Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-19 / 187. szám

1920. auguszíus 19. JSÍYÍRYIDÉK. Fürkésző tekintettel néztem körül a laboratóriumban. Vért szimatoltam. Párolgó lóvért szerettem volna látni, melyből csodaszérumát boszorkányozza ka Szilvási dr. — A lovaimat keresi ugy-e? — olvasta ki Szilvási dr. szándékomat —, na jöjjön, megmutatomKaron fogott s átvezetett a kórházzal szemben lévő istállójába. A tágas, szellős istállóban három ló ropogtatja a pompás zababrakot a jászol előtt. Három okosfejü, kurtára nyirott sörényű, karcsú testű magyar ló. A nyakán mindegyik két-három helyen is fehér vattacsomó tapasztotta be a sebet, melyen át nemrég vett tőlük vért Szilvási dr. a szérumhoz. Ahogy belépünk az ajtón, a három jámbor állat nyomban abbahagyta az abrakevést s ösztönszerűleg toporzékolni kezdett. — Csak akkor nyugodtak meg, mikor látták, hgy nincs műszer orvosgazdájuk kezében. — Ez a három ló az emberiség martirja — mondta Szilvási dr. — Vérükkel váltják meg a szenvedő embereket. Egy-egy ilyen állat évente húszezer férit és nőt fog megváltam véradagjával a kinzó gonorrheától s adja vissza az egészségnek, az életnek. Mikor visszakísértem Szilvási dr.-t kórházi laboratóriumába, — már őrhelyén állt a szigorú magántitkár. Kezében egy kötegnyi levél a világ minden részéből, — jobbára betegektől, akik kétségbeesett könyörgéssel kérnek gyógyulást a soproni főorvostól. — »Mentsen meg, Főorvos Ur... Remeg a toll a kezemben a reménységtől, mikor önhöz fordulok« — sikoltják kórusban, szivettépően a levelek szótlan szájai. Megannyi egy-egy titkolt, sötét élettragédiának lebbenti fel leplét. A főorvos kezében meg-megremegnek a levelek, jóságos szemében az emberi lélek legszebb gyöngye, a meghatottság meleg könnye csillant meg. Némán kezet nyújtott s besietett laboratóriumába. ' Sietős a megváltás munkája: sok a reménytelenség poklában égő kétségbeesett beteg ember... Sümeghy Zoltán. A fagykárkölcsön meghosszabbítása érdekében. Az 1928—29. évi kemény tél a Tiszántúl mezőgazdaságában oly súlyos fagykárokat okozott, hogy a kir. kormány a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának a fagykárosult gazdaközönség felsegitése érdekében lnditott nagyarányú akciója folytán rendkivüíi intézkedésekkel jött a gazdák támogatására. Az állami segitség gerincét a kifagyott földterületek után engedélyezett hoídankénti 40 pengő exportkölcsön alkotta, melynek lejárta folyó évi szeptember hó végével esedékes. A fagykárkölcsönt élvező gazdák azonban az idei szárazság pusztitásai folytán a Tiszántúl nagy részén még nehezebb helyzetbe jutottak, mint taValy a fagykárok után voltak, amikor bár kétszeres költséggel, de ujravetéssel még hasznosíthatták földjeiket, mig ezidén a lesült tengeri és burgonya vetések pusztulásáért már kárpótlást nem szerezhetnek. Igy a Tiszántúl gazdaközönségét rendkívül nehéz helyzet elé állítja a fagykárkölcsön közeli lejárata. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a súlyos helyzetet a m. kir. földmivelésügyi és pénzügyminiszter elé tárta, felterjesztésben kérve: az export kölcsönök egy évre meghosszabbítását. varosi mozgó ENRICO GUAZOUNI világhírű rendezésében MESSALINA Hétfőn, Kedden 7 és 9 órakor Történelmi dráma Róma hanyatlásának idejéből 2 részben, 1 1 felvonásban. Főszereplő : RINO Dl LIGUORNO. Előjáték nincs, pontos megjelenést kérünk, Szerdán és csütörtökön EVELIN HOLT és VICTOR MC. LAGLEN: PRÉDA, á sajtó és a karteltörvény tervezete Mikor ütközik a kartel a jóerkölcsökbe ? A Magyar Szaklapok Országos Egyesülete a Fészek-Klubban dr. Gaál Endre v. államtitkár, országgyűlési képviselő elnöklete alatt közgyűlést tartott. A napirenden szerepelt a gazdasági verseny szabadságát korlátozó megállapodásokról (kartelekről) szóló törvényjavaslat is, melynek tervezetét az igazságügyminiszter megküldötte az egyesületnek tanulmányozás és észrevételeinek közlése céljából. A kérdésről dr. Radványi László ügyvezető elnök tartott előadást. A sajtónak, mint a közérdekű tények hírvivőjének és bírálójának, szemüvegén keresztül nézve a kar-' teltörvény-tervezetet — mondotta' az előadó — kifogásolnunk kell azt, hogy a kartelokiratok, melyeket a törvénytervezet szerint ,a szabadalmi bíróságnál letétbe keli majd helyezni, ott titoktartás mellett fognak őriztetni. Nem titoktartásra, hanem a nyilvánosság ellenőrzésére van szükség a kartelekkel szemben. A nem látott, a nem ismert ellenféllel izemben nem lehet sikerrel felvenni a küz-, delmet. A törvénynek ki kellene mondani azt, hogy a sajtó munkásai megtekinthetik s lemásolhatják a szabadalmi bíróságnál bemutatott karteliratokat. Annak a kartelnek, mely nem ütközik a jó erkölcsbe, nincsen bármi takargatni valója ,nincsen bárkitől félni oka. Kérni keli az alkotandó törvényben annak kimondását is, hogy a megszervezendő Kartelügyi Országos Bizottság, valamint a megalakítani akart, a jó erkölcsbe ütköző kartelek érvénytelenítésére hivatott kartelbiróság tárgyalásai a sajtó munkatársai készére nyilvánosak legyenek. A bűnvádi perrendtartás szerint a bíróság akkor rendelheti el a nyilvánosság kizárását valamely tárgyalásnál, ha az a közerkölcsiséget veszélyeztetné. A kartelbiróság tárgyalásainak nyilvános, sága viszont a közerkölcsiséget nem veszélyeztetné sőt, ellenkezőleg, annak javára lenne. A karteltörvény tervezete szerint, érvénytelenítendő minden olyan kartelszerződés, mely a jó erkölcs-; be ütközik és a tervezet csak példálódzó fefsorolásban ad útmutatást a kartelbiróságnak arra nézve, hogy mely kartelszerződések ütköznek a jó erkölcsbe. Az előadó kimutatta, hogy ez a példálódzó felsorolás nagyon hiányos. A sajtót közvetlen érdeklő nyomdakarteí esetéből indulva ki, kívánatosnak jelezte az előadó, hogy magában a törvény példálódzó felsorolásában a jó erkölcsbe ütközőnek minősítsék a gazdasági verseny szabadságát korlátozó oly megállapodásokat, melyek nem a felek szabad akaratával és hozzájárulásával jönnek létre. A nyomdakarteí érvényét például a Magyarországi Grafikai és Rokonipari Főnökegyesület fővárosi nyomdász-szakosztályának ülésén meghosszabbították anélkül, hogy mindazoknak a hozzájárulását kikérték volna, kikre, mint termelőkre a kérdéses kartel vonatkozik. A nyomdafőnököket, kik a Főnökegyesület által megállapított minimális nyomtatvány-árszabást nem tartják be, az a veszély fenyegeti, hogy a főnökegyesület kizárja őket tagjai sorából, a Főnökegyesületnek a nyomdai munkások szervezetével kötött egyezménye folytán viszont a kizárt, blo-, káltnak nevezett nyomda nem kaphat Szervezett munkást. Ez a munka szabadságának korlátozását jelenti, holott a munka szabadságának biztosítására volna szükség. Errőf készült is már törvényjavaslat, de a törvényhozás nem foglalkozott még vele. Rámutatott az előadó arra, hogy a magyarországi IV. szak-szervezeti kongresszus egyhangú , határozata szerint »semmi körülá hanyatló léma történetének egyik fejezetét matatja be a Városi Színház Mozgó A történelmi drámák sorában is legelső helyen áll az a filmremek, amelyet ma és holnap mutat be a Városi Mozgó. A film cime: Messalina. A történelmi hátterű dráma mozgató ereje ennek a ragyogó szépségű, nagyravágyó, tzerelmet sóvárgó asszonynak, Messaünának a kezében van. Szépségével, amellyel mindenkit elbűvöl, aki közelébe jut, mindent elér s Róma császárnőjévé lesz. A hanyatló Rómának színes, mozgalmas képei vonulnak el a film nyomán szemeink előtt, amelyekben ott látjuk mindenütt a hóditó asszonyt, akinek azonban egy rabszolga nem hódol meg sohasem. Enmusnak, a rabszolgának Egla, a görög rabszolganő iránt érzett szerelme teszi romantikussá a film meséjét. A film igazságot szolgáltat a hűséges szerelmeseknek. A filmet, amely 2 részben 11 felvonást ölel fel, ma és holnap mutatja be a Városi Mozgó a rendes időben. \ ( mények között sem köthetők olyan szerződések, amelyek a munkásszervezetek szavatosságával drágít ják az illető iparág termékeit, vagy amelyek ilyen módon okozati kapcsolatot teremtenek egyrészt a munkások, másrészt a munkáltatók anyagi helyzete és az utóbbiak vállalkozási nyeresége kö,zött«» "A nyomdaiparban a munkások biztosítván a főnökeiknek a kartelárakat a fogyasztóval szemben, a főnökök a munkásokkal kötött kollektív szerződésben kénytelenek voltak a magas munkabérekbe és a termelést mesterségesen drágító munkafeltételekbe beletörődni a fogyasztó rovására. A jó erkölcsbe ütközik, tehát magának a törvénynek utmutatása szerint érvénytelennek kellene minősíteni azokat a kartelszerződéseket is, melyeket a szakma szállítói biztosítanak azzal, hogy a kartelen kívüli szakmabelit áruval nem szolgálják ki. Nem volna szabad például megengedni azt, hogy a nyomdakarteí a boritékgyárosokkal, a festékgyárosokkal, a nyomdai felszerelést készítőkkel oly megállapodást kössön, hogy ezek csak a kartelhez tartozó nyomdákat szolgálják ki áruval. Jogállamban annak a demokratikus elvnek kell érvényesülni, hogy minden egyén egyforma eséllyel boldogulhasson. Már pedig, ha a kartelen kivül maradt termelőt a szakma szállítói nem szolgálják ki, akkor egyáltalában nem boldogulhat. Ellenkezőleg, akkor megfojtják. A törvényben a kartelbiróság által rendbüntetésül kiszabandó pénzbírság minimumát magában a törvényben számszerűen meg kellene szabni, a bírságot a kartel áltai okozott kárral arányban állóan kellene kiszabni s a személyi felelősséget mindazokkal szemben kifejezetten a törvényben meg kellene állapítani, akik a jó erkölcsbe ütköző kartelszerződést kötik. Büntetendő cselekménynek kellene minősíteni a jó erkölcsbe ütköző kartel létesítésére irányuló kísérletet is, különösen, ha ez a kísérlet erőszakos eszközökkel" történik. A fogyasztók, a munkaadók és munkavállalók erkölcsi testületeinek illetékmentes közvetlen kereseti jogot kellene biztosítani a kartelhatálytalanitási perekben. — Nem elég az, hogy csak a kir. kincstári jogügyi igazgató indíthat közérdekű érvénytelenítési keresetet valamely kartel ellen. Az érdekeikben sértett felek közvetlenül jobban tudják megvédeni a maguk érdekét. Nem kell tartan

1 a kartel érvénytelenítési peráradattól, ha a kereset megindításának keresztül' kell menni egy erkölcsi testület szűrőjén. A bűnvádi eljárások a jóerkölcs . védelmében folynak s ezért közérdekből illetékmentes az éljárás. — A kartelérvénytelenitési per is a jó erkölcsök védelmét célozza a ezért biztosíttassák az egyesületek számára az illetékmentes fellépés. Az egyesületek perlési jogára nézve egyébként a tisztességtelen versenyről szóló törvényünk már ad példát. Az előadáshoz hozzászólottak dr Várhidy Lajos, Heimler Kálmán, dr. Beck Salamon, Markovit® Kálmán, Moór Jenő és dr. Földes Árpád s végül a közgyűlés elhatározta, hogy az előadó fejtegetése értelmében, felterjesztést intéz az igazságügyminiszterhez. — SWOBODA kályhát vásároljon. Gyár: Budapest, Andrássy-ut 14. Kapható: SZTRAKA PÉTER, Nyíregyháza. , 4905