Kasay Tibor vármegyei gazdasági felügyelő és Máthé László járási gazdasági felügyelő adtak ér- I tékes információt a vándorgyűlés tagjainak, akik közül a Dunántul és Baranya vidékéről jött földbirtokosok élénk érdeklődéssel szemlélték az előttük kevésbé ismert magyarfajta gulyát. Timár község gnlyája messze vidéken híres Rövid szemle után Timár község felé vették utjukat az autók. Itt is kitűnő kondíciójú magyarfajta marhákat hajtottak a vándorgyűlés elé. Különösen tetszett a Hortobágyon vásárolt öt hatalmas magyar bika, azonkívül Vay gróf Szabolcs község történelmi nevezetességű erődítményének megtekintése berkeszi uradalmából származó — gyönyörű bika. Timár község állatállománya 320 oarab és különösen az ökör- és tinóállomány értékes, ugy hogy — messze vidékről járnak csodájára. A további ut során pompás őszi időben, ragyogó napsütésben Sza- j bölcs község történelmi nevezetes- j ségü erődítményét tekintette meg a vándorgyűlés. Dr Erdőhegyi főispán és Mikecz alispán néhány szóval ismertették a magas és nagy kiterjedésű védgát történetét, amely hajdan avar földvár volt, mig később Szent László építette még magasabbra. Egyrészt a Tisza áradását volt hivatva meggátolni, másrészt az ellenséges betörések ellen nyújtott védelmet. Legutoljára a román betörés idején voltak itt kemény harcok, de most csak a völgyben egy régi temető néhány korhadt fakeresztje, besüppedt sírhelye látszik. A balsai hidat október 15 én üzembe helyezik Rakamaz község magyarfajta szarvasmarha tenyészete A vármegyeháza előtt szombat reggel 7 óra után 22 autó sorako-i zott. A vármegye, a város és Dessewffy Aurél gróf két-két autót a többi autókat a gazdasági

( egyesület és a szarvasmarha te-f nyésztő egyesület elnöksége és tag-* jai teljesen díjtalanul bocsátot-i ták a vándorgyűlés rendelkezésére A számokkai ellátott autók élőre megállapított terv szerint a legnagyobb rendben indultak el a vendégekkei az ut első állomása 5 Rakamaz felé. 4 Az ártéri híd mellett a hatalmas kiterjedésű legelőn, már várta a vándorgyűlés tagjait a község gulyája. A zöld gyepen messziről fehérlett a község magyar fajta Szarvasmarha tenyészete. Mintegy A balsai hidépitkezést nézték meg I ezután. A rohamosan épülő gigán- J tikus híd felejthetetlen látványt nyújtott. Óriási piros vastraverzek, karcsú pillérek emelkednek az — ezüstvizü. hullámzó Tisza fölé. A roppant magasságban munkások szorgoskodnak, gépek zakatolnak. A hidat már október 1 5-én üzembe helyezik. A híd mellett elterülő kitűnő legelőn a balsai magyar gulyát nézték meg, amely minőségben hasonló a Timár község gulyájához, de kondícióban talán még annál is jobb. Vencsellő község gulyája a híd Az ibrányiak olyan gazdálkodást folytatnak, amely párját rftkitja túlsó oldalán várta a szemlét. Ezen a vidéken a lakosság nagy kedvvel fogott az állattenyésztéshez, — mert a tejfelesleget a Szabolcsvármegyei Központi Tej szövetkezetnél könnyen és rendes áron értékesíthetik. A községnek 476 tehene és 7 bikája van. Szabolcsvármegyében Vencsellőtől megszűnt a magyarfajta szarvas marhatenyésztés. A dszta magyar fajok helyett a gazdaságosabb piros-tarka fajok tenyészetére tértek át a többi községek, a vármegyei gazdasági felügyelőség propagandájára. Tiszabercel község volt ezután az első állomás, ahol berni—szimmentháü kereszteződésü, népies marhatenyésztést látott a vándorgyűlés. A vegyes gulyában olyan tehenek is vannak, amelyek 3000 liter tejet adnak. A községnek négy bikája van. Kettő bonyhád—szimmentháli fajta, a másik kettő dunántuli—szimmentháli keverék. Nagy hatást váltott ki Ibrányban a községi major nyolc gyönyörű bikája. Az ibrányiakat a legnagyobb elismerés illeti, olyan gazdálkodást folytatnak, amely párját ritkítja. Ibrányban már jó szineződést lehet látni. A legelő kitűnő, úgyhogy lo év alatt teljesen kifejlődik a fajtenyészet. A kisvasút sokat tett a tejértékesités terén s igy a lakosság intenziven foglalkozik: a szarvasmarhatenyésztéssel. A legelőn pompás lacipecsenyével, jégbehütött italokkal vendégelte meg a község a gyűlés tagjait. Folyatása az 5-ik oldalon. Egyes szám ára 16 fillér