Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-15 / 185. szám

JSrtfÍEYIDEK. A gazdasági kisantant kérdéséről is megemlékezett a balatonföldvári értekezleten Vass József helyettes miniszterelnök, annak a ki meri tő beszédnek a keretében, amely a napi politika minden fontosabb kérdéséről felvilágosításokat adott. A gazdasági kisantant kérdése a magyar közvélemény érdeklődésének előterébe került s már ez a tény is mutatja, hogy megvalósulása, vagy meg nem va" lósulása fontos súllyal esik a mi gazdasági életünk serpenyőjébe is. A miniszterelnök-helyettes genezisét és kilátásait egyforma részletességgel fejtette ki a gazdasági kisantant tervének, megállapította, hogy mivel a politikai bázisokon nyugvó régebbi kisantant ma már érvényesülni nem tud, gazdasági fundamentum létesítésével próbálja megerősíteni magát. Nyilván ez a gondolat minden, csak nem barátságos Magyarország irányában s ez is kötelességünkké teszi, hogy komolyan, de a gazdasági defetizmusnak ama káros szelleme nélkül nézzünk szemébe a dolognak, amely a magyar társadalom lelkén az utóbbi időben sajnos kissé elhatalmasodott. Az érdekelt államok gazdasági törekvéseiknek parallelizálására két tervet vetettek fel. Az egyik Csehország, Románia és Jugoszlávia vámuniója, a másik csak a két agrárállamnak, Romániának és Jugoszláviának agrárgazdasági uniója lenne, azért, hogy a kereslettel és kínálattal szemben egységesen lépjenek fel s biztosítsák maguknak a harmadik állam fogyasztó piacát. Elméletben tehát ez az elgondolás, kérdés azonban, mi lesz a sorsa ennek a tervnek a gyakorlati kivitel során. E ponton a miniszterelnök-helyettes utalt arra, hogy a bennünket körülvevő államok olyan vámszerződési viszonyban vannak egymással, hogy ha egy viszonylatban kedvezményt biztosit egyik a másiknak, ugy meg kell adruok ezt a kedvezményt a többi társállamoknak is. Amíg a jelenlegi kereskedelmi szerződések érvényben vannak, minden egymás között megadott kedvezményt e kereskedelmi szerződések ereje folytán meg kell adniok más államoknak is. Mivel pedig ezek a szerződések három-öt évre köttetnek, s egyoldalulag felmondani nem igen lehet őket, az érdekeit államoknak meg van az idejük arra, hogy megfelelően kimunkálják a maguk érdekének járható útjait. Ez az egyik nehézség a vámunió megteremtése terén. A másik abban gyökerezik, hogy a vezető hatalmak gazdaságpolitikája már régen arra irányul, hogy Középeurópa gazdasági bajai szanáltas" sanak, még pedig a vámsorompók fokozatos leépítése segítségével. — Nyilvánvaló, hogy a kisantant uj gazdasági elgondolása ellentétben áh ezzel a törekvéssel s a nagyhatalmak nem vennék jó néven, na céljaikkai ellentétben akció indulna meg Magyarország gazdasági bekerítésére. Nem igen fog sike" rülm Magyarországot Európa közepén izolálni, ezt valószínűtlenné teszi a modern gazdasági élet szükségszerű összefüggésének törvényszerűsége, de egyébként ís már elmúlt az ideje annak, hogy politikai szakszervezetek próbálhassák Magyarországot megfojtani. A miniszterelnök-helyettes e kérdések felvetődésének egyik köz. vetett hasznát abban látja, hogy a világ nagy gazdaságpolitikusai, bankárjai és áüamférfiai ráébred, tek arra, hogy nem elégséges örök. ké az ipari termelés kérdéseivel foglalkozni s a világ egész erejét az ipar és kereskedelem alátámasztására lekötni, hanem nagy probléma és egyenrangú érdek emellett az agrártermelés, tehát ezt is figyelemmel kell kisérni. A magyar kormány felismerte ennek a modern elvnek az érvényességét és arra törekszik, hogy az agrártermelés és agrárértékesités fejlesztése párhuzamosan haladjon az iparfejlesztéssel és az ipari értékesítéssel. A mezőgazdasági termelést legalább is ugyanolyan mértékben kell támogatni, mint az ipari termelést. Ha ugyanis magában az ország belsejében egészségesebb egyensúlyt tudunk létrehozni a két nagy termelési ág között, ez már önmagában a védekezés egyik eleme, vámuniók és hasonló kísérletek ellen. A magyar politika érdeklődésének centrumába kell tehát kerülni a gazdasági kérdéseknek, mert minden problémák között a legelső a gazdasági válság bajainak enyhítését s egészségesebb fundamentumok lerakása a jövőre vonatkozólag. A miniszterelnök-helyettes beszédének gazdaságpolitikai része arról tanúskodik, hogy a kormányzat felismerte e kérdések proeminens voltát s minden erejével igyekszik kiparirozni azokat a veszedelmeket, amelyek akár kívülről, akár belülről hatva megzavarhatják az egészséges Hegyen" sulyozódás folyamatát. Intézeti felszerelések! Különös hajnali véres támadás foglalkoztatja hétfő óta a nyíregyházi rendőrség bűnügyi osztályát • Hétfőn a hajnali órákban Péter János nyíregyházi lakost a Kótajiutcában két ismeretlen egyén megtámadta és ugy összeszurkálta, hogy a mentők véresen, eszméletlen állapotban szállították az Erzsébet kórházba. A magyarországi tanítóegyesületek szövetségtanácsa az uj tanterv gyökeres megvalósítása, illetőleg a népoktatás korszerűbb irányba terelése, valamint a tanítóság továbbképzése tárgyában n pontban foglalta össze kívánságait. Ezek szerint szükségesnek tartják: , 1. Az általános nemzetnevelés szempontjából a népiskola fejlesztessék ki 8 osztályúvá és ugy az osztott, mint az osztatlan népiskolában egy tanítóra negyvennél több tanulót ne bízzanak. 2. Az iskolák építésénél, felszerelésénél vegyék tekintetbe a korszerű követelményeket és külső körülményekkel is biztosítsák, hogy az iskola munkahely legyen, ahol a tanulók az egész épületben összhangzatos ^munkaközösségben élhessenek. i 3. A tanulót az iskolai munkáján kívül, idejét és szellemi erejét végletekig kiaknázó munkára! ne 1930. augusztus 15. megbízásoknál a mintaisko'ák tanerői részesüljenek előnyben. 8 Nagyobb tanítóegyesületek ugy állitandók össze, hogy tagjaik között képviseletet nyerjenek az egyes tudományágakkal és művészetekkel előszeretettel foglalkozó tanítók. 9. Egyetemi, vagy arra alkalmas középiskolai tanárokat bízzanak meg, hogy különleges kulturjavakat dolgozzanak fel, végezzenek kutatásokat a magyar kultura minden területén és az eredményt az egyetemeken tartandó tanfolyamokon közöljék a tanitósággaí. 10. A tanítótestületek könyvtárait cseréljék fel tudományos forrásmunkákkal, jó könyvekkel és megfelelő pedagógiai szaklapokkal. v, 11. Adják meg a lehetőséget, hogy a tanítók bel- és külföldön tanulmányutakat tehessenek. s Fehérnemíiek, paplanok, matracok, törülközők, harisnyák, zsebkendők, előírásos sötétkék szövetek l'JÜHBH leányok részére, fiuszövetek. Előírásos egyenruha,!?, feíHÖkabátok, r> 1 o u s o k mérték után készítve, nagy választékban, legolcsóbb áron szerezhetők be: Ungár Lipót áruházában mmmumzammmmmmmimtamm a®S2S3®ESSS£5»á®S3SMBB Nyíregyházán, Luther-utca 4* szám. Telefon 63. — Alapítási év 1871. Véres ssnrkálás a Kótaji ntcában életveszélyes sebesüléssel A támadásnak szemtanuja nem volt, Péter Jánost pedig ezideig kihallgatni nem lehetett, mert sérülései életveszélyesek. A sérülések formájából azonban meg lehetett állapítani, hogy a támadók szuronyt, illetőleg kardot használtak s igy valószinüleg katonák voltak. A rendőrség ebben az irányban is folytatja a nyomozást. á tanítók kívánságai A magyar tanítók tizenegy pontban foglalták össze az nj tanterv gyakorlati megvalósítása és a tanítóság továbbképzése iránti kívánságaikat terheljék. 4. A nemzet nevelői, épugy .mint védői és igazságszolgáltatói, munkájuk fontosságához mért, nyugodt megélhetésüket biztosító javadalmazásban részesüljenek. 5. Szűnjék meg az a rendszer, hogy a tanító munkáját aszerint minősítsék, hogy a tanuló a tananyagot, vagy a tankönyv tartalmát szó szerint el tudja-e mondani. 6. Vármegyei központokban és később járásonként erre alkalmas iskolák fejlesztessenek mintaiskolákká, melyekben a korszerű nevelőoktatás elveit gyakorlatilag lássa megvalósítani a tanító. Adas. sék mód minden tanítónak, éven' ként legalább egyszer, hogy ezekben az iskolákdban három-három napot tölthessen és közvetlenül figyelhesse meg azt a szellemet, amelynek az uj iskola egész életét át kell hatnia. 7. Igazgatói és szakfelügyelői Örülnek szerlenié ár annak a nyáron szokatlan őszinteséggel megirt vezércikknek, amelyNyiregyháza város fejlődésének legfőbb akadályáról, a gyártelepek hiányáról emlékezett meg. Valóban mi is ugy vagyunk ezzel a rajongva szeretett várossal és annak mindig hűséggel és ragaszkodással körülvett vezetőível, hogy túlzottnak találjuk azt a nagy optimizmust, azt a derűs lendületet, amellyel ezt a metropolist ékesítik benső gazdasági elgondolás könnyű mellőzésével. Mi ismerjük a vidéki várostársakat, látjuk, hogy ott a háború óta miként alakultak az építkezések. Legtöbb helyütt bérházakat emeltek, iskolákat építettek. Nyiragyházán alig volt iskolaépítés. Az egyházak erejöket meghaladó építkezésekben mutatták meg, hogy kulturális kötelességtudásuk magaslatán állanak, a város azonban nem tudott eleget tenni iskolái kérelmének. Itt nincs hajléka a kereskedelmi iskolának, a polgári iskolának, a tanonciskolának. Igaz, hogy a város mai szorongatott anyagi helyzetében nem szívesen hallja az e téren jelentkező panaszokat, mert valljuk be, ma már elkéstünk ezeknek a panaszoknak erélyesebb hangotatásával. Ma a város örül, hogy ha függő adósságainak kamatait rendezheti, számláit fizetheti és hallani sem akar kulturális építkezésekről, legfeljebb akkor, ha majd azt a sokat emlegetett nagy kölcsönt megkapja. Hogy így elmaradtunk "iskolaépítés tekintetében, annak egyrészt azok is az okai, akik nem tud tak a képviselőtestületben ellenzéki hangot adni akkor, amikor még szó lehetett építkezésekről és előbbrevalónak találták a kövezési munkálatokat, a temetőrendezést és egyebeket az iskolaépítésnél. Most már mást nem tehetünk, mint résen leszünk, hogy a legközelebbi kedvező alkalommal szót emeljünk, ha másként nem, — a sajtóban. Addig is tartsa felszínen a Nyirvidék városunk szépségének hibáit. Hálás lesz a közönség érte. Gazdaságok részére mindenféle nyomtatványt jutányos aron készít a JÓBA-nyomda Nyíregyházán, Széchenyi út 9. Telefoa 139.