Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-03 / 175. szám

jtfrtffflVEK. 1930. augusztus 3. A debreceni Déri Muzeum vezetősége hajlandó átvenni a nyírbátori templom pusztuló műkin­cseit, amelyeket a Jósa Múzeumnak kellene átvennie Szakíéríiak nyilatkozata a nyírbátori templom pusztuló műkincseiről E művészi szakma — s elsajátítá­sához nemcsak nagy tehetség, ha­Lapunk hasábjain hivtuk fel a közfigyelmet a nyírbátori templom történelmi becsű értékeire. Most a »Ma'gyarság« cimü fővárosi lap cikksorozatban foglalkozik a dologgal és erélyesen követeli, hogy meg kell menteni a nyirbá­tori templomot. Több szakértőt szólaltat meg a lap többek között Möller Istvánt, a budapesti mű­egyetem tanárát. — Ez a templom — mond ja Möller István — egyik leg;­becsesebb műemlékünk. 1480-ban kezdte meg épi'é ét a Báthory csa­lád s korának egyik legszebb kö­zépkori épitészeti alkotása. Egy­hajós ,késői gót stilusu, gazdag hálóboltozatos épület s térmüvé­szeti szempontból is tökéletes al­kotás. Hozzá hasonló az Alföl­dön csak a szegedi Ferenciek temploma. Arányaiban is hatal­mas. Belső méretei: szélessége 12.21, hossza 42.50, magassága pedig 18.46 méter. Igen nagy je­lentőségű dolog továbbá az, hogy ez a templom soha sem égett le, igy tehát meg van még az ere­deti tölgyfából készült, hatalmas tetőszéke. Most azonban olyan ál­lapotban van már a templom, hogy teljesen megérett a restaurá­lásra. — A stallumok, melyeket 1511­ben Báthory György készíttetett az építkezés befejezéséül, az olasz reneszánsz művészet remekei. — De nem csak a stallumok értéke­sek. Itt van a déli oldalon a két oldalt Báthory címerrel diszi tett és szintén a XVI. század elejéről származó hármas ülőpad mely ugyancsak remek alkotása az olasz reneszánsznak. — A déli bejárati kapu is gyönyörű olasz reneszánsz munka s a felirat szerint Báthory András készíttet­te a XVI. században. Ebből a korból való még a Báthory cí­merrel díszített szentségtartó is. — A XV. század berendezésé­ből — folytatja a professzor — megmaradt két oltár menzája, mely szintén becses. Egyikre rá­helyezték Báthory Gábor már­vány síremlékét (deszkával van kö­rülépitve és letakarva), a másik menzára pedig ráépítették a fából készült XVII-ik századbeli szó-' széket. Igen nagy értékeket kép­viselnek mindezek. Az eddig mon­dottakhoz még azt tehetem hozzá, hogy óvatosan ke'.l kezelni a dol­got, ha egyszer az épület restaurá­lására kerül a "sor és vigyázni kell, hogy kire bizzák, mert a restau­rálás igen kényes dolog, — külön nem nagyon sok gyakorlat is szükséges, hogy az illető tönkre ne tegye és műemléki jellegéből ki ne vetkőztesse a restaurálandó épületet. * Mivel ugy tudjuk, — írja to­vább a lap — hogy a Nemzet 1 Muzeum már több ízben állt tár­gyalásban a nyirbátori egyházköz­séggel a stallumok megvételére vonatkozólag, elmentünk a Nem­zeti Muzeumba is és megkérdeztük Márton Lajos dr-t — a régészeti osztály igazgatóját — aki a kö­vetkező felvilágosítást adta: — A muzeum 1915-ben maga kezdeményezte, hogy vegyék meg ezeket a kallódásnak kitett mű­emlékeket. Ez azonban mindez­ideig nem sikerült. 1915 óta négy ízben kezdeményezett a muzeum történeti osztálya tárgyalást ezek azonban sohasem vezettek eredményre, mert a nyirbátori egyházközség oly horribilis árat kért a műemlékekért, melyeket a muzeum — szerény budgetjére való tekintettel — nem tudott megfizetni. Legutóbb is egyne­gyed milliót tehát kétszázötven­ezer pengőt kértek a stallumokért. Ekkora összeg természetesen nem állt s ma sem áll a muzeum ren­delkezésére. Varjú Elemér, a történelmi osztály vezetője ugyan » nagy súlyt fektett a magyar tör­ténelmi emlékek megmentésére s a legutóbbi időben egy igen tekin­télyes református egyházi férfiú is közbelépett, hogy a muzeum és az egyházközség között megegye­zés jöhessen létre s bár a muzeum­ban meg van minden jó szándék a tárgyalások még nem haladtak annyira, hogy a főigazgató a vá­sárlásokra vonatkozólag az állam­nak előterjesztéseket tehetett volna. * A Debrecen, cimü lap ezekhez a fejtegetésekhez a következőket fűzi: A magunk részéről megjegyez­zük. hogy nyilvánvaló tévedés fo­rog fent amaz állításban, mintha a nyirbátori egyházközség horibi­lis árat kérne a szóbanforgó mű­emlékekért. Hiszen Szabó nyírbá­tori ny. esperes kijelentette, hogy a pusztuló stallumokat az egyház hajlandó átengedni annak^aki ujat emeltett helyettük. Éppen ez a körülmény adta a gondolatot dr Ecsedi Istvánnak, a debreceni DmDAIi MOZGÓ 4761 Ma, vasárnap uto'jira A szerencse malac és Vadászat Brazília öserdeiben — Pompás burleszk kisére*. Hétfőn és kedden eredeti francia vígjáték esték. Szigorúan felnőtteknek. Ön papa lesz> — Tud franciául ? Nászéjszaka akadályokkal Csak 16 éven feiü'íek nézhetik meg. Ai Illatosított Qyáríia a FLY-TOX társaság ® Az AGRC-T<3£C kipróbálásához egy pongó bélyeg vagy késs­pénz beküldése etlenébm egy próbaüveget bérmentve szállítás. Itteni vezérképviselet: Révész Ern8 és Társa, Budapest, V. ker., Nádor noea 30. s*_ Déri muzeum igazgatójának, hogy ezen az alapon érdeklődjön a nyir­bátori műkincsek iránt. A Déri­muzeum vezetősége ugyanis haj­landó lenne a stallumokat átvenni és helyette ujakat csináltatni, il­letve cserében a templom belső berendezésében megfelelő restaurá­ciót elvégezni. Dr Ecsedi István legközelebb kiutazik Nyírbátorba, helyszíni szemlére és a szükséges tárgyalások felvételére. Megvalljuk, nem szívesen ol­vassuk a Déri Muzeum nyirbá­tori látogatásának hirét. A báto­ri műkincsek Szabolcs dicsőséges múltjának tanúi, Szabolcs várme­gyében van a helyük. Sürgős intéz­kedést várunk a műkincsek meg­mentése' érdekében, de ezek az in­tézkedések őrizzék meg, tartsák meg számunkra Mátyás-korának ragyogó emlékeit. Ne engedjük a nyirbátori műkincseket, hozzuk azokat a Jósa Muzeumban. k Dnna-Tiszavölgyi Társulat harminc kiküldötte tanulmányozza a nyírvíz szabályozását bizíositó műveket A Duna-Tisza völgyi Társulat 30 műszaki tisztviselője illetve birto- ; kos tagja érkezik augusztus 4-ért Nyíregyházára, hogy megkezdje 2 napos tanulmányútját az ármentesí­tés nagyszerű munkájáról messze földön hires Szabolcsban. A nyír­vizszabályozó társulatok a legna­gyobb előzékenységgel és szeretet­tel "fogadják a tanulmányútra érke­zőket, akiket Kriston Ferenc és Imre János igazgató főmérnökök fognak kalauzolni autójukon. Budapesttel egy időben mutatja be a Városi Mozgó a Bajadér gyűrűje cimü rejtelmes indiai történetet Nem okvetlen szükséges, hogy nyáron csupa régi filmet mutassa­nak be, ez az elv vezérli a Városi Mözgó igazgatóságát, mikor egy rejtelmes indiai történetet tűz mű­sorára Budapesttel egy időbért. A történtet cime: A bajadér gyűrűje és hét felvonáson keresztül bonyo­lítja le egy angol ifjú és egy indiai bajadér szerelmi történetét, amely­nek hátterében a rejtelmes India fakirjaival, vallási kultuszával és lakóinak fanatizmusával ismerke­dünk meg. Ezenkívül elvezeti a nézőt az indiai maharadzsák kin­csekben gazdag, mesés birodalmá­ba is. A felvételek eredetiek, Indiában készültek és külön érdekessége a filmnek, hogy az angol színészek mellett az indiai szerepeket valódi hindu színészek játsszák. Hindu szí­nésznő a bajadér alakítója: Usta Babi és a mysorei maharadzsa alakját egy valódi indiai herceg: Bajdjen személyesiti meg. A bajadér gyürüjé-vel egy mű­sorban újítja fel a Városi Mozgló Sienkiewitz világhirü regényét, a Quo vadis ?-t, amölynek főszerep­lője Emil Jannings. ' A két kitűnő film hétfőn és ked­den kerül előadásra. A nyíregyházi sziniévad statiszti­kája. Nyíregyházán az elmúlt színi évadban összesen 151 előadást tartottak a Városi Színházban. Es­ti előadás volt 104, vasárnapi és ünnepnapi délutáni 19, mozihely­áras 14, ifjúsági 6, katonák ré­szére rendezett 2, gyermekelőadás 4, levente előadás 2. Műfajok szempontjából a sta­tisztika a következő: vigopera 1, operett 23, dráma 8, tragédia 3, klasszikus vígjáték 2, vígjáték 3, bohózat 3, passió előadás 1, ka­baré 1, gyermekdarab 2, hang­verseny 1, színmű 3. Legtöbbször a »Csunya lány« c. operettet játszották: 10 alkalom­mal, utána következett a »Szökik az asszony« c. operett 8 elő­adással. A statisztika legszomo­rúbb adata: közönség hiánya miatt­két előadás elmaradt. BÚTOR Alapítva: 1903. o Csodaszép hálók, ebédlők, uriszobák bámulatos olcsón GLÜCK JENŐNÉL Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 8. sz. szerezhető be. 6-12-18-24 havi részletre. Velour és bőrgarnitúrák nagy választékban. Telefon : 234.

Next

/
Oldalképek
Tartalom