Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-23 / 190. szám

JSÍIRfRYIDÉK. 1930. augusztus 23. Mezőgazdaság Kilyen fajbaromfit tenyész­szünk? Irta: Gergely Béla tanító. Több mint tiz éve foglalkozom fajbaromfi tenyésztéssel, s ez a'att az idő alatt mindenféle fajtával próbálkoztam, a szülői háznál pe" dig kiskoromtól fogva fajbaromfiak között nevelődtem. Tenyészetem­ben voltak sárga és fehér orpíng* tonok, langsanok, plimutok, rho­de isiandok, wyandottek, fogoly­szinü olaszok és fehér amerikai Ieghornok. Mindezekből a legja­vát szereztem be az akkori kívá­nalmaknak megfelelőleg. Mivel minden vállalkozásomat Írásbeli jegyzetekkel szoktam kisérni, s már a többi fajtáknál is csapófé­szekkel dolgoztam, azért hamar be­láttam, hogy a fenti baromfiak kö­zül elsősorban az amerikai fehér Ieghorn., majd pedig a rhode is­landókkal való fqglalkozást lehet rentábilis alapon űzni, a többi csak szemet gyönyörködtető passzió, — sport, mindenféle anyagi haszon nél kai. A fehér Ieghorn és a rhode is­iandi közül a választásom az ame­rikai leghornra esett, mert szám­talan jó tulajdonsága és gazdasá­gossága ez^dő szerint minden faj­tát felülmúl. Aki egyszer megpró­bál szakszerű tartás mellett jó helyről beszerzett fehér amerikai leghornt tenyészteni, az soha töb­bé más fajtát tartani nem fog. Az alábbiakban csak összefogia­lásszeriien fogom az amerikai fe­hér- Ieghorn "kiválóságait felso­rolni. 1. Az amerikai fehér ieghorn a világ legjobb tojótyúkja, az összes külföldi tojóversenyeken a rekordot vitte. Németországban, Hollandiá­ban és Amerikában egyes telepe­ken évi 200-at meghaladó átlagos hozamot is értek el, viszont 300-on felüli rekordtojók sem tartoznak a ritkaságok közé. Ezzel szemben a parlagi ugyanolyan tartással alig éri el a 80—100-as évi átlagot. 2. Kitűnő téli tojó. Télen megfe. lelő tartással a legnagyobb hideg­ben is tojik. 3. Sohasem kotlik, s igy első" rendű nyári tojó is, mert amikor a többi tyúkok nyakrafőre kotlának, a fehér Ieghorn akkor is teljesiti a kötelességét. 4. Lényegesen kevesebbet fo­gyaszt, mint a nagyobb testű álla­tok, ami a tömegtermelésnél és üz­letszerűségnél számottevő té­nyező. f t. toiSsai súlyra najowbbak a többi fajták tojásainál, s igy nem­csak a mennyiséggel, hanem a suly Iyai is vezet. 6. Tojásai igen jó százalékkal keltethetők géppel is, tyúkkal is egyaránt. I j. Csibéi nem kényesek, könnyen felnevelhetők, igen gyorsan tolla­sodnak és bámulatos gyorsasággal nőnek. 8. Csibéi az összes fajták között a leggyorsabban, legkevesebb ta­karmánnyal érik el "a kirántanivaló kort, ami az üzletszerü husproduk­ciónál szintén nagyfontosságú té­nyező, tehát a Ieghorn mint ilyen, a leggazdaságosabb hustyuk is. 9. A legellenállóbb az összes betegségekkel szemben. 10. A ml éghajlatunkat kitűnően birja, hiszen Északamerikától Dél­amerikáig — ahol 'tulajdonképpen tojáshozamra kitenyésztették — a leghidegebb éghajlati vidékektől, a legforróbb részekig mindenhol el van terjedve. A mi klímánk ugy" szólván ideálisnak mondható az amerikai fehér Ieghorn tenyésztés szempontjából. Ezek voltak az amerikai fehér Ieghorn jó tulajdonságai röviden összefoglalva. A legújabb szak­könyveink már mind részletesen foglalkoznak vele. Egy jó német ismertetés A. Bergmann und Th. Schultze: »Die Leghom das rao" derne Industriehuhn« c. könyve. Mindennél azonban a legtöbbet ér, ha bárki egyenlőre legalább kevés számú leghomna' próbálkozik meg, amikor is a fenti álfitásaim helyes, ségérői könnyen meggyőződhet­Téli fürdőlevél angnszt&sbao á deauvillei kaszinó fűtve. — A kivilágítás zuhogó esőben Amerre a szem ellát, mélyen le­lógó ólomszürke fellegek, állandó­an permetezik hideg, csipős, téli esővel a Deauviile és Trouville-íe­lé igyekvő ezreket. Augusztus 15. tradiciós dátum, melyen utrakel — minden épkézláb ember francia föl­dön és e két fürdő felé igyekszik. Még ha az egész évi megtakari­tott pénze is rámegy. De a plage az elmaradhatatlan. Mintha egy ün­nepi téli délután az Abbázia abla­kából nézné az ember melancho­likus vasárnap délután a röpke kis örömök után futkosó apró midi­netteket lovagjaikkal. Zuhogó esőben siető bundás nők felgyűrt galléra, felöltős férfiak társaságában. Uton, útfélen autó­autó hátán; és vannak mégis bát­rak, akik fürdenek a jéghideg ten­gerben. Romantikus, hegynek kúszó, zeg­zugos, gödrös utcák, melyek közül sok hegyben és több templomban végződik. A templomban végződő utca talán 50 méter hosszú, hegy­nek megy, a közepe táján egymás­sal szemben két »Maison«, kapuja fölött a hagyományos vörös lám­pával. Bent elég jó hangon énekli valaki a Traviatát rossz zongora­kísérettel. Este 10 órakor a város kihalt. Most, a deauvillei »pleine saison«-ban. És az utca templom­mal végződik... A város túlnyomó­részt idegenek ellátásával foglalko­zik. Magas áron, mérsékelt kielé­gítési szándékkal. Mindenki szemé­ben bánat és remény ül. Hátha holnap jó idő lesz... Az eső hidegen permetez... Casino. Ajtónyitók, egyenruhás fehérkeztyüs generálisok aranysuj­tással tulterhelten, sürü falanxban akadályozzák a csendes belépést a kaszinóba. Hangos köszönés és kéz­nyujtás borravalóért. Autópark, ren­geteg kocsi, szebbnél szebbek áram­lanak folyton. Nők észbontó ruhák­ban és ékszertől ragyogva. Álta­lánosságban gazdagok és természe- _ tesen C9unyák. De főleg angolok- j Szakértők szerint képviselnek vagy 50 milliót frankban. És a perme­tező esőben jönnek folyton az ajtó­nyitogatók ernyőtartó sorfala kö­zött. Tollettek? Hát itt meg kell áll­ni, pedig ez a legjobb társaság a kontinensen. Mert a ruha az egy meglevő valami. De ez itt ? Ez nem érdemli a ruha cimet. Nem érde­mes ilyen csekélységekre ily nagy jelzőket használni, mert ruha: — az nincs. A dekoltage az szól fent­ről térdig hátul. Onnan lefelé a föl­dön húzódó »slepp«. Elől a ruha magas nyakas, mint az apácáké. Hátul?... A baccarat teremben André Cit­roen az autógyáros, Van-Dogen a festő, Fuzsita a bolondos japán festő, aki selyem női pijamában jön még gála estélyekre is. Mon­sieur Citroen 10 perc alatt áten­ged egy helybeli borbélymesternek 50 ezer frankot. Ugyanakkor Fu­zsita nyer 10 ezret. A nők itt já­ték közben még meztelenebbek ka­rakterben, mint ruhában. Pénzéhes, könyörtelen bestiák. Bárki is az, hogy pénze legyen: a játékban min­denre képes. Párisban makulátnak úriasszony; itt meg... Lila, vörös és kék fényű terem­ben argentínai tangótól bőg egy lilainges. néger banda és a terem erősen fűtve van augusztusban. A szmokingok ringanak félálomban az angol pénzfejedelemnőkkel. — Jó szmokingos magyar szélhámosok csókolnak le a csúnya vörös nya­kakról szolitereket, a homályos hangversenyterem sarkokban. A ze­ne andalít, a vén keritő. A par­kokban csodás kivilágítás ragyog a zuhogó esőben, az erkélyről néz­zük. Az ég a tenger fölött messze lilás fényt vet előre. Hajnalodik. A plage melletti dokkban az ame­rikai luxusjachtok befütve, hajnali frissítő sétára viszik a gazdáikat, a milliókat képviselő öreg majmo­kat. A gőzfűtést lezárják a kaszi­nóban és mindenki megy aludni, mert reggel van. Este minden újra kezdődik. Deauviile, 1930 augusztus. Vágó Géza. Értesítők szemléje A nyíregyházi statusquo izra­elita bitközség elemi iskolája A nyiregyházi statusquo izra­elita hitközség 1865-ben alapított, elemi iskolájának VI. Értesítőjé­ben az 1928—29. és az 1929— 30. tanévekről együtt számol be Friedmann Zsigmond igazgató-ta­nító. : .i i v 1 i Az Értesítőt Geíger Béla isko­laszéki alelnöknek dr. Guttmann Zsigmondról, az elhunyt iskolaszéki elnökről szóló cikke vezeti be. A két oldal terjedelmű cikk meleg hangon parentálja el Guttmann el­nököt, aki 14 éven át vezette fá­radhatatlan ügybuzgósággal az is­kolaszék ügyeit és akinek érde­mekben gazdag nevét az iskola fa­lába helyezett márványtábla is megörökíti. Az 1928—29. tanévben 450 min­dennapi tanuló iratkozott be az iskolába. Mivel az iskola 10 ta­nítójának csak 7 tanterem állott rendelkezésére, 3 osztályt a dél­utáni órákban kellett tanítani. — Az iskola épületének kibővítésén: a kultusz kormány 20000 pengő s Nyíregyháza városa pedig 10000 pengő segélyt adott a hitközség­nek. f Az iskola ebben a tanévben két uj intézménnyel gyarapodott. A­statusquo hitközség kebelében meg alakult talmudtóra iskolával és az állam által a gyengébb tehetsé­güek részére felállított kisegítő osztállyal. / Az iskolát két súlyos veszteség érte az 1928—29. tanevben. A^ 1928. évi nov. 25-én meghalt Kohn Izsák, az intézet egyik leg­kiválóbb, fegbuzgóbb tanítója, aki 28 éven át állott a hitközség szol" 1, gálatában. Az 1929. évi február ió-én pedig Baruch Artúr, a hit­község nagy koncepciójú elnöke hunyt eh Mindkét halottat az inté­zetben ravatalozták fer'és onnan kisérték utolsó útjára. Emléküket, meleg kegyelettel őrzi az iskola. A tanitószobában a tantestület há­lája jeléül megörökitette Kardos Istvánnak, az 1929. évi május i-én elhunyt városi kulim-tanács­noknak a portréját is. A szegény tanulók segélyezése során Bodor Zsigmondné 100 ta­nulót látott el különféle fehérne­művel 'és felső ruhával. A Kos­suth Lajos ey. reálgimnázium cserkészcsapata az iskola 6 tanuló­ját ruházta fel. Ezenkívül a város adományából és különböző segélyekből 100 tanuló kapott láb­belit és 100 tanuló tankönyveket és írószereket. A kitűnő tanulók között 215 pengő adományt osz­tottak ki jutalomképen. A Révai Testvérek Irodalmi Intézete áltaí rendezett országos ifjúsági irodalmi pályázaton Scháchter József IV. o .t. pá­lyamunkája kitüntetést nyert. A helybeli összes elemi iskolák közös ének- és tornaünnepségén az isko­la énekből és tornából dicséretet kapott. Ebben a tanévben a szokásos iskolai ünnepségeken kivül még két nevezetes ünnepe volt az iskolá­nak, nevezetesen 1929. február 24-én dr. Bemstein Béla főrabbi­nak a Statusquo Hitközségek Or­szágos Szövetsége egyházi elnöki tisztségébe való beiktatása, a má­sik Neumann Albertnek 25 éves tanítói jubileuma. i ( Az évzáró vizsgálatok junius 25. és 26-án folytak fe. Az 1929—30. iskolai év legfon­tosabb eseménye az iskola uj eme­letes épületének felavatása, amely ünnepies keretek között 1929. no­vember 24-én ment végbe. Az Ér-i tesitő részletesen beszámol a fel­avató ünnepség programmjáról 'és az elhangzott ünnepi beszédekről. Közli továbbá az építkezésekkel kapcsolatban az iskolaépületek fa­lában elhelyezett 3 márványtábla szövegét is, amely táblák az is­kola jótevőinek nevét örökítik meg. Az 1929. évi április 27-én halt meg dr. Guttmann Zsigmond az is. kolaszék efnöke. Ot is az iskola udvaráról kísérték utolsó útjára impozáns ^yászpompa keretében. A dr Guttmann Zsigmond elhuny­tával megüresedett elnöki tisztsé­get kegyeletből nem töltötték be. Az ügyek vezetésével Geíger Béla alelnököt bízták meg. Az iskolaév nevezetesebb moz­zanatai még: A tantestület ápri+ lis 29-én részt vett Debrecenben az Országos Izraelita Tanítótestü­let Alföldi Fiókkörének a közgyű­lésén. Friedlánder Rafael tanítót 31 évi példás szolgálata jutalmául a kultuszkormány a VII. fizetési osz­tályba nevezte ki. — A tanulók vallásos és hazafias érzésének ápo­lására ebben a tanévben 11 ünnep­séget rendezett az iskola. A jó tanulók összesen 120 pengő ju­talomban részesültek. Az évzáró vizsgálatok junius 22. és 23-án zaj­lottak fe. i Az Értesítőt a rendes statiszti­kai adatokat tartalmazó táblázat után dr. Bernstein Béla főrabbinak a »Hit tanítás az elemi iskolán ki. vük cimü cikke zárja be. A kerekedösegédek azonnal elbo­csáthatók, ha nem pontosak i 1 r ' A miskolci kereskedelmi és ipar. kamara elvi jelentőségű állásfog­lalása szerint ha a kereskedősegéd többszöri erélyes figyelmeztetés után is pontatlanul jelenik meg munkahelyén, felmondás nélkül — azonnal elbocsátható. Az elbocsá­tásnak a segéd munkahelyén való késői megjelenéskor azonnal \neg kell történnie, mert a segéd tovább foglalkoztatása egyértelmű a fel­mondás nélkül azonnali elbocsátás jogáról való lemondással.

Next

/
Oldalképek
Tartalom