Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)
1930-09-17 / 210. szám
6 JNÍVíryidek. 1930. szeptember 17. Kegyelet — politikából * * * i ( Massaryk a cseh köztársasági elnök cseh nemzeti szinü szalagos koszorút helyezett Madách Imre sírjára. Furcsa lovagias cselekedet, mondhatná valaki, aki távolról szemléli a dolgokat és nem látja a háttereket. Hanem mi, akik évek óta a fájdalomtól összeszorult szívvel látjuk, miként bánik a cseh államhatalom a magyar kisebbséggel, mi, akiknek a lelkét, nyugalmát csaknem naprólnapra felborítják azok a jogtipró intézkedések, amelyeknek a Spirítus rectora Benes, mi nem tudunk meghatódni az elnök ur e gesztusától, amelyben sokkal több a politikai ravaszság, mint a valódi kegyelet. Most nem beszélünk arról, hogy mit érezne a szegény Madách Imre lelke, ha ott látná a sírkövén a magyarság zsarnoki elnyomójának koszorúját. De arról igenis beszélni kivánunk, hogy szép demokratikus szavakkai és theatralis gesztusokkal nem lehet a magyar kisebbség ezernyi sebét meggyógyítani és tiltakozó szavát elcsititani. Téved Massaryk elnök ur, ha azt k^pzeli v hogyez a koszorú, amelyet a nagy magyar költő sírjára helyezett, ta< karni, leplezni fogja azt a sok gyalázatot, amit a csehek a magyar kisebbséggel szemben céltudatos következetességgel évek óta elkövettek. Téved, ha azt hiszi, hagy ezzel az egyetlen elismerő, kegyeletesnek látszó mozdulattal csökkenteni tudja azt a szenvedést, amelyet tettekkel idéztek elő. Igaza volt a kisebbségek szószólójának, amikor azt mondta Massaryk elnöknek, hogy a magyarok az elnöktől mindig a demokrácia és a megértés szavait hallották, de ez a demokrácia és megértés sohasem nyilvánult meg a gyakorlatban és a kulturális életben. Mert valóban, demokratikus és megértő szavakban és pózokban, amelyek a külföldnek voltak szánva szemfényvesztésül, sohasem volt hiányuk a cseh államférfiaknái. Ellenben ugyanakkor a cseh uralom elvette a magyaroktói iskoláik túlnyomó részét, elnyomta nyelvüket, üldözte kultúrájúkat, elkobozta könyveiket és fillérekért elharácsolta földjüket. Hiszen éppen most zug az egész világ a csehországi magyar kisebbség panaszától, a napokban hangzottak ei a genfi kisebbségi konferencián a csehországi magyarok ajkáról azok a panaszok, amelyek szégyenei és megcsufolói a híres cseh demokráciának. f Ugylátszik Massaryk elnök is ismén azt a közmondást, hogy a legjobb védekezés a támadás. Amikor Giller dr, a losonci városi képviselőtestület tagja, leplezetlen, bátor nyíltsággal kijelentette az elnöknek, hogy a magyar lakosság nincs megelégedve a cseh uralommal, mert sem a törvény, sem annak végrehajtása nem biztosítja azt, amihez a magyaroknak, tmint kisebbségi népnek joguk van, — Massaryk ahelyett, hogy tisztára mossa magát, hogy védekezzék és igazolni próbálja azt, amit igazolni %emmiképen nem lehet, támadta és gyalázta a hajdani magyar . uralmat. Nézzük csak, mit mondott, mit mert mondani a cseh köztársasági elnök. »Ön bizonyára tudja, hogy az egykori rendszer a tótoknak egyetlen állami iskolát sem adott... Ma önök szabadon olvashatják Madáchot, Mikszáthot és Balassát...« Nem ugy, elnök ur! AUjunk meg egy szóra! Hajdan a felvidéki magyar tanítóképzőkben a növendékeket tót és ruthéni nyelvre is tanították, hogy majdan tanítói működésűk közben anyanyelvükön tudjanak érintkezni a különböző nemzetiségekhez tartozó tanulókkal. A magyar állam sohasem üldözte nemzetiségeit nyelvük használata miatt. Viszont ma a cseh köztársaság üldözi azokat a polgárait, akik anyanyelvükön mernek beszélni, ha történetesen ez az anyanyelv magyar. És nem fél-e Massaryk elnök ur, hogy leszakad 3 mennybolt, amikor azt állítja, — hogy a felvidéki magyarság szabadon olvashatja nemzeti íróit. Talán bizony hirtelen elfelejtette az elnök ur, hogy a magyar könyv, bevitelét még ma is drákói szigorral megakadályozzák a csehi hatóságok. Talán elfelejtette azt is, hogy ezerszámra koboztak el a Felvidéken .magyar könyveket) mégpedig nem politikai müveket, hanem szépirodalmi, tudományos és szakmunkákat, tankönyveket^ sőt szótárakat, lexikonokat^ még szakácskönyveket is. Hány ezer pél dányban kobozták el a csehekj Jókait, Gárdonyit, vagy akáfl Mikszáthot is. akire a Cseh elnőknek hivatkozni bátorsága volt. Nem, nekünk magyaroknak nincs mit lepleznünk, nincs mit szégyelnünk, elég ha bizonyságul odaállítjuk azt a mindennél ékesebbenj szóló letagadhatatlan tényt, hogy a tótok ezer esztendőn keresztül éltek velünk együtt, magyar fennhatóság alatt és épen megőrizték nemzetiségüket és nyelvüket. A cseh uraiom alatt átélt tíz év több, panaszt csalt a kisebbségek ajkára, mint a magyar uralom ezer esztendeje. És bizony ma már; ezer oldalas köteteket kellene írni a kisebbségeknek, ha eleget akarnának tenni Massaryk azon óhajának, hogy sérelmeiket és kívánságaikat írásban közöljék a kormánnyal. 1 Az a koszorú, amelyet Massaryk elnök ur Madách Imre sírjára helyezett, nagyon hasonló a szemi^ födélhez, amelyet a csehek a ma- j h gyarság jövőjére szeretnének teriI" teni- Nem, nem vagyunk meghat' va Massaryk koszorújától, Inkább fáj az nekünk és cseh nemzeti szipü szalagjával még tüzesebbé teszi sebeinket. ozeó Ma, kedden utoljára 5, 7 és 9 órakor MÁRY ASTOR és CHARLES MORTON FORTUNA LEÁNYA Egy játékbarlang titkai 7 falvoaásban. MAOYA RORSZÁG A. Fox Jonrnal grandíozu-i riportfilmje 8 lelvooásban. Előadás Nyíregyházán a modern erdélyi irodalom tiz éves múltjáról Ma jelentek meg Nyíregyházán a Bessenyei Körnek a szombati Tabéry-előadást hirdető plakátjai, amelyek a következőkben hirdetik a nagy érdeklődéssel várt előadást: A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör Irodalmi Szakosztálya meghívása folytán Tabéry Géza erdélyi író, az Erdélyi Helikon tagja f. hó 20-án d. u. 6 órai kezdettel a városháza dísztermében előadást tart: A modern erdélyi irodalom tiz éves múltjáról, jelenéről és az ehhez kapcsolódó aktuális irodalmi problémákról. Az előadást Szohor Pál szakosztályi elnök bevezető beszéde előzi meg. Belépődíj nincs. Az érdeklődőket tisztelettel meghívja az Elnökség. Hollywood 16 leghíresebb sztárja fog felvonnini a Diadal holnapi premierén Kit ne érdekelnének a filmgyártás kulisszatitkai ? A »Hollywoodi rejtelmek® ezeket az annnyira vonzó titkokat tárja elénk egy pompásan megrendezett vigjáték keretében. A szemünk előtt fog leperegni a filmgyártás ezer rejtelme s ugyancsak a szemünk előtt fog megoldódni az a nagy titok is, hogy miképen születnek a sztárok. Mulatságosabb, vidámabb história MODERN RADIOK KAPCSOLHATOK HÁLÓZATBA Philips, Standard, Astre., Telefnnken, Orion stb. gyártmányokban LEQ0LC50BMN CSdK JTílraí 11 d- (Bessenyei tér Nyíregyháza, ePUJUil-U. sarok) Rádió, Kerékpár Kereskedelmi vállalatnál 5763-8 Kerékpárok, csillárok, varrógép, villamossági és Rádió alkatrészek budapesti olcsó árban szerezhetők be. Kiégett Rádió lámpákat 2*70 ráfizetéssel ú]i*a cserélem be. Aceumulátor töltés, javítás. MAGYAR ZENE MAGYAR BESZÉD * MAGYAR DAL A VASARNAP DÉLUTAN-BAN. '<3 régen nem pergett mozivásznon — tmint a Ho'lyvoodi rejtelmek. Pedig van benne sok tanulságos rész is, különösen azok részére, akik sztárok szeretnének lenni. A pompás, ötletes mesét revüszerüen tálalja fel King Vidor, a kiváló rendező és ezekben a revürészekben Hollywood 16 leghíresebb Sztárját vonultatja fel. A főszereplők: Marion Davies, Dell Henderson, William Haines, Tenen Holtz, Sydney Bnicy és Polly Mora'n. De közre fognak működni Charlie Chaplin, Renée Adorée, Lew Cody, Douglas Fairbanks, Rod la Roque, Aiieen Pringle, Mae Murray, Ronald Colman és Ellynor Glyn is. A darabot Ágnes Christine és Laurence Stallings (a Big Parade szerzője) írták. Budapesten a Décsi Mozgónak olyan fényes sikerei voltak ezzel a filmmel, amilyennel nem sok mozi dicsekedhetik. A Hollywoodi rej teltnek « nyiregyházi sikere is biztosítva van, csupán az a kár, hogy csak 2 napig, szerdán és csütörtökön tartja műsoron a Diadal. Olga Csehova: Halló, főkapitányság! ma utóljára. Wiliy Fritsch — Dita Parlo, Máiy Gerő — Ligeti Juliska, Dezsőffy László ( A VASARNAP DÉLUTAN-BAN-' Holnap van a Vasárnap dél után bemutatója az Apollóban A magyar sajtó több ízben heszámolt olvasóinak az Ufa magyar tárgyú hangos filmjéről. Ez a grandiózus film már egész Európában bemutatásra került. »Melodie des Herzens« a német címe. A fővárosi napilapok is kimerítően emlékeztek meg a film óriási sikeréről. A film végleges magyar cime: Vasárnap délután... Az a hatalmas siker, amelyről a külföldi s budapesti lapok beszámolnak, megérdemelt. Hanns Schwartz rendezői karrierjének talán csúcspontjára érkezett a »Vasámap délután«-nal. Az Apolló talán nem is választhatott volna — jobb és kiválóbb filmet e hétre, mint az Ufa hangos filmjét, mert a szereplők, Willy Fritsch, Dita Parlo és egy sereg kiváló magyar színész, egytől egyig remekbe faragott alakok, akik legszerencsésebb propagálói a magyar sikernek. Az Ufa Vasárnap délután-jának nyiregyházi bemutatásáért az Apolló nagykoncepcióju direktorát illeti a dicséret, akinek érdeme, hogy ezt a magyartárgyu hangos filmet városunk részére nagy áldozatok árán megszerezte s szerdától bemutatja. RENDES HELYARAKKAL MUTATJA BE SZERDATOL AZ APOLLÓ A VASARNAP DÉLUTAN-T Nőtlen kereskedősegéd özle'ben, vállalatban bármiben bizalmi állást vállal, óvadék 4000 pengőig. — Ajáola'okat „Vidéki" jeligével Rndolf Mosse hirdetBiroda Budapest, IV., Vici n 18. továbbit. 5930—3