Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-27 / 193. szám

JNTLRÍRYIDÉK. Vidéki bírák és ügyvédek szeptemberi konferenciája Budapesten Az ügyvédkérdés megoldásának előkészítése döntő stádiumba ju" ,tott. A budapesti ügyvédi kamara elnöke közli, hogy az igazságügyminiszter kezdeményezésére, az ügyvédi problémák megoldására az ősz folyamán Budapesten a birói testület s az ügyvédi kar tagjaiból. alakult közös konferencia lesz. A konferencia anyagának egybe" gyűjtésével a budapesti ügyvédi kamarát bízták meg. Ezen kama' raközi értekezletre 10 pont tárgyalását javasolja. A 10 pontból álló anyagot kö" rözvény alakjában már szét is küldték. Az igazságügyminiszteri intenciónak megfelelően, az ügyvédkérdés tehát rövidesen napirendre kerül. Az ügyvédi kar érdeklődéssel néz a konferencia elé, mert ma már a probléma megoldása egzisztenciális kérdéssé vált. Az ügyvédkérdés sz<jbawforgó 10 pontja, amelyet a kamaraközi kon" ferencia tárgyai majd, a következő: r. Milyen legyen az egyetemi tanítás s a joggyakorlat időre" formja? ( évi egyetemi tanulmányi idő, 3 évi ügyvédjelölti jog* gyakorlat, két évi utógyakorlat az ügyvédi vizsga után.) 2. Ezidőszerint elegendő-e az ügyvédség szervezetének olyan reformja, hogy 20—25 évi tisztességben eltöltött ügyvédi gyakorlat után az ügyvéd közjegyzői jogo" sultsággai ruháztassák fel. 3. Milyen kantálékat követeljen az ügyvédség az alsófoku köz" igazgatási biróság előtti eljárás" ban, mely intézmény megvalósítását már országos határozat követeli. 4. A perenkivüli eljárás mely területein kívánatos a bíróságok tehermentesítése s ezen teendőknek az ügyvédekre s közjegyzőkre való bizása. 5. Milyen rendelkezéseket kérjünk a közmegbizatások, vagyon" felügyelői, tömeggoadnokság javadalmas ügygondnokság aránylagos megosztása érdekében. 6. Hogyan oldandó meg az igazságügyminiszter által megígért szegényvédelem díjazásának kérdése. 7. Miként biztosítandó az ügy védek megfelelő számú kineve" zése a megalakítandó községi bíróságoknál. ' ' 8. Milyen módon sürgetendő az okirati kényszerről szóló törvény" javaslat mielőbbi parlamenti letárgyalása. 9. Miként fejlesztendők a meg" levő jóléti intézményeink, mely uj intézményekkel egészitendők ki (a kötelező betegsegélyző, árvaház stb.) 10. Szükséges-e ügyvédi hitelintézet létesítése s milyen alapon valósítandó meg? Az ügyvédi kar tagjainak e 10. ponton kívül nyilván még egyéb kívánságaik is lesznek, amikre nézve a beérkező észrevételek nyújtanak majd felvilágosítást. A nagy konferencia, amelyen az ügyvédkérdés problémája megvitatásra kerül, szeptember hó 7/én lesz. ölj ŐZÖD) ÉR M6G arról, hogy a legdivatosabb, legszebb és legolcsóbb őszi NŐI KALAPOT w a lc e r n e kalapszülonj áhan vásárolhat. Alakítást, javítást, díszítést és vasalást olcsón vállal. Lutherutca 20. szám. (Lovas Kovács-ház.) T a n u ló l á ny felvétetik. Milyen egy hangos film leadógépéoe! belső berendezése ? Látogatás a nyíregyházi Apolló ülozgó gépházában Megírtuk, hogy az Apolló Mozgó az idei szezonnyitása alkalmából abban a kellemes meglepetésben részesítette a publikumot, hogy gépházát a legmodernebb amerikai tipusu Ieadógépekkei felszerelve, a beszélő, éneklő és zenélő hangosfilmek bemutatására is berendezkedett. Sőt az újonnan beszerzett gépei között beépített egy olyan speciális leadószerkezetet is, amellyel 60—70 tagu orchesternek megfelelő zenekisérettel a néma filmek zenei aláfestését is f ellátja. f Munkatársunknak a napokban alkalma volt megtekinteni az Apolló Mozgó újonnan berendezőt gépházát. Maga a filmszínház igazgatója kalauzol, a legnagyobb szan. szerűséggel és aprólékossággal magyarázva el a komplikált gépszerkezeteknek még bonyolultabb titkait. A leadó gép a legújabb tipusu. Az amerikai Wagner First National gyárban készült. A gép egyik legfontosabb alko" tórésze a szinkronasztal. Ezen forog függőleges tengely körül a hanghullámokat megrögzítő ha" talmas méretű kombinált »vitafon« tipusu szinkronkorong. A film szalagot pergető vetítőgép és a k<y rong flexibilis tengellyel van összekapcsolva. A működés lényege az, hogy a filmszalagot pergető kerék és a szinkronkorong hajszálnyi pontossággal együtt forogjon. Ezt a preciz együttműködést az óraszerkezetpontossággal beállított szinkronmotor biztosítja, amelynek a szerkezete le van plombálva, ugy hogy annak működését sem gyorsítani, sem lassítani nem lehet. A szinkronkorong végtelenül finom szerkezetű készülék, amelyen a legkisebb rákerült porszem is már kellemetlen hangzavarokat okoz. És épen az drágítja meg annyira a hangosfilmeket, mert egy korongot huszszornái többször nem lehet használni. A korongon is és a filmen is sztárt jelzés van, amelyet a motor megindítása előtt hajszálnyi pontossággal kell beállítani. Ha a beállításnál hiba történik, a pergetést teljesen élőiről kell kezdeni. Egy-egy korongra egy egy felvonás hanganyaga van felvéve. A szinkronkorongról a hanghullámokat keltő rezgéseket finom tü fogja fel és közvetíti a vezetéken át egy 12 lámpával fel" sze e t speciális hangerősítőbe. Innen szaladnak tovább a hullámok a falbaerősitett csöveken keresztül a földvezetékbe, majd a vetitő vászon alatt a pincében a földbe beépített hanggyüjtőn és hangtisztitón át a vászon felső sarká nál elhelyezett 2 hangszóróba. A gépházban a néma filmek ze~ nekiséretének leadására két váltólemezzel ellátott külön szinkronasztal van fefszerelve. Ez a készülék egy 60—70 tagu orchesternek megfelelő zenekart pótol. Amint az igazgatótól megtudtuk, a filmszínház a köze: napokban a filmszalag lepergetésére is uj gépet szerez be, mégpedig olyan szerkezetűt, amellyel az egész filmet minden megszakítás, felvonásközök nélkül lehet lepergetni. Ezt az ujitást nagy örömmel fogadja a közönség, mert amint ismeretes, a legtöbb mozidarabban a filmek a cselekményre való tekintet nélkül, épen a legérdekesebb jelenetek közepén vannak kettévágva, ugy hogy a felvonásközök teljesen kizökkentik a nézőt a filmmese hangulatából. Az Apolló Mozgó vetítőgépeit továbbra is Spiegel József főgépész, a filmszínház kitűnő mechanikusa fogja vezetni, a hangos leadógép kezelésére azonban, tekintettel a vele járó rendkívül sok munkára, László Géza gépész személyében uj szakembert alkalma" zott a mozi vezetősége. CD—us.; á szkytha honok és alánok fAmmianus MarceHinusból.J Irta: Cserép József dr. IV. Attila a Mundzuk fia volt. — Mundzuk halála után ennek testvérei kerültek a hun trónra, előbb Oktar, utána Roas v. Rua. Ez utóbbi halála után lett a hunok királya Attila. Csak későbben fogadta uralkodó társául Budát (Bleda, Bleta), Érd fiát, miután a Tiszáig nyomult (Székhelyét a Tisza jobb partján, Várkony táján, Cibakházával majdnem átellenben jelöli E. Hutton »Attila and the Huns« c. müvében) s hódolt neki Pannónia is: »Paeonum regio, quae Attiláé parebat.« Miután a rómaiakkal békét kötött, Budával együtt indult a Balkánon előretörő •ogo

aaoDoooöooo ni o goaooooDoooD

oa • • • BECSI VHSHR 1930. szeptember 7—13 (Rofunckban szept. 14-ig) Külön kiállítások: Prémdívat-szalon Cipő- és bőrvásár. Bútorvásár Reklámkiállítás .Keresztény művészet" kiállítás. NEMZETKÖZI RÁDIÓKIÁLLITÁS yas- és patentbutorvásár. Irodai kiállítás. Élelmiszerek és élvezeti cikkek kiállítása Épitésieti és útépítési kiállítás. Technikai újdonságok és találmányok. Francia, görög és hindu gyűjteményes kiállítások. Mezőgazdasági és erdészeti mintakiállitás a 111. osztrák állatvásárral együtt. 1930. auguszlus 27. kelták (Sorosgi — Scordisci) ellen, sőt rábízta birodalma nagy részének a kormányát is. Később azonban orvul (fraudibus) megölte Budát Sicambriában, Pannónia fővárosában s maga uralkodott egész birodalmán. Az orvgyilkosság okául azt irja a krónikás, hogy Buda Sicambriát a maga nevéről Budavárá-nak neveztette; ennek a névnek a használatát aztán megtiltotta Attila s a teutonok (góthok) csakugyan Ecilburgnak nevezték; ámda a magyarok — irja — ma is Óbudának hívják. Am Jornandes egy kissé zava" ros tudósításából (De rebus Geticis, 25.) nagyon valószínűnek látszik, hogy Attila az ő kedvelt örököse érdekében tulajdon véreit Sem szánta volna eltenni láb alól; hát még Budát, akiben az ő pannon népe egyedüli szabadítóját látta a hun elnyomás alól. Különös, hogy sehol sincs említve, volt-e Budának gyermeke; pedig egynél több neje volt; a hunoknál dívó polygamiára a hun szokás nyomásán kivüí a pannon trón érdekének is kellett őt késztetnie. Különös az is, mi oknál fogva előzte volna meg az ifjabbik fitestvér az uralkodásban a bátyját! O közöttük csakis genealógiai rokonságról lehet szó. Ily módon testvérek a hellén genealógiában is Hellen fiai, Aiolos, Dóros és Xuthos (Jónos és Achaios »atyja«), holott közülök Dóros épen'a többivel egész ellenkező fajú népnek a törzsképviselője, annak az árjaságnak, mely cheta-geta (lat. dáky — dór—hellén neveken nyomul Ázsiából Nyugat felé s mintegy öt-hat századon át íoiytatott irtó tusák, majd pártvillongások után ez a Herakles (= Perseus) nomád népe Heliast csinál Graedából, ibér és peíaszg őslakosságát kiüldözi vagy elnyomja, dicső múltját és nagy kulturáját kisajátítja, Ugyanily módon lett a hun genealógiában (»Budai Krónika«) a beáramlott hunok névképviselője,, Hunor, .Nemroth fiává és Magor testvérévé valamint Attila is testvére Budának, Pannónia fejedelmének, még pedig össze azért, mivel Buda népe több mint ezer év óta lakta már Pannonniát a hun. betörés előtt. A pannonok ugyanis akiket a görök írók paion oknak irnak, magyarok voltak; azért nevezik őket is görög és latin irók médoknak (pld. Eutrop.); ezért »rex Hunorum, Medorum et Gotho" rem« Attila; ezért a magyarság névképviselője a hunok bukása után Marót. A bulgáriai Vardar* (Axius-) folyó nyugati oldalán visszamaradt paionság lakóhelyét még a Kr. u. I. század végén Maedica néven emliti Plinus, úgyszintén Albania határán Mazaei a nevük a Pannoniához tartozott Illyria déli része lakóinak, akiket a kelta s a géta-dák áramlat elszakított véreiktől. Ezért volt kedveltje Budának az a Zercon »Maurusius«, aki komikus mozdulataival, arcjátékával és római-hun-gót szó egyvelegével igyekezett egy lakoma végével kibékíteni Attilát, de hiába. Vizűm nélkül, vásárigazolvánnyal és útlevéllel bárki szabadon átlépheti az osztrák határt Cseh átutazó vizűm nem szükssges. Jelentős menetdijkedvezmények a magyar, a cseh és osztrák vasutakon, a Dunán, valamint a légiforgalomban. Vásárigazoányt (á 5 P) és mindennemű felvilágosítást készségesen ad a Wiener Messe A. G. Wien VII., valamint — a leipzigi őszi vásár alatt — a Wiener Messe tudakozőirodája (Auskunftsstelle, Österr. Messhaus Leipzig), továbbá az alább felsorolt tiszteletbeli megbízottak : Máv. Hiv. Menetjegyiroda fiókja Nyíregyháza Zrinyi Ilona utca 7 5261-2 Telefonszám 112. iQQODODiaaDaQiDöö^iia * Kapható raindenUtfl