Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-26 / 192. szám

2 JNÍYÍRYIDÉK. 1930. augusztus 20. Nemzeti védelem Irta: Dr. Hegedűs Káhnán, orsz. gyűl. képviselő. Az egész világ napról-napra job­ban fegyverkezik és ebben a fegy­verkezési versenyben mi nemcsak, hogy lemaradunk, hanem még vé­dőképességünk határáig sem tu­dunk elmenni. Elemi igazság az, hogy a nem" zeti védelmet akként kell megszer-i vezni, hogy az dacolni is tudjon a szomszédokkal, és egyenesen, olyan mértékű legyen, hogy a szomszé­dok tartózkodjanak az agresszív magatartástól, hogy elmenjen a kedvük a határok megtámadásától. Megvan a mi nemzeti védelmünk igy szervezve? ' Lehet-e jobban leszerelni, — mint amennyire mi le vagyunk sze­relve? Nem tragikus ellentmondás rejlik-e abban, hogy amikor ná­lunk a hadügyi költségvetést tár­gyalják, akkor vezérlő motívum nem a felfegyverzés, hanem a le­szerelés gondolata. Hát nem két­ségbeejtő igazságtalanság-e, de já­ték a legyőzött nemzetek fegha­zafiasabb és legszentebb érzésévei is az, hogy a békekötés után majd*, nem tiz esztendővel a békeszerző­désnek az általános leszerelésről intézkedő cikke mind a mai napig nincs végrehajtva, meg sincsen? kezdve. Mert hiszen kezdetnek csak nem nevezhetjük a legutób­bi flottakonferenciát, ahol Mac Donald nagy érdemeket szerzett Hoowerrel együtt, hogy a három nagyhatalom és pedig Amerika, Anglia és Japán megegyezett és ebbe az egyezségbe, közvetett uton Franciaországot is belevonták, — nem szomorujáték-e a fair play­vel? Lloyd George »Elmélkedés a bé­kekonferencia számára« cimü mü­vében a következőket írja: — A béke fenntartásának lehe­tősége attól függ, vannak-e olyan okok a kétségbeesésre, amelyek a hazafiasságnak, az igazságosság­nak, vagy a fair play-nek szelle­mét állandóan izgatják. A diadal, órájában érvényesülő igazságtalan­ság és telhetetlenség soha sem felejthető és soha sem bocsájt" ható meg. Arany szavak ezek, de ólom" sullyal hullnak alá. Hogy kikre hullnak, ennek tárgyalásába itt' nem bocsátkozom. De mit mondott Lloyd George Magyarországról? * — Nem lesz béke Déleurópában, ha minden most keletkezett kis állam erős irredentát rejt a maga kebelében! ' ' i Mi pedig, békét akarunk, de nem olyan békét, amelyet állandóan fe­nyeget és veszélyeztet egy egész talpig fegyverben álló világ. Mi fenn akarjuk tartani ennek a bé­kének megóvása érdekében fel­fegyverkezésünket, abban a mér­tékben, amelyben ma van, de csak addig a határig, amíg biztonságunk nincs veszélyeztetve és csak ad­dig az ideig, amig ország-világ előtt históriai bizonyossággal kitűnik, hogy azok, akik ezt az ezeréves országot megbontották, akik ha­tárainkat megtámadták, nem fog­ják tovább veszélyeztetni a békét, hanem garanciákat nyújtanak és a békeszerződés leszerelési cikkét, az általános leszerelésnek katego­rikus imperativusát végre fogják hajtani. { Ezen a határon, ezen az időn tul nincs és nem lesz ebben az or­szágban soha olyan korcs nemze­dék, amely megtanulja megvetn' a világháború tanulságait, amely kész legyen arra, hogy semmibe ve. gye az elszenvedett igazságtalan­ságokat és képes legyen arr^ — hogy elfelejtse a Nagymagyaror­Még egy néhány érdekes feljegyzés a sóstói erdő mnltjáról és jelenéről Történelmi visszapillantás. — Nyíregyháza város legújabb erdőgazdasági üzemterve. — Az erdőkitermelése 1883 tói máig A sóstói erdővel kapcsolatos cikk sorozatunk legutolsó közleményé­ben Nyíregyháza város legrégibb erdőgazdasági üzemtervével és az erdő félszázad előtti állapotának nevezetesebb mozzanataival fog­lalkoztunk. A nyíregyházi m. kir. erdőmérnöki hivatal irattárá­ban, a sóstói erdőt illetőleg, — még több érdekes adatra bukkant munkatársunk, amelyek közül néhány, a nagyközönséget is ér­deklő dolgot talán nem lesz ér­dektelen feljegyeznünk a >Nyirvi­dék olvasói számára. Történelmi visszapillantás a sőstói erdő tulajdonjogi vi­szonyaira. Nyíregyháza város 1902-ben ké­szült üzemtervének első oldalán a következő érdekes történelmi visz, szapillantást olvashatjuk a sóstói erdő tulajdonjogi viszonyairól: »Nyiregyháza városának ezerhét­százötvenhetedik évben megkezdett ujabbi (áttelepítéssel történt) meg­alapítása alkalmával a letelepedett lakosok gr. Károlyi családtól hasz­nálatra szántó, rét, legelő s erdő földet kaptak, a melyet 1800-as években készpénzben meg váltót' tak. Az erdő közösben hagyatott s a községi ház tartás céljaira for­díttatott jövedelme. Ezen az ala­pon ma ís Nyíregyháza város tu' lajdonábajn s birtokában van a tár­gyalás alatt álló erdőbir!«ok.« Majd az erdőkezelés múltjára vo­natkozólag a következőket írja az üzemterv: »Az erdő a mai napig 1883 óta kezeltetett rendszeresen még pedig a 14582—1884. szám alatt jóváhagyott, majd a 25291 — 1834. sz. alatt átdolgozva jóvá­hagyott s a 38942—1897. sz. alatt módosított üzemterv szerint, mig végül uj üzemterv készítését határozta el a városi bizottság s ennek alapján készíttetett jelen üzemterv, mely az 1904. évi Í4203 szám alatt kelt rendelettel enge­délyezve is lett. Az erdőt 1896—99. évben a ca" tasteri mérnökök újból felmérték s ezen ujabbi felmérés nyomán az erdőről kisebbítés utján, az üzemterv céljaira térkép készítte­tett, az egész erdő területének ki­számítására ellenben a catasteri birtok ivek szolgáltatták az ala­pot.« 101.66 hold területtel csök­kent a sóstói erdő kiterjedése 1883-tól 1902-ig. t A sóstói erdőbirtok kiterjedése, amint azt előző cikkünkben meg: irtuk, 1883-ban 911.64 katasztrá­lis hold terjedelmű volt. Ez a te­rület 1902-ig 101.66 katasztrális holddal csökkent. Ebből az erdő­kezelés ától kivont területből a kir. államvasutak pályatestére, állo­másra s anyaggödörre esik 10.94 hold, a városmajorra s izraelita temetőre 8.96 hold, az izr. teme­tő nagyobbitására 1.5 hold, a vas­úti tüzóvószalagra 10.40 hold, Sóstó-fürdőre és parkjára a na­gy obbitással 31.12 hold, a sóstó melletti szántóföldre 38.74 hold, azaz összesen 101.66 hold terület. Vagyis a kezelés alatt tartott er­dőbirtok terjedelme 1902-ben a 0.08 hold mérési különbség hoz­záadásával összesen 809.98 hold. Ebből erdősült terület 777.3 hold, tisztás 9.7 hold, házhely és kert 1.4 hold, nyiladék 5.2 hold, termé" ketlen terület pedig 16.3 hold. Az erdőből 89.4 k. hold, mint } parkerdő üzemen kivül áll. A legújabb üzemterv ada­tai. 1 A sóstói erdő legújabb üzem" tervét Rőczei Géza m. kir. erdő­mérnök, a nyíregyházi m. kir. erdőhivatal főnöke készítette 1929-ben. Az üzemterv adatai szerint a fás terület kiterjedése ma pontosan 798.9 k. hold. Eb­ből tölgyfa van 563.3 hold terüle­ten, szilfa 31 holdon, nyárfa 12 holdon, kőris 29.3 holdon, fe­nyő 2.4 holdon, platán, juhar, nyír és más fanemek 11.9 hol" don. Ezen kívül az erdőbirtokhoz tartozik meg 15.5 hold tisztás is. Vagyis az egész erdőbirtok mai ki­terjedése összesen 814.4 katasz­trális hold. A fák korát illetőleg a megosz­lás a következő: Legnagyobb terü­letet, összesen 426.1 holdat, —• borítanak a 20 évesnél fiatalabb fák. A 21—40 éves fák már csak 140.80 holdat, a 41—60 éves fák 142.2 holdat, a 61—80 évesek 72.4 holdat, a 81 évesnél idő­sebbek pedig mindössze 17.4 hold területet foglalnak el. A sóstót erdő kitermelésé­nek tervezete a legköze­lebbi 10 évben. A legújabb üzemterv a sóstó' erdőnek a legközelebbi 10 év alatti kitermelésérőt a következőképen in. tézkedik: »A. Fóhasználat. A részletes fő­használati terv szerint a legköze­lebbi 10 év alatt évenként kereken KÖZPONTI SZÁLLODA HOTEL CENTRÁL Budapest, VII,, Baross-tér 23. A Keleti pályaudvartól alig 2 percnyire. A nyíregyháziak kedvelt találkozó helye — Elsőrangú modern családi ház. Központi fűtés. Minden szobában hideg-meleg folyóviz. Egy ágyas szobák árai : 5, 6, 8, 9, 10 P. Kétágyas szobák árai: 10, 12, 13, 14, 15, 16 P. Fürdőszobás szobák. Rádió Telefon a szobákban. Tulajdonos : PALLAI MIKSA 3425-13 az alábbi fatömegek termelhetők ki. Az »A« gazdasági osztály tölgyeseiben a főállományból 990 köbméter, az akácosból 390 köb­méter, vagyis összesen 1488 köb­méter fatömeg. A »B« gazdaság" osztályban, vagyis a parkerdőben főhasználatok nem terveztetnek.« »B« Előhasználat. A legköze­lebbi 10 év alatt az »A« g. osztály tölgyeseiben 46.0 k. holdon tisz­tító vágást, 221.0 k. holdon pe" dig rendes gyérítést tervezünk. 737 köbméter, illetőleg az eset­leges elszórt széltörések stb. kiszedésével 1237 köbméter fatö" meggei. Az »A« gazdasági akáco­saiban 18.6 k, holdon tisztító vá­gás. és 108.3 holdon rendes gyérítést 325 köbméter, illetőleg e»v*n" •íietieg.-; használattal 425 köbméter fatömeggel. A »B« gazdasági osztályban 0.2 k. holdon tisztító vágást és 8.1 k. holdon rendes gyérítést 24 köb­méter, illetőleg esetleges széldön-' tések csucszáradt törzsek ' kisze­désével 524 köbméter fatömeggel.<t Az erdő felújítási terve A sóstói érdőnek a legközelebbi 10 év alatt végrehajtandó felújí­tásáról a következőképen intézke­dik a Rőczei erdőmérnök által összeállított legújabb erdőgazdal sági üzemkör. »Az időközben felmerült ismét" léseken és pótlásokon kivül a leg­közelebbi 10 év alatt az alábbi területek kerülnek beerdősitésre. »A« gazdasági osztályban 162.9 n. hold mégpedig 50.6 k. hold vá", gásterület természetes uton, 62.5; k. hold vágásterület 15.5 k. hold k. hold tisztás és 34.3 k. hold utánpótlandó fiatalos mesterséges' uton. A »B« gazdasági osztály ban 1.9 k. hold utánpótlandó fia­talos mesterséges uton.« Ezekhez az időközben felme­rülő ismétlésekre, pótlásokra és egyéb eshetőségekre még 40 szá­zalékot hozzáadva, kereken 16.2 k. hold kerül erdősítésre évenként. »Ezekhez az erdősítésekhez — mondja tovább az üzemterv — és azok pótlásához szükséges cseme­temennyiség nevelésére a meglévő csemetekert állandóan fenntartan­dó. A szükséges csemetemennyi" ség, k. holdanként 4000 darabot számítva, kereken mintegy 65ooq darab, mégpedig 53.000 tölgy, — 5000 szil, 2000 kőris, 5000 nyár.« Az erdő kitermelése az 1883. évtől | ; A sóstói erdőnek az 1883. év" tői történt kitermeléséről a nyír­egyházi m. kir. erdőhivatai helyisé­gének egyik falán kifüggesztett igen érdekes grafikon nyújt köny­nyen áttekinthető feívi'ágositást. Az erdő kitermelése 1883-tól 1892-ig állandóan évi 500 köbmé­teren , alul volt. 1903-tól 1918-ig évi 1800 köbméter körül mozgott A háborút követő forradalmi években azonban hirtelen felugrott az elhasznált famennyiség, mégpe­dig 1919-ben 7300 köbméterre, —• 1920-ban pedig, amikor a város csak a sóstói erdőből fedezhette faszükségletét 13.800 köbméterre... Ez volt a maximum. A következő évben már újra visszaesett 4900, köbméterre. Hogy ezeket a túlter­meléseket ellensúlyozzák a követ­kező években a kitermelést a minimumra redukálták, sőt 1923­ban egy évig teljesen be is szün" tették. A jelenlegi kitermelés ada­tairól fennebb már részletesen be­számoltunk. fD-us.l töltésre alkalmas la minőségű lyuk- és foltmentes Kapható SCHLESINGER és TSA cégnél BUDAPEST V., Percei Mór-utca 2. szám. BURGONYA Schmal Australian zsák P 110 + forgalmiadó. ; Zsák- és ponyva kölcsönzés. szágért elesett hősöknek sírjait, azokat a néma sírokat, amelyek némaságukban is nagyszerűek és némaságuk által zengőn hirdetik a magyar feltámadást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom