Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)
1930-08-02 / 174. szám
1930. augusztus 1. JSflrÍRYIDÉK. 3 Mezőgazdaság 'A földmivelésügyi minisztérium által elrendelt műtrágyázást kísérletek eredményei A földmivelésügyi minisztérium évente nagyszámú mütrágyázási kísérleteket végeztet a Mezőgazdasági Kamarák utján, amely kísérletek célja, hogy a kisgazdák közvetlen tapasztalásból megismerjék a műtrágya termésfokozó hatását és alkalmazási módját. Az 1928ban őszi kalászosok alá beállított kísérletek 478 használható eredményét az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás dolgozta fel, amelynek igen rövid kivonatát a következőkben ismertetjük. A műtrágyázás túlnyomó részben, mind termésfokozás, — mind jövedelmezőség tekintetében már az első évben nagyon kielégítő eredménnyel zárult. Legnagyobb volt a műtrágyázás jövedelmezősége általánosságban ott, ahol csak egyféle műtrágya éspedig szuperfoszfát alkalmaztatott. Az átlagos buza többlettermés, 162 kg szuperfoszfát kat. holdankénti alkalmazása után, 183 kg szem és 340 kg szalma volt, s a többlettermés 10.70 pengőbekerült, ha szalmatöbbletet nem számítjuk; ha pedig a szalmatöbblet mázsáját 1 pengőbe számítjuk, — ugy 8.80 pengőbe. Gazdáink tehát nem hiába használják legáltalánosabban őszi buza és rozs alá a s.zuperfoszfátot, mert kalászosok alá ez a leghatásosabb foszforsavtartalmu műtrágya. A szuperfoszfát és mésznitrogén együttes alkalmazása nagyobb terméstöbbietet ad ugyan, de kevesebb hasznot, — mert a trágyázás jóval többe került. Rozsnál az egymagában alkalmazott szuperfoszfát átlagosan 247 kg szem és 310 kg szalmaterméstöbbletet adott, s 100 kg terméstöbblet előállítása 7.60 P-be került, ha a szalmatöbbletet nem számítjuk; s csupán 5.7o P-be, ha a szalmatöbbletet is számítjuk. Az egymagában alkalmazott Rhenániafoszfát buzaterméstöbbletének 100 kg-ja 15.30 P-be került. Az őszi rozs, mint tavaszi zöldtakarmány. Kitűnő tavaszi takarmány a rozs. Használatának terjedése csak örvendetes. De miért ne javítsuk a különben kitűnő zöldtakarmányt, ha. könnyű szerrel lehet, miért ne tegyük termését bővebbé, minőségét jobbá? A mód ugyanis végtelenül egyszerű. Ne vessük tisztán, hanem keverjünk közéje a rozsnál több fehérjét tartalmazó és igy lényegesen táplálóbb pillangóst. Hiszen ki ne ismerné a szöszösbükkönyt, ujabban pedig különösen a jobb talajokon ennél jóval értékesebb pannonbükkönyt, melyet a m. kir. Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás tett szántóföldi növénnyé. A takarmányozásra szánt rozs közé vessük ezeket. Már az őszi bükkönyt, az őszi borsót kevésbbé lehet ajánlani, mert fagyállóságuk általában gyengébb. Az őszi borsónak pedig aránylag nagyobb magjából suly szerint is több kell a vetésre, mint az apróbb magvü bükkönyből. Igaz, hogy az említett pillangósok akkor, amikor a korai zöldborsót vágni kezdjük, tömegükkel még el vannak maradva. De különösen, ha a gazdaságban termesztett, nagyon sók magot termő pannonbükkönnyel van a rozs keverve, alig pazarlunk valamit a korai zöldetetés első napjaiban, mert a takarmány jobb minősége maga is bőven pótol érte. Abban az esetben pedig, ha a fagy nem tett kárt a vetésben, még a pannonbükkönyös rozsokat is nyugodtan meghagyhatjuk magnak, különösen akkor, ha csakugyan az őszi búzával egyidőben érő. kései, bőventermő nemesitett rozsokkal dolgozunk. Nem szabad továbbá figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy műtrágyázással, különösképen a fejlődést óriási mértékben siettető szuperfoszfáttal — vetés előtt szórva 150—200 kg-ot sorba 90—120 kg-ot adva belőle — megtrágyázzuk a rozskeveréket, a pannonbükköny erőrekapását elősegítjük. így a jó zöldrozsnál lényegesen jobb takarmányt etethetünk. Végül az a haszon sem lekicsinylendő, ama a rozs közé kevert pillangós nitrogéngyüjtő képességéből a következő növényre származik. ^ 1 A biborheretermesztés hibái Soványabb talajaink igen becses pillangósvirágú takarmánynövénye a biborhere, amelynek termesztése körül azonban több olyan gyakorlati fogás van, amelyre sok gazda nem ügyel. így azután, ha többször egymásután nem sikerül a biborherevetés, fel szoktak vele hagyni. Ez olyan gazdaságban, — ahol a biborheretermesztés helyénvaló, nagy kár. Aki a biborheretermesztéstől sikert vár, az apróra elmunkált, de ne könnyen cserepesedő porrá szétmállasztott földbe vesse a biborherét. Feltétlenül lássa el kat. holdanként szórtan alkalmazott 150—180 kg. vagy borba adott 90—120 kg szuperfoszfáttal. Amint a repce sikerültére is végtelenül fontos a vetés helyes idejének megválasztása, a biborherére ugyanilyen nagy jelentőségű, -sőt sokszor még nagyobb. Szent István napja körül, azaz augusztus második felében kerüljön a földbe. Szórtan végzett vetéssel ne kockáztassuk a biborhere sikerültét, amint az, sajnos, hazánkban még nagyon sok vidéken szokásos, hanem vessünk jól csírázó biborheremagból kat. holdanként másfél—két és fél cm mélyre sorba vetőgéppel 15—16 kg-ot, vagy ennél inkább néhány kg-mal többet, mint kevesebbet. Gyakori hiba ugyanis, a szükségesnél kevesebb mag vetése. — Olyan vidéken pedig, ahol a tisztán vetett biborhere fagykár következtében meg szokott ritkulni, nagyon ajánlatos a magját 20—25 kg rozzsal keverten vetni. í A biborhere, mint pillangósvirágú takarmánynövény, jelentékeny fehérjetartalmú. Hogy mint olcsó fehérjét szolgáltató takarmánynak tényleg kihasználjuk előnyét, — semmi esetre se mulasszuk el a szuperfoszfáttal való trágyázást^ hiszen^ — hasonlóképen, mint a többi pillangósvirágú növényünk — csak akkor készíthet elég fehérjét a levegő nitrogénjének felhasználásával kapcsolatosan, ha bőven el van könnyen felvehető foszforsavval látva. A szuperfoszfáttal trágyázott biborhere gyökérmaradvá-. nyai utján is lényegesen több nitrogén kerül a földbe és válik az utónövény hasznára, mintha a biborhere trágyázatlanul marad. SPORT ELEGÁNS LEVÉLPAPÍR AZ ü JSÜGBOLTBtt Bocskay—Nyirábrányi Toldi 7:1 (3:1) Biró: GaáL Vasárnap játszotta le a Bocskay Nyírábrányban propaganda mérkőzését, mely a várakozásnak megfelelően a Bocskay reális győzelmét hozta. Nagy érdeklődés mellett kezdődik a játék, mely előtt Kiss Ferenc főjegyző, vezetőségi tag, üdvözli a vendégcsapatot s virágcsokrot nyújt át neki. Mindjárt a kezdés után vezetéshez jut a Bocskay: Bobák a harmadik percben védhetetlen golt lő. A 20. percben Vincze gólja az esemény, míg a 25. percben Rosenfeld révén megszületik a nyirábrányiak becsületgólja. A 42. percben Baik dr. kornerből fejel gólt. Szünet után a Bocskay hevesen támad, szebbnél-szebb akciókban gyönyörködik a közönség. A Toldi kapust cserél, de a gólok ellen ez sem használ, Bobák, Keviczky és Mertin még négy góllal terhelik meg a Toldi kapuját. Bár a nyirábrányi csapat nem tette próbára a Bocskay tudását, de képességeiből így ís ízelítőt adott amatőr ellenfelének és a szép számú — 500 főnyi — közönségnek: a propaganda mérkőzés mindenképen jól sikerült. A mérkőzést 100 teritékes vacsora követte gróf Szapáry Emil gyönyörű parkjában, mely a legjobb hangulatban a reggeli órákig tartott; itt azonban a Toldi győzött nagyobb »állóképességével«... L—y. A borivók hosszú életiM, mondja egy francia sebész Az a körülmény, hogy a francia államférfiak általában hosszú életűek, abban leli magyarázatát, hogy étkezés után elfogyasztanak egy-két pohár bort, dr. Thierry de Martel, Európa egyik leghíresebb sebészének a véleménye szerint. Ebből egyenesen következik az. hogy az amerikai államférfiak legnagyobb része azért hal meg aránylag fiatal korban, mert nem él szeszes italokkal. Dr. De Martel a párisi amerikai kórház orvoskarának egyik legtekintélyesebb tagja és a kórház fősebésze. Dr. De Martel rövid idővel ezelőtt a lovagrend tagja lett. Ezt a nagy kitüntetést a sebészet és általában az orvostudomány terén tett nagyjelentőségű fölfedezéseivel és nemes munkálkodásával érdemelte ki. Nagyon érdekes azonban az, hogy amig dr. De Martel ezen elvet vallja, jómaga egyáltalán nem iszik bort, vagy csak egészen kivételes esetekben. Statisztikai adatokra is hivatkozhatnék, mondja dr. De Martel, álláspontom igazolására, de ezt nem tartom szükségesnek. Elegendő az, ha néhány francia és amerikai államférfiú életének a hoszszát egymás mellé állítom. Vegyük először a már elhunyt államférfiakat. Foch marshall 78, Clemenceau 89 és Emil Loubet, a volt elnök 91 éves kort ér tel. — Mind a hárman rendszeresen megittak egy-két pohár bort minden étkezés után. Állítsuk ezekkel szemben WoodC row Wilsont, Hardingot, Bryant, Roosveltet és a prohibiciós törvény egyik leglelkesebb apostolát Wayne B. Wheelert. Wheeler 58 éves korában távozott el az élők sorából. •m.É.^iM.n [ T "•"•nri niw nm Mint érdekességet megemlítem azt is, hogy Myron T. Herrick, az Egyesült Államok tavaly elhunyt párisi nagykövete 74 éves kort ért el. 0 azonban, mint egy francia, bort ivott minden étkezésnél. Az élő jeles franciák között meg említhető Joffre marsall, aki 78 éves. Poincare 70 és M. Doumier, a szenátus elnöke, aki 73 éves kora ellenére fürgén mozog és meg lepő frisseséggel tesz eleget kötelességeinek. Doumergue elnök és Aristide Briand külügyminiszter a hatvanas éveiket tapossák. Nagyon érdekes, hogy ezek az emberek mozgalmas, tevékeny életet élnek majdnem a haláluk napjáig és nem törnek össze hirtelen, mint a legtöbb amerikai, hanem a halálukat tíz közül nyolc esetben végelgyengülés okozza. Meg vagyok győződve arról, hogy ez abban leli magvarázatát, hogy a francia államférfiak használnak. — de természetesen mértékkel — szeszes italokat. Különösen fontosnak tartom ezt államférfiak esetében, akik fokozottabb szellemi tevékenységet kénytelenek kifejteni, mint az átlagember és nél fogva idegesebbek is. Egy-egy pohár jó bor az intenzív agymunkát kifejtő és következésképen idegességre hajlamos államférfiak részére valóságos áldás számba megy. Nem hiába" hívják a bort gondűzőnek. Valóban az. — Elfelejteti, ha rövid időre is, azokat a bajokat és nehézségeket, amikkel egy államférfiú napi életében szemben találja magát és megkönnyíti az emésztést. Ugyanakkor a szeszes italok mértékletes élvezete elősegíti az agyműködést is. — Pasteur volt az, aki először hangsúlyozta azt, hogy a "bor és a sör — mérsékelt mennyiségben — elsőrendű tápszer. Nagy tévedés azt hinni, hogy az alkohol veszedelmes az emésztő szervekre. — Azt pedig fölösleges is említeni, hogy a szeszes ital rendkívül hasznos gyógyszer. A nehéz bor pedig egyenesen nélkülözhetetlen bizonyos betegségek leküzdésében. Evvel szemben az olyan kotyvalékok, mint a cocktail, veszedelmesek még mérsékelt mennyiségben is. Ma Sezűi vetíteni „A szerencsemalac" cimő filmújdonságot a Diadal Valósággal szenzáció számba megy, hogy. a nyári szezon kellős közepén ilyen nagyszabású filmujdonság kerül műsorra, mint »A szerencsemaiac«, amelyet ma délután kezd vetíteni a Diadal Mozgó. »A szerencsemalac« azonban — nem a mult szezon kifelejtett darabja, hanem a jövő évad nagy filmjeinek előhírnöke. »A szerencsemalac® a berlini Greenbaum gyárnak legújabb 8 felvonásos vígjátéka. Valóságos világsláger, — amelyhez nekünk magyaroknak is van közünk, amennyiben főszerepét a legszebb, legtemperamentumosabb magyar filmcsillagok egyike, Nagy Kató játssza. A NagyKató-filmeknek nem kell reklám, pláiíe ha J. Kovai Sombovski a partnere és Félix Basch a rendezője. A -darab vidám, pajzán meséjéből csak annyit árulunk el, — hogy a »szerencsemalac« nem holmi négylábú röfögő jószág, hanem Margót, az elbűvölő szépségű kifutóláriy. A kísérő film: »Vadászat nagy vadakra Brazília őserdeiben« az eredeti őserdei felvételek szenzációs sorozata. Ez a nagy műsor vásárnapig bezárólag pereg a Diadalban.
