Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-12 / 182. szám

2 1930. augusztus 12. Az ipar segélykiálltása Az iparosok különböző szakmái igazán szakítanak a hagyományos magyar egyetnemértéssel, amikor panaszkodnak. Nincs olyan szak­ma, mely tiszta szívből ne venne részt a fájdalmas kórusban, mely­nek hangjai zokogva mennydörög­nek a hatalom ege felé, nem elő* ször és nem utoljára tárva fel a mai helyzet rettenetességét. A legutóbbi értekezleten is sü­rü rajvonalban vonultak fel a kü­lönböző szakmai panaszok, me" lyeknek sorában szomorú elsőség illeti meg az épitő iparét, mely­nek sorsa a legtanulságosabban mutatja azt, hogy gazdasági té­ren a halogatás óvatos politikája milyen végzetes következmények­kel jár. Komoly szavak hang­zottak el, megjósolva azt, hogy abban az esetben, ha munkák megindításáról nem történik sür­gősen gondoskodás, a tél a legsú­lyosabb katasztrófával fenyeget. A nyár kánikulai napsütésében igy jelentkezik a hideg fekete ré. mernek szörnyű légiója és kell, hogy számoljanak vele azok, aki­Jcé a felelőség és a döntés kötelező joga. _ I Hiszen az értekezlet szónokai a maguk felelőtlen lendületével sok hiányra mutattak rá, aminek rését könnyű volna megfelelő intézkedé­sek vakolatával betapasztani, hogy az építőipari helyzet további ösz­szeomlását meglehessen akadá­lyozni. A házak átalakítására vo­natkozó tervek sorsa is csak a pénzügyi rész biztosításán fordul meg, másrészt azon, hogy sike' rül-e a szükséges adókedvezmé-. nyeket kiharcolni. Egyébként is az adóterhek mérséklése volt a ref­rénje a keserű felszólalásoknak és enélkül az érdekeltek hiábavalónak tartanak minden bőbeszédű jóaka­ratot. : Mert jóakaratban nincs hiány. A szép ígéretek után azonban jön­fiek a csúnya csalódások. Az ille­tékesek még húsvét előtt ígérték meg 63 millió pengős közmunka kihelyezését, de mindebből eddig nem lett semmi. A kulisszák mö­gött megfeneklett az akció vala­min és a rejtélyes ok erősebb volt, |mint a magyar ipar minden jajki­áltása és sürgetése. Szomorú ügyek teszik aktuálissá egyes szakmáknak azt a kifogását, hogy a különböző hatóságoktól mindig ugyanaz a vállalkozó kap megbízást a munkákra. A felszóla­lók nem élezték ki a kérdést, de a maga egyszerűségében is sokat­mondóan követeli ennek a visszás helyzetnek a törvények szavához £s a gazdasági erkölcshöz méltóbb alapon való revízióját. A látszat gyanúja ne maradjon zavaró köd a közmunkák körül, mert semmi sem olyan gyilkos, mint az a gya­nú, amelyet a tények bizonyító ereje meg nem cáfolhat. Ha tör­ténnek visszaélések, épolyanköny­nyelmü az általánosítás, mint az alkalom csábító lehetőségének el­tűrése. Ettől is, attól is meg kell Óvni a magyar közélet becsületét. Az iparos segélykiáltása nem" csak kér, hanem tanit isi Himkakozbee leesett a háztetőről és halálra zúzta magát egy rakamazi ácsmester Megrendítő halálos szerencsét­lenség történt a napokban Raka­mazon. Majer Ignác odavaló ács­mester munkaközben lezuhant a háztetőről és olyan súlyos sérülé­seket szenvedett, hogy háromna­pi kínlódás után sérüléseibe bele­halt. Az idős ember Tóth Mihály há­zának tetejét javította. Munkájá­ban nem járt el kellő óvatosság­gal s emiatt érte a szerencsétlen­ség. Tóth Mihály figyelmeztette is az öreg ácsmestert, aki a ház tetején a kakasüllőből egy drót­szöget akart kihúzni, hogy ne álljon a régi korhadt deszkára, mert abból baj lehet, de az öreg nem hallgatott reá. — Ha le is esem, csak a földre esem, — válaszolt flegmatikusán s a harapófogóval megcsípte a drótszög fejét és nagyot rántott rajta. A fogó azonban lesiklott a szögről, a korhadt deszka na­gyot reccsent és a következő pü­lanatban Majer Ignác egyensu. lyát vesztve, nagy ívben zuhant a földre. A szerencsétlen ember vé­res fejjel, eszméletlenül terült el a kövezeten. Két és fél méter ma­gasságból esett a fejére az örej ácsmester, aki még három napig kínlódott, míg a halál megmentet­te szenvedéseitől. A boncolás meg­állapította, hogy Majer halálát a bal falcsont törése folytán beállott agyvérzés okozta. , , Intézeti felszerelések! Fehérnemiiek, paplanok, matracok, törülközők, harisnyák, zsebkendők, elő írásos sötétkék szövetek leányok részére, fiuszövetek. Elő­írásos egyenruhák, fel­sőbabátok, lOlousok mér­ték után készítve, nagy választékban, legolcsóbb áron szerezhetők be: Ungár Lipót áruházában Nyíregyházán, Luther-utca 4, szám. Telefon 63. — Alapítási év 1871. m vegezik Szabolcsban az útépítési munkálatokat ? .iniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiih. Kezdő irodai kisasszonyt keresek azonnali belépésre. Kézzel írott iránbeli ajánlatokat „Megbízható" jelig* alatt az Ujságbolt továbbit. Szabolcsban nagyarányú útépí­tési munkálatok vannak folyamat­ban, amelyekről illetékes helyen a következő információt kaptuk: Folyamatban vannak: az ujfehértói átkelési szakaszon a kiskockakőburkolás, amelyet a Hubertus — debreceni—nyíregy­házi útépítési — vállalat végez. Itt már a hengerelés folyik. A nagykállói útnál az átkelési szakaszt a napokban fejezi be to­pekával a Magyar Útépítési rt. Dolgozik a kiskállói átkelési szakasz bitumen burkolatán a Ma­gyar Asphalt. Folyamatban van a Téglás— Nyíregyháza állami ut külső sza­kaszának átépítése, kiszélesítése felületi kezelése, amelyet a Via Nova kapott vállalatba. A balsai Tisza-hid alépítménye kész. A kisebb nyílásokon a fel­szerkezet már megvan; most a két vedernyilás vasfelszerkezete kó" szül. A hidhoz a jobb parton a Sá" rospatak—Kenézlő közút épitése megkezdődött. Ezt Márton László oki. mérnök kapta. Nyíregyházán a Kállai-utcában » vámsorompóiig kiskocka-követ raknak le s e munkálatokat Háuf­fet Tivadar nyíregyházi mérnök vállalata végzi. Még ez évb en tervbe vannak ré­ve az állami utakból &z alábbi sza. kaszat megéépltése: A nyíregyháza—vlsdrosnftmé­nyi állami útból Rohodtőf Bta" bolcsmegye határáig 10 km; a kisvárda—vásárosnaményi ut ból a Gemzse—Ild közötti szakasz ki nem épített ésrze: 3 km; tisza­adony—nagylónyai ut kiépítése 16.5 km; nyirbátor—piricseközöt­ti 6 km-es szakasz. A harmados utakból (egy har­madát a megye, egy harmadát az érdekeltek; egyharmadát az ál­lam viseü); Székelyrancsaháza—bakta vas" uti állomás 15 km; ' Laskod—Petneháza közötti út­szakasz 6 km. Az idén nem irják újból össze a sokgyermekes anyákat. i Az idén harmadszor tartják meg a sokgyermekes családanyák ün­nepét. Szent István napján gyűj­tik össze Budapesten a sokgyer­mekes anyák egyik csoportját, — pénzzel és ruhafélékkel ajándékoz­zák meg a szegényebb sorsuakat, akik ingyen vasúti jeggyel utaz­nak fel a fővárosba. Most nem lesz ujabb össze­írás, a megjutalmazandókat azok közül választják ki, akik tavaly ki­maradtak a kitüntetettek sorából. A kitüntetéseknél elsősorban azo­kat veszik figyelembe, akiknek a legtöbb leventefiuk van. A ren' delkezésre álló anyagi eszközök ke­retén belül a többiek kitüntetésé­ről is gondoskodnak. 1 L- .ui : i, - f íi; 4n;' L, Fűteni tanítja a miniszter a hatóságokat és az iskolákat Nem régiben jelent meg a mi' niszternek az a rendelete, amely­ben a hazai származású fának és szénnek használatát teszi kötele, ízővé a hatóságok, hivatalok és is* kólák részére. Ebben a rendelet­ben a miniszter praktikus utasítá­sokat is ad a fűtés módjaira vo* natkozólag és egyben valósággal kioktatja az érdekelteket arról, — hogy a tantermeket és hivatali helyiségeket hogyan kell gazdasá­gosan fűteni. A szellőztetésre vo-< natkozólag azt az érdekes taná­csot adja, hogy csak a levegőt kell mindig a szellőztetéssel kicserélni és a szellőztetéssel nem szabad a már átfűtött falakat is kihüteni, jnert ez fűtőanyag pocsékolással jár. 1 A hazai tüzelőanyagok érdeké* ben a belügyminiszter ujabb ren­deletet is adott ki, melyben még szigorúbban utasítja az összes köz. hatóságokat, hogy a jövőben kizá­rólag hazai származású fával és szénnel fütsenek. Az uj rendelet terjedelmesen foglalkozik a köve­tendő eljárásokkal s előirja, hogy a közhatóságok záros határidőn be­lül tartoznak kicserélni azokat a fűtőberendezéseket, kályhákat, me. tyek nem alkalmasak a hazai tüze­lő anyagok égetésére. A rendeletben illusztrált táblák is vannak mellékelve, melyek szem­lélteően mutatják a tüzelőanya­gok helyes és gazdaságos felhasz­nálását, azonban magyarázó ok­tató füzetecskét is küldött még a belügyminiszter a követendő eljá­rás tájékoztatására. A szénbányá­kat különös előnyben részesiti a kormány, amennyiben a fatüézélést csak azoknak a közhatóságoknak engedélyezi, amelyek saját terme­lésű fávat fűtenek. A rendelet kö­telezi a hatóságokat, hogy a kály­hák kicserélésének költségeiről a legközelebbi költségvetésben gon­doskodjaanak. Ezzel az intézkedés­sel a kormány nemcsak a hazai bányaiparon lendít óriási mérték­ben, mert nagyobb teret nyit a hazai származású szén elhelyezé­sére, hanem óriási munkaalkalmat biztosit a hazai kályha- és fűtőbe" rendezési iparnak. Az egész ország területén a köz­épületek, isko'ák, kórházak, hiva­talok mindegyikében megindul a fűtőberendezések gyors kicserélése, amivel sok millió pengő munkaal" kalomhoz jut ez a szakma. A fővá. ros már idén megkezdte a kályhák kicserélését s a fegtöbb helyen a központi gőzfűtésre rendezkedik be. Ezek a munkálatok a fővárosnak több millió pengőjébe kerülnek, de épp az összeg horribilis voltá. ra való tekintettel, csak részletek­ben bonyolíthatja le a munkálato­kat. Idén már eddig több százezer pengőt költöttek erre a célra, a jövő évben pedig fokozottabban veszi majd igénybe a költségvetést [ez a kiadási tétel. De nemcsak a hivatali fűtőbe­rendezéseket, hanem az üzemi be­rendezéseket is át kell alakítani a miniszteri rendelet értelmében. A közüzemek tehát, melyek szintén óriási mennyiségű porosz szenet használtak el, most ugyancsak kénytelenek kazánjaikat s egyéb tüzelőberendezéseiket magyar szén égetésére alkalmas uj gépekre ki­cserélni. LEGÚJABB DIVATLAPOK AZ UJSÁGBOLTBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom