Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)
1930-09-04 / 200. szám
1930. szepíemker 4. JNÍYÍHYIDÉIC Eönrafbaa tájékoztatja a vármegye Mtűrmunkásait a oépiskolánkivüli oktatás teendőiről A Jóba-nyomdában érdekes körirat hagyta el a sajtót, hogy a varmegyében a szélrózsa minden irányába szárnyra kelve, bekopogtasson a kuitura munkásainak otthonába és tájékoztatót adjon arról mi a teendő a népiskolán kivün,' oktatás terén k vármegyében — ; Ezeket a nemzeti lélek izmositdsit egységbe erősítését munkáló leendőket nem most ismerik fel Szaboicsvármegyében. Csaknem egy évtized óta céltudatos, SZÍVÓS küzdelem folyik itt a tudatlanság, az analfabétizmus ellen, de mindeddig hiányzott a megfelelő anya-' gi eszköz a szép tervek és 6 szándékok valóraváltásában. Süle Dénes, Szabolcsvármegye népművelési titkára számba vette a vármegyében eddig kifejtett kulturális munkásságot és az uj évad 1 küszöbén javaslatot tett a vármemegyei népművelési bizottságnak; az egész vármegyére kiterjedő, most már minden egyes község lakosságát szigorúan bevonó népművelési munkára. Hogy ez a nagyszabású munka az egész vonalon megindulva most már egységes alapelvek szerint teljes virágága szökkentse a népművelési munkát, a vármegyei népművelési bizottság Süle Dénes titkár előterjesztése alapján részletes népművelési tájékoztatót adott ki. Ez a tájékoztató, amelyet Mikecz István alispán, Benkő András kir. tanfelügyelő és Süle Dénes népmü-^ velési titkár irták alá, minden kérdésben alapos információt, erős segítséget nyújt a népművelési munkára vállalkozó kulturmunkásokm VÁROSI MOZGÓ Ma, szerdán utoljára 5, 7 és 9 árakor A legnagyobb sikert aratóit magyar tárgyú film. Hat tagu szalonzenekarral. Magyar sziv ! Magyar lélek ! Magyar millió ! MiROS VIZE FOLYIK CSENDESEN A szerelem és a becsület konfliktusa 10 felvonásban. Főszerepben: LIL D AGOVER és H ANS STÜVE A KIS PARÁDÉ: ZIGOTTO. fenomenális 8 felvonásos filmj e Csütörtökön csak 1 napig Harry Liedtke, Verebes Ernő és Eszterházi Ágnes KOLDUSDIÁK és LucianoJAlbertini: A legyőzhetetlen Beszélgetés egy magyar hadifogollyal, aki 15 évi szenvedés után Nyíregyházára érkezett A rendőrkapitányság palotájánali; előcsarnokában egy rongyosöltözetü, sápadt^ megtört ember várakozott ma délelőtt. Régi, kopott katonazubbony és cafatokban lógó fekete nadrág takarta vézna testét. A kapunál szolgálatot teljesítő rendőr csendes részvéttel nézte a padon gubbaszkodó embert. — Orosz hadifogoly — szórt felém jelentős szemhunyorítással — most érkezett haza. Tóth Gyulának hívják. 1915-ben, Bresztlitovszk mellett került súlyos sebesülten orosz fogságba. Az oroszok a kievi kórházba vitték; ahol hónapokig vergődött élethalál között, de erős szervezete; végre is legyűrte a halált. — Nem igy néztem ki, amikor bevonultam — mondja tört magyarsággal. 94 kiló voltam s most a fele sem vagyok. Amikor felépült, Baszkéiba a japán határra vitték a lágerbe. A lágerben 14 ezer magyar katona várta a szabadulást 1917-ig, amig a forradalom kitört és a cárt legyilkolták. A forradalomban szabadjára engedték a foglyokat, akik a roppant birodalomban szerteszéledtek. Tóth több társával együtt 2000 kilométert gyalogolt Vladivosztokigj ahol munkát vállalt. De a bolsevizmus »szociális« termelése megállított minden ipart — úgyhogy Tóth az éhínség elől Szibériába menekült. Állítása szerint a forradalom viharai eíől igy szöknek a magyar fiuk. Egyik helyről a |násikra vándorolnak, mert nem akarnak beállni a vörös hadseregbe. | Igy bolyongott Tóth is egyikí városból a fnásikba, szivében olthatatlan vággyal a hazai rög után, 1923-ban visszatért Európába és a rezáni vasútvonalon 1926-ig pályamunkát végzett. Onnan Moszkvába került, ahol beállt utcaseprőnek. Minszkben fát hordott több ma( gyar társával együtt- Innen szökött) át május 30-án a határon Litvá-( niába. Az oroszországi viszonyokra terelődik a szó. — Nem érdemes elmondani, hogy milyen állapotok vannak ott, mert ugy sem hiszik ei — legyint. Lehetetlenség megélni annak, ak^ nem tagja A kommunista pártnak. A drágaság óriási. A gyárak, üzemek állnak és az üzletek előtt ezrével ácsorognak egy falat kenyérért az éhes emberek. Eszembe, jut a magyarországi bolsevizmus. Az ácsorgó tömegeid az üzletek előtt. Az árpakása és kukorica főze'ék. Tóth va'óban iga^ zat mond, mert hiszen nem volt . Magyarországon a bolsevizmus 4*att s igy nem tudhatja, hogy itt hasonló állapotok uralkodtak. I — Sokan vannak ott még magyarok? — kérdezem a hallgatagon merengő Tóthtól. — Vagy 15 ezren olyanok, akik nem csatlakoztak a bolsevikekhez! s akik hiába várják a szabadulást; mert nincs senki, aki támogatni őket. Rettenetesen nyomorognál^ ezek, mert miután nem kommunisták, nem kapnak munkát. Ezenfelül állandó veszedelemnek vannakj kitéve; üldözik és a hadseregbe! kényszeritik őket. Valami Hász József kommunista vezér megfenyegette a magyarokat, hogy agyonlöveti valamennyit, ha nem lesznek kommunisták. Moszkvában rengeteg ' rablás és gyilkosság történik na- i ponta. Ha valakinek pénze van; ! akkor nem mer este az utcárai menni, mert a legforgalmasabb helyen is megtámadják és kirabolják. Csak a kommunista párt tagjai élnek gyöngyéletet. A lakosság pedig elkeseredett és bosszuIihegvS várja a leszámolást. , Tóth, aki szabályos útlevéllel ren delkezik, Budapesten akar letelepedni. Szülei már régen meghaltak, rokonai sincsenek és mégis haza-j vágyott. Húzta haza a magyai] föld, őseinek véres verejtékes röge. Tóth Gyula itthon akar meghalni. 1 Járási vitézi nap Dombrádon A kisvárdai járás vitézei szeptember 7-én Dombrádon vitézi napot tartanak, amelynek műsora aj következő: 1. 8 órakor a járás vitézei gyüIrkf znek előzetes tájékoztatás céij'ibói a Községháza előtti téren. 2. 9 óra 8 perckor Nagvmáit s'gu revisnyei vitéz Reviczky", Lászió vitézi székkapitány fogadtatása a pályaudvaron. Üdvözli: Kürthy Ferenc főjegyző. 3. 9 óra 15 perckor bizalmis) értekezlet a községháza tanácstermében. 4. 10 órakor a hősök szooríti-ik megkoszorúzása. 5. 10 óra 30 perckor innípi'istentisztelet. 6. 12 órakor nyilvános értekez-j let a községháza előtti téren: ' a) Megnyitó beszéd, tartja: a székkapitány önagyméltósága. b) dr. Borbély Sándor főszolgaFiit gyorsabban öli Sárga kanna — fekete sávval! « bíró üdvözlő beszéde, c, Trre^enta szava.at. d) A dombrádi ref. difária énen száma. e) Herczegh Gusztáv gazdasági felügyelő előadása. f) Irredenta szavalat. g) Himnusz. (Énekli a ko^önség.) 7- 13 óra 20 p.-kor vitézi áldomás a vigadó nagytermében. Napi hírek KISNAPTÁR Szeptember 4. Csütörtök. R. kath. Róza. Gör. kath. Babilasz. Prot. Rozália. Izr. Elul 11. APOLLÓ MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ: Hadzsi Murát (fél 5, 7 és fél 10 óra) DIADAL MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ: Szerelmes kedés (5, 7 és 9 órakor) VÁROSI MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ: Koldusdiák. (5, 7 és 9 órakor.) Városi gőz- és kádfürdő nyitva. Kedden és pénteken a gőzfürdő csak nők részére van nyitva. Sóstógyógyfürdő: nyitva reggel ( órától. A közös úszómedencében hétfőn és csütörtökön csak nők fürödhetnek. Bujtosi strandfürdői nyitva egéS2 napon át. Kedden és pénteken 13—16 órák között csak nőknek. ököritói strandfürdő egész napon át nyitva. Szabolcsvár megyei Jósa-Muzeum; Iskoláknak nyitva 9—13 óráig. Egész héten át a az Osgyáni és Toraik gyógyszertárak tartanak ügyeleti ázolgálatot VÁSÁRNAPTÁR: Szeptember 5. Buj, Vizvár; sertés- és marhavásár: Gyula; állatvásár: Földeák, Gyöngyös. Szeptember 6. Bánréve, Görgeteg, Magyarmecske; lóvásár: Gyula; kirakodó: Földeák. 1 >> — Mégy rendkívüli hetivásári rutp Nagykőrösön. A kereskedelmi miniszter engedélyezte, hogy szeptember 6—9-ig a nagykőrösi orszá^ gos mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi kiállítással kapcsolatban négy rendkívüli hetivásári napot tarthassanak Nagykőrösön. ! ' > 1 A váci heü- és országos vásárokra az állatfelhajtási tilalom — megszűnt.
