Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-17 / 186. szám

jníyíryidék. 3 csap fel, mert a kincset megöntöz­ték valamelyes leölt állat vérével, hogy mentesítsék az elemésztődés­től. Most már földi halandó csak ugy háritliatja el a kihulló vér bor­zalmas varázsát, ha kiengeszteli az áldozatot egy másik állat vérévei. A kondás kedves kutyáját áldozta fel a naiv hiedelemnek és a hűsé­ges állat tetemét elásta a kincses hely mélyére. Előkerült a kincs­tartó edény is, amelyben a tárgyak voltak, de egyelőre több kincset több aranyat nem adott a titokza­tos föld. Mindegy, az eddigi lelet is nagyértékü. Súlyos darab arany van a kondás birtokában. Nem szói semmit senkinek. Behozza Nyíregy­házára. Itt bizonyára nagy pénzt adnak érte. Eiviszi a leletet a »zsi­dóhoz«, ahol lehűtik izzó fantáziá­ját. Mindössze 30 fillért adnak neki a félkilós bronzrögért, mert hiszen az nem arany. A kondás mindenesetre elfogadja ugyan a 30 fillért, amelyért nyomban pálinkát vesz, de azt hiszi, hogy becsapták. Mert már hogyis ne volna arany, amit ő talált. Arany az bizony, csak hogy az urak, a városi urak el fog­ják tőle venni. Nyíregyházán is híre megy, hogy talált aranyat hoztak eladásra. A turai ember aranyának Nyír­egyházán is hire ment. Azt be­szélték szavahihető emberek, hogy egy turai földműves súlyos arany­leletet hozott be és itt nagy pénzért eladta. De nem maradhatott titok­ban a lelet Nyírturán sem. Az aranyról szóló fantasztikus mesék a fülébe jutottak a hatóság embe­reinek is. Veress Károly ref. lel­kész és Ecsedi János főjegyző elő­hivatták Nagy Gábort és kivallatva felvilágosították, hogy a talált tár- J gyakat nem szabad áruba bocsáta­niok, hanem kötelesek beszolgál­tatni az elöljárósághoz. Nagy Gá- 1 bor látta, hogy felfedezték a titkát és a hatóság beavatkozásától meg­ijedt. Elmondott mindent és meg- j ígérte, hogy visszaszerzi a talált tárgyakat rendjében, hiánytalanul. Igy is történt. A kondás visszavet­te a 30 fillérérc eladott aranyrö­göt Nyíregyházán a »zsidó«-tól és visszakérte Huszár csordástól is a kincseket. Egyhamar együtt voltak a lelettárgyak, összesen mintegy 20 darab különféle bronzkori tárgy, ősi telep érdekes emlékei. A lelet­ről értesítették Mikecz István aüs­pánt, aki Kiss Lajos muzeumigaz­gatónak megbízást adott a lelőhely felkutatására. Az alispán meleghangú elisme­réssel vette tudomásul a ref. lelkész és a főjegyző eljárását, amellyel a népet felvilágosítva, megmentették a tudományos szempontból becses leletet az elkallódástój-. Pipaszurkáló lett az egyik tudományos szempontból becses bronztárgyból. Kiss Lajos múzeumigazgató ki­szállt a turai határban, a Határ­hegynél, ahol Nagy Gábor a föld­ből fellángoló kék lángot látta. A muzeumigazgatót érdeklődéssel ki­sérték szemléjére a turaiak, akik ott a helyszínen csodálkozva látták, hogy csak le kell hajolni és fel­venni a bronzkori emlékeket, any­nyi van belőlük. 1 -Jir*-M , Felásatták a lelőhelyet. Megta­lálták az aranykeresés lazának áldó zatát, a kondás kutyáját, de továb­bi »kincsek« nem kerültek elő. Szerte a Határhegy lábánál azon­ban talált Kiss Lajos nagyon sok szép kisebb bronzot. Látszik, hogy itt az ekevas feltárta a rég letűnt vüág maradványait, de a szántó­vető egykedvűen ment el a felszín­re bukkant ősi dokumentum mel­lett. A leletek együttesen azt bizonyít­ják, hogy a bronzkorban állandó, népes telep volt itt a turai és ke­mecsei határ érintkezésénél. Az ős­lakók itt olvasztottak is, amit az előkerült bronzrög bizonyít. Az a vastag szeghez hasonló tárgy is amibe Nagy Gábor bocskora belé­akadt, a bronzolvasztóból '"kiömlő és az árokocskában megmerevedő olvasztási érc volt. Egy ilyen folyó­ka bronzdarabból Huszár János csordás igen alkalmatos pipaszur­kálót készített, ugy, hogy ezt a bronzot már nem is használhatja a muzeum sem. A turai eset újra hangsúlyozza, mennyi muzeális értéket mentenők meg, ha a népet alaposabban fel­világosítanék a leletek fontossá­gáról. Az »urate elvették tőlünk az aranyat... A nép széles rétegei élnek ma is a legnagyobb szegénységben és tu­1 datlanságban. Szegénységük sötét és vigasztalan világába, mint me­sebeli csoda villan be egy-egy érc­lelet és tudatlanságuk kétkedővé teszi őket minden okoskodással, felvilágosítással szemben. Nem hi­szik el ma sem Túrán, hogy a ta­lált tárgyak nem aranyeszközök és az a meggyőződésük, hogy az »urak« elvették tőlük azt az ara­nyat, amelyet a sors számukra kül­íiött a kék íángot vető kincs for­májában. És csendes estéken, -kis házak, kunyhók mélyén fellobog á babona, a gyűlölet, kincs után való sóvárgás kék lángja tovább­ra is. A turai eset gondolkodóba kell hogy ejtse a néppel foglalkozókat. Intenzivebb, őszintébb, nagyobb ál­dozattal megtett, önzetlenebb és hazafiasabb népművelési akcióra van szükség, nagyobb világosság­ra a néplélek tengő mélyén. A balsai Tissahíd építése njra rohamosan halad elére A vármegyei allamépüészeü hivatal jüliss havi jelentése A közigazgatási bizottság csü­törki ülésén Marossv m. kir. mű­szaki főtanácsos az államépitészeti hivat vezetője a közlekedési ügyek julius havi állapotáról a követke­zőket jelentette: A kiépített közutak — a leg­rosszabb és munkába vett szaka­szoktói eltekintve — általában ki­elégítő állapotban voltak. Az ál­lami kavicsszállitás újra megkez­dődött a nyirmihályi vasútállo­másra és az álta'ános kavicsteri­téssel kapcsolatos hengerlés a debreceni—nyírbátori—beregszászi állami közúton egész hónapon át folyt a kavicspá.lya javítása gőz­hengerrel, lángszórókkal és bitu­men pertemetezővel. Az állami uti átkelési szaka­szokból Nagykállón teljesen be­fejezték a tepekaburko'atot össze­sen 1.8 kin. hosszúságban, míg Kiskállón, Ujfehértón és Rakama­zon folytatták az uj állandó bur­kolat előkészítő munkálatait. — Nyíregyházán ugyancsak megkezd­ték a Kállói utcában az előirány­zott kiskőburkolat lerakását. A Téglás—Nyíregyháza között fekvő állami uti külső szakasz ki­szélesítése és felületi kezelése fo­lyamatban volt. — Minthogy e külső szakaszok az átépítés rriiatt már huzamosabb idő óta el vol­tak zárva a forgalom elől, intéz­kedés törvtént, hogy az átépítés Ujfehértó és Nyíregyháza között gyorsított ütemben történjék, másfelől, hogy a kijelölt mellék­utak az ideiglenes forgalom lebo­nyolítása rendeltetésüknek csak­ugyan meg is felelhessenek. A balsai Tiszahid építése újra rohamosan halad. A jobbparti me­dernyilás vasszerkezetének szere­lése majdnem teljesen elkészült és a balparton is megkezdődött a szerelőállvány cölöpözése. A jobb­parton a hídhoz csatlakozó utak* kiépítésével a megtartott verseny tárgyaláson legolcsóbb ajánlatot tevő Márton László mérnök vállal­kozó bizatott meg, aki az útépítés földmunkáját nagy erővel meg is kezdte. — Kedvezményes utazás Bécsbe! Az őszi vásár alkalmából szép", tember hó 3—20-ig a Bécsbeuta­zó közönség vasúti kedvezmény­ben részesül. Részletes felvilágosí­tás és vásárigazolvány a Menet­jegyirodában kapható. Zrínyi Ilo­na-utca 7. Telefon 112. ? — A bolettarendeletben előirt lisztforgalmi adókönyv kapható a Jóba-nyomdában és az Ujság­boltban. Intézeti felszerelések! mmtmmmmmwmmaammmmmammmmmamammamBa Fehérnemüek, paplanok, matracok, törülközők, harisnyák, zsebkendők, el őírásos sötétkék szövetek leányok részére, fiuszövetek. Elő­írásos egyenruhák, fel­söfeabátolr, lölousok mér­ték után készítve, nagy választékban, legolcsóbb áron szerezhetők be: Ungár Lipót áruházában Nyíregyházán, Luther-utca 4. szám. Teleion 63. — Alapitási év 1871. 2 hangos sláger 1 műsorban! Augusztus 16., szombat 5, 7, 9, 17. vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Táncos diákok Beszélő, éneklő és zenélő táncos filmoperett. Főszereplők: LOIS MORAN és DAV1D PERCY Sanghaj lady (A teaház titka) Titokzatos hangos dráma 7 felv. 60 tagu symphonikus és eredeti kínai zenekari kiséret. Rendes helyárak. Kedvezményes jegyek ráfizetéssel érvényesek. Rákóczi pincéjében A fejedelmet várta vissza sok kuruc, éhes és borissza; és akkor akós hordók sorba vidáman vártak asszúborra; vizcseppes, párás kőfalába égett szövétnek és a fáklya, zúgott a kedv, zengett az ének, szövétnek, fáklya egyre égett; szüretre készült harci zajlka valaha itt egész Hegyalja. Fele elhullott, más felének szövétnek, fáklya egyre égett s jöhettek véres-harcos esték, a vigadást eí nem fefedték. S jöttek gondterhes szürke esték, a vigadást már elfeledték. Fele elhullott, más felének szövétnek, fáklya csonkig égett. A kurucok — ki tudja — merre, idegen ad-vesz itt hitelre. Jöttek fekete sűrű éjek, elült a kedv, meghalt az ének; vízcseppes-párás kőfalába csonkig égett szövétnek, fáklya; |elfolyt a bor, a hordók sorja hiába vár már aszúborra. Piundrára vedlettek a menték, a "fejedelmet eltemették. Nyíri Szabolcs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom