Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)
1930-09-18 / 211. szám
jtárfRYIDÉK. 4 1930. szeptember ti. íjf^ (?> 5960-5 Aj)0tS2l\\XV0 ósv Uű\ön\egességeV raegérVe^eV 3TaT2lCJÓ un&Wa\ ü*\e\é\>e A gazdasági kibontakozás kérdésének szentelte figyelmét és munkásságát gróf Bethlen István miniszterelnök a genfi tárgyalások folyamán. Egészen természetes, hogy a tárgyalások szálait ott kellett tovább fonni, ahol a megoldási módozatokra remények vannak. Mindnyájunk élénk emlékezetében ér még a bukaresti és az ezt követő varsói agrárkonferencia, ahol a résztvevő államok kiküldöttei a főképen agrárországok életbevágó kérdéseiről tárgyaltak. Ezeken a megbeszéléseken arról volt szó, hogy a mezőgazdasági vál ságban szenvedő mezőgazdasági jei legü államok egyrészről a nehézségek leküzdésére közös rendszabályokat igyekezzenek életbeléptetni, másrészről pedig a Nemzetek Szövetségét is vonják bele akciójukba, hogy közös erővei a mezőgazdasági krízis mielőbb leküzdhető lehessen. I Miután a magyar kormány Bukarestben és Varsóban résztvett a tárgyalásokon, megbízottai az ott hozott határozatokat elfogadták, — nyilvánvaló, hogy a miniszterelnök érintkezést keresett olyan államférfiakkal, akik ennek a nagyfontosságú kérdésnek további sorsát a munkában való részvételükkel előnyösen befolyásolni tudják. Az érdekeltekkel való megbeszélésre legjobb alkalom a Nemzetek Szö vétségének jelenlegi ülésezése, ahol az európai gazdaságpolitikának számos kiválósága van jelen. Bethlen István gróf miniszterelnök most is igen helyesen állította tárgyalásai homlokterébe a gazdasági kérdést, mert tudatában van annak, hogy a nálunk tapasztalható gazdasági nehézségek nem elszigetelt jelenség, hanem az szorosan összefügg mindazokkal a középeurópai államokkal, amelyek szintén a jelenlegi válságnak nyögik a nehézségeit. A kormány elnök tárgyalásai jó mederben haladnak, amit bizonyítanak azok a szomszéd államokbeli felelős nyilatkozatok, amelyek egyöntetűen is merik el az együttműködés szükségességét. Bethlen István gróf kijelentései szerint először regionális megegyezéseknek kell létrejönniük, hogy nyomukban a gazdasági egységek alakulhassanak ki, amelyek esetleg majd a politikai unió gondolatának is ágyat vethetnek. Ezt a hatalmas kérdéskomplexumot egyszerre megoldani nem lehet. Itt is csak a fokozatosság elve érvényesülhet, mert rosszul! járna el az, aki a kérdések dzsun1 geljében ma egyszerre mindent 1 meg akarna oldani. Először logikai sorrendbe kell szedni a kérdéseiket s sürgősségük és alapvető fontosságuk szerint kell haladni fokról-fokra. Ez az az ut, amely ugy gazdasági, mint politikai tekintetekben gyógyító irt Ígérhet a világ mai sebeire. Az is egészért természetes, hogy minden közeledésnek legelső alapfeltétele a fenntartásnélküli őszinteség, mert mindaddig komoly eredményekre számítani nem lehet, amíg egyik oldalon a régi állapotoknak csökönyös védelmezését akarnák, mig a másik oldalon absolute megadást, lemondást és belenyugvást követelnének. A miniszterelnök nyilatkozott genfi tárgyalásai során arról is, hogy a csüggedés hangú latánakt ország népén elhatalmasodni nem szabad, mert a csodák korszakai lejárt s a gazdasági élet törvényszerűsége minden országban egyformán érezteti hatását. Akik külföldön járnak, tapasztalhatják, — hogy más országokban is mindenütt szenvedés, kétségbeesés és lehangoltság uralkodik, annak a gazdasági depressziónak a következtében, amely a világgazdasági válság folyamán ma általános jelenség. A Bukarestben és Varsóban kezdődött agrártárgyalások után, — melyeket most Genfben a miniszterelnök európai horizonton egészített ki, mindnyájunknak munkás bizakodással kell remélnünk, hogy a kibontakozást a hivatott államférfiak és gazdaságpolitikusok meg fogják találni s minden agrárjellegű ország átlábol azokon a nehézségeken, melyek ma fejlődésében és gazdasági prosperitásában akadályozzák. Bethlen István gróf most is megmutatta, hogy a kérdések között elsőrendűen tud disztingválni s azokat helyezi a konferenciák zöld asztalára, amelyek a nemzetet momentán leginkább foglalkoztatják, ! Nagy szavak pongyolában Irta: Andrássy Kálmán. Egészség — Élet II. , j értelmetlen, szinte ostoba kifeje| zés. Testi szervezetünk milliárd atomjainak, sejtjeinek egészséges áramlása, minden földi csodák közt a legnagyobb isteni csoda. Igyekszik ugyan a tudomány mindenféle példával és cifra szavakkai érzékelhetővé tenni, de a vers vége, komolyságában mindig az: — csak bámulom, de nem tudoml S az orvosi tudomány is, legmagasabb fokán, csak a találgatások pepecselésével foglalkozik, ahol törik, ahol szakad egy-egy izom, pihenőt tart egy-egy vérparány, göbösödik valami sejtcsomó, — a jóakaratú tapogatózások, ajánlások, tanácsok, szereiben nyugszik meg. Arról kellene sokat, nagyon-na* gyon sokat és igen korán kezdve tanítani; szoktatni^ miféle ártó hatásokat viszünk be magunk, belső szervezetünk életműködésébe, a .melyek aztán kizökkentik a szabályos életmozgást s közbeszéd szerint sokféle betegséget, nyomorúságot, erőszakos korai elpusztulást okozhatnak. Manapság, a világháború őrülete óta, alig található egészsége^ emberi szervezet. Mindnyájunkban van valami hiány. A háborút nemi is azért találták ki a hatalom őrjöngői, hogy a testi szervezet zavartalan életmozgását biztosítsák, hanem... no, a többit tudjuk... A 'mi megyei közigazgatásunk Í3 váltig panaszkodik, hogy a kórházak szinte csődbe jutottak s híjába kérnek a minisztertői segélyt, a már megajánlott is elmarad inkább. Rokkantak, csonkabonkák, vérbajosok, csuzosok, idegesek s százféle nyavalyások kórháza lett az ország. Másutt is, nemcsak minálunk. No ne panaszkodjunk, panaszból nem áll lábra a igánta»' nem lesz futóbajnok a mülábas, — és a többi. Csak azért kezdett} igy, mert talán nagyobb érdeklődést remélhetek az Egészség életértelme és értéke iránt. Hogy micsoda szervi munka dolgozik bőrünkön belül, arról beszélgettem már, legalább futólépésbe*, most a ható erő s ennek eredménye kerül a boncasztalra- Azon kezdem, hogy hacsak egy röntgenáttekintésre méltatjuk is testi működésűnket, főként kellő nagyitón keresztül, ákkor is szinte elijesztő csodamozgás tárul elénk, De csak kezdetben elijesztő, azután bámulat, végre térdre kényszerítő meghatottság vesz erőt lelkűnkön. Én sokat olvastam és láttam is megfelelő műtétek alkalmával, szervezetünk egészséges gépezetét. De nemi Nem gépezetét Ez a gépezet szó ide, csak egy A régi »jó világbók egy országgyűlési anekdota jut eszembe. A népnevelésről tárgyaltak még az Eötvös báró minisztersége idejében, mikor is egy régi jóidőbeü honatya, elunván a sok fecsegést, ilyen megjegyzésben mondta ki az örökérvényű igazságot: »hát ugyan minek a népet nevelni, — felnő a nép magától is!« Akkor ez a megjegyzés derűbe vonta a komoly bölcsességet, de ma már inkább -magasan szárnyai s oda mutat az élet forrására, a kezdeti indulás. 1POLLO MOZGÓ Szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton 8/45, 7 és V4IO, vasárnap SU3, 5, V48 és V2IO órakor yV MAGYAR ZENE Áfflb MAGYAR BESZÉD V MAGYAR DALOK VASÁRNAP DÉLUTÁN... Egy falusi leány szerelmi kaícndja Jrís : Székely János. Főszereplők: Dlta Parlo, Willy Friívch, JWály Gerő, Ligeti Juliska, Dezsöffy László. Rendes hetyárak. Jegyei övével. fejlődés, erősödés okaira, eredményeire, vagy azon akadályokra, melyek megzavarják a sejtek szabályos áramlását. Lássuk csak, lehető világos útmutatásban. Jelzem előre, hogy; nem szándékom a magas tudomány szent magaslatáról diszszónokiatot tartani, emberi életünk csodás berendezéséről ésl életfolyamatáról, egyszerűen — a megérthető mindennapi tapasztalat bizalmas beszélgetésével tartok. ( Általában is, de főként emberi életünket állítva pongyolában szem elé, ugy érezzük, hogy a növekedés, fejlődés, erősödés, elsőrendű hatóeszközei: — a levegő, a viz. a táplálkozás, a ruházkodás. Levegő nélkül 5 percig se mozoghatnak a sajtszövetek; — viz nélkül már néhány napon, vagy héten keresztül; — táplálék nélkül tovább valamivel; — ruházkodás nélkül dideregve, vagy izzadva^ ugyahogy. Ez köztapasz talat. És csodálatosan be vannak állítva szervezetünkbe, — mint tábori előőrsök — mint kész szolgálati szervek, azok a belső munkások, melyek a szervezet fenntartására ezeket az anyagokat szállítják, elrendezik, mennyiségökre és minőségökre foly ton ügyelnek, — mindenik a maga helyén. Levegőt szállít a tüdő, sőt az egész bőrfelület, a levegő hőmérsékletének egyensulyozója. S ez a levegő, a maga természetes öszszetéteiében, mint a legfinomabb szerszám a munkás kezében. Dö ha az anyag nem a szerszámhoz! való, ugy a szerszám is romlik,, az épités se halad. így vagyunk mindjárt a levegővel. Tiszta levegő kellemes, hasznos, erősítő. Jó tüdő, edzett tiszta bőrfelület millió légjáratai, ontják szanaszét a szervezetben a növelő életáramot s életkedvet. ; ': , 1 S a (mi megakaszt, az a tisztátalanság, a fertőzött levegő, vagy rothadó anyagokkal fertőzött mező. Sőt, kisebb-nagyobb mértékben. a hivatali helyiségek tárgyaló termeiben is, hol állandóan tartózkodnak, felélik a levegőt és bizonyj fertőzik is. 1 S még egy rendkívül fontos tudományos megállapítás a bőr szervi működéséről, a szinte láthatatlan szőrtüszők folytán, a levegő villamos áramának bevezetése céljából, mely uton mintegy be va-gyunk ágyazva a végtelenség egyetemiébe. Ily uton lehetünk aztán részesei azon légköri áramoknak^ melyek érzékszerveink utján külömböző hangulatokat támasztanak bennünk. Levegő után a viz. A viz szerepe t részint mint táplálék a vérmüködéa táplálására, részint tisztasági eszköz a szervezet mozgásának felfrissítése érdekében, sőt bizonyost gyógyszerként is, a benne feli oldva levő gyógyatomok utján, — szükséges a testi szervezet életében. Mint táplálék, a különböző ás ványi és növényi elemek felbontása s vérbe juttatása utján, működik a szervezet fenntartásában, ha kellő tisztaságban jut, — főként; egyéb táplálékkal a neki megölelő szervi részbe. Mint említve volt, testünk súlyának mintegy 63 százaléka viz, amely nemcsak folyadék utján, hane!m| a külömböző táplálékok vizrésze utján is alkotja) azt a 63 'százalékot. A fő minV denesetre az, hogy kellő tisztád ságban jusson a viz rendeltetéséi hez, külömben a feloszlásnak les^