Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)
1930-09-19 / 212. szám
6 JSíIrtRYIDÍK." 1930. szeptember 19. Befblen Vass sírjánál * * * Az őszinte s hü barátot nagyobb fájdalom nem érhet, mint érte gróf Bethlen Istvánt Vass József váratlan elvesztésével. Több volt puszta barátságnál az az érzés, a mi kettőjüket hosszú évek óta egybe fűzte. Az egész ország úgyszólván romokban hevert, amikor ez a két kiváló férfiú ernyedetlen szorgalommal, hihetetlen munkabírással, az uj idők nagy akarásaival hozzáláttak uj Magyarország építéséhez. Gró£ Bethlen Istvánkor mánya Vass •zsefben olyan kh váló talentumo^érfiut nyert, hogymost váratlan elvesztése során valóban mély megdöbbenés hagyott nyomokat a magyar szivekben. A hivatalos körök, az egyház s a társadalom minden rétege kivehette részét a gyászból, aki csak akart, megjelenhetett a nagy, szociális érzésű miniszter temetésén, de éppen a legjobb barátot sújtotta a sors azzal, hogy távol kellett lennie az ország fővárosától, amikor hűséges munkatársát utolsó útra kisérték. Genfben az egész magyar nemzetre messze kiható tanácskozások folytak azokban a napokban, millió és millió magyar ember érdeke kívánta, hogy a mi posztunk se legyen üres, szószólónk ott le-* gyen a tanácskozásokon, nehogy olyan dolog történjék, melynek súlyos következményei lehetnek a későbbi időkre. Mi teljesen átérezzük gróf Bethlen István súlyos dilemmáját s neki kell igazat adnunk, amikor ugy döntött, hogy le kell győznie magában a gyász minden fájdalmát, mert az ő helye ezekben a napokban Genfben volt. De a hosszú napokra nyúló nehéz tárgyalások után hazaérkezve gróf Bethlen István, le sem kefélve ruhájáról az ut porát, az állomásról első utja Vass miniszter '.sírjához vezetett. Kiváló íestő, szobrász, vagy tollát az érzelem világába mártani tudó iró művészetére vár annak a jelenetnek megörökítése, amikor gróf Bethlen Ist-' ván ájtatos lélekkel, szinte kővémeredten, hosszú idei őszinte imába merülve állott a jóbarát, a pótolhatatlan munkatárs, a nagy politikus, a kiváló iró, a szociális gondolkozású Vass József sírjánál,\ Bethlen István genfi utja után nem pihenni érkezett haza, a politikai és közgazdasági helyzet nyom) ban soi ompóba állították, a tanácskozásaik s a komoly problémák fölötti döntés vártak reá, de mindez; nem előzhette meg azt az elhatározását, hogy Budapest földjéra lépve első utja a kegyeleté s a megemlékezésé legyen. Nem tudjuk ellenőrizni gróf Bethlen István agymunkáját abban a pillanatban, amikor hü munkatársa sírjánál állott, mert ajkai némán mormoltak,* de bizonyos, hogy kebeléből az ima szárnyán fogadalom szállt a mennybe költözött után, ígérve, hogy azt a szociális munkairamot, amelyet még Vass miniszter életében aprobált, a megkezdett uton Vass miniszter szellemében tovább folytatni kívánja. Amikor a részvét érzése oly példa nélkül nyilvánult meg a gyászeset során, ebből a részvétből Bethlen Istvánnak is Stefi jutnia. Miniszterelnöksége alatt immár második nagy miniszterét veszítette ei. Egyik volt nagyatádi Szabó István, aki a föld népének köréből nőtt ki a gazdatársadalom' vezérévé, programmot adva a mai kormányzatnak, melynek bázisát jelenti most is nagyatádi Szabó István elgondolása. Most az egyszerű kisiparos családból .szociálpolitikussá kinőtt Vass Józsefet veszítette eiv Két izmos tölgy dőlt ki bennük a magyar erdőben s elmúlásukat végig kellett néznie a nemzet nagy erdészének. Az utókor az ilyen hatalmas szálfák kidőlésekor azzal vigasztalhatja magát, hogy a széthintett magvakból uj erők indulnak meg, amelyek gondos ápolás mellett tovább fejlesztik a nagy férfiak elgondolásait. Igy lesz ez Vass miniszter szociális elgondolásaival is. Azok megvalósítása gróf Bethlen István irányítása és őrködése mellett olyan kezekben maradt, amelyek nem pihennek mieg, mig a nagy elgondolásokból valóság nem lesz. Csokaji Fényes Károly is pályázik a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatói állására Rácz Lajosnak, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatóján nak tragikus halála után megin-i dult a versengés az igazgatói állás elnyeréseért. Mezőgazdasága életünk számos kiválósága aspirál a díszes állásra s természetesen, a döntésben az fog szerepet játszani ,ki képes a legjobban képviselni a mezőgazdasági érdekeket* Különösen ma, a mezőgazdaságii válság idején, nagy felkészültségű széles látókörű, tetterős emberrel van szüksége a Mezőgazdasági Ka, tnarának. A pályázók között szerepel Csokaiyi Fényes Károly, akinek neve lapunk olvasói előtt nem ismeretlen. Csokalyi Fényes Károly azok közül való, akik méltóak a Tiszántúli Metzőgazdasági Kamara igazgatói székébe. Gazdasági munkássága a Szilágyvármegye} Gazdasági Egyletben indult meg, amelynek titkárja volt. Mint okleveles szőlészeti és borászati szaktanár s mint gyakorlati gazda, első működési körében is ismertl szaktekintély volt. Hat évvel ezelőtt került Szabolcsvármegyébe s tevékenysége hamar közismert lett itt is. Az ő indítványára volt Nyir-» egyházán egy homoki gazdasági szakiskolának a felállítása, az ő, kezdeményezésére alakult meg a,' gyümöicsértékesitési szövetkezet s gazdasági téren, ahol csak lehetett, folyton agitált a betű és ele-, ven szó erejével, leggyakrabban pedig lapunk hasábjain a több és jobbtermelés érdekében. Csokalyií' Fényes Károly eddig kifejtett munkássága alapján kétségtelenül egyik legjogosabb aspiránsa a "Iiszánuli Mezőgazdasági Ka-marta igazgatói székének. i Újra megcsillan az úszósport iránt érdeklődők előtt a nyíregyházi modern városi úszoda megépítésének reménye Az Országos Testnevelés! Tanács igazgatója kedvezően nyilatkozott faz uszoda felépítésére adandó segélyről Megírta a Nyirvidék, hogy Schmidt József az Országos Testnevelési Tanács igazgatója Nyíregyházára érkezett ,hogy itt tárgyaljon a Tanács hozzájárulásán val megépítendő sportuszoda és napfürdő kérdésében. Schmidt igaz gató dr Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármesterrel és dr Po'inszky Pál kulturtanácsnokkai kiszállt a Sóstón és megtekintette a város belső területén is azo kat a helyeket, amelyek egy modern városi uszoda megépítésénél elsősorban figyelembe jöhetnek. Az OTT kiküldöttének elsősorban a Sóstón építendő uszoda terve tetszik és a tanácskozások során kifejezésre is juttatta azt a meggyőződését, hogy a Sóstó a legalkalmasabb hely egy országos > viszonylatban is számottevő, nagy uszoda és napfürdő megépítése szempontjából. A város polgármesterével valq tanácskozás eredménye jelentős, mert most már a tervek elkészítésére kerül sor. A nyiregyházi uszoda tervét az OTT vizsgálja át s abban az esetben, ha ez a terw mindenben kielégíti az elsősor' ban sportérdekek által irányított 1 Országos Testnevelési Tanácsot, Nyíregyháza város bizton számíthat a Tanács hathatós anyagi támogatására is. Igy a nyiregyházi modem uszo-> da felépítésének reménye mint közeli lehetőség csillan meg az úszósport iránt érdeklődők előtt, és hiszük, hogy ez a remény nem lesz csalóka. 1 BBSE Kolnaptólla „Hajsza a világ körül" a Diadalban Holnaptól ismét szenzációs műsora van a Diadal Mozgónak. Mihalik József mozidirektornak sikerült lekötnie a szezon legizgalmasabb bűnügyi drámáját, amelynek a címe: »Hajsza a világ körük. Ez a monumentális filmkolosszus tulaj donképen 2 részből áll. Az első rész »Az ezerarcú nő«, a második rész pedig: »Fogják meg azt a( nőt«. Mindkét rész külön-külön is kerek egészet alkot, együtt pergetKályhák, Tűzhelyek minden kivitelben nagy választékban, legolcsóbb árakon beszerezhetők Wirtschafter Ármin vaskereskedésében NYÍREGYHÁZA Telefon 90. 5739 20 Konyhaedények, műszaki cikkek, vasáruk nagy raktára. ve le azonban a két részt, 16 felvonásos filmóriássá egészül ki. A nagy attrakció sikerét a két főszereplő: George Alexander és Elga Brink már eleve biztosítják. A Hajsza a világ körül péntektől vasárnapig marad műsoron. A hétfői és keddi zónanapokon »Harry, az ellenállhatatlan« c. 8 felvonásos vígjáték és a »Verseny az expreszszel« c. izgalmas bravurfilm kerül bemutatásra. Ma utolj4ra a »Hollywoodi rejtelmek« és »A megzavart mézeshetek« c. vígjátékok. Eltemették Czibnr Lászlót Szerdán délután 3 órakor kisérték utolsó útjára Czibur Lászld ny. tábornokot. Temetésére szinte megmozdult az egész város. A Kálvin-téri gyászház körül a Nyíregyházán állomásozó fegyvernemek diszszázadai s egy ágyús üteg helyezkedett el, mögöttük pedig végeláthatatlan sorban feketéllett a, tömeg amely a kegyelet utolsói adóját rótta le az elhunyt nemes személye előtt. A temetésen megjelent előkelőségek sorában ott voltak vitéz revisnyei Reviczky László ny. altábornagy, vitéz Déschán Benő tábornokkai az élén a tisztikar, Káliay Miklós dr. kereskedelemügyi államtitkár, Bárcziházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár, Erdőhegyi Lajos dr főispán, Mikecz István alispán, Bencs Kálmán dr. m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester, Nánássy Andor dr. országgyűlési képviselő s vármegyei és városi közéletünk számos kiválósága. Pontosan 3 órakor érkezett a gyászházhoz Paulik János kormányfőtanácsos, ev. felkész aki a gyászének után Pái apostolnak a kötelességét híven betöltő ember nyugodt önbizalmat sugárzó szavaival méltatta Czibur László nemesegyéniségét, katonai ernyeit, meleg szeretettől áthatott családi léíetét s önzetlen, mindenkivel szem ben szives előékenységét. Az egyházi szertartás végeztével ezrek sorfala között indult meg a temetési menet az északi temetőbe. A temetési menetben, amelyet Déschán tábornokkal az élén huszárszázad nyitott meg, fekete lepellel letakart lovat vezettek, majd egy tizedes bársony párnán, az elhunyt magas ktüntetéseit vitte. Az érckoporsón Czibur László csákója a'att fényes kardjának pengéjéről verődtek vissza a hanyatló nap sugarai. A koporsó után anyis egyházi helyőrség tisztikara haladt, majd gyalogos díszszázad és a tüzérüteg után jött a gyászolókat vivő kocsik sora. A temetőben még egyszer felcsendült a gyászének, elhangzott az imádság s amikor hullani kezdtek a rögöjk a koporsóra, bucsuzóui négy ágyúlövés dördülése hir dette, hogy Czibur László megtért őseihez, egy rég letűnt szép kornak daliás katonája tért örök pihenőre. — Képes Sport Újságot külön mellékleten közöl minden hétfőn a Reggeli Újság. Ára a főlappal együtt 20 fillér. Vendéglősök, korcsmárosok Bor leszállított árakon asztali 35 f., rizling 45 fillérért Liptay Jenő pazonyi pincészetéből megrendelhető 1 — 300 Hl.-ig Kálvin-tér 14. SZ. alatt. 5878-20