Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-19 / 212. szám

jtárfRYIDÉK. 4 1930. szeptember ti. (J"f"" 5960—5 rVSorsaWxvo A Magyar Hét Irta: Pisszer János A magyar vásárló közönség hihetőleg jól tudja ma már, hogy a magyar ipari és mezőgazdasági termékeket produkáló területeken melyek azok a cikkek, amelyekkei magyar munkások. foglalkoznak, s amelyeket a magyar munkásság ter mel. Tul van már a magyar fogyasztó közönség azon, hogy bizonyítani kellene előtte a hazai mezőgazdasági és ipari termékeknek kiváló jó voltát és azt, hogy ezek a magyar termékek felveszik a versenyt az idegen árucikkekkel minőség és ár tekintetében is. De szinte azt lehetne mondani, hogy sértő lenne feltételezni bármely ma gyar emberről is azt, hogy rábirni kelljen arra, hogy vesse le az idegen árukkai szemben eddig tanúsított jóindulatát, az idegen portéka dicséretét s az azok iránt' bizony nagyon gyakran tapasztalt és kimutatott szeretetét. Fel kell tételezni, hogy ma már nem kell bemutatni a magyar árut, nem kell meggyőzni és rábirni a magyart, hogy elismerve a honi ipartermékek és mezőgazdasági produktumok kifogástalan voltát, hazai és csakis hazai árut vásároljon. Ennyi intelligenciát, ennyi tudást ennyi jóakaratot a magyar termékek ismerete terén fel kell tételezni a magyarokról. Ezirányban tehát nincs baj. Aki azonban statisztikai adatokat nem szemlél, aki a külkereskedelmi mérlegnek szomorú felvilágosításait nem szemlélheti, tálán azért, mert ezeknek publikálása vétkesen szükkörii, talán azért

v —• mert a statisztika számoszlopai a napi munka után, bizony nem' nyújtanak élvezetes olvasmányt, de talán azért is, mert hiszen az ez irányú statisztikai kimutatások — csak szomorúságot és nem örömet szereznek és igy nem is alkalmas olvasmányok a lélek és agy felfrissüléséhez, aki tehát ezeket nem, olvassa, bizony rászorul arra, hogy Magyar Héttel frissittessék fel figyelme a magyar munkáskereld munkájára. Ma már ott tartunk és erre nyomorúságos gazdasági viszonyaink tanítottak meg, hogy nem is hazafias érzésből, nem is csupán a nemzeti gondolat és érzések ápolásának tudatából, hanem egyenesen puszta és sivár üzleti és gazdasági érdekbői kell vásárolnunk, fogyasztanunk a magyar termékeket legyenek azok a termelési ágakj bármely részéből is beszerezhetők. Ma már be kell látnunk, hogy csakis akkor szolgáljuk a magunk üzleti érdekeit, ha a magunk portékájának teremtünk piacot és ezt a piacot az önellátásnak ma már mindenütt ismert gondolatából saját magunknak teremtjük meg. Ha azt kívánjuk, hogy vásárló közönségünk legyen, akkor nekünk éppen ennek a vásárlóközönségnek termeivényeit kell fogyasztanunk, hogy ez a körforgás állandó legyen, zökkenőktől ment maradjon. A gazdasági élet zavartalan, egyöntetű menetére kell törekednie mindenkinek, aki ebben 3 csonkaországban él. Ha lehetséges lenne, ki kellene zárni minden konjunktúrát, amely dekonjunktúrát teremt. Kizárandó lenne a munkanélküliség, amely mindig a munkabőség követője. Egyenletesen elosztott munkaalkalom és kereseti lehetőség biztosítja a gazdasági élet nyugodt menetét és ez kell, hogy célja legyen minden magyar mezőgazdának, iparosnak^ kereskedőnek és az ezekre támaszkodó, ezekbői élő lateiner osztálynak is. Olyan gazdasági körforgás ez, amelyet meg kell értenie minden magyarnak, át kell éreznie minden e csonkaföldön élő munkásnak, — mert ez a körforgás biztosit kenyeret lenn és fönn, a társadalomi minden rétegében egyaránt. Ha ezt nem biztosítjuk, akkor bekövetkezik az elégedetlenség, a jogos panasz és az ezek nyomán kifejlődhető társadalmi bajok és felfordulások sorozata. Mindezeket immár látnia, tudnia, éreznie, kellőleg felfognia és megértenie kell a magyar társadalom

1 minden részének. Hogy pedig önmagunknak elébe tárjuk, mit tud produkálni a magyar mezőgazdaság és ipar, hogy állandóan meggyőzzük önmagunkat és bizalmunkat önmagunkban növeljük, hogy rábírjuk a közönséget arra, hogy csak magyar árut vásároljon és fogyasszon, mert az éppen olyan jó, ha még sok tekintetben talán nem is jobb, bár számos cikknél jóval felülmúlja minőségben és az ár vresenyképes voltában a külföldi árut, ez a célja a Magyar Hétnek. De rpert öntudatosaknak kell lennünk, egymást —> sajnos, — még rá kell birnunk arra, hogy állandóan* szemünk előtt lebegjen az az önérdek is, amelyl az önellátás nagy nemzeti feladatát teszi, hogy lehetőleg kizárjunk minden idegen árut, mert minden fillér, amelyet a külföldnek idegen áruért adunk, nemcsak elveszett a mi tulajdonunkból, nemcsak hiányzik a magyar munkáskezeknek, — nemcsak szaporítja a magyar munkanélküliek számát, nemcsak koldusabbá válásunkat segiti elő, hanem ezen felül még erősiti azokat, akik nekünk nem barátaink, hanem ellenségeink, bennünket azok adósává tesz, őket gazdagítja, náluk munkatöbbletet, — bevétek többletet teremt és az ott bekövetkezhető többmunka és keresletnövekedés folytán egyben emeli a mi importcikkeink árát is, tehát rohamosan szegényit el 'bennünket. A Magyar Hét-nek célja végre kinyitni szemünket, hogy belássuk az önmagunk ellenséges voltát, ha idegenbe megyünk, ha, idegenben költünk el akármily csekély összeget is. Fájdalom, ma még arra kényszerül a magyar kormányzat és a magyar gazdasági élet, hogy ezt a közgazdasági elemi tudatot is belé kell oltania a magyar népbe, a magyar kereskedőbe, a magyar fogyasztóba. Fájdalom, hogy — Magyar Hét rendezésével kell ma még propagandát csinálni annak a tudatnak, amelynek pedig régtől fogva a vérünkben kellene lennie, amely gondolkodásmódnak minden porcikánkba belé kellene már itatva, sőt impregnálva lennie. Unod Testvér amit mondok? -Unod bár, mégis szemedbe mondom, hogy ha nem magyar testvéreid kenyérkereső lehetőségeit igyekszel elősegíteni ezek munkatermékeinek vásárlásával, akkor nagyobb ellensége vagy önmagadnak is, mint azok, akik fegyverrel törnek rád. Unoal Mégis megmondom hogy a fegyverrel rád törő egyenes ellenségeskedést visz végbej veled szemben, de az idegen áru vásárlása alattomos támadás, —1 mely mint a szu kirágja ennek a, nemzetnek a törzsét, mint a patkány éjszaka rágja ki házad fala tövét, hogy eltemessen amikor nem is sejted, alattomos undok támadás önmagaddai szemben, ha tudatára ébredtél a magyar termékek fogyasztása nemzetfenntartó kötelességének. Amíg bizonytalanságban vagy, még megbocsátható neked ez a bűnöd. De ha a tudat éi, benned, akkor bünt követsz el, mely meg nem bocsátható! Ezért és sok másért kell nekünk a Magyar Hét megrendezése. Kell, Ijogy minden magyar tudja elhagyatottságában, hogy a kereskedelmi mérleg passziv oldalát el keU törölni, társadalmi összefogással, az importcikkeknek itthon termelésével, az itthon nem termelhetőknek pedig életszükségleteinkből való tel jes kitörlésével. Igaza van dr. KáUay Miklós államtitkárnak. »A magyar kereskedelem igazi feladata az, hogy magyar árut juttasson el a magyar kő zönséghez.« De feladata és önmaga iránti kötelessége az is, hogy felvilágosítsa azokat a vakokat, akik idegen árut keresnek még ma is, amikor nyomorúságunkban egy, fillért sem lenne szabad külföldrt küldenünk. Schober Béla dr., a Magyar Nemi zeti Bank vezérigazgatójának a P. N. vasárnapi vezetőcikkében emiitett amaz egy adatának, hogy a külföldnek évenként csak kamatokban máris i8o millió pengőt küldtünk ki, kétségbeejtő vérveszteségként kell szemünk előtt lebegi nie, mert ezért a sok-sok míHié) pengőért mi nem kapunk semmit már. Pénzforgalmunknak ez az öszszeg közei a felét teszi. Állami költségvetésünknek hatodrészéig felér. Meddig pocsékoljuk még a magyar vért ? Tanuljunk a Magyar Hétből! Hagy szavak pongyolában Irta: Andrássy Kálmán. Egészség — Elet in. Amennyiben testi szervezetünk e földi világba s ennek ezer és ezer jelenségei közé van beáillitva, a mely jelenségek, még az élettelennek látszók is, örök mozgásban, hullámzásban vannak, tehát igy a mi emberi életfolyamatunkra kisebb-nagyobb hatsásai, befolyással is, jóra-roszra egyaránt. Legközvet-' fenébb s szinte kikerülhetetlen hatás a levegő hőmérséklete, amelyl megfelelő tokon, szervezetünk melegével együtthatóan, erősödésre, fejlődésre segit, mig a hőmérsékleti gyors váltakozása gyengítő, sőt végzetes bajoknak forrása. Ez ellen tehát védekeznünk kell, melyJ&P0!*1»0 1M02SQÖ Csütörtökön, pénteken és szombatod SU5, 7 és V4IO, vasarnap 8/i3, 5, V48 és V2IO órakor MAGYAR ZENE MAGYAR BESZÉD MAGYAR DALOK VASÁRNAP DÉLUTÁN,. Egy falusi leány szerelmi kalandja Főszereplők: Dita Parlo, Willy Irta : Székely János. Fritsch, Mály Gerő, Ligeti Juliska, Dezsflffy László. Rendes helyárak. Jegyelővétel. Csak 16 éven felüliek nézhetik meg. nek kezdetleges s egyben legsikeresebb módja, az élet kezdetétől, megfelelő fokozatos edzés, ide tartozóan az öltözködés is. Az öltözködés, a szervezetre vonatkozással, más életcélra nem szolgál, mint a légváltozás kiegyenlítésére. Hidegben-melegben mérséklő. Hogy aztán nagyon fontos tekintetbe jön mégis a ruházkodás anyaga, színe, alakja, stb.

r ebből is származik a szervezet erősítése, fejlődése, vagy ezek elmaradása, sőt koragyengitése, pusztulása: — ez annyira közismert, hogy felesleges időzni felette. Azonban ha természetes céljától eltér, p. o. hideg ellen nerrS véd, meleg ellen nem mérsékel, — vagy szabása akadályozza a szervezet sejtjeinek rendszeres áramlását, ez által igen sok bajnak, sőt korai pusztulásnak lehet és les2 is okozójává. Például a manapság divatos szük és tulmagas sarkú nőt cipők, a véráraminak a sarkon át vonuló rendszeres fordulását akadályozzák s ezáltal nemcsak aköny nyed és biztos járást teszik lehetetlenné, hanem izomgyengüléseket is okozva, a csontok összeköttetését is lazítják, különböző szívbajoknak is okozói lévén. Hogy mik következnek ebből és ezután, arról nemi szükséges tovább elmélkedni, az egész-ségre vonatkozólag, hiszen előttünk az élet nagy kórházi állapota, a csonkabonkák, nyomorgók légiója, a kórházak folyosói se képesek már befogadni a minden rendü-rangu betegeket, gyermekeket!! A szervezetet alkotó sejtek alakulásában, áramlásában, természetes fejlődéshez, erősödéshez szükséges elemek között, szintén főhelyet foglal el — a táplálkozás, il-